Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1904 (5. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-21 / 16. szám

6 amelyet azután Plonka-Szirány Károly börgyáros cég a ,,Tátrabank“ segítségével potom áron vásárolt meg. A szomszédos uj cellulózé-gyár is veszedelemben forgott a tűzvész alatt. — A nagyváradi törvényszék elé érdé-! kés rágali. azási pör került, melynél 'Széli ^ Kálmán, a volt miniszterelnök is meg fog jelenni a tanuk között. A pöit Beles Já­nos, volt országgyűlési képviselő, aradi közjegyző indította a Tribuna Poporulni cimü aradi román lap szerkesatüje ellen. Az érdekes per előzményei a következők: Goldis József aradi görög keleti püspök halála után, a választásra való készülődés idején a Tribuna Poporulni éles cikket közölt Beles János, a Hamsea-párt vezére ellen, amelyben azzal vádolta a közjegyzőt, hogy a kormány előtt nagy hazafinak tüntette fel magát és Goldis püspöknek panaszkodott, hogy a zsidók miatt nem tud érvényesülni. Ugyanakkor Beles ur az Aradi Közlönyben Hangra Vazult, az akkori püspök jelöltet támadta, azzal vá­dolva a főpapot, hogy antiszemita, ultra­­montán és hogy elpusztítja a zsidókat, ha megválasztották püspöknek. Ezzel Beles a zsidóság rokonszenvét akarta ügyének megnyerni. Ugyanez időben Papp Pál volt belé­nyesi ügyvéd ugyancsak az aradi román lapban nyílt levelet tett közzé, melyben azt irta, hogy MangraVazul Széli Kálmán miniszterelnöknek fehérlapot adott át azzal az Ígérettel, hogy megválasztása ese­tén az arra irt követeléseket teljesíteni fogja. Papp Pál intette a választókat, hogy ne szavazzanak Mangrára,mert az elárulta a magyaroknak a román nemzetet. A törvényszék elrendelte a vádlott által kívánt tanuk kihallgatását. Ezek közt van Széli Kálmán volt miniszterelnök is, ki a fötárgyaláson fog megjelenni a bíróság előtt. — Csongrádról Írják: Utóbbi időben Csongrádmegye kiváló gondot fordít a munkásügyek iránt. Szervezett egy köz­ponti munkásközvetitöi hivatalt, mely az összes községek munkásközvetitöi hivata­lával összeköttetésben áll s azokat ellenőrzi. Szentesen és Csongrádon munkásházak építését kezdeményezte, amely intézkedés nagyon fontos és ,a melyet a munkások örömmel vesznek. Az összes községekben a háziipar fejlesztésére kormánysegélyt és társadalmi akcióval, a közönség támoga­tását igyekeznek megnyerni s e tekintet­ben a Szentesen rendezendő kiállítás nagy jelentőségű lesz. Az újabb 30 kilóméternyi hosszú útépítés által a munkások kereset­hez jutnak és igy a kivándorlás láza Csongrádmegyében már megszűnt. — Az elmúlt esztendő december havá­ban nyílt meg szerény bérelt helyiségben az Erzsébet népakadémia, a magyar nép közművelődési csarnoka. Hogy mennyire közszükségletet elégít ki ez az intézmény, világosan bizonyítja, hogy megnyitása után a nép minden rétegéből, de különö­sen az iparosok közül százával jelentkez­tek a hallgatók, 2 —300 ember is megjelen a tudományos és művészeti estéken. A szaktanfolyamokat is hallgatják vagy szá­zan, de a közérdekű előadásokra sokkal többen járnak. A könyvtárban minden este megfordul 60—100 ember. Az aka­démián a tudomány minden ágából tar­tanak előadást ; de a legszükségesebb is­mereteket ; írást, rajzot, nyelvtant, szám­tant, stb. állandó tanfolyamokon adják elő. Mind e kedvezményért pedig csak havi 25 fillér tagsági dij jár. De az Er • zsébet-népakadémia fenntartása sok költ­séggel jár. A lakbér 2400 korona, a beren­dezésre 1500®koronát fordítottak. De a fűtés, világítás, nyomdai és irodai kiadá­sok mind sok pénzt emésztettek föl és kimerítették, a pénztárt. Ezért az Erzsébet­­népakadémia nemeslelkü emberekhez fo­lyamodik, hogy méltassák pártfogásukra ezt a fiatal" kultúrintézményt, mely szel­lemi otthonról gondoskodik a magyar nép