Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-01 / 40. szám
■■I MM Már Válási m. Kacziány Sezana Abban a vitában, a mely ama cikkem nyomán indult meg, amelyben helytelenitettem dr. Kacziány Gézának úgy a youngstowni, mint new brunswicki magyar presbyteriapus egyházak szervezésénél követett eljárását, miután az érdekelt felek elmondották mondani valóikat: nekem is fel kell szólalnom s bebizonyítanom, hogy dr. Kacziánynak, ha bár öregebb is, mint mi vagyunk s bár mint fitogtatja is tudományát: nincs igaza. Kijelentem, hogy én öt sem a gúnyolódásnak, sem a hiú önteltségnek az utján követni nem fogom. Arra törekszem, hogy a hév még ott ae ragadjon el, a hol a Dr. ur megérdemelné, hogy ugyanazt a fegyvert használjuk ellene, a melyet ö használt mi ellenünk: a lenézésnek, sőt itt ott a megvetésnek a fegyvereit. Mi nem tehetjük ezt meg, mert igaznak tartjuk azt, amit Idvezitönk mond: „Valakimagát felmagasztalja megaláztatik és aki magát megalázza felmagasztaltatik.“ (Máté 23 : 12.) Valamint elismerjük egyik magyar tudós kijelentésének igazságát is: „A teljes eszü bölcs megalázza ma gát.“ A Dr. ur Írásának minden sorából pedig nyilván kiérzik a lelki kevélység, a mely ellentétben áll a Krisztus tanításaival s a magyar bölcsnek a mondásával is. Ö akar lenni minden mindenekben — s nem ismeri el, hogy azok, akiket ö kigunyol, azok a „paraszt papok“, a Kik meg tudják becsülni a szegény, véres verejtéket izzadó munkás magyar népet: egy évtized leforgása alatt tényleg olyan eredményes munkát végeztek, amely méltán tarthat elismerésre számot még dr. Kacziány Gézától is, bár ennek mi előttünk a legkisebb értéke van, mert soha sem embereknek kivánunk tetszeni, hanem Istennek. A Dr. ur tehát igazainak a megvédése közben nem épen hozzánk illő fegyverekkel dolgozik. A hiúság, a gög — s aztán a tények elferdítése nem illenek be abba a vitába, a mely közöttünk folyik. Ezek a kérdést soha sem fogják eldönteni, sőt inkább elmérgesitik. A ténynek legelső elferdítése az, hogy a Dr. ur azt állítja, hogy mi meg-megujuló támadásokban részesítettük az egyesült államokbeli prés. byterianus egyházat. Korántsem! Mi soha nem állót tunk útjában annak, hogy a presbyterianus egyháznak egyik ágazata velünk, magyarokkal is jót cselekedjék, hanem igenis felszólaltunk az ellen a mód ellen, amelylyel Ma gyarországból lelkészeket akartak importálni s felszólalunk mindig az ellen, hogy a presbyterianus egyház jelenlegi magyar missionáriusai(nem mondom, hogy lelkészei, mert nem azok) arra törekedjenek, hogy a ma gyarországi reformátusokat a ma gyarországi református egyháztólelidegenitsék s ezáltal esetleg a bőm lás magvát hintsék el a hazai református egyházban. Az a mód, melylyel lelkészeket akartak hozatni az ó-hazából, egyenesen lelket felháborító volt, valamint az az eljárás is, a melyet Hamborszky Gyula egyik másik református gyülekezetben elkövetett. Kihirdetik a lelkészi állásokra a pályázatot. Kérnek 10—12 magyar ref. lelkészt akkor, a mikor nincs csak egy szervezett missioi egyházuk s akkor, a mikor dr. Roberts a magyarországi ref. egyház konventjéhez írott levelében elismeri, hogy még csak most kezdenek gondoskodni olyan anyagi eszközökről, a melyek képessé teszik őket arra, hogy a magyarok közöttt tovább NEW YORK, HAZLETON. WILKES-BARRE. Magyar bankár és közjegyző. Az amerikai magyar bankárok között az egyedüli férfiú, a ki egy császári és királyi konzulátnsi űgyvivőség vezetésével bizatott meg Amerkában, és sok éven át kifejtett igen üdvös szolgálataiért a magas császári és királyi kűlűgy minisztérium köszönetét kapta. Tehát kifogástalan jellemű s teljesen megbízható. ZEr’én.zelce't küld a világ bármely részébe, gyorsan és pontosan. Továbbit készpénz betéteket a magyarországi pénzintézetekhez, a magy. kir. postatakarékpénztárhoz kamatozás végett s az eredeti betét könyveket a feleknek pontosan kiadja. Hajójeg-yelset elad gyors hajókra : Bréma, Hamburg, Antwerp, Rotterdam, vagy Angolországon keresztül utazásra, ugyanolyan árban, mint a hajótársulatok. Kinek hajójegyre szüksége van, írjon hozzá árért. TCiállit