Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)
1904-05-12 / 19. szám
V. évfolyam. 19. szám. Bridgeport, Conn. 1904. májas 12. (HUNGARIAN-AMERí CAN REFORMED SENTINEL.) Hegjelen minden héten csütörtökön, j Előfizetési ár eg^r éia-re: Amerikába $2. Magyarországba $2.50. | AZ AMERIKAI MAGY. REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGYAR REF. EGYHÁZI CZÉLORRA FORDITTATIK. Published every Thursday by the HUNGARIAN-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Cor. Howard Ave & Pine St., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Megnyilatkozott egek táldozó csütörtökre.) István, az első keresztyén vértanú monda eme szavakat: Itne látok megnyilatkozott egeket és látom, hogy az emberek ha az Istennek jobbja felöl. (Ap. Cselek. 7. r. 58. v.) Az első tanítványok még szemtöl-szembe látták körükben a mestert; feltámadása után immár 48 nap telt el, hogy még mindig vele lehettek. Vaj jón elhitte volna az a tanitványsereg azt, hogy most már elvétetik körük böl Ö, aki nekik mindenök vala \ Ama'düik napon együtt voltak vele ad Olajfák hegyén. Szokás sze rint, szelidséggel tanitá őket, mikor azt is megmondd nekik, hogy c eltá vozik körükből, hogy elkészítse ama mennyei hajlékokat. De, ha nTM is lesz jelen között ik a testben, ott lesz mindenütt és mindenkor lelkének erejével. lm egyszerre fényes fehér felhő ereszkedett alá. körülfogta s elzárta szemeik elöl Jézust. Majd ez felszállt s mire a káprázat a köd elszálltával eloszlott, cs>k a megnyilatkozott egeket láthatták s az öMestereket az égnek felhőiben. Tehát az Istennek fia lerázta ma gáról e földnek porát, nyájasan bu csut vett övéitől s felemelkedett oda a magasságos Isten honába, a mennyei Atya hajlékaiba. Aranyozott felhők fogták körül s túl a csillagokon uj napok, uj világok tűntek elő üdvözölni öt, ki meggyőzte a bűnt és a halált s mint a szentségnek és életnek örök feje delme helyet foglalt jobbján az élő Istennek. S vájjon nekünk nem jutott az a boldogság, hogy lássunk megnyilatkozott egeket* Közös velünk is ama boldogságom hittel Jézust keressük, feltaláljuk s az ö mennybemenetelének hasznait e földi élet kincsévé igyekszünk tenni. Gyakran halljuk s többször látjuk a szent könyvben ama megnyilatko zott egeket, vagyis az Isten törvénye szerinti kegyes élet kívánalmait s bár szeretné elérni a lélek, a test .gyarlósága miatt nem bir oda jutni Majd ha e por boríték lelkűnkről a halál szavára lehull, majd ott meny nyei hazánkban Isten szentségéhez méltóbb leszen dicséretünk. Ha iát juk is hát Isten országának titkos zárait, de mint a gyenge szemünk a tüzes naptól: úgy retten vissza bü - nős lelkünk Isten szentségétől s ki lészen az, aki eltörölje a bűnt ? Esz mélj csüggedezö lélek, nézd ott van a mi Megváltónk, az embernek iia áll az Istennek jobbja felöl; közbenjárónk, ki kegyelembe, takargatva, ártatlan vére hullásával szivünket tisztítva, kínos szenvedéséért-haláláért bünbocsánatot nyer számunkra. Az ö feltámadása s mennybe menetele immár biztos zálog a mi számunkra. Ha igy látunk megnyilatkozott egeket, ne legyünk önzők. Örüljünk először az igazság diada Iának és jutalmának s adjunk hála kát a nagy Istennek s legyünk ezu tán is mindvégig jó reménységgel. A mely szívben a vallásnak eme virágai felfakadnak. az lát e földi élet sivár pusztáin is megnyilatkozott egeket, mertUra, Idvezitöje szivében lakozik. Oh Ur Jézus ! egeknek nagy királyi, szemünket te reád függesztjük s e reménységgel hitünket élesztjük, hogy e földön szerzel, amely jókat, meg is adod a mennyben azokat. Szent lelkedet küld hozzánk tani tónak, kit erezhessünk mi vigaszta lónak. Ez élet sok keserűségébe önt sön örömet hi vök szivébe ! (102. dics L, 2. 