Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-24 / 47. szám
Amerikai Miaun Reformátusok Lapja. ;iHvsía. A*. RtcpoKHirt 3k«71N»i.) Szerkeszti: KALASSAY SÁNDOK, pittsburgi ref. lelkész. káhe* s lap szellemi részét illető közlemények, küldendők. Lakik : Johnsian Ave. Hung. Kef. Church Kiadóhivatal : Bates Str. Old Hung. Ref. Chlirch, Pittsburgh, Pa. Ide küldendők az előfizetési dijjak, valamint az egyletiértesitések, egyházi és világihirek. Üzletvezető: Kovács Endre. A lap előfizetési ára: Amerikába 2 dollár. Magyarországra 2.50c. A lap tiszta jövedelme ref.ormátus egyházi célokra fordittatik. o o o Hungarian-American REFORMED SENTINEL. Published every Thusday by Hung. Am. Sentinel Publ. Co. At Bates Str. Old Hang. Ref. Church. Pittsburgh, Pa. Editor: Rev. ALEX. KALASSaY. Pastor of the Hung. Ref. Church at Pittsburgh, ra. Manager Andrew Kovach. Hálaadás napján. Az amerikai mindenben praktikus. Még az ünnepek » az ünnepi alkalmak megválasztásában is. Nem embereknek, hanem az Istennek kíván tetszeni. Három nemzeti ünnepe van az Egyesült Államok népének: „Deco ration day“, „The day of Independence“ és „Thanksgiving day“. Az elsőn, virágfakasztó májusban lerój ja a kegyelet adóját elköltözött szerettei emlékének oltárán. A másodikon felgyújtja a hazafiui lelkesedés lobogó lángját. A harmadikon leborul, mint igaz keresztyén nemzethez illik, az Isten előtt, s magasra tör a szívben a hála... Nem az emberi hiúság, tömjénezés, emberimádás napjai ezek az emléknapok.. .A legmélyebben érin tik meg az emberszivet, — érzelmeket fakasztanak még azok kebelében is, a kik nem itt születtek, s e föld szokásaival teljesen ismeretlenek. Hát van-e valaki, a ki tudná feledni szeretteit ? Van-e valaki, a ki meg ne tudná becsülni e szabad föld áldásait, ha egyszer érezé, hogy itt igazán ember az ember. És mert itt ember voltunknak a megbecsülését látjuk, annál magasabban lobog fel szivünkben a hála érzete. Oh, mert az embernek a legszebb vonása a hála. Régen tanultam, de soha nem feledem el: Legszebb erény a hűség.. A hála pedig nem egyéb, mint kifejezője a hűségnek. És az, a ki komolyan veszi az életet s nem könnyelműen gsndolkozik, az nem lesz hálátlan soha. Csalt a könnyelműek esnek a hálátlanság bűnébe! Lehetetlen, hogy az amerikai magyarság is ne érezné, hogy mennyi hálával tartozik az Istennek. Ha boldog volt e föld s jólétnek örvendett ennek lakossága: a boldogságból kijutott nekünk is, a kik otthol az igának, a nyomorúságnak a terhét hordoztuk... Az Isten megőrzött, adott egészséget s az egészséghez jó munkát a munkálkodónak, ki a restség keuyerét nem szereti. TJkekvéseink, céljaink jobban ki domborodnak s közelebb jutnak a megvalósuláshoz. Csak mi, refor mátus magyarok 6 templomot ad tunk át ez évben az Urnák szolgálatára s az ö nágy nevének imá dására. / Az édes hazában is ügyeimet keltöleg, bár tévéé információk utján, kezdenek gondoskodni felölünk ; a mentésre szorítkoznak, pedig, a mint azt az Amerikában járt vezérek láthatták, n ’in mentési akcióra van szükség, hanem ama nemes törekvések erkölcsi támogatására, a melyek az amerikai magyarság létérdekeit képezik, s a melyekért kemény harcot, küzdelmet vívnak már régóta az amerikai magyarság legjobbjai. Igen, az Isten ez évben is meg mutatta irántunk való kegyelmét. Megsegített törekvéseinkben.... Megáldotta munkáinkat, bár olykor-olykor próbára tett is; zendüljön meg az ének ajkainkon : Adjunk hálát az Urnák, mert érdemli, Mert minden gazdagságát velünk közli. A szent mag. — Emlékezés egWk tanárom szavaira. — Most, midőn már, több mint egy évet töltöttem ez Ország területén, hirdetve az evangéliumát a szegélyeknek : eszembe jut több/alkalommal egyik kedves és tisztelt tanárom mondása, a mit a bucsuzás alkalmával mondott utravaló és biztatás gyanánt. Azt mondotta nevezetesen, hogy a magyarországi ref. egyházat, mely oly szánandó mértékben holt és néma immár : az Amerikába kivándorolt magyar reformátuBság fogja majd egyszer a siri álomból életre hozni. Azt mondotta, hogy Magyarországon az egyház még ma is abban az állapotban van, mint a török hódoltság idejében, s nem a pap vezeti a hívőket, hanem a hívek hagyományos szokása van befolyással a lelkészre, s ez az egyedüli abroncs, mely a vallási és egyházi életet körülveszi. Föképen az alföldön, a reformátusáig gócpontjában van ez igy s tanárom meg volt győződve a felöl, hogy a kivándorolt és visszatérő nép elsajátítva az amerikai egyháztól az élő hitet és igaz agyháziasságot, “meg fogja menteni a hazai egyházat az élettelenségtöl. Ha én mondottam volna e szavakat, bizonyosan kétszeres mértékben illettek volna a hazafiatlanság vádjával csatlakozó lelkésztársaim, de a fenti nyilatkozatot a debreceni akadémia egyik nagytudományu s izzó hazafiságu tanára : dr. Ferency Gyula tette, a kinek jó magyarságát és lángoló hitbuzgóságát senki sem vonhatja kétségbe, a ki öt csak távolról is ismeri. Sajnos, igaz a hazai egyházról tett nyilatkozata s én remélem, igaz lesz azon magasztos hivatás is, a mit az amerikai magyar református hívőknek jósol. Ki ne látná be, hogy népünknél a forma keresztyénséget élő hit váltja fel ? A ki a f. évben emelt díszes, gyönyörű templomokra tekint, ki merné tagadni, hogy nemzetünknek ide 'szakadt gyermekei hitből élnek és hitből áldoznak is Istennek dolgaira ? A ki az itteni magyar ref. egyházak elevenségét, mozgékonyságát hazai egyházaink lethargikus álmával összeméri: Ki ne látná be, hogy innen hazakerülő testvéreink hitet, elevenséget és lelket visznek be hazai egyházi életünkbe. ’ ...V») S igaza van dr. Ferenczy Gyulának abban is, hogy e szomorú, káros jelenség Magyarországon főleg az alföldön dúl. S ezt mi amerikai lelkészek is szomorúan tapasztaljuk itt a távolban is. Vannak egyes alföldi megyéből idekerült reformátusok, kik hiába laktak otthon tiszta ref. községekben, hiába jártak ref. iskolába : mégis élet és hit nélküli egyének, kikben a vallásosság tüzét vastagon leülepedett hamu oltotta el. Az amerikai magyar ref. egyházaknak egyik hitbuzgó csoportját éppen a felföldi, jobbadán más nemzetiségűek és vallásnak közé beszorított testvéreink alkotják, s nem pedig, mint várni lehetne, az alföldiek. Kétségbeesetten kérdezhetjük, mi lesz az alföldi magyar ref. néppel, s hol késik az egyház nevelésének hatása ? Mennyivel másként állunk itt kint gyülekezeteinkkel. Minden állami kényszer nélkül, önkéntes adományokból áll fenn minden gyülekezetünk a Krisztusnak hitét látjuk lobogni a szivekben. S e jótékony hatást az amerikai idegen nyelvű ref. egyházaknak köszönhetjük, kik példa gyanánt állanak előttünk az igaz vallásosáig és egyháziasság tekintetében s hatásuk nem lehet reánk vonzás nélkül. S legyen bár a bennünket segélyező egyik egyház német származású: e hatásért is végtelen hálával tartozunk. Különben Krisztus egyházában nincs különbség nemzetiségek szerint, s nekünk jó ezen egyház, mert bennünket nevelni, erősíteni tud jobban, mint az édesanya. (S itt egy kissé kitérve, azt szere£néhT“megtudni Kuthy Zoltán barátomtól, miért akarja most ez egyházat mindenáron németnek festeni, holott éppen ö volt az, a ki egy évvel ezelőtt meggyőzte ellenfelét, Kacziányt, hogy csak származása német, de ma már templomainak kétharmad részében a szolgálati nyelv tisztán angol ? Miért vagyunk most néinet-ma0-arok, mikor ö utasította vissza a Kacinány vádját azzal, hogy „németek leUrúnkt pedig nem is tudunk németül, yramfia\?“ Miben áll a német (zsarnokság, mely alatt nyögünk, mikor a Debreceni Protestáns Lap múlt évi számaiba)» másképpen .nyilatkozott ?) Azon körülmény, hogy .a bennünket segélyező egyházak ilyen eUörólhetetlen keresztyén jelleget ütöttek egyházainkra s elevenségre, életre hoztak bennünket: egyik fontos érvünk a hazai olyan nemű csatlakozás ellen, mely végbement. Hadd teljesedjék be a dr. Ferenczy jóslata! Legyen erőteljes, hatalmas és élő a mi itt lakozó népünk vallásos élete s e „szent mag“-ból fejlődjék ki a hazai hitbuzgó egyházi élet fája ! Nánássy Lajos. Válság Magyarországon. Szomorú hírek érkeznek édes hazánkból. Megtapodtatnak immár azok az elvek, a melyeknek védelmében a magyar nép az egész müveit világ tiszteletét és becsülését kiérdemelte, s a magyar képviselőház az osztrák tartománygyülés színvonalára sülyedt alá. Mint lapunk múlt heti számában tudattuk, Tisza István bejelentette a házszabályok módosítására kiküldendö bizottságra vonatkozó indítványát. Az ellemzék Kossuth, Bánffy és ' Apponyi vezetése alatt erős ellentállást fejtett ki. De Tisza a materiális többségben bízva, azzal akarta az indítványt áteröszakolni, hogy addig nem engedi az ülés bezárását, a niig a szavazás meg nem történik. A képviselőházat azonban az ilyen erőszakosság ellen védelmezik a házszabályok, a melyek az alkotmányosságnak a sáncai. Az „erős kéz“ működése ellen felzudult az egész ellenzék s Apponyi gróf kijelentette, hogy az ülés törvénytelen s az ellenzék csak ellenőrző kötelességét gyakorolja, mikor az ülésen részt vészén. Estve tíz óráig folyt a taktikázás. A szenvedélyek mind hevesebbek lettek . . . Tisza szólott, az ellenzék erre még inkább felingerült. Az elnök hiába akarja áteröszakolni a szavazást, az ellenzék meg-, gátolja. Rákosi Viktor a szokásos módon több képviselő névaláírásával az ülés bezárását kérte, de Perczel nem akarta azt átvenni s Rákosi ollóval fenyegette meg az elnököt, s kitört az osztrák szinü vihar. .. Sokan az elnök védelmére siettek — s az ellenzék pedig könyveket, tintatartókat dobált az elnök felé s a legsértöbb szavak hangzottak eL A dulakodás közben Tisza István királyi kéziratot nyújtott át a házelnöknek, ki azt nyomban fel is olvastatta. A ház ülései bizonytalan időre elnapoltattak. A hangulat végtelen izgatott. Akár csak a hírhedt 27. paragrafus tárgyalásakor, i A tüntetések'napirenden vannak, mert Tisza István a többséggel tényleg gyakoilatba hozta a szájkosarat. Valószínű azonj ban, hogy a zavarok a ház feloszlatására vezetnek. Eltekintve az erőszakosságtól, most Tisza Istvánnak van igaza. Mert a ház-V5 TT N1 HÉG MINDIG FELOUCUíI • Dr. RICMTER-féi« vflá*Mrtl “HORGONY” PAIN EXPELLER, mint a legjobb -is megbízhatóbb külső gyógyszer IDEGBÁNTAIOM, KÖSZVENY, FEJCSONTSZAKGATÁS és egyáltalán az idegbántaloc minden neme ellen. 