Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-10-08 / 41. szám

pp; mmmm ■ IV. évfolyam Bridgeport. Conn.. 1903. október 8. 41. szám. (HUNGARIAN-AMERICAN REFORMED SENTINEL.) flegjelen minden héten csütörtökön. Elöfi-setési ár egry évrre: Amerikába $2. Magyarországba $2.50. AZ AMERIKAI MAGY. REF. EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. A LAP TISZTA JÖVEDELME AMERIKAI MAGVAR REF. EGYHÁZI CZÉLORRA FORDITTATIK.----------- 1 —■ Published every Thursday by the HUNGARIAN-AMERICAN SENTINEL PUBL. CO. Cor. Howard Ave & Pine St., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. FIGYELEM I A lap szellemi részét illető közle­mények, valamint előfizetési dijak: KALASSaY SÁNDOR, ref. lelkéai Bates öt. Hungarian Ref. Church, iaaH1Baaa|nBaiaBBnaBHaBBalHHaaBMDaBmMai Pittsburg. Pa. címre küldendők. Kiadóhivatal: 318. Howard Áv< Bridgeport. Conn. Ide küldendők az egyleti értesítések, egyházi es világi hírek. Egyesületünk ggaiapdasa. Lapunk múlt heti számában hirt adtunk arról, hogy a phoenixvillei I. Magy. Betegsegélyzö-Égylet tes­tületileg lépett be az A. M. R. E. kebelébe s ezáltal példát adott arra, hogy a református nevet viselő eddig­­elé külön álló egyleteknek mi volna a kötelességök. Nem ennek a példának a hatása alatt, hiszen ebben az irányban már régebben megindult a mozgalom, mjnt bennünket nagy örömmel érte­sítenek, a clevelandi férti és női ref. egyletek testületileg beállottak az Egyesületbe s így mintegy négyszáz taggal szaporodott meg Egyesületünk tagsági létszáma. Van-e református ember, aki ne örülne ennek a jó hírnek a hallatára? Bizony őszinte igaz öröm dobogtat­­hatja’meg mindnyájunk szivét akkor, a mikor drága Egyesületünk ilyen nagymérvű gyarapodásáról olva­sunk! Ez az Egyesület — lapunkon kívül — az egyedüli kapocs, a mely az Egyesült Államok területén ma már óriási nagy számban élő hitfelein vet összeköti. Próbálgattuk már szerve­zett egyházközségeinket is valami­lyen szerves összeköttetésbe hozni, de be kell vallanunk, hogy ez nem sikerült még eddigelé. Nincs más hátra, minthogy egyház-társadalmi életünknek ezt a jótékony szervét ifinél inkább fejlesszük, arra töre­kedvén, hogy olyan hatalmassá fej . löajék, a milyennek lennie kell a protestáns magyarság mai létszáma hoz viszonyítva. Ma már Istennek hála többen va­gyunk kétezernél. Olyan szám ez, a melyre mi, akik ott, állottunk az Egyesület bölcsőjénél, csak féive gondoltunk. De ime az idő teljessége mindinkább közeledik. Ha kétezer tag igazán híven befogja tölteni es­küjét, úgy nem lesz álomkép az se, ha azt mondjuk, hogy Egyesületünk tiz éves jubileuma alkalmával ötezer tagot számláljon.. Ötezer tag!.. Elég nagy szám, de az amerikai protestáns magyarság számához viszonyítva, csekélynek mondható. Hiszen ez a szám még csak egy tizedrészét képezi az Aine & ' élő hitfeleknek! fedjünk tehát mindnyájan, | n-egyen arra, hogy ez a szám a közel-jövöbeneléressék! Tölünk függ akik már tagok vagyunk__Ötezer taggal már olyan szép eredményeket lehetne felmutatnunk minden téren, hogy méltán képezné Egyesületünk működése nemcsak nekünk, hanem minden amerikai magyarnak dicse­­kedését!.... Rajta hát tagtársak ! Tegyünk mindnyájan szent fogadást, hogy a reánk következő időszakban legalább egy-egy tagot szerzünk Egyesüle­tünknek. Egyesületünk jelenlegi működésé­vel teljesen meg lehetünk elégedve. Ha vannak hibák, azokat a nagy­gyűlés alkal uával ki lehet mutatni. A nagygyűlés épen azért nagygyűlés, hogy a tagok az osztályok által ki­küldött képviselők