Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)
1903-10-01 / 40. szám
neki mindent adott volt önfeláldozó szere tétének teljességéből ? így az anyaszeutegyház is ésannak minden intézménye megvárja gyermekeitől a hűséget, az odaadó szeretetek támo gatást. Ez az Egyesület a legédesebb, a legbensöségteljesebb viszonyban van magyar református anyaszent egyházunkkal s mint ilyen méltán igényli é» szükségli hittestvóreink támogató szeretetét. Nincs ok a bizalmatlanságra sem. Egyesületünk kormányzása kipróbált kezekben, arany tiszta lelkiismeretű egyének vezetése alatt áll, kiknek szivük minden dobbanása, lelkűknek minden legnemesebb vágya Egyesületünk nagvgyátételét, meg- Vrösitését célozza. A mi kötelességünk, hogy mellettük álljunk s őket nehéz munkájokban, a közjóért való önfeláldozó fáradságukban támogassuk. Legyünk hát mellettük mindnyájan és segítsük tartani nekik a nemes ügy zászlóját. Homestead, Pa., 213—8th. Ave. Harsányi Sándor ev. ref. lelkész. jllap reforaámsoK Haladása. Báró Bánffy I )ezső főgohdnok, / és Kun Bertalan"f>üspök levele / • Roosevelt elnök beszéde^^L Az amerikai magyar ref. egyházak az Egyesült Államokbeli Ref. Egyház fennhatósága alatt, ennek anyagi és erkölcsi támogatásával végzik áldásos munkájukat. Ez a nemeslelkű egyház már több, mint tiz év óta segélyezi az Amerikába vándorolt magyar reformátusokat, a kik valóban örök hálával lehetnek eltelve iránta. Mert, a mi a födolog, az az egyház önzetlenül nyujtá a segitö kezet; nem kívánja, hogy mi alkalmazkodjunk ö hozzá, az ö szokásaihoz; nem kívánja, hogy mi elhagyjuk a mi ősi hazai szokásainkat, sót megengedi, hogy teljesen úgy végezzük az egyházi szertartásainkat, mintha csak Magyarországon volnánk. Minden tekintetben teljes függetlenséget élvezünk s lelkészeink az angol ref. pajoknál teljesen egyenlő jogokkal vannak felruházva. Templomaink pedig mindenütt az illető egyházközségnek a nevére vannak bekebelezve, nem pedig az an golok nevére. A szerzett vagyonnal tehát mindenkor szabadon rendel kezhetünk. A bennünket segélyező ez a nemes egyház ez év elején üdvözlő levelet küldött a magyarországi ref. egyház legfőbb kormányzó testületének, a konventnek. E levél szerint az amerikai ref. egyház állandósítani akadja az összeköttetést a hazai egyházzal, hogy mint eddig, a jövőben is lelkészeket kaphasson hazulról az amerikai magyar reformátusok számára. Most jött meg Magyarországból a válasz az amerikai ref. egyház levelére. A konvent nevében, annak két elnöke, úgymint Báró Bánlfy Dezső volt miniszter elnök s fögondnok és Kun Bertalan miskolezi püspökünk Írták alá a meleghangú, igszán szép levelet, a mely igen nagy befolyással fog lenni az amerikai magyar ref. egyházak jövendő sorsára, a melyet nagy fontosságánál fogva itt közlünk. Ez a a levél a következő: ,, Az egyesült államokbeli ref. ‘ egyházhoz. Kedves Hitrokonoit ! A magyarországi ref. egyháznak legfelsőbb kormányzó hatósága az egyetemes konvent, mely üléseit Budapesten, 1903. janius 3-6-án tartotta, vette *)Mult számunkból lekésett. és olvasta az amerikai ref. egyház üdvözlő levelét, a mely Readingben kelt f. évi március 11-én: vette a baltimorei zsinat jegyzőkönyvét is. Hálával fogadjuk és megköszönjük ezen keresztyéni gondozást és szép áldozatokat, melyeket a vélünk névben azonos és hitben rokon belmissziói bizottsága utián a mi Eszakamerikába szakadt hitsorsosainkra forditott. Régóta él keblünkben a vágy keresni az öszszeköttetést az önök egyházával, melynek védő szárnya alatt második otthonra találtak s vallási életök fenntartására hatalmas segitö kezeket nyertek a mi egyházunk oda kivándorolt tagjai. Érezzük is. hogy nekünk is vannak kötelességeink minden lehető támogatás sál járulni az önök kezdeményezésé hez, önökkel kezet fogni. Hogy a testvéri összeköttetés szilárdabb alakot öltsön, konventünk legújabban elhatározta, a hozzánk intézett testvéri szózatot jegyzőkönyvében megörokiti s egyúttal jelen levélben megküldi viszontüdvözletét. Az önök egyháza a régibb századokban Hollandiával volt kapcsolatban. Mi is sokat köszönünk e szabad nemzetnek és ref. egyháznak, ugyanis a holland egyetemeken képződött