5. v.) 3 saint-iouisi kiáiüiás. Április 30-án nyílt meg Saint Louisban a világ legnagyobb kiállítása, amelyben össze van gyűjtve mindaz, a mit az emberi ész az ipar, kereskedés, tudomány és művészet terén alkotni tud. A gyár ipar, a földmivélés, a bányászat, erdészet, tengerészet, a művészet legkitűnőbb alkotásai láthatók itt. E kiállítást már 1898-ban elkezdették tervezni s igy nem csoda, hogy 1904-re ©lyau nagyszerű alkotást tudtak létre hozni. A kiállítás annak emlékére van rendezve, hogy az Egyesült-Államok száz évvel ezelőtt vásárolták meg azt a föld területet, amelyet ,,Louisianna Territory“ név alatt, ismert a világ. A hatalmas Missisippi völgye eredetileg Franciaországhoz tartozott a felfedezés és a művelés jogánál fogva. 1703-ban, Spanyolország birtokába ment át ez a föld terület egy Parisban kötött béke szerződés alapján. Franciaoiszág később 1762-ben egy titkos egyezmény alapján Eszak-Amerikában levő összes birtokait Nagy Brittaniának adta át. Louisianna 37 évig volt a spanyolok birtokában 1800, október 1-én Bonaparte Napoleon követelésére a st. ilde fonsoi! egyezmény szerint ujra.vissza ment Franciaország birtokába. Napoleon ekkor első consula volt Franciaországnak s bár e völgy jogosan Franciaországot illette, de i tényleg a spanyolok maradtak itt .az urak, annyira, hogy mikor a függetlenségi harcban az amerikaiak a.Missisipiignyomultak előre, ezek a győztes amerikaiakkal is éreztettek gyűlöletüket. Ez az ellenséges indulat vezette Jefferson Tamás elnököt arra a gondolatra, hogy New-Orleanst megvásárolja, hogy igy a Missisipiöböl felett urálkodhassék. Livingston R. Robert, ki ekkor az Egyesült- Államok franciaországi követ&v volt és Monroe Jakab, ki később az Egyesült- Államok elnöki székébe emelkedett, bízattak meg azzal, hogy ^Franciaországgal ebben az ügyben tanácskozzanak. Napoleon, a helyett, hogy csak New Orleanst bocsátotta volna áruba, megvételre ajánlotta az egész Louisianat. Az árát 15 millió dollárba állapította meg, amely összegre nagy szüksége volt, a harc folytatására. Az Egyesült-Államok képviselői az ajánlatot egyszerre elfogadták s a szerződés 1806. ápr. 30-án Íratott alá Harisban. Az átadás azonban részint 1S03. december 20-án, részint pedig 1804. március 10-én megtörtént. Az igy megvásárolt terület egy millió négyszög mértföldnyi’ kiterjedésű volt s jelenleg a következő államokat és territóriumokat foglalja magában: Loüisianna, Arkansas, Missouri, . Oklahoma, Indian- TerrPory, Kansas, Colorado, Nebraska, Iowa, Minnesota, North Dakota, South Dakota, Wyoming, Montana. 1898 ban egy st. louisi újságíró vetett fel azt az eszmét, hdgy^e nagy eseményt szükséges volna illő módon megünnepelni .... Az eszme kedvező fogadtatásra talált. Az ügyet később a Missouri történelmi társulat is magáévá tette s a közvélemény olyan erősen nyilatkozott meghogy Stevens, Missouri állam kormányzója össze hivta a fent nevezett államok küldötteit, hogy St. Louisban 1899-ben, január 10-én ennek az eseménynek a még, ünnepléséről tanácskozzanak. E tanácsi kozásokban 93 delegatus vett részt, kikeaz egyes államok kormányzói neveztek ki s elhatároztatott a jelenlegi világ kiállítás megtartása. A gyűlés felhívta részvételre az Egyesült-Államok kormányát is s Francis R. Dávidot nevezte ki az 50 tagból álló rendező bizottság elnökévé. A költséget 15 millió dollárra, tehát épen annyira irányozták elő, amennyibe az egész terület megvásárlása került. Ennek egy harmad részét magán emberek, egy harmaetrészét St. Louis vállalta el, egy harmad részének fedezésére pedig az Egyesült-Államok