által megtegyek észrevételeiket! Mi nyugodtan nézzünk a nagy­gyűlés elé. Reméljük, hogy az Egye­­sület ügyei szokásos szép rendben les znek előttünk felmutatva s hisszük hogy ez a nagygyűlés is olyan hatá­rozatokat hozand, a melyek az Egye­sület javát és felvirágzását fogják előmozdítani. Csak pár nap választ már el a kon­­vencziötól. Az egyes osztályok már bizonyára kiküldötték képviselőiket Ezeket a képviselőket mi a legtisz­tább sziwel üdvözöljük nemes kikül detésükben. Hála Istennek ennek az Egyesületnek kebelében személyes­kedések nincsenek s igy meg lehe­tünk győződve arról, hogy a képvi selök között se lesz pártoskodás: egy nagy célban össze fognak találkozni érzelmeink és gondolataink. Ez a nagy cél: Egyesületünk fej­lesztése s olyan nagygyá tétele, hogy még ellenfeleink is a mi életünkben s működésűnkben lássanak példa­képet, J—r. Válasz m. Kaeiiáng SézánaK. II. I)r. Kacziány és a Biblia. Bármennyire nagy tudós is valaki, még azért nem következik, hogy mindent tudjon. Lehet dr. Kacziány kiváló nyelvész és bölcsész, de azért nem okvetlen kell tudnia a Biblia A vitát befejező czikkemben azt állítottam, hogy a feltett kérdések közül a második sem helyes, mert a kéresztyén\ embernek nem csupán az evangyeliumokat kell elfogadnia hite alapjául, hanem az egész szent­­írást. Ezzel szemben a dr. ur szinte gyér mekeskedésnek tetsző érveléssel áll elő s hivatkozva a protestantizmus­nak egyik legnagyobb vívmányára a szabad vizsgálódásra, az ó-szövetsé­get teljesen figyelmen kiviil hagyja, nemcsak, hanem annak egyes részle­teire gúnyosan hivatkozva, ezt a fel­séges könyvet még gunytárgyává is teszi. E gúnyolódó megjegyzésekkel szemben, amelyek különben egyes bölcsészek szájából nem is szokatla­nul hangzanak, ime mi szembe állít­juk magának a presbyterianus egy­háznak a felfogását a Bibliáról, mely a következő: ,,Az Istennek igéjét az ó §3 uj szö­vetségi iratok tartalmazzák.“ A Westminsteri confessio pedig azt mondja: „The old testament in Heb­rew and the New Testament in Greek being immediately inspired by God and by his singular care and provi­dence kept pure in all ages, are therefore authentical so as in all controversies of religion, the church is finally to appeal to them. “(Lásd History of the Presbyterian churches in the U. S. by Robert Ellis Thomp­son. D. D. New York. 1895., 250. és 262. 1.) Ezt a felfogást erősíti meg a prin cetoni hires péesbyterianus egyetem egyik hires tanára De Witt János is abban a beszédjében, a melyet az Alliance of Reformed Churches Was­hingtonban tartott gyűlése alkalmá­val mondott el. (Lásd Minutes and Proceeding of the seventh General Council 1—15.) Ö mondja: „The Bible, and the Bible alone, is the religion of Protestant.“ The Bible is one.“ Hatalmasan védi ez a tudós férfiú a Bibliának az egységét s dr. Kacziány jól fogja tenni, ha e tudós j theologiai tanártól kér felvilágosítást I arra, hogy vájjon helyesen és igazsá Igosan járt-e el akkor, mikor a ma­gyar reformálusokkal csak arra történetét s nem szükséges, hogy a confessio és káté között levő kfilönb séget helyesen tudja megmagyarázni, i Ha dr. Kacziány a közöttünk levői vitában mint nyelvész és bölcsészet­­ludor lép vala fel, úgy azokat a té- j védéseket, a melyeket czikkének káté és hitvallás cimü szakaszában elkövet, megengedhetőnek tartanók j s talán el is néznénk, de mivel mint | lelkész szólal fel, tévedéseit helyre , kell igazítanunk s kérnünk kell arra, hogy a Bibliát, mint lelkész kissé nagyobb tiszteletben tartsa