Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-12 / 19. szám
2 Életnek kenyere. A tékozló fiú. Lukács ev. 15. r. 11—24. v. Jertek, térjük meg az Úrhoz. A próféta Hóseás eme szavaival kell szólanunk. ha megakarjuk valósítani a felvett példázatból nyilvánvaló tanúságot. Bátran mondhatjuk, hogy Urunknak egyik példázata sem (ismertebb s egyik sem volt többször tárgyalva, mint a tékozló fiúról szóló. S miért ? mert olyan rokon, olyan természetes s a mindennapi életben ismétlődő jelenetek vanna k itt fel tüntetve : a testvérek és az édesapa, a világ is szereti a gyöngéd és megnyerő hangon irt történetet. . Vizsgáljuk azért, milyen inditó okai valónak e tanuságos példázat tartásának. Jézus Peraea tartományban tanitott abban az időben s ott felette nagy jóindulattal övezte a mindenféle népből és vidékről egy begyült sokaság. Voltak farizeusok és Írástudók, hogy kémleljék az Urat, de ott voltak a publikánusok és a bűnösök. A farizeusok zúgolódtak, hogy Jézus eltűri maga mellett a publikánusokat. Jézus nem utasította vissza egyenesen az ilyen beszédet, e helyett bárom példázatot mon dott: az elveszett juh-ról,az elveszett pénzről s a tékozló fiúról. S alig lehet kétségünk, hogy a farizeusok ezek hallatára megvert ebek módjára elkullogtak onnan. Mind a hárorii példázat azt a nagy igazságot mutatja fel, hogy Istennek van joga és hatalma szeretni és bűnt bocsátani. Ahárom közt annyi az eltérés, hogy a két első szerintlsten keresifel a bűnöst, a harmadik szerint a bűnös ker.esi fel Istent. Mindkét részről meg kell lenni az erre való vágyakozásnak, különben nincs hazatérés és kibékülés. Isten természetesen mindig kész és hajlandó megbocsátani a hozzáférő bűnösnek s ha mégis ez makacs volna: Isten felkeresi a bűnben élöt. A példázat föalakja a tékozló fiú. Messze tartományba utazik, mert , szeretne már a külvilágban is szétnézni, no meg szabadon élni. S vájjon mai nap is nem ez a két vágy viszi-e a bűnre az embert? S hogy vágya teljesüljön, elkéri az apai örökségét. Azzal nem törődik, hogy ezzel az édes apját vérig sérti, ö önmagát sokkal jobban szereti, azt sem bánja, hogy elveszti a szülei ház szerető oltalmát, ö szabad akar már lenni teljesen. Pedig nincs teljes függetlenség a világon A hajó, ha terhe lefele nem vonja,a szelek játéka lesz, a virágokat, fákat gyökerök köti a földhöz s még a világűrben keringő, teljesen szabadoknak látszó égi testeket Í6 egy nagy erő, a nehézkedési erő fűzi egymáshoz. Hát az ember hogy lehetne minden társadalom törvény köteléke alól teljesen szabad ? S a szerető apa mit csinált ? Megadta fiának,a mit kért s aztán útjára bocsátotta, látván, hogy már hiában marasztja! A mennyei Atya is igy tesz az emberrel,ezért adott neki szabad akaratot. S jaj annak, aki ezt az ö balga kívánságainak s tisztátalan indulatainak kielégítésére használja fel! S ha az apai szeretet nem tudta felvilágosítani, majd megtanítja az élet keserűsége. A tékozló fiúnak is vesztére lett a nagy szabadság, mert hamarosan elverte azt a vagyont, a miért az ö édesapja ki tudja mennyi ideig fáradozott s takarékoskodott. S kiét tékozolta el ? A magáét ? Hiszen semmije sem vala! Tehát a máséból tékozolt! És mi nem igy vagyunk-e a jó mennyei Atya áldásával ? Kié volt áz az erő, egészség, amit a mértékletlen, könnyelmű ember eltékozolt ? Bizony mindent Istentől vettünk. A bűn fájának keserű, fanyar a gyümölcse, a szánom-bánom. A tékozló végső nyomorba jutott s utoljára kénytelen volt az általa utált «értéseket legeltetni. Talán még ezt a megaláztatást is eltűrte volna, csak az éhséget nem bírta már elszenvedni. Midőn elhagyta az apai házat, a jó módben élt ifjú mulatni és élvezni vágyott s erre rövid idővel meg kellett kóstolni a legnagyobb szenvedést. Keserű orvosság volt ez, de kigyógyitotta lelki betegségéből a tékozló fiút. Magába szállt, azaz megtért. Virág István. (Folyt, köv.) — Pünkösd másodnapján pittsburgi egyházunk javáraPittsburgban aMarquette Hallban, 2nd Ave, fényes egyházi bál tartatik. Olvassa el mindenki hirdetésünket! Mindig szép, rendes mulatságunk már is híressé vált s reméljük, ott lesznek mindazok, akik egyházunkat pártfogolják és szeretik. Egyházi és egyleti élet. Gyászjelenté«. ■ -Az Amerikai Magy. Ref. Egyesület