Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-12-15 / 50. szám
4M, ?' ikor elbukott, más angyalokat is magával rántott, úgy szintén ezt a mi világunkat is . . . De miért kisérti a Sátán az embert ? A Mózes első könyvében mondja az Ur: „Teremtsünk embert a mi képünkre — e adjunk neki birodalmat.“ Mikor a Sátán ezt hallotta, igy szólt magához: ,,Az embernek legyen birodalma . . . Soha ... Itt én vagyok az ITr, bárha elbuktam is ... Az ember soha i.em fog uralkodni e világ felett. ‘ ‘ Elhatározta azért, hogy meghódítja az embert — s a cél az, hogy levegye az ember fejéről a koronát, a melyet a Teremtő helyezett arra. A Mózes első könyve Ill-ik részében van leírva az esetnek a története, a melyből kitetszik, hogy a Sátán terve sikerült. Az embert alattvalójává tette . . . Deisten oltalmába vette az embert... Fiát, a Jézus Krisztust emberré tette,, hogy miután embert győzött le a Sátán, — ember győzze meg öt is. A pusztában csak a paradicsom kerti jelenet ismétlődik, habár más alakban is. De a harcban Jézus maradt a győztes. Jézus pedig nem önmagáért, hanem mi érettünk száll t szembe a kísértével, s győzelmének áldásaiban is mi részesülünk ... Igen, Jézus megtörte a Sátán kígyónak fejét — s a kik győztesen akarnak harcolni: jöjjenek Jézushoz ! A szabadulás csillaga ragyog ... Az angyalok éneke hangzik . . . Jérték, menjünk el mind Bethlehembe ! Rev. F. B. Meyer után: Szönyi Sándor. Részletek m Bill D. Zslnolfl! 1*1 tói®. .. . Minket egyházi törvényhozásunk ezen összejövetele alkalmával egyéb nem vezethet, mint az arra való törekvés, hogy anyaszentegyházunkat a maga hitbeli és nemzeti hivatásában tovább fejlesszük, mindig szilárdan megállva azon alapokon, melyeken egyházunk már szá zadokkal ezelőtt felépült s ma is ienrráll; de természetes, hogy a haladó kornak megvannak a maga tarca. ZE3IÓ3S ésU-r or. Szállong a hópehely Szép csendesen alá......... Fel leg magasba fent Tovább nem tarthatá. Ott fenn nincs s'zeny, piszok, Ott minden tiszta szép---Apró hópelyheket Angyalkéz szói ja szét. Azért oly szép fehér És csillogó de mind Az apró hópehely, Mit ég le földre hint. S mi lesz a sorsa itt? Tiporja durva láb, S növelni fogja majd Földnek szennyes sarát.... Vagy tán mint szennyes ár Rohanva fut tovább, Siratva elhagyott Szép égi otthonát......... Hiába! úgy van az, Mit szült az ég határ — Ha földre száll alá, Lesz szennyes ronda sár! Szállong a hópehely......... Tiporják rendesen, Tipiott erény ne nyögj. Ne zúgolódj te sem......... Döméuy Zoltán, ref. lelkész. igényei, melyeket nekünk is kielé gitenünk kell; —— egyházunk küzdjön a szabadelvüség eszméjéért és min den erejével szolgálja a magyar nemzeti állam érdekeit, — védve állami és egyházi törvényekkel is biztosított szabadságát és jogait, másfelől azonban kerülve minden olyan összeütközéseket, melyek akár az állammal, akár más felekezetekkel ellentétbe hoznák. ... Az újabb idők szüneteiként jelentkező anyagi szempontok, azon viszonyok, melyek a megélhetést napról-napra nehezebbé teszik, kényszerítőig parancsolják, hogy a zsinat azon kérdésekkel is íoglalkoz zék, melyek az egyház hi vei által viselt s már-már elviselhetetlenné válni kezdő terhek könnyítésére vezethetnek ; de másfelöl arról is kell gondoskodnia, hogy az egyház alkalmazottjai az újabb kor igényeinek megfelelő és őket jogosan megillető javadalmazásban részesüljenek. E kérdést megoldani a magunk erejéből képesek nem lehetünk. Az állam van itt hivatva kötelességét teljesit°ni, melyet már az 1848. XX. t. c. megalkotásával elvállalt, hogy: „egyes vallásfelekezetek egyházi és iskolai teihét