s arról a Heidelbergi kátéról, a mely nemcsak az összes protestáns felekezetek, de sőt még a római katholikusok elis­merését is kiérdemelte, kissé na­gyobb tisztelettel szóljon. nézve tétetett fogadást, hogy ók hit ük alapjául egyedül ai evangyeliumo kát, tehát nem is az uj szövetséget, hanem csak annak egy részletét fo­gadják el. Állítjuk tehát a dr. ur gúnyoló dása daczára is, hogy a Biblia egy­séges könyv. Nem az esetlegesség állította azt össze, mint valamely rendszer nélkül való gyűjteményt, mert a Biblia lényegében is egy. Olyan^ez a felséges könyv, mint egy fa, amelynek gyökerei bár semmi­képen nem hasonlíthatók a levelek hez, azok mégis együtt alkotnak égy szerves egészet. Egy organikus egész a Biblia is. A különböző müvekből egy szellem áramlik ki. Egy szellem hatotta át a különböző szerzők szivét" amely lassan lassan a fokozatos ki­jelentés hosszú korszakain át meg­érlelte a megváltás nagy gondolatát. Eme véleményünkben megerősít, hngy magyar protestáns theologusra is hivatkozzunk, Zsarnay Lajosnak a véleménye, ki apologetikája 112 lap­ján a következőket mondja: „Ha a kér. kijelentést igaznak vészük Krisz­tus és az apostolok tekintélye után is az ó testamentumot, mint az elő­készítő kijelentés oklevelét igaznak, hitelesnek kell tartanunk annyiban, minthogy abból ismerhetjük meg világosan az uj testamentoini köny­vek összefüggését mind az eredeti s első s mind az előkészítő különös ki­jelentéssel s igy történetileg megala­píthatjuk azon viszonyt és alakot, melyben a Krisztus kijelentése meg­jelent. Az uj testamentom a saját értelmezésére az ó-testamentomi ká­nont használja. “ Lang, ki pedig elég szabadelvű protestáns theologus volt, az ó-szö­­vetségröl a legnagyobb elismerés hangján szól a „Keresztyén Dogma­tika“ 165. lapján: „ Az ó és uj testa­mentum — úgymond — az igaz val­lást, a monotheismus vallását, az emberiség vallását kezdetétől tiszta­ságáig és magasságáig a Jézus szelle­mében adja elő. Az ó-testamentum a keresztyénségnek közvetlen felté­tele .... Az a közös jellemvonás, me­lyet az ő és uj testamentum iratai magukon viselnek, minden emberi­nek Istenre viszonyítása s annak megszentelése Isten által, tehát Isten országának eszméje történetben és tanban: a Bibliát vallásos világ könyvvé teszi.... “ Természetesen a Bibliát mindig amaz elv szerint kell vizsgálnunk, a mely e szavakban nyer kifejezést: „A betű megöl, lélek az, a mimeg­­elevenit. “ De miért hivatkozunk mi gyarló emberekre, mikor maga Jézus is nem csak tiszteletben tartotta az ó szövet­séget, hanem annak egyes könyvei­ből idézett,is s azokra az igazságokra, amelyek ezekben az iratokban be vannak foglalva, többször hivatko­zott!? Az uj-szövetségben Ezsdrás, Nehemiás. Eszter és Prédikátor köny vének és az Énekek Énekének a ki­vételével az összes ó szövetségi köny­vek idézve vannak. Természetes, hogy a kis próféták nincsenek külön­­külön kiemelve. Ha pedig elfogad­juk, hogy a Prédikátor VII : 20. idéztetik a Római levél III : 10-ben s a Prédikátor V : 14. az I. Thim. VI. 7-ben, úgy még lejebb szállítottuk a nem idézett ó-szövetségi könyveknek a számát. Ha tehát úgy Jézu3, mint az új­szövetségi Írók elfogadták az ó-szö­vetségi könyveket, s ha a legneve­sebb protestáns hittudósok nem nyi­latkoznak az ó-szövetség ellen, s ha maga a presbyterianus egyház is Istennek igéjét az ó- és aj szövetség­ben keresi és találja fel: nincs okunk félni a miatt, hogy" dr. Kacziány az. ú iá. i énei U:.0-r'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom