Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-23 / 30. szám

6 HAZAT HÍREK. A POLITIKAI HELYZET. A politikai helyzet Magyarorszá­gon nemhogy tisztult volna, de még bónyolodottabbá válik naprll napra. Az ország politikai pártjai nagy átalakulásokon mennek át. pártcso portok alakulnak, mások meg osz­ladoznak általános forrongás minden felé s igen nehéz megmondani, mit rejt méhében a közel jövő. . Sokat foglalkoznak a mérvadó po litikai körök, Kossuth Ferencnek, a függetlenségi párt elnökségéről való leköszönésével s mindinkább világossabbá válik azon tény, hogy Kossut Ferenc paktált az uj minisz­ter elnökkel, Khuen Héderváryval és teljesen annak emberévé lett, el­ejtve a nemzeti követelésekért való harcot. Két nagy részre oszlik immár a függetlenségi párt. Az egyik rész békéi akar és lemond a nemzeti kö­vetelményekről, a másik folytatni fogja a harcot és szembe száll a vi­harral a nemzet igazságáért, bármi következzék is. Az egyik rész az adott szó szentségébe kapaszkodik és fél­re áll a küzdelemtől, megalkudván lelkiismeretével. A másikat a tiszta hazafiasság vezeti és ez nyiltan ki­lép a küzdő térre. A békepárthoz csatlakoztak Kossuth Ferenc veze­tése alatt Justli Gyula, Komjáthy Béla, Barta Ödön, Endrei Gyula stb. A. harci pártot Barabás Béla vezeti és körülötte csoportosulnak Mezösy Béla, Bakonyi Samu, Pólónyi Géza, Sebess Dénes, Rátkay László, és a fiatalok kivétel nélkül majdnem valamennyien. —Legújabban érkezett hireink szerint a függetlenségi párt egysége még sem bomlik meg. Sikerült egy olyan formulát találni, a mely sze rint a harcias ellem is benmaradhat a pártban. Ezért Kossuth Ferenc meg tartotta a párt elnökséget, Ba­rabás Béla azonban lemondott. Na­gyon veszélyes jelnek tartjuk azt, hogy a Barabás beszámolója alkal­mával állítólag zavargások fordul­tak volna elő Nagy Táradon. Ez va­lószínűleg a béke és a harcipárt ösz­­szeiitközése lett volna. Kár, hogy a függetlenségi párt egymás ellen tu­­sakodik, a helyett, hogy közös erő­vel a nemzeti követelményeket érvényesítse. v A szabadelvű párt régi tagjai kí­nos helyzetben vannak. A bánnak a klerikális elemhez való húzódása egyre nyilvánvalóbbá válik. Látjuk hogy az 1899 XXX. T.ez. megváltoz­tatásával az önálló vámterület le­hetőségét ia elvenni igyekszik abán. A forrongás itt is meg van és most csak azt várják, mivé alakul a füg­getlenségiek mozgalma. A király gróf Khuen Héierváry helyébe kinevezte Horváth Szlavón és Dalmátország bánjává gróf Peja­­csevich Tivadart. —Kállay Béni, kit miniszterelnök gyanánt is emlegettek a napokban elhunyt. így a közös pénzügy mi­niszteri tárca és a bosnyák alkirály ság megürült. Jövőben e két hiva­talt valószínűleg külön fogják vá­lasztani; ki lesz az egyik, ki lesz a másik, még nem tudni. Országgyűlési tudósítások. A képviselöház jul. 2-iki ülésén nagy mozgalmat keltett az a királyi kézirat, a mely szerint a kvóta 1903 julius 1-étöl 1904 jnn 30-ig 34 száza­lékban lett megállapítva. Rátkai László kifejté, hogy a király dönté­sére csak akkor kerülhet sor, ha a két törvényhozás tárgyalta a kvóta bizottságok jelentéseit, a menyiben pedig az okot el nem fogadta, a két törvényhozásnak kellett volna tár­gyalásokba bocsátkozni, miután pe­dig minden meg nem történt a mi­niszterelnöknek első ténye törvény­telenség s kéri, hogy az átirat tüze­sék naprendre, a mibe bán beleegye­zett. Ezután Kossuth Ferenc napi­rend előtt hozta az 1899; XXX t. ez. megváltoztatásának eszméjét. A bán viszonzásul kijelentette, hogy szük­ségesnek fogja tátni, ö bizony meg­valósítja az említett t.cz. megváltoz­tatására irányuló szándékát. Szünet után Polónyi Géza bírálta élesen a miniszterelnököt és programját majd három kormányzati pontot állított fel a miniszterelnök részére, 1. Oszlassa el az ellentéteket a nem zet és a király között a nemzeti kö­vetelményekre vonatkozólag. 2. Legyen feltétlenül liberális. 