kormánya kéretett fel. A bizottság később 200 tagra egészítette ki magát s munka azonnal elkezdődött. A congressus megszavazott a kiállítás céljaira 5 millió dollárt arra az esetre, ha St. Louis 10 millió dollár összehozatalát biztosítja. St. Louis félév alatt Smillió dollárt hozott össze s a városi tanács pedig elhatározta, hogy a másik 5 millió dollár fedezésére kötvényeket bocsát ki s igy 15millió dollár biztosítva volt. McKinley elnök, 1901. márc. 12-én irta alá az ide vonatkozó törvényt s a kilenc tagból álló nemzeti bizottságot kinevezte s elhatároztatott, hogy a kiállítást 1903. április 30-án megnyitják. A munka megkezdődött s a Forest- Park lassan-lassan egész paradicsommá alakult át sMcKinley elnök 1901. augusztus 20 án már meghívta a kiállításra az összes nemzeteket. A meghívást a világ [összes müveit nemzetei elfogadták. A kiállítás minden tekintetben felülmúlja az összes eddig tartott kiállításokat. Területe 1040 acer. Magok az épületek 250 acernyi helyet foglalnak el s ebből 128 acer esik a kiállítás fö épületeire. | A kiállítási épületek felavatása 1904. április 30-án folyt le szép ünnepélyesség körében. Az ünnepélyen Roosevelt elnök személyesen volt jelen. Ott volt Cleveland vol elnökt is. A kiállítás széptani szempontból is a legsikerültebbnek mondható. Van 10 nagypalotája, amelyeknek ragyogó szépsége szinte felül múlja az emberi képzelmet. A művészet, bányászat, kohászat, gyáripar, nevelés, vxllanyosság, szállítás, gépészet, földmivélés, kertészet külün-külön palotát kapott. Ezeken kívül vannak bizonyos állandó megmaradásra épített épületek is, minő a WashingtonEgyetem épülete, amely egy millió dollárnál többe került. A kiállitási terület keleti részén vannak az egyes államok épületei. Az északi részen vannak a látványosságra szánt helyek. A külföldi államok közül a legtöbb képviselve van. Itt van Ausztria-Magyarország is, de bizony nem valami fényes a kiállítása, mert szűk markoskodott az állam kormány ott, ahol a magyar ipar, művészet termékeinek piacot biztosíthatott volna. 24 ezer dollár kevés ott, ahol még a kis Cuba is 20 ezer dollárt áldoz. A kiállításnak egyik érdekessége lesz a ,,Philipini falu“,a rózsák kertje és a nagy viz esés. Minden államnak lesz egy külön napja s minden nagyobb nemzetiség szintén kapott egy napot az ünneplésre. így a tótok is, de mi magyarok nem, mert a kicsiny dolgok szét választanak az ilyen nagy dolgokban is. Pedig ha van tót nap, könnyen lehetett volna magyar nap is, főként, ha otthol is jól fontba vetnék az ilyen ünnepélyek fontosságát. A kiállítás kapuit reggel nyolc órakor nyitják meg s estve fél tizenkettőkor zárják be. Vasárnap a kiállítás zárva van. Es ez igen fontos dolog, mert mutatja azt, hogy az Egyesült-Állam ok népe az Urnák napját feljebb becsüli, minden üzletnél. Vajha ebből tanulnának odahaza, kik a korcsmákat, mulató helyeket egész vasár napra nyitva hagyják s megengedik, hogy lüzeteket lehessen kötni vasárnap is. Tudjuk, hogy sokan fel fogják keresni olvasóink közül is ezt a kiállítást s ezért, hogy ez utón is szolgálatot tegyünk azoknak, akik elmennek St. Louisba, ajánljuk a Maple Ave. Reformed Church lelkészi hivatalát, amely minden útbaigazítással szívesen szolgál s alkalmas szállásról gondoskodik. Kassai Andor. Kérelem az amerikai magyarsághoz. A Dillonvale és vidéke magyar ev. ref. egyház kibocsájtott kollectorait: Fazekas Istvánt és Fodor Sándort, egyházunk hitbuzgó tagjait, testvéreinket az amerikai magyarság pártfogásába ajánljuk.. Szives szeretettel kérjük az igazak támogatását. . , ) Bár dog András, Kováchy M. I.' egyh. gondnoka. ev. ref. lelkész. / (19.)"