hordozni fogja. “ ... .Az állam kötelezettséget teljesít, midőn ez Ígéret beváltásával egyházi alkalmazottainknak az őket megillető javadalmazás lehetőségét biztosítja, s az elviselhetetlen terhek súlyát híveink válláról leveszi. * Eddig a tartalmas megnyitó be szódból mutattunk be olvasóinknak egy nehány részletet. Most lássuk röviden, 'mit végzett az első héten a zsinat Budapesten nov. 10 töl \ Első nap az ünnepélyes istenitisztelet s ugyanott a kálvinién ref. templomban a zsinat megnyitása. A tárgysorozatból kiemelendő fon tos piontok: Lelkészi nyugdíjintézet, diakonia-ügy, egységes liturgia, a lelkészek teendőinek megállapítása, a vadházasságok elleni küzdelem. De több fontos kérdés mellőzve lett, u. m. a belmissio, a magyar! U aiKoráü. Irta: Zöldi Márton, Mikor Juszuf bey Szakái Medgyesen letelepedett és napkeleti cukorüzletét a nagypiacon megnyitotta, a helyi‘érdeklödés osztatlanul féléje fordult. A jövevény szikár, csontos alakja hosszan lelógó, ezüst szálak kai tarkított fekete szakálla, szines turbánja és lehetetlenül bő kaftánja az ekzótikum varázsával hatott, ügy nézték, mintha egy darab Törökország, a .Kelet fatalizmusának egy prismatöredéke sétálna Szakál-Medgyes utcáin'. Ha másképp nem lehe tett volna, 'pétízért is megnézték volna. De Juszuf bey ingyen mutogatta magát. Sőt a kandirozott cukorkákat is potom áron vesztegette. A helybeli fűszeresek, bár a konkurrencia érzékenyen sújtotta őket, nem kívántak neki mohamedán értelemben semmi rosszat. Csak azt: vajha Allah mielőbb a hetedik paradicsomba mozgósítaná s a legszebb hurik ölében pihentetné ki vele az élet fáradalmait. Juszuf bey ilyesmire nem gondolt komolyan. Úgy vélekedett, hogy a hurik örök életűek lévén, várhatnak, ö is. Lehet, hogy igaza volt. Sok függ attól, hogy minő szempontból nézzük a dolgokat. Juszuf bey szempontja főleg m«rkántilis volt. Komolyan, teljes oda-Biblia Kiadás és terjesztés, a protes táns sajtó, egyházunknak a socialis élethez és tevékenységéhez való viszonyának a kérdése feleletre várna, de ezzel úgy látszik, ez a zsinat adós marad. — Nem a legkedvezőbb előjelek mellett nyílt meg a zsinat. Már a 2. napon leveröleg hatott, hogy ki van zárva a nyilvánosság és pedig azért, mivel olyan szűk gyiiléstermet választottak, hogy a zsinati atyák is csak összezsúfolva férnek meg. Másodnapon alakult meg a zsinat és fogadta a testvér evangélikus egyház küldöttségét és dr. Mathews urat, a presbyteri világszövetség titkárát. Jellemző, hogy gróf Degenfeld volt a tolmács, noha ö itt Art erikában nem akart az angol missioval beszélni. Megkapó lehetett' a lelkes angol ama mondása : „Adja Isten, hogy minden nép mint közmondást hasz náthássá e kifejezéseket : igaz, mint egy magyar, igazságos, mint egy magyar, tiszta, mint égy magyar!“ A 3 ik nap, szombaton az öt' bizottságot választotta meg a zsinat, majd a 4 ik nap, hétfőn folytatta s befejezte a megalakulást két más bízott ság megválasztásával. Kedden, az 5-ik napon vette elő a legsürgősebb tárgyat : az egyházi adózási törvényjavaslat tárgyalását. Egyházi adót vessen ki a gyülekezet a családfőre, személyi adó 2 korona tói — vagyon vagy jövedelem szerint — 20 koronáig és az állami adó 10 százaléka. Az ilyen kettős egyházi adó mellett nem sulyosodik olyan elviselhe tetlen teher a szegény népre, mert a mi összeg még igy szükséges a hazai egyházban a kiadások fede zésére, ezt, majdnem hétszázezer forintot kérni fogja az egyház minden évre az államtól. E mellett és ez ellen sok szó el lett mondva, s végre három nap mnlva is egy helyen voltak, mert csak a többség határozott és pedig