3. Legyen arra termett, hogy a je len súlyos gazdasági helyzetben meg meg tudja óvni a külfölddel szemben az ország érdekeit. Polónyi Géza végül kijelenti, hogy a küzdelmet folytatja. A julius 3-iki gyűlésen folytatódott a miniszterelnök program beszéde fölötti vita. Babó Mihály éles bírá­lat alá vette a bán kijelentéseit s különösen kikelt az 1899: XXX t.cz. megváltoztatása ellen, mert ez az országnak az önálló vámterülethez Való jogát eloádzná, megsemisitené. Az időközben a képviselöházba be­lépő Madarász Józsefnek, a legidő­sebb képviselőnek megjelenése, lel­kes ovációra adott alkalmat, j Hiero nymi Károly sürgette a mostani ál­lapotból való kibontakozást s tilta­kozott amaz állítás ellen, hogy a parlamentárizmus csődöt mondott volna, Hieronymi után Csávolszky Lajos mondott heves' beszédet, tá­madva a bánt, programja miatt, s végül támadja Kossuth Ferencet, mivel azt mondotta, hogy a rendes újonc létszámot megobstruálni nemzeti engedmények nélkül annyit tesz. mint a nemzetet a forradalom­ba vinni. Szembe állítja Csávolszky ezzel Kossuth Lajos kijelentését, mely szerint csak Bécs szolgái mond hatnak ilyet. A julius ö-iki gyűlés házszabály vitával kezdődött. Ennek elintézése után napirend előtt Olay Lajos tá­madta a bánt, mint belügyminisz­tert, mert a rendőrség a szociálisták nak egy plakátját letépetté. Figyel­meztette a bánt, hogy ez a sajtó sza­badság durva megsértése s ha ez Horvátországban járja, itt nem járja. A bán kijelenti, liogjy e dologról nincs hivatalos tudomása, de meg vizsgálja az ügyet, A miniszterelnö­ki programhoz Okolicsányi László szólott, kijelenté, hogy a küzdelmet folytatja. Az ülés végén Várady Károly in­terpellált a munkások szabad orvos­­választása, Zboray Miklós penig a Magyar Kereskedelmi Társaságnak nyújtott de utóbb megvont titkos refakciók tárgyában. A jul. 6-iki ülésen PapZoltán fel­szólalása után Kossuth Ferenc szó­lott a vám szövetségnek a vámtari­fától való elválasztásáról. A napirendhez szólva Lengyel Zoltán támdáta a miniszterelnök programbeszédét . Válaszában a mi­niszterelnök kinyilatkoztatja, hogy támogatni fogja ama nemzeti törek­véseket, a melyek a hadsereg „egy­ségessége” nélkül megvalósíthatók és elmondja, hogy az inderamitit nem azért kéri. hogy a házat felosz­lathassa. A julius 7-ikén tartott ülésen He gedüs Sándor felelt Zboray Miklós­nak a múlt gyűlésen benyújtott in terpellátiójára. A napirendhez a miniszterelnök, majd Ráth Endre szólott költői len­dülettel hangoztatva a küzdelem folytatásának szükségességét, utána Holló Lajos beszélt hasonló értelem ben. Kállay Benjámin, Magyarország és Ausztria közös pénzügy minizte­­re, ki Bosznia és Hercegovina ügyeit alkirályi hatalom mai vezette sok év óta, julius 13-án 64 éves korában meghalt. Az erdélyi ev. ref. egyházkerület egy házi értekezlete. A református egyház rövid pár napon belül a Királhágón túl a má­sodik ünnepét üli. most az erdélyi ev. ref. egyházkerület kezdte meg Tordán egyházi értekezletét. Szomorú adatok A balügyminiszter jelentése sze­rint 1901 ben Magyarországban tüdő vészben elhalt 70.731 egyén. Buda­pest székesfővárosban ez év április havában tüdögümökorban elhalt 282 egyén. A magyar birodalomban ez év április havában gümökórban el halt 7842 egyén. A sikkasztó áldozata. Kasán Krigerbeck Ferenc cukrász és kávés öngyilkossá lett. Kriger­beck a Horalek-féle sikkasztásnak az áldozata. Ö volt megbízva a fa bárcák eladásával. A befolyt pénzt azonban, mely egy év alatt huszon­négyezer koronára szaporodott föl, nem szállította be a pénztárba. Kri­gerbeck még életben töbször hangoz tatta, hogy a pénzt befizette a városi pénztárba, deHoralék azt is elsik­kasztotta a többivel együtt. Hriger beck jó barátja volt Horaleknek és hogy ezt kimentse a bajból, váltót adott neki, minha valóban tartóz nék. Élve -eltemette gyermekét. Keresztfalu községben sötét bűn­nek nyomára jött a csendörség. Pap­­cunn János odavaló gazda udvarán kikaparták a kutyák egy gyermek holttestét s egyes részeit széthordták a faluba. A csendörség nyomozást indított s rájött, hogy Papcunn Já­nos felesége azalatt, a mig férje Amerikában keresi