Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-11-03 / 44. szám
Y. évfolyam. Pittsburgh, Pa. 1904. November 3. 4.4 szám. HwMEEICiLI M (HUNGARIAN-AHERICAN REFORHED SENTINEL.) Megjélen mindet) csütörtökön. Előfizetési ár egy évre Amerikába: 2 dollár, Magyarországba: 2 dollár 5l)c. AZ AMERIKAI MAGYAR REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI CÉLOKRA FORDITTATIK. Published every Thusday by the HIÍNG.-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Bates St. Old Hung. Ref. Church Entered as Second Class Matter Sept 2. 1904, at the Post Office at Pittsburgh, Pa. dnder the Act of Congress of March 3, 1879. is az igazi hitbnzgóság és hazaszere-Levél a szerkesztőhöz. Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Becses lapja utóbb mejelent szá mait olvasva, abban a M. R-f. Egye -sülét youngstowni nagygyűléséről I készült részletes és hü tudósítások láttára arra gondoltam, hogy nem Tolna e célszerű becses lapja n isát> jain az Egyesület dolgait időm! Mö,re megvitatni. Jól tudom. Iiogv neu; ifogja megtagadni a mélyen tisztelt ^Szerkesztő Ur senkitől sem azt, hogy Hbecses lapját e célból igénybe ve gye és szerintem semmi sem lehetne oly jó hatással az Egyesület terjedő sére és az egyesületi érzés ébrencar tására nézve, mintha az Egyesület ügyét mindigaz olvasók szeme előtt .tartanok. \ Az Egyesület nagygyűlésének ide Fje igen korlátolt és szükséges volna, hogy egyes dolgosat megvitatnánk a'.nyilvánosság előtt, még mielőtt a zok a nagygyűlés elé kerülnének. Fel kellene kelteni az érdekeltséget, hogy ez által a még kint levőket az egyesület kebelébe vonhatnánk és ■mindenkinek alkalmat adva véleménye elmondására, nem volna senki -sem kizárva abból, hogy az Egyesület ügyeinek intézésében legalább közvetve részt na vehessen. Igen sok jóra való indítványnak okozza az az elbukását, hogy nem értik meg a nagygyűlésen megjelenő képviselők az indítvány mibenlétét, mig ha elölegesen meg volna vitatva a hivatalos lap hasábjain, akkor már kész tervvel lehetne a nagygyűlés elé lépni. Ez által a nagygyűlés munkája is egyszerűbb, gyorsabb és öntudatosabb lenne és én hiszem, hogy Egyesületünk minden tagja örömmel látná, ha az Egyesület dolgaiba a hiv. lap utján beleszólhatna és minden, Egyesületünket igazán szejetö tag kötelességének is tartaná, hogy az egyesület fejlődését célzó inditvá nyait, eszméit a hivatalos lap utján a nagy közönség elé tárja. Becses válaszát tisztelettel varva, vagyok hive Molnár István. Toledo, O., 1904, okt. 24. Válasz a levélre. Lapunkban, mióta fennáll az Ame rikai Magyar Református Egyesület ügyeit mindig szivesen tárgyaltuk. De mit ér, ha a szerkesztöu kívül a lig égy pár tag foglalkozik a nyilvánosság előtt ilyen szép dolgokkal, azokkal az eszmékkel, a melyek az E- gye3Ület elöhaladását vannak hivatva szolgálni. Természetes, hogy a cikkezésnek nem csupán a nagygyűlés előtt kell folynia, hanem az egész éven át, mert csak így alakúikat ki az az erős egyesületi köz véle mény, a mely arra van hivatva, hogy megmozdítsa, tevékenységre buzdítsa, életre keltse azokat is, a kik ma még a Bethesda tavánál üssztett kezekkel várják vizek megmozdulásár. Mi a legnagyobb készséggel helyet adunk az olyan irányú cikkeknek, a rn-lyek az Egyesület fejlődését munkálják. Az ellenőrünk levelét egy munkásabb jövő jelének látom. Nos. álljon a sorompóba mindaz, a ki hiszi, tudja, hogy