a 30 éves háború alatt és után magyar ref. lelkészeink és tanáraink; a hollandi szövetséges rendek szabadították ki a nápolyi gályarabságból a ma gyár hitvallókat (1676 febr. II.) Az önök egyháza 1793 óta önállóvá lett a hollandi anyaegyháztól és egy század alatt hatalmas zsinati egyházzá erősödött. Az előre nem látható történeti fejlemények so rán, az isteni gondviselés titkos utain vezettetés nyomán, ime az önök egyházaiéit hivatva az evangyélium világosságát ragyogtatni a mi magyar hitrokonainkra és hitvallásunkban megtartani őket. Ily módon érdekközösségbe hozattunk. Legyen áldott a Mindenható Isten csodálatos keze, hogy ily védő egyházzal ajándékozta meg a tengeren túl a mieinket, hogy a hová eszközök híjával el nem hathatnak, az viseljen gondot a mi tölünk oda költözött testvéreinkre. Ez a megható indok, hogy mi is siessünk testvéri kezet nyújtani a tengerentúli testvéregyháznak, fogadják tehát a legmelegebb testvéri üdvözletünket s egyúttal azon Ígéretet, hogy minden lehetőt meg fogunk tenni a szükséges öszszeköttetés állandósítására. 2., Konventünk továbbá egy öt tagból álló bizottságot alakított, melynek feladatául tűzte tanulmányozni az összekötetés állandó sitásának módozatait; értesülést szerezni az önök belmissziói bízott ságának kívánalmairól, valamint az ottani magyar gyülekezetek állapotáról és szervezkedéséről. Ez öt tagú bizottság fogja elkészíteni a javaslatot a legközelebbi konventhez s onnan fog a javaslat a jövö évben egybejövendö országos zsinat elé felterjeszteni. Ily zsinat csak 10 évenként tartatik nálunk, sa konvent minden évben. A zsinat egybehivásáig is felhivatott konventünk elnöksége s azért egyházi elnökéhez kérjük ezután megkereső irataikat intéztetni, hogy kisérje figyelemmel az amerikai magyar református hívek ügyét s a menynyiben intézkedés szükségét látja, a Dunamelléki Superintendent utján tegye meg azt. Jelen üdvözlő és tájékozó iratokat Good J. Jakab lelkész ur kezeihez küldjük, kérvén öt, hozza tudomására a kontinensbeli egyházakkal levelező bizottságnak s annak utján a ref. egyháznak és belmissziói bizottságnak. Egyúttal megküldjük a konventünk jegyzőkönyvét viszon zásul. Üdvözöljük hálatelt szivvel a zsinat elnökeit, tisztviselőit s az egész ref. egyházat, kérjük arra Istennek minden áldását, hogy nagy és sok oldalú feladatait tel jesithesse s diadalról diadalra elő mehessen. • Miskolczon és Budapesten, 1903. \ Szeptember hé 5-én. A magyarországi ref. egyház egyetemes konventjének elnökei: Báró Bánlfy Dezső fögondnok, Kun Bertalan püspök.“ Megemlítem, hogy az amerikai presbyteriánus egyház is küldött levelet a hazai ref. egyház konventjéhez s ref. lelkészeket kért a maga részére. A konvent azonban elutasi tóttá a presbyterián egyház kérelmét és mint eddig, úgy a jövőben is csak az amerikai ref. egyház számára, fog küldeni püspöki és esperesi elbocsátó bizonyítványokkal ellátott ref. lelkészeket. Itt említem meg azt is, hogy jóllehet Washington városban 15—20 presbyterián templom van, ref. templom pedig csak egyetlen egy, azért az Egyesült Álla mok elnöke, Roosevelt Tivadar mégis ennek az egyetlen ref. templomnak a tagja. S mikor most nem régen ezt a washingtoni első református templomot fölavatták, Roosevelt elnök figyelemre méltó beszédet mondott, a melyből közöljük ,ezt a ránk vonatkozó részt: ,,Mi reánk, kik a református egyháznak tagjai vagyunk ebben a szép nagy országban, mely még mindig a fejlődés utján van, mi reánk egy különös kötelesség (hárul | azon testvéreinkkel szemben, kik az óceán másik oldaláról jönnek mi hozánk. Én mindig különös figyelemmel kisérem itteni egyházunk magatartását a bevándorlókkal szemben, ügy érzem, hogy nekünk kiváló gondunknak kell rájuk lenni, hiszen a mi őseink is igy vándoroltak be egy koron. És ha minket megsegített a jó Isten, nem kötelességünk-e, hogy testvéri érzülettel nyújtsunk segitö kezet az újonnan jövőknek, hogy megtanítsuk őket járni az uj világban. És ez a kötelesség különösen vonatkozik az egyesült államokbeli ref. egyházra. Nem érhetne-e bennünket megrovás, ha önző módra leülnénk és nyugodtan élveznénk a vallás ajándékait, anélkül, hogy azt megosztanánk szegényebb ember társainkkal, kik a világ más részéből hozzánk jönnek és kik sokszor ki vannak fosztogatva azok által, a kik -látszólag javokra törekesznek. Megvallom az erős hitem, hogy ez országnak minden újonnan emelt ref. temploma egy-egy hatalmas góc?.pont lesz, a honnan segítség árad az óceán másik oldaláról hozzánk jövö testvéreinkhez.