a fenti javaslatot fogadta el a részletes tárgyalás alapjává. (Egy hét alatt nem sokra haladtaK.) i---------------------------adással kezelte az üzletet, Allah nevében nyitotta a boltot s Allah nevével csukta. Bámulatos nyelvérzéke volt. Nem csak több nyelvet, hanem több nyelvcsaládot beszélt. Aránylag rövid idő alatt kiderült, hogy jobban tud angolul, mint az angol lovász; folyékonyabban beszél franciául, mint gőzmalom-tulajdonos francia guver nántja; alaposabban érti az olasz nyelvet, mint a cukrász, a ki pedig egy olasz makaronigyárban született és nevelkedett. Magyarul úgy beszélt, mintha a dorozsmai szélmalmok árnyékában nőtt volna meg a szakálla. Ez a sokoldalúság növelte érdekességét. Akadt, a ki megkérdezte tőle, hogy tíjd-e zsidóul ? Juszuf bey szerényen válaszolt: — Annyit értek, hogy egy zsidó pap se tudna eladni. Magánviszonyai felöl csak annyi tudódott ki, hogy özvegy Leitnernénál lakik, a ki bár nem íiatal, de szemrevaló asszony volt és masamód üzletet folytatott. Sokan azt hittél*, hogy Juszuf bey el is veszi feleségül, mások viszont azt vitatták, hogy a mohamedán ember úgy megszokta a háremet, hogy nem tud egy feleség gél ellenni. Szóval Juszuf bey viszonya özvegy Leitnernével szemben sok kalandos magyarázatra adott okot. De ez a viszony egy polgári pör során komoly bírói mérlegelés tárgya lett. Leitnerné ugyanis agy örö-Egyházi és egyleti élet. Kimutatás az Amerikai Magyar Reform. Egyesület vezértestületi pénztárának 1904 november hónapi állapotáról. Bevétel Kiadás? 2 Morrisdale Mines 25.65 Joliet 7.20 Trenton 5.45 .46 Trenton T- E. 2.35 DerkáCS István temetésidija (New Brunswick) Kaposi István teme-50.— tési dija (trentoni o.) 50.— 4 Kearsarge 25.20 .60 Gowen 5.25 .39 5 Cleveland 2 50.85 4.— Jegyző tiszteletdija október hónapra 37.90 Newark 20.45 .50 í Homestead női oszt. 9.40 10 Toledo 85.60 11 Broughton 3.15 Bridgeport 68.35 Youngstown 1.20 Klusay Jánosné teme tési dija, Bridgeport " 50.— 12 Phoenixville 9.10 15 Toledo (október) 87.15 New Castle 5.70 .13 Luzerne 1 9.05 Donora 2.20 .04 Willock 19.95 Monongahella 16.65 * .87 17 Pittsburg 45.25 .12 Lorain 4.40 Slatington 4 SO .11 19 Youngstown 18.40 23 Mount Carmel 45.65 .20 25 T rauger 1.85 26 Startle 19.80 Grand Rapids Egyesületi könyvek és nyomtatványok 9.80 73.60 Buffalo 2.20 .05] Eleanor 5.25 Freeland 23.10 .74 30 Wilkes Barre Pénztárnok levslezési 32.15 kiadása 1.26 Összesen 8 76.45 270.49 kösödési pörben mint végrendeleti tanúra hivatkozott a derék Juszufra. A napkeleti cukrok élelmes árusítója vallomást deponált a bíróságnál. A vallomás nyilvánvalóan magán viselte a valótlanság bélyegét. A járásbiró kétségbeesetten hallgatta, hogy az ekzotikus tanú mily helyes magyarsággal és milyen logikusan kimért szabatossággal hazudik. Novellisztikus színezéssel, helyenként megkapó realizmussal festette az örökhagyó végrendelkezését. Minden kijelentése Leitnerné javára szólott. — Figyelmeztetem, mondotta a járásbiró, hogy vallomására esküt kell tennie. — Kész vagyok letenni a hitet, — mondotta Juszuf bey sziklaszilárdan. Az ellenfél ügyvédje véresre harapta dühében ajkait. A düh néha leleményessé teszi az embert. Az első tárgyalás után azt a kívánságát fejezte ki, hogy Juszuf beyt mint mohamedánust az alkoránra kell megesketni. Az ügyvéd sokat remélt az alkorántól. A járásbiró készséggel teljesítette ezt a kívánságát mint törvényes, por' rendszerű kívánságot. De honnan vegyenek alkoránt ? Szakál-Medgyesen a török hódoltság óta a török bibliának nyoma is eltűnt. A kaszinóban élénken vitatták az alkoránszerzéa kérdését. .. (folytkor.) >»..j