vezértestülete szomorodott szívvel jelenti a clevelandi osztály utján volt tagtársunk gyászos elhunytét, örökösei fél halálesetre vagyis 350 dollára tarthatnak igényt. A traugeri osztály utján volt tagtársunk B. Palánszky János gyászos elhunytét, a haláleset a temetési költséggel együtt 800 dollár. A clevelandi osztály utján volt tagtársmönk Gombos Jánosné gyászos elhunytát, a haláleset á temetési költséggel együtt 800 dollár. A willocki osztály utján volt.tagtársunk Olálr János gyászos elhunytát, a halálese a temetési költséggel együtt 650 dollár. Az első fél haláleset 2248 tagra kivetettik tagonként 20 centben, a két utána következő haláleset tagonként 75 centben. Az utolsó haláleset tagonként 30 tentben. A négy rendbeli haláleset kivetése egy összegben 1 dollár 25 cent. Felhivom e helyen azEgyesület minden osztályát s azok vezetőit, hogy a fentebb érintett haláleseti kivetést szíveskedjenek a tagoktól beszedni, azt legkésőbb junius hó 10-ig az Egyesület pénztárába beszállítani szíveskedjenek. Kelt Cleveland, O. 1904. máj. hó 1-én. Csut or os Elek, Pnpp István, v. t. elnök. v. t. jegyző. ^i323--u.ta/táis az amerikai magyar ref. egyesület vezértestületi pénztárának 1904. ápr. havi állapotáról. Bevételek ápril hóban: 1. Bridgeport......................$ 67.70 2. Wharto i......................... 3.00 Kearsarge........................ 18.80 Joungstown..................... 12.85 4. Allegheny ................... 14.80 7. Dunmore........................ 20.50 Throop............................. 20.40 Sire Oaks......................... 16.65 TARCA. A tövis koszorú. Az aid. Magy. Ref. Lapja számára irta: Felsberg Dávid? angolból fordította : TOLEDÓI ISTVÁN. (Folytatás.) Megkérdezték mi a neve és egyszerre meg is mondták neki, hogy ezután Mózes lesz, mert az a Mojsi angol neve. Mojsi belátta, hogy igazuk vau, mert többször hallotta barátaitól a szabómühelyben is. Több fiatallal egy osztályban tanulta az angol nyelv alap elemeit és gondos oktatásban részesült a keresztyén vallás hitágazataiban is. A neki tanitott keresztyén vallást nagyon kedvére valónak találta. Otthon Winnizában egészen másféle keresztyének voltak. Ottan a zsidót mar hának nézték, mint bottal kell hajtani és komor teplomaik festett képeikkel és aranyos ruháju papjaikkal eltaszitó benyomást gyakoroltak a félös zsidó gyermekre Itten egy szerűen öltözött emberek voltak,akik érdeklődtek iránta,adtak neki ruhát néha egy kevés pénzt is, megajándékozták könyvekkel és tanították angolul ; meghivták vendégül házaikba és kértek, hogy érezze magát otthon közöttük. Otthon nélküli szegény fiú volt, idegenek kegyel® mére utalva. Ezek az emberek mindent adtak neki, ami az életet kellemessé teszi és cserébe semmit sem kértek tőle. Mikor először . evett asz táluknál, azt hitte, hogy a tiltott étel meg fogja fojtani, hanem az is elmúlt és nem sok idő telt belé,hogy nem csak, hogy kellemetlenül nem érezte magát, de jó étvágygyal tudott enni is. Valami mindig arra ösztönözte, hogy ne Írjon mindezekről szüleinek is évekig hallgatott róla, a szüleinek irt zsidó nyelvű levelei ben. Mikor tizennyolc éves volt, beküldték egy papnevelő intézetbe és annak idején, mint felszentelt pap került vissza a zsidók részére félál - ütött missióhoz. Mint lélekmentö nem sokra ment. Úgy látszott, hogy philadelphiai zsidók nem voltak még egészen megérve a Lublinner Mózes által nekik felajánlott uj vallásra. Gyakran vitatkozott a környékbeli fiatal zsidókkal, akik bejöttek nála, hogy mulassanak rajta. Egyet meg téritett és sok ideig beszéd tárgya volt a zsidó mészárszékekben, fürdöházban és zsinagógában. Yankel Swartz is hitehagyott lett, hangzott végig a kiáltás a zsidó negyedben. Ha történhetett az ? — kérdé Mojsi Waxman, mikor először hallót róla a zsinagógában. Én Bersteintól hallottam, válaszolt Aron Levi — ós ö meg Schwartztól hallotta, aki elmondta neki az á-tól z-ig. Schwartznak nem igen jól ment az üzlete és nem volt pénze, aztán nem is volt kitől kölcsönöznie. A gonosz kívánsága hitelhagyott Ln^ linnerhez küldte, kinek neve legyen átkozott mindörökké. Azt mondta neki, hogy ö is hithagyó lesz. Azt mondja rá Lublinner, kinek neve legyen átkozott, hogy helyes. Schwartz pedig hozzáfogott