számára. — Pálfi János és József testvérek vol­tak s Bajáról jöttek a fővárosba, hogy kő­faragó mesterségükkel munkát keresve, magukat s özvegy anyjukat eltarthassák, hetekig kóboroltak Budapesten éhezve és hajléktalanul, de munkára még sem akad­tak. Egyre jobban elkeseredett a két le­gény s mikor már nem bírták tovább a nélkülözést, kimentek a Duna partjára, összekötötték egymást és beleölték magu­kat a vízbe. Előbb azonban levelet Írtak édesanyjuknak, amelyben meg vallották kínos vergődésüket és megkérték, hogy bocsássa meg nékik tettüket. A szomoru­­ságos levelet még a múlt héten kapta meg az özvegy. Ö nemitud?olvasni, igy hát a szomszédhoz vitte az Írást, az ismerős kéz vonásokat. A szomszéd bele is fogott az olvasásba, de egyszerre csak elakadt a szava. Az öreg asszony aggódó szívvel kérlelte, olvassa csak tovább, hiszen a fiaitól van a levél. A szomszéd végigfutott a levél tartalmán, de csak annyit mondott az anyának, hogy szükséget szenved a két fia. Az anyát ez is elszomorította, de végre megnyugodott, mert kérésére a szomszédja megigérte, hogy levelet ir a két fiúnak Pestre, hogy jöjjenek haza, várja az édes­anyjuk. Ma azután, mint tudósítónk Írja, megidézték a bajai rendőrségre az özve­gyet s a rendőrtiszt viselő fölolvasott nekj egy hivatalos táviratot, amelyet csak félig hallott a szerencsétlen asszony s eszmélet­lenül összeroskadt. A budapesti főkapi­tányságtól érkezett a távirat s az az érte­sítés volt benne, hogy Pálfi János és Jó­zsef a fővárosban a Dunába ölték magu­kat. A szerencsétlen anya, hogy magához tért, dúlt arccal futott ki az utcára s egész nap félörülten szaladgált föl s alá a városban, folytonosan zokogva emlegette a fiait. — Erdöégés. Maros-Sziget városához egy órányi távolságra eső úgynevezett he­gyeshegyi erdő márc. hó 26-án ismeretlen okból meggyuladt és oly nagy lánggal égett, hogy fénye egészen a városba is be­­világitott. A több mint ezer holdnyi terü­let rendkívül nagy veszedelemben forgott, de negyednapra Szöllösy Ferenc rendőr­kapitány vezetése alatt nagy csoport em­ber mindenféle segédeszközökkel lokali­zálta a tüzet és az erdöégés tovább nem terjedhetett. Terebes-Fejérpatak, tisza­­völgyi községen felül fekvő erdőségben szintén tűz támadt, de csakhamar észre­vették és mielőtt nagyobb kár esett volna, sikerült eloltani. — A betörő gyermeke. Borzalmas eset történt e napokban a komárommegyei Oroszvár községben, ahol egy betörés al­kalmával egy tizennégy éves gyermeket széttéptek a kutyák. Hanga András és famíliája — mint nekünk írják — hires betörő volt. Nem is egyszer ültek a család tagjai börtönben, de a mint kiszabadultak, újra folytatták a zsiványmesterséget. A múlt szombaton éjjel egy nagyobbszabásu betörést akart elkövetni a Hanga-család, melyhez elvitték az öreg Hanga 14 éves unokáját is. Banai Tamás házába akartak betörni. Hogy tervüket keresztülvigyék, az udvari ablakot kellett először felnyitni s csak ha azon behatolhattak, folytathat­ták volna munkájukat. A kis Hanga-fiút utcakerítésen keresztül leeresztették az udvarra, hogy ott az ablakot nyomja be s aztán az ablakrács között bújjon be a szo­bába és nyissa fel az ajtókat. A kis fiú szokva volt már az ilyenekhez, tehát min­den aggodalom nélkül ugrott be a keríté­sen, de az egyszer vesztére, mert alig érték lábai a földet, a házigazda három komon­dor kutyája rárohant s egyszerre lerántot­ták a lábáról. A sikoltásra beugrott a gyermek apja is az udvarba, de a gyer­meket már ö sem tudta kiszabadítani, sőt az ö lábait is annyira összemarták a ku­tyák, hogy összeesett. A nagy lármára és kutyaugatásra felébredtek a házbeliek s amikor ezek kimentek, borzadva látták a gyermek összemarcangolt holttestét. A gyermek apja, ifjú Hanga András is1 oly sulyosjsérülést szenvedett, hogy felépülése hosszú időbe fog kerülni. A vizsgálat so­rán kiderült, hogy Hangáék betörést akar­tak elkövetni s ebből származott a szeren caétlenség.