mindenféle meghatalmazásokat, adás-vételi szerződéseket s bármilyen szükséges okmányokat a hazai törvényeknek megfelelően. A ki egyszer hozzáfordul, biztos pátfogója marad. Magyarok ! A legtöbben ismerik őt személyessen. Keressétek fel bizalommal és Írjatok hozzá árakért é3 levélboritékokért. Levél cim : John N é m e t h, 457 Washingtoo St., New York. folytassák az egyházépitésnek nagy munkáját. Ez ellen az eljárás ellen, bár dr. Krug is felemelte szavát, felkellett szóllanunk mert olyan lelkészi állásokra, a melyek csak a Hamborszky Gyula agyában léteztek, nem engedhettük meg lelkészeket kihozatni. Végre azonban Hámory V. Gusztáv, nemzetközi bankár ur közbenjárása következtében Yr oungsto wnban megalakult a magyar presbyterianus egyházközség, amelynek vezetésére a családnak egy tagját, önt Dr. ur, hozatták ki azért, hogy a mire nem volt elégséges Hamborszky barátunk s a kis supplikáns, majd Ön képes lesz arra t. i., bogy bennünket is átvigyen az egyedül idvezitö presbyterianus egyház kebelébe. Most azért van közöttünk harcz, mert mi nem akartunk kötélnek állani s nyiltan is megtámadtuk azt az eljárást, a melylyél önök egyházaikat szervezik s kárhoztatjuk azt, hogy nem helyes nevet használnak s az egyházközségek szervezésénél feltett kérdéseik helytelen voltára is rámutatunk. Azt se volt szabad szó nélkül hagynunk, hogy ön — aki elhomályosítja a Hámborszkyakat — egyenesen a magyarországi ref. egyház ellen tanít, nemcsak magánleveleiben, hanem hírlapi czikkeiben is. így velünk, kik már régóta működűnk az amerikai közélet mezején, teljes ellentétben áll, mert nem akarja, hogy az Amerikába vándorolt ref. magyarság legalább szervezeti összeköttetésben álljon a hazai ref. egyházzal. Ez az eljárás nagyon furcsa épen önnél, aki más oldalról a Magyarok Csillagának az öndicséret nagy dobját pufogtató szerkesztőjével abban a véle menyben van, hogy egyedül ketten képesek az amerikai magyarságot megtartani. Legyen önöknek az önök hite sze rint! abból a természetellenes frigyből, amelybe ön a monongahela völ gyi fejedelmi pappal lépett ugv is csak szörnyszülött származhatik, ha csak — a mi valószínűbb — előbb el nem következik a meddőségnek álla pofa. Én nem bántam meg, hogy a kér dóst felszínre hoztam. Legalább igy alkalom nyilt arra, hogy ebben a dologban ki-ki elmondja a maga mondani valóját. Menjünk hát sorba az Ön érvein, s majd meglátjuk, vájjon hol van az igazság. I. Református presbyterianus. Helyes e ez a névl Használhatják e nevet a presbyterianus egyháznak a magyar missionariusai? Azt mondottuk, hogy a „ref. presb.“ név ellen a presbyterianus egyháznak az az ágazata is tiltakoznék, a melyik dr. Kacziányékat segélyezi! És azóta még inkább meg tünk arról, hogy dr. Kacziányék nem helyesen használják ezt a nevet, bár e tekintetben Kuthy kollegámra hivatkozik. Kezemben van egy könyv, amelyet a Dr. ur is el fog ismerni tekintélynek. A könyv cime : „The religions forces of the U. S.“ (New York 1893). Irta: dr. H. K. Carroll. Ennek a könyvnek 277 és a következő lapjain fel van említve, hogy Amerikában a presbyterianus egyháznak tizenkét ágazata van. Ezek között a legnagyobb, leghatalmasabb s legrégibb ágazat a ,,Thé presbyterian Church in the United States of America.“ Ez az ágazat 1640-ben Long Island szigeten szervezett legelőször egyházközséget, Young János vezetése alatt. Nem célunk ismertetni ez alkalommal azt, hogy miként szakadt pártokra ez a presbyterianus egyház. Elég megállapítanunk azt, hogy dr. Kacziányék a presbyterianus egyháznak ehhez az ágazatához tartoznak, s igy ha őszintén akarnak eljárni, ennek az egyháznak a nevét kell használniok, vagy azt a nevet, a mely nekik a legjobban megfelel: magyar presbyterianusok. Ne szégyenei] ék ezt a nevet. Ha a segélyt elfogadják, használják a segélyező egyháznak a nevét is. Mert újra és újra állítjuk, hogy a ref. presbyterianus nevet nem helyesen és nem 'jogosan használják. Nem pedig azért, mert ez nem annak az egyháznak a neve, amely őket segélyezi. íme az idézett könyvnek 279. lapján — bárki elolvashatja — fel vannak sorolva a következő nevek : „Reformed Presbyterian Church in the U. S., Reformed Presbyterian Church in N. America. Reformed Presbyterian Church (Covenanted). Reformed Presbyterian Church in U. S. and Canada. De mint fentebb mondottuk, dr. Kacziányék nem ezeknek az ágazatoknak egyikéhez vagy másikához tartoznak, hanem „az amerikai egyesült államokbeli presbyterianus egyházhoz. Ezek között az ágazatok között nemcsak névbeli, hanem hitbeli és szervezeti különbségek vaunak s mindenik külön egyháztestet képez. Világos tellát, hogy dr. Kacziány czime ellen maga a segélvzö egyházágazat tiltakoznék a legjobban, ha valaki őket ebben a tekintetben felvilágosítaná. A minő téves a Dr. urnák, az elnevezést illető okoskodása, épen olyan téves az amerikai magyar ref. egyházak keletkezésére vonatkozó értesülése is, a mint ezt már Kuthy kollegám kimutatta. A presbyterianus egyház Kecskeméthy Ferencz hazautazása után teljesen szakított a magyarok között folytatott munkának a támogatásával. A new yorki magyar protestánsok ezután is több ízben felvették az egyház szervezés munkáját, de ez csak akkor vezetett eredményre, mikor Harsányi Sándor* és Ferenczy Ferencz együttesen vették kezükbe az ügyet 1895-ben, tehát tizenhárom évvel később, az els® meghiúsult kísérlet után. Ebből a. meghiúsult kísérletből egyáltalában nem lehet tökét alkotni arra nézve, hogy a Kecskeméthy F.-nek adott segély nélkül, most alig ha volna magyar ref. egyház New Yorkban.. Bizony e segély a jelenlegi magyar ref. egyház sorsán egy fikareznyit se lendített. Igaz, hogy a newyorki presbytery 1895-ben mikor látta, hogy a ref. magyarok milyen szépen kezdenek, sorakozni a kibontott zászlóalá: szintén lépéseket tett arra, hogy a presbyterianus egyház is felvegye a magyarok között a missiói munkálkodást. Rev. John Devina a ..Home Chapel“ lelkésze tett lépéseket arra nézve, mikor Magyarországon járt, hogy lelkészeket hozzon, de miután meghallotta, hogy a református egyház meghívására már jött New York-, ba lelkész, a lelkész hívást abbahagyta. így tehát beanünket semmi néven nevezendő kötelezettség nem terhel a presbyterianus egyházzal szemben. S ha Kacziány ur továbbra is használja a ref. presbyterianus nevet, úgy csak arról tesz bizonyságot, hogy a mint nem hü a hazai ref. egyházhoz, épen olyan hűtlen ahhoz az egyházhoz is, amely mostan segélyezi. Kalassay Sándor. (Folyt köv.) Egyházi és egyleti élet Hét év a bridgeporti magyar ref. egyház életéből. 1896-ban, mikor magyar hazánk ezeréves fennállását ünnepelte az amerikai református magyarság erősen kezdett szervezkedni. Ekkor alakult meg az Amerikai Magyar Ref. Egyesület, amelynek alapjait Trentonban rakosgattuk le. Ezen a gyűlésen a south-norwalk—bridgeporti társegyházakat világi részről Szabó Pál képviselte. A bridgeporti reformátusok között már régebben megbeszélés tárgyát képezte az önálló egyházközséggé való szervezkedés, s erre a mozgalomra azt hiszem nem tévedek, jótékony hatással volt az az „Ezredéves ünnepély“ is, a melyet a Rákóczi-egylet ebben az idötájban tartott. Egy hónap múlva Szabó PállaL való találkozásom után levelet kaptam a bridgeporti egyházközség elöljáróságától, amelyben arra kérnek, hogy egy napon jelennék meg közöttük isteni tisztelet tartása végett. A meghívásnak engedve 1896. szept. 37-én jöttem legelőször Bridgeportba s a Congress streeten levő német református templomban tartottam isteni tiszteletet.. Másnap az egyházközség lelkipásztorául megválasztattam. Hivatalomat november he 1-én foglaltam el, a mikor nagy1 közönségjelenlétében letettük az épülő félben levő templomnak az alapkövét. Deczember 20 ára már készen volt a templom, amikor is ünnepélyesen felavattuk és átadtuk a közhasználatnak. A lelkész 1898 január haváig bérelt házban lakott, de ekkora már felépült a kisszerű lelkész lakás, a melynek pinczehelyiségét iskola gya*nánt használtuk. Az egyházközség ekkor adósságának a letörlesztésére kezdette fögondját forditaui. Ez sikerült is, mert a lelkészlakot terhelő adósság pár év alatt teljesen le volt törlesztve s a templomot terhelő adósvW'i-ú-.v ■' • U ■■UÚfeT ■■ IRÉNT ■■■■■■■