a tevékenységben, a közjó munkálásábau rejlik az igazi élet. Ne vegyen erőt rajtunk a csüggedés. Hagyjunk fel a kishitűséggel. Dolgozzunk, fáradjunk, legyen jelszavunk: 10 év, 5000 tagi Nem lehetetlen ez! A kivándorlás még most fog nagy arányokat ölteni s a mi híveink száma, a református magyarság száma meg fog kétszereződni. Ez tény s a ki a dolgokkal is merös, el nem tagadhatja. Munkálkodjunk azért, a mig nap pal vagyon! Ellenőrünket pedig szívesen kő szőntöm, hogy ay egyesület érdekeit s boldogulását e téren is munkálni óhajtja. Szerk. Tempiomszemeiés Homcsteadoa. Tehát felépült — ebben az évben immár az ötödik — magyar evang. református teitíplom is. égbe nyúló, sugár tornya hirdeti, hogy a kicsiny mustármag miként növekedhetik nagy terebélyes élöfává, melynek árnyékába népek telepednek le, s szivök teljességéből éneklik a nagy Isten dicsőségére; “Örül mi szi vünk, mikor ezt halljuk.“ Hirdeti, hogy az egyetértő munkás szeretet miként tud kicsinyből is nagyot te remtenirahol nemcsak a gazdag rak ja le az Ur oltárára aranyát, hanem a szegény is sietett elvinni keserves munkájával megkeresett filléreit csakhogy felépülhessen itt a messz, idegenben Istennek háza, a magyar név dicsőségére, hogy ebben ezredéveken át hirdettessék az Isten, em bér és hazaszeretet. íme a homestead! ev. rpf. magyar egyház másfél éves, hisz maga a város sem régi, egy-két hitbuzgó magyar református letelepedett e hehelyen, a kiket csakhamar követtek többen, kik nemcsak mintreformátu sok, de mint jó magyarok megértik ! az apostol utasítását: “Lélekben buzgók legyetek“^ megkezdik az egyház szervező munkálatot, mélyen érezve, hogy “sem aki plántál, sem aki öntöz, hanem egyedül az Isten ad előmenetelt. “ Mélyen érzi ez a kis, de lelkes gyülekezet, hogy neki vezetőre van szüksége, meghívja és megnyeri lelkipásztorának Harsányi Sándort, a Páli lankadatlan buzgalom ifjú Ti motheust, ki a hitbuzgó és minden jóra, szépre kész egyháztagok s egyházi elöljárókkal hozzá lát az egyház építő nagy munkához: mely e mai nappal befejezést nyert, t. i. a temploroépités. Nagy és nevezetes nap (okt, 31) a reformáció emlékünnepét megelőző nap hajnalpirja kibontja szárnyait és sugara vat megarauyozza az uj templom sudár tornyát s a diszes harang érctiyelve hirdeti, hogy a remek mü ma leszen Lsteu dicsőségére felszentelve és igy hiv: “Jercek, menjünk el az Urnák háza ba, mert nagy dolgot cselekedett mi velünk az Ur. “ Örömét hirdeti a homesteadi nép: mert “meghallgatta Isten e nép kő nyörgését és választott magának áldozati helyet,“ (II. Krön. YI1.12. v.) ezt a díszes temp oinot. Mindnyájunk szive dobbanjon azért az örömben össze, e hitbuzgó, Istenét vallását és hazáját szerető nép szivével s ö vendégszeretettel ölel testvéri keblére. Igen, ma nagy őrömre van okunk, mert egy diszés templomot adtnnk át a közhasználatnak, élő bizonysá gául annak,h >íy a magyar reformátussag életkép-s, hogy mint hajdan “Jákob a kövekből is támasztott fiákat, úgy elmondhatjuk e szavakat a homesteadiakra is, m<rt sokan jöttek el napkeletről és napnyugatról, s letelepednek Ábrahámuál. “ S ezzel be van bizonyítva elleneink előtt, hogy az Amerikában működő lelkészek nem az anyagi érdekektől vezettetve, hancm faj és hazaszeretetből hirdetik a Krisztus evangéliumát és veszik vállaikra az óriási terhet, az egyház külső és belső épitö munkáját.. Nem úgy, mint