“ Lám mily nagy sze retettel szól ezen ország legelső embere mirólunk, idegenbe vándorolt ref. hitsorsosairól. Lám, hogy buzdítja angolajku ref. testvéreit, hogy bennünket segítsenek. És valóban segítenek is bennünket. A new yorki, bridgeporti, south-norvalki, trentoni, johustowni, pittsburgi, eleve landi, chicagói, toledoi, loraiui, woodbridgei, passaici, phoenixvillei és a mount carmeli magyar ref. egyházak valamennyien mind ezen amerikai ref. egyháznak a segitsé gével alakultak és állanak fenn ma is, a mely egyháznak a tagja, lánglelkü harcosa a nagy Roosevelt Tivadar is. Most októberben egyszerre hat uj ref. lelkészt hozat nekünk az amerikai ref. egyház Magyarországból. Ezek a következők: Juhász Sándor Szent-Leányfaivárói, Vajó Sándor Nagyváradról, Berecky László Makóról Kuthy Elémér Derecskéről, ^Nánássy Lajos Debrecenből, Komjáthy Ernő Adorján ház áról. Lesz tehát most 14 magyar ref. lelkészünk és ugyanennyi templomunk s ezenkívül egy utazó misszionáriusunk. S van még a tiffini ref. pap neveidében egy pap növendékünk, a ki csak most Szppfemhprhrm érkezett Budapestről ide s a kit szintén az amerikai ref. egyház neveltet itt A mikor elgondoljuk, hogy ebben a gyönyörű elöhadásban a jó Istenen és a magunk bnzgőságán kívül legfőbb része van az amerikai ref. egyház páratlan áldozatkészségének, lehetetlen, hogy hálával ne emlegessük ennek a nemes egyháznak a nevét, a maly felkarolt és gondoz bennünk, és a mely olyan ékességet mondhat a magáénak, mint az Egyesült Államok elnöke, Roosevelt Tivadar. A presbyterián hitüek most szintén egyházakat akarnak szervezni az amerikai magyar reformátusok között. Eddig van két templomunk, u. m. Wilkesbarreben és Throopban, de ez a két templom telekkönyvileg az angol presbyteriánusok nevén áll és igy csak névleg a magyaroké, tényleg pedig az angoloké. Nékik csak használatra vannak át adva. Van két papjuk is Hámborszky Gyű la és Kacziány Géza, a kik magyarországon lelkészi hivatalt soha sem viseltek, hanem itt tette őket papokká a presbiterién egyház. A pre^byteriánusoknak Wilkesbarreban, Troepban, Yonngstownban, New- Brunswickban és Perth Amboyban van gyülekezetük. Püspöküknek, superintendensüknek, — mint a Szabadságból olvastam, — Kacziány Gézát szemelte ki a mostani youngstowni magyar presbyterián pap, aki széllyel járván, — mind tudósítás írja, — prédikáczióival a magyar presbyteriánusok között meghatóan sok könnyet fakasztott mindenütt. Az igazság okából ki kell jelentenem itten is, hogy a midőn Báró Bánífy Dezső fögondnok és Kun Bertalan püspök levele szerint a hazai ref. egyház állandó összeköttetését létesít az amerikai ref. egyházzal, e tettével ítéli el az amerikai presby téri ánusok törekvéseit és kimondá, hogy számukra ref. lelkészeket nem ad. E szerint hiába küldenek a presbyteriánusok Magyarországba még deputációt is, a deputációnak is az lesz a válasz, a mi a levelünknek, hogy t. i. a hazai ref. egyház hazai ref. lelkészeket a rendelkezésükre nem bocsát. Küldtek már a presbyteriánusok egyszer deputációt haza, s ez Devins János new yorki presbyteriánus volt, de ö is kénytelen volt visszatérni anélkül, hogy Magyarországon lelkészt kapott volna az egyetemes egyháztól. Az amerikai magyar reformátusságnak meg kell maradnia az eddig követett régi, jó utón. Úgy épithethetjük továbbra is egyházunk dicsőségét, a saját nevünk tiszteségét. ha szilárdan megállunk a mi ref. hitünkben és abban az amerikai ref. egyházban, a melyet a presbyterián hitű Kaciánv Géza gúnyosan németnek titulál ugyan, de a mely egyház tagjának büszkén nevezi magát Roosevelt Tivadar, az Egyesült Államok elnöke is. KUTHY ZOLTÁN, new yorki ref. lelkész. Perényi Béla j az egyedüli magyar zászló, jelvény és egyleti sapka készítő. 166 East Third street. — New York. á ÉÍÜitiiáiÉikÉWí