25 és 60 cent, kapható minden gyógyszertárban, vagy: F. AD. RICHTER t Ce., 216 pearl st., NEW YORK szabályok revíziója okvetlen szükséges a parlament megóvására, s az obstrukciót csak az esetleg sérelmes, a szabadságot gátoló pontokra kellett volna kimondani s ezek ellen vezetni.. Az a csudálatos, hogy a házszabályok módosítását maguk az ellenzéki vezérek is kivánták csak , a közel mnltban is, — most meg csak abba se akarnak bele menni, hogy bizottság küldessék ki a munkálat előkészítésére. Úgy látszik, nem az elv, hanem a személy ellen foly a harc. Egyházi és egyleti élet. — A nem csatlakozó lelkészek gyűlése. Mint bennünket értesítenek, a nem csatlakozó lelkészek Homesteadon dec. 14éa fognak újabb gyűlést tartani. Erre a gyűlésre meg lesznek hiva az egyházközségek küldöttei is. Reméljük, hogy e gyűlésre minden egyes nem csatlakozó lelkész s az egyházak világi képviselői meg fognak jelenni. Ezt annyival is inkább remélhetjük, mert mint biztos forrásból értesülünk, e gyűlés tartásának költségei fedezésére segélyzö egyházunk pénzbeli segélyt ad. Fölhívjuk e helyen is lelkésztársaink, gyülekezeteink, egyháztanácsainknak a figyelmét erre a gyűlésre. A gyűlés programmját és tennivalóit jövő számunkban fogjuk bővebben kifejteni. Egyet azonban most is fölemlítünk s ez az, hogy a gyűlésen okvetetlenül meg kell állapítani azokat a szabályokat, a melyek a nem csatlakozott lelkészeket és egyházakat a legszebb összhangba hozzák. Nincs is az iránt kétségünk, hogy a már lerakott alapok kibővítésével sikerülni fog a legsäarosabb kapcsolatot megteremteni. — A johnstowni bajok. — A „Magyar Szó“ november 3iki számában a johnstowni magyar ev. ref. egyház elöljárósága aláírásával egy cikk jelent meg, a melyet a szerkesztőség igazságos kritikával birál meg. A teljes világosság kedvéért azonban ki kell jelentenünk, mert az igazsághoz tartozik, hogy a johnstowni magyar ref. egyházközség soha nem akart a csatlakozásról tudni és Kovács Béla lelkész a busás lelkészi‘és tanitói fizetés miatt forszírozta a csatlakozást nehány hivéveL A kritikának azt a részét, a mely az általunk jól ismert johnstowni buzgó reformátusságot ok nélkül Ítéli el, teljes tisztelettel visszautasítjuk és kijelentjük, hogy a johnstowniak é, pen ezért nem akarnak pénzt szegény Magyarországból, mert arra odahaza tényleg nagyobb szükség van. Mi nagyon sajnáljuk ezeket a dolgokat, a mint többször kijelentettük, de anélkül, hogy kririkát akarnánk gyakorolni, följegyezzünk tanulságul a következőket: Miután Johnstownban a gyülekezet többsége nem csatlakozóit a classis, a gyülekezet és a lelkész között a viszonyt föloldotta s egyszersmind intézkedett a lelkészi állás törvényszerű betöltésére. A lelkész a templom kulcsok at kényszerülve volt átadni az egyházmegyei küldöttségnek. Mint bennünket értesítenek, a leikészválasztád gyűlés már ki is van Írva.