® — Miből él Budapest. Az Országos Statisztikai Hivatal most teszi közzé a magyar nép foglalkozási statisztikáját. Ebben a statisztikában kimutatást talá­lunk arról is, miből él a magyar főváros népe, micsoda mesterség, vagy jövedelem adja Budapest 732,322 lakosának kenye­rét, vagy kalácsát. A 732,322 lélekböl 386,341 keresi meg a kenyerét a többi 345,981-nek is,tehát ezer budapesti ember között 545 a kereső és 455 az eltartott. A mi a mesterséget illeti,a legtöbb Budapest városában az iparos-ember. A legkevesebb a földesur. Az osztályozás a kővetkező: A fővárosnak majnem fele népe ponto­san 42 százaléka és számszerint 307,707 lakos él az ipari foglalkozásból. EPSSÍ 2. A kereskedők 103.648 lakos, amely számból 46,731 a kereső és 56.917 az eltartott. 'ZZSXSSi 3. Közszolgálat és szabad foglalkozások. A főváros népességének 9.3 százalékénál közszolgálatból azaz ennyi a hivatalnok, tanító és a szabad értelmi foglalkozást üzö ügyvéd, orvos, iró, művész, stb. Szám­szerint ilyen foglalkozásból él 68.293 fő­városi lakó. Közülök kereső 31.240^és eltartott 37.054. Közlekedési foglalkozás. A főváros né­pességének 8.2 százaléka él ebből az ágból szám szerint 60.307, mely számból szintén csak a kisebbség, 22.863 a kereső. Házi cselédek. A főváros népességének 8.2 százaléka él ebből a foglalkozási ágból, szám szerint 59.500-an vannak, közülük csak 2296 az eltartott. Napszámosok. A főváros népességének 4.9 százaléka él napszámból, számszerint 19.195 kereső és 17.326 eltartott. Tőkések és nyugdíjasok. A főváros né­pességének 3.7 százaléka él tőkéjéből,vagy nyugdijából még pedig 12.756 kereső és 14.225 eltartott. A véderő. Ebből a foglalkozási ágból él a fővárosban 2.5 százalék, az* országos arány 0.8 százalék. A vidéki városok közül afövárosi arányt ötszörié meghaladjaKassa háromszorta meghaladja Kolozsvár, Pécs, Győr és Arad. Őstermelés. A vidéknek ez az első fog­lalkozási ága természetesen a fővárosban utolsó helyre került. A lakosságának csak 1.9 százaléka él az őstermelésből, még pedig 5660, mint kereső és 8560 mint eltartott. — Amióta békésebb, rendezettebb vi­szonyok közé jutott Csongrád, a haladó város egyre nagyobb gondot fordit a nép erkölcseinek fejlesztésére. Nemrég elhatá­rozta, hogy a korcsmák számát, amelyet a pénzügyminiszer rendelete is jóváha­gyott, 53-ról 39-re apasztja és a kétes hirü zugkorcsmáktól az engedélyt, lassanként a pénzügyigazgatóság által bevonatja, Sohlyna Gyula főjegyző most azt az indít­ványt terjesztette be a legutóbbi közgyű­lésen, hogy a népiskolák számát a község szaporítsa, a saját költségén hat tanyai iskolát építsen s igy a meglévő 37 tanerő­höz még hat uj néptanítói állás szervezé­sét kérelmezze Csongrád ismételten a kor­mánytól, amely ezt eddig megtagadta. Csongrád nagy áldozatok árán adta át ezelőtt négy évvel összes iskoláit állami kezelésbe, amelyhez a község évenkint 50,000 koronával járul hozzá. Csongrád község elöljárósága dr. Csató Zsigmond főispánt küldöttség utján fogja felkeresni, hogy támogassa őket a nép erkölcsi életé­nek nemesítésére és nevelésére irányuló törekvéseiben. — Balogh Mari székelyteleki lakos nyolc évig élt vad házasságban Födi János odavaló erdö-örrel. Hosszú ideig békében éltek ; csak az utóbbi időben vette észre az asszony, hogy Földi János hűtlen lett hozzá és egy Kovács Verőn nevű kikapós özvegyasszonynál szokta tölteni az idejét. Kedden este Földi János rendes szokása szerint azzal távozott hazulról, hogy a gondjaira bízott erdőbe megy orvvadászo­kat lesni. Balogh Mari úgy tett, mintha mit sem gyanítana, hagyta távozni, de