kenyerét, vi­szonyt folytatót r egy falubeli legény­­nyel, amelynek következményei nem maradtak el. Az anya szerelmének gyümölcsét elevenen eltemette a ház udvarán, Papcunné. akit nyomban valla tóra fogtak, beismerte bűnét. Öngyilkosság névnapi ünnepen. Pécsről Írják, hogy Horváth Pál ottani iparos szép fiatal leánya, Ma­riska hétfőről Ivedre viradó hajnalon forgó pisztolyával szivén löte magát és nyomban meghalt, A fiatal 17 esz­tendős leány előzőleg jókedvvel niu látott atyja névnapi ünnepén, úgy hogy senkisem sejtette sötét szándé­kát. A mulatság alatt azt sUgta a leány a mellette ülő fiatal embernek „Utoljára mulatok ina !“ Természe­tesen ügyet se vetettek szavára. Reg gél egy óra tájban, amikor a vendé­gek elszéledtek s a házban is min­denki pihenőre tért, a leány belopod zott az atyja irodájába, magához vette forgópisztolyát s agyonlőtte magát. Öngyilkosságának okául sze­relmi bánatot emlegetnek. Nagy feltűnést keltett Győrött dr. nemesdömölki Pick Ernő győri köz­jegyző-helyettes eltűnése. A Kölesei A. és fia győri bankházában tavaly 600 koronás váltót értékesített falusi jómódú emberek aláírásával, melyek röl most kitűnt, hogy hamisak. Pick aki a győri fiatalság ismert, alakja volt, a kiscelli bankbukásban szere­pelt Pick-családból való. Homonna Bresztón kigyuladt az egyik községi lakó ház. A tűz hihe­tetlen gyorsasággal terjedt, úgy hogy egy óra leforgása alatt az egész utcasor lángba állott. Minden oltási kísérlet kárbaveszett, az egész ház­sor porrá égett. Az épületek közül egy sem volt biztosit-va s igy a tüz­­károsultak a legnagyobb nyomorba jutottak. Gróf Andrássy Sándor orsz. képviselő a községben ural­kodó ínségről értesülve nyomban utasította Persenszky Lajos tiszt­tartóját, hogy a nyomorban sinylök között megfelelő mennyiségű kenye­ret és gabonát oszszon ki. A világ folyása. A pápa halála. XIII. Leo, a római katholikus egy­háznak a feje, folyó hó 20-án délután 4 órakor tizenkét napi szenvedés után meghalt. Öreg ember volt, ki el­mondhatta magáról „ama nemes har­cot megharcoltam, futásomat .bevó­­geztem. “ Halála, mint olyan férfiúé, aki hiv és igaz volt a reá bízottak­ban, mindenütt még azok körében is részvétet kelt, a kik nem tartoznak abba az egyházba, a melynek kor­­mányrudját ö tartotta. Igaz ember volt s igy áldott lesz emlékezete a történelemben. A gyászhir, a melyet már minden percben várt a világ, csakhamar szerte repült a világ min­den részébe. Ősi szokás szerint a bi­­bornok kollégiumnak a dékánja: Oreglia, a pápa halála után átvette a róm. kath. egyház ügyeinek a ve­zetését addig, a mig a „conclave“ választani nem fog. A temetési szer­tartások kilenc napot vesznek igény­be s ezután a laterani szent János bazilikában helyezik örök nyuga­lomra a megvénhedett pápának a földi részeit. XIII. Leo, ki tényleg IX. Pius pápának 1877 óta történt halálától vezeti a róm. kath. egyháznak az ügyeit, s 1878 február 20 án válasz­tatott pápának, hosszú uralma alatt bölcsességet, igazságot, szeretetet tanúsított minden tettében. Ennek s ügyes politikai eljárásának nagyon sokat köszönhet a mai kátholicziz­­mus. Tudós volt a szó legteljesebb értelmében s latin nyelven írott köl­teményei a nagy latin költőkhöz emelik fel öt. Vallásos tekintetben is némi szabadéivüséget tanúsított, a mint ezt Eduard angol királynak, Vilmos német császárnak az elfoga­dása által bebizonyította. Általában a protestáns országokkal jó viszonyt igyekezett feltartani, mert a protes­tánsok a szabad vallásgyakorlatnak hívei lívén, nem gördítettek aka­dályokat a katholicizmus terjedése elé. Nyugodjék békében. ÉRTESÍTÉS. Lapunk olvasóit szives szeretettel értesítjük, hogy lapunk képviselője, LÁCZAY SZABÓ GYrÖRGY ur je­lenleg Pittsburgban, és vidékén u­­tazik. Felkérjük e vidéknek nagy­számú magyarságát, hogy képvise lönket szeretettel fogadni szívesked­jenek. ö a közügy érdekében mun­kálkodik s méltán szeretetet és párt­fogást érdemel testvéreinktől. az Am. Magy. Ref. Lapjának szerkesztösege.

Next

/
Oldalképek
Tartalom