és megtanulta, micsoda csodákat tett Jézus és a szent lélek, amit soha sem hitt, nem hisz és nem is fog hinni, ha még száz évig fog is élni. Utoljára pedig kapott nyolc dollárt, egy öltözet uj ruhát és egy keresztet az óraláncra. Mikor Lublinner átadta neki az ajándékodat, egy keresztyén állt mellette,aki az egészet fizeti és kitek neve legyen átkozott. Azt mondja Schwartz, hogy több semmi ? Mert tudjátok jól, hogy SchwaUz nem igen szégyenlős. Azt mondja neki a keresztyén ur: Hát te a pénzért lettél keresztyén ? Hát miért, ha nem azért ? Azt hi szed semmiér ? Lemondtam a zsidó vallásról és megtanultam angolul mindazon bolondságokat és mi lett belőle ? nyolc dollár egy öltözet ruha és egy kereszt az öraláncomra. Legalább még egy óraláncot adjatok. Azt mondja a keresztyén nr: Egy centet sem többet. Nem akarsz ? Ugyan, nem e! válaszolt Schwartz, akkor te és Lubliner és az egész üzlet legyen átkozott Izraelben. Oliphant ........................ 3:20 Cleveland.......................'.. 293.80 Hazleton ........................ 26.40 New York...................... f.50 New Brunswick .............. 80 9. Pittsburg női oszt.......... 6.00 Leisenring............. 13.50 Delray........ ............... i.90 Homestead női oszt.......... 12.95 12. Luzerne ....................... . 10.40 Dickson City ...............s. 18.50 Whittsett........................ 29.60 Trauger ......... .......... 23.15 Beaver Falls ................... 22.20 Budapest............... 31.25 13. So. Norwalk... ............ 11.20 Perth Amboy.................;. 26.75 Asthabnla ...................... 12.95 Joungstown ................... 48.25 Zanesville ...................... 12.65 Si veri y................. 10.50 Lord................................. 20.30 Westville.......................... 30.45 So. Chicago...................... 3.00 14. Pocahontas ................... 16.20 Yatsboro.......................... 23.90 15. Jobs................................. 14.40 Johnstown ...................... 37.00 Vanmeter ........ 9.70 16. Shire Oaks.................... 1.60 18. Cleveland...............•__ 10.00 New York ...................... 72.40 19. Eleanor .......................... 27.60 ' Wallingford ................... 10.30 So. Bend.......................... 82.75 Coal Bluff ...................... 2.10 Luzerne........................... 1.40 Pittsburg.......................... 114.40 20. Donora .......................... 22.25 Willock........................... 81.20 Lorain............................. 39.20 Gowen............................. 11.20' Buffalo ........................... 40.50 Hazleton.......................... 68.45 Butler ............................. 19.20 21. Trenton.......................... 55.95 Tien ton T. egylet .......... 34.55 Union City...................... 13.2C Oliphant ........................ 13.05 Gillespie ........................ 6,40 New Castle...................... 15.45 Newark........................... 31.50 23. Homestead..................... 11.00 Phoenixville ................... 121.15 Fairport ............... 11.80 És te, Lublinner, légy átkozott százszorosán és rövid legyen a te életed. Ámen. Schwartz ügye igen elkedvetlenítette a missio vezetőit és nagyon lerontotta a Lublinner tekintélyét. Meghivták a tisztelendő McMahon lakására, aki a missio egyik vezetője volt. Nagyon sajnálom Lublinner ur, mondá neki, hogy az Izrael fiai nem akarnak megtérni, hogy elkerüljék: a reájok váró borzasztó jövőt. Annyi sokat áldoztunk reájuk úgy anyagilag, mint szellemileg, hogy megnyissuk szemeiket a mennyei világosságnak és pedig minden eredmény nélkül. Megvallom, nem tudom, miit tegyünk. Doktor, válaszolt Lublinner, tudja Ön,hogy márMózes is kemény nyakú népnek liivta őket. Mikor az egy igaz Isten imádását ajánlotta fel nekik, vissza akartak menni az egyiptomi húsos fazekakhoz. És ma ugyan úgy van. Én egész életemet feláldozom, hogy az ígéret földjére vezessem őket, hanem ök ragaszkod-1 nak a zsidó hithez a helyett, hogy megnyitnák szemeiket az Üdvezitö előtt. Sokszor ngy érzem, hogy jobb volna visszamennem édes anyámhoz Winnizába. Szüleid még most is ott élnek ? Igen és öt fiú testvérem. Gyakran gondoltam, hogy ide hozatom őket, hanem__