azután utána ment és megleste, hogy Földi nem az erdőbe, hanem Kovács Verőn házába tért be. Balogh Mari beigazoltnak látta, hogy férje hűtlen lett hozzá. Elhatá­rozta tehát, hogy boszut áll rajta és a csábitó asszonyon is. Visszatért a laká­sába, levette a szegről Földi János otthon» hagyott fegyverét, annak mindkét csövét ólomdarabokkal megtöltötte s igy felfegy­verkezve elment. Kovács Verőn háza k<j­­zelében, ahol lesbe állott. Ejfél után meg­nyílt Kovács Verőn ajtaja s azon kilépett Földi, akit szeretője az utcáig kisért Balogh Mari ekkor célba vette a két alakot s előbb Földit, azután pedig a menekülő Kovács Veront terítette le. A merénylet után, mintha, mi sem történt volna, Balogh Mari hazament és lefeküdt. Haj­nalban találták meg Földi János holttes­tét az utcán, Kovács Veront pedig a saját udvarán. Előbbit a mellén, utóbbit pedig a fején találta a golyó s mindkettőnél halált okozott A csendörség előtt Balogh Mari beösmerte a merénylet elkövetését, mire letartóztatták és átadták a törvény­széknek. — Nagylakról Írják : Sajtény Csanádi megyei község, amelynek 5000 lakosa van, óriási szélvihar közepette lángokban álk A tűz oltása a szél miatt nagyon meg van nehezítve, de a lokalizálás "'remélhető, mert a múlt év szeptember havában ha­sonló viharban gyuladt ki a község hét h.lyen és akkor két ház kivételével sike­rült a tűz tovaterjedését meggátolni. — Érdekes vendége érkeztek a szegedi Csillag-börtönnek, Éremits Pál nagykikin­­dai országgyűlési képviselő gyilkosait szál­lították át Nagykikindáról Szegedre. Két börtönör kisérte a bilincsekbe vert Sibul­­testvéreket, Mladent és Györgyöt. A Sibul testvéreket a szegedi kir. ügyészség vizs­gálati fogságba helyezte, illetőleg azt to­vábbra fentartotta és utasította a vizsgáló­­bíróságot a vizsgálat megindítására. Amint ez befejezést nyer az ügyészség elkészíti a szenzációs bűnügyben a vádiratot. A test­véreket erősen megvasalva, éjjel szállítot­ták a Csillagbörtönbe, ahonnan előrelát­hatólag egyhamar nem fognak megsza­badulni. — Szilágy-Nagyfaluról írják: ASzilágy- Nagyfalu mellett levő Lapus-erdö kigyu­­ladt. Kétszáz hold lángban áll. Az óriási szélben a tűz egyre tsrjed. A szolgabiróság Nagyváradról és Zilahról katonaságot kért. Azt hiszik, hogy a tűz gyújtogatásból ke­letkezett. — Milliós örökség — Amerikából. New Yorkban — mint onnan-jelentik —márc. hó 26-án meghalt Wallash Antal magyar származású gyáros, aki New York keres­kedelmi és ipari köreiben általánosan tisz­teletnek örvendett. Az elhunyt, aki 70 éves volt, 1853-ban vándorolt ki Galgóc­­ról Amerikába, ahol aranylánc-gyárat alapított. Szorgalmával óriási vagyonra tett szert. A gyárban jelenleg kétszáz leg­nagyobbrészt osztrák és magyar munkás dolgozik. Az elhunyt élete végéig megma­radt jó magyarnak és sokszor látogatott el hazájába. Szülővárosába is sok emberrel tett jót és ott bizonyosan áldják emlékét. Vagyonát magyarországi rokonai öröklik, akik részint Galgócon,részint Budapesten, részint Kolozsvárt laknak. Nyilvános nyugtázás. A Dillonvalei fis környéki magyar ev. ref. egyház javára adakoztak a templom hely megvásárlására : $5.50 Tóth István, 85.00-öt Bárdos András, Fazekas István, Illés András, Czérna Pál, $2-öt Repka ‘János, Bárdos János, Gencsi Antal, $1 P. Sivák András, Csefa Sándor, Kató Mihály, Romoda M. és neje, ifj. Bencs János,Démény Mihály, S. Kulcsár Bálint, Gothárd József, Kovács Sándor, Bodnár Ferenc, G. G., Szabó Bertalan, Korik Bálint, öOcentjével Ko­vács F, Kurucz L, Polóka P, Szakács I, E. Tóth J, Horvát L, Pogány J, Lipusz J, Szabó I, Tricsku J, Matusz I, Molnár M, Kuthy J, Illés M, Dusák S, Bucsek L, Vas I, 35c Tóth A, 30centjévelSára M, Dolgosi I, Huzsvárt M, Tuba G, 25c.-öt

Next

/
Oldalképek
Tartalom