azt Szöts Farkss, budapesti theol. tauár ur állitá, illetve irá rólunk, a “Prot. Egyházi és Iskolai Lap“ f. évi 38. számában, hogy csak Dr. Kacziány volt amerikai lelkész volt az egyedüli, a ki faj és hazaszeretettől vezéreltetve, hirdette a Krisztus evangelioinát, mit egyetlen amerikai lelkész sem tud felmutatni, a kik csak az anyagi érdek emberei. Nu hát ez merész állítás s csak az beszélhet igy, a ki sötét szemüvegen nézi az amerikai egyházak fejlődését és nem látja azt az óriási eredményt, melyet elértek azok a szegény, gyűlölt és kitagadott lelkészek, a kik a nevezett tanár ur szerint nincsenek a faj és hazaszeretettől áthatva. Oh, ha itt volna a tanár ur, bizony állítását eleveuen megcáfolná az öt magyar ref. templom, mely a prot. hitbuzgóság, a tyaza és fajszereteten épült fel, mit az általa magasztalt collegája, Dr. Kacziány ur nem tud felmutat ni, mert ö nem templomot, de egyet len egyházat nem alapított. Oh a homes:eadi diszes templom tét csarnoka. Ezen kis kitérés után nézzük a szép ünnepély lefolyását. Már .kora reggel zászlódiszt öltött a díszes parochia es templom, jelezve, hogy ünnepe van ma a Monongahela völgyi magyarságnak s közelebb a homesteadi reformat usságnak. A diszmenet a Saenger Halitól indult s részint testületileg, részint küldöttségek általa következők vettek benne részt: Duquesnei Első M Bs. Egylet öszszes osztályaival, Van Meteri Szűz Mária r. k. egylet Scar Jnnction-i osztálya, a Homesteadi I. M. Bs. E mind az öt osztálya, McKeesporti I. M. Ref. ßs. Egylet, Allegheny, Pa. Társalgó és Bs. Egylet, Homesteadi Tót G. Kath. Egylet es két egyenruhás tót egyle t. Már fél 11 óra volt délelőtt, midöa a menet megérkezett a díszes templom elé, hol már a magyar ev. ref. lelkészek palást09au várták őket s a 81. zsoltár első versének eléneklése után, a súlyos betegsége miatt meg nem jelent Rev. D. A. S mders superintended helyett Dömény Zoltán sharoni ev. ref. magyar lelkész intézett nehány szives szót a nagyközönséghez, mire az Atya, Fiú, teljes Szentháromság Egy Isten nevében megnyitotta a templomot, hova a nagy közönség bevonult s a74. dics. nehány versét elénekelték. Majd a fennálló ének 37 verse után Tdö. Bassó Béla youngstowni ref. lelkész olvasott egy bibliai részt és ismét a gyülekezet emelkedett a buzgóság szárnyaiu Istenhez s elénekelték a 233. dicséret: “Építettünk mi is hajlékot“ versét, mely magával ragadta híveket s ennek végeztével még a homesteadi és vidéki ref. egyházi énekkar összhangzatos éneke nyújtott élvezetet Kun Károly énekvezér vezetése alatt s a helybeli lelkész, Tdö. Harsányi Sándor lépett a szószékre s kenetteljes hangon, a bűzgóságtól áthatott szép felavató imád ságot mondott, mely alatt nem mamaradt szem szárazon. Ezután a federali ref. egyházi énekkar Lengyel József, Szathmár m. egri honfitársunk, ez egyszerű ember vezetése mellett adott elő egyházi énekeket,kitüntető elismerés mellett. Majd Tdö. Nánássy Lajos ifjú Timothsus, a chicagóiak ékesen ’szóló kedves papja lépett a szószékre s tartotta meg templomfelavató beszédét, I. Kir. 9. r. 1—3 v. fejtegetvp a kér. templom áldásait s azon kötelességeket, melyek a hivekre háramlanak azon szavak alapján, miket Isten intézett Salamonhoz a jernzsálemi templom építése után. A költői eszmék ben kidolgozott és szónoki eloquen tiával elmondott beszéd nagyon lekötötte a hallgatóságot s mindvégig
