Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1903 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1903-01-15 / 3. szám

IV. évfolyam.

«

Felelős szerkesztő:

KI-S-E-SES. -S."E S-S-IfcTEOE

bridgeporti ref. lelkész.

A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő címére:

Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő.

EDITOR:

Eerr. -ZLlerr. Kalassay, Pastor of the Hungarian Ref. Church,

! Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport.

Bridgeport, Conn.. 1903 Január 15-én

3

4. szám.

(Hungarian=American Reformed Sentinel.)--------------------------^------------------------FIGYElVvI !---------------------------------------------Eőra.-ajaj£a,tE :

KUTHY ZOLTÁN new-yorki I

, és l lelkészek

VIRÁG ISTVÁN trentoni ref. )

Az előfizetési pénzek, cim változások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők.

Cor. Howard Ave. & Pine Street,

Bridgeport, Conn.

ILv'Eeg'jelem. minden csötörtcű^ön.

Előfizetési ár egry évzxe : _Z5_m.erllráToa, $2.

lAag^rarországra $2.50.

Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja.

A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik.

Published every Thursday hy the

ligiilnii Mill Pisiig Cipói/'

Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn.

ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER.

i ül 1110 §CSÍj$ OHIO ŐSIM.

Elmondta a hittanszaki önképző társulat által

rendezett “Prot. estélyen” 1902 dec. 14-én Balogh Ferenc theol. ak. tanár.

A hitjavitás, a reformátió a 16 ik században a szent-írással, a bibliával kezdődött. Biblia nélkül reformatio nem lehet és nincs. Miért nem volt reformátio a 16-ik századig? Midőn az egyház kezdte elveszteni ősi jellegét, mert nem volt biblia, mert az el volt rejtve. Maga az első reformátor, Luther is csak 20 éves korában Iá tott bibliát. De néni is lehetett, mert holt nyelven szólott, melyet csak a kiváló tudósok értettek meg. A vallásnak olyannak kell lenni, mint a napfénynek: mindenüvé hasson, a legmagasabb bércet úgy, mint a legkisebb fűszálat melegítse. A reformátio példával nyilvánította ki, mint kell minden nemzetnek saját nemzeti nyelvén kezébe adni a bibliát. A felséges áramlat megindult, maga Luther adja a német nemzet kezébe a német bibliát s ez a biblia emelte ki a barbárságból a hatalmas német nemzetet és a világ törekvő népeinek s a reformátionak is élére tette. Kál vin a valdensek kezébe adja a francia bibliát. Megindul ez a mozgalom Angol, — Lengyel — Csehországban s mindenütt. Dicsőség a mi magyar nemzeti geniusunknak, mi se maradtunk el, sőt oda emelkedtünk az európai nemzetek koszorújába.

Legelőször a Dunántúlon és Duna mellékén, e két dunai kerület vidékén, egy hatalmas magyar föur: Nádasdy Tamás, a felvirradásnak első rangú oszlopa, ki a dicső Hunyadi Mátyás nyomdokai után menve, miután Mátyás nyomdája elpusztult, saját birtokán a legelső magyar nyomdát állította feí 1537-ben és a két legelső reformátorral, Dévaival és Erdösivel megzenditi és hirdeti magyar nyelven az Isten igéjét. Innen indul ki a reformátio fénysugara hazánk minden részébe. Erdösi a nagy nyelvész lefordítja először az nj szövetséget magyar nyelvre, kinyom ják és széjjel terjesztik. (1541)

Az ez után következő száz év a ma gyár bibliának dicsőséges százada, hatalmas korszaka, a jelenések könyve szerint: mint repülő angyal az egen, úgy ment keresztül a szentirás hazánkon.

A tiszai vidéken mindjárt Debrecen állott elő és ennek reformátora, Juhász Péter, ki a szentirásnak mind az ó, mind az újszövetségi tekintélyes részeit egyenként magyarázza, fordítja és adja ki. De hogy ezt kiadhassa, fejedelmi férfiakat, előkelő urakat, az akkori magyar hölgyeket, Debrecen polgárait, magát a várost is föllelkesíti, 1562-ben megteremti az első nyomdát, az alföld legelső nyomdáját, a mely mint ereklye, városunk birtokában van most is. Ezen a nyomon Méliusz utóda, egy másik kitűnő lelkész Méliusz nyomdokain menve, .Félegyházi Tamás tudós lelkész lefordítja az új-szövetséget tiszai nyelven és Debrecen város nyom dáján, Debrecen város címerével ki nyomatja 1586-ba,n.

Ez a legelső debreceni nyomda. Ettől kezdve a szabad időben kétszer s a nyomott időben négyszer jelenik meg az újszövetségi biblia városunk ban. 1821-ben nyomtattatott itt utoljára biblia. Ezen elönyomokon ott a szomszéd főiskolának, Sárospatak nak vidékén a Rákócyak tűzfészkében kél fel Rákócy Zsigmond fejedelmi alakja, ki később Erdély trónján ül, kezet fogva az ország főbírójával, Báthori Istvánnal, az ország legelső zászlós urával. E hatalmas föur széjjelnézvén, látja, hogy még nincs teljes bibliája nemzetünknek.

Ezen hatalmas férfiak indították Károli Gáspárt, Gönc tudós lelkészét arra, hogy az egész Szentirást készítse el, a ki Melanchton lábainál tanult volt. Ö szép csendben elké szitve, mintegy végrendeletül átnynj tóttá nekik. E hatalmas férfiak tizen nehéz időben külön nyomdászt hozattak Lengyelországból. Vizsolyban felállították a nyomtató mü helyt és lovasaikkal véd&lmeatették, hogy semmi bántódása ne legyen.

Végre 1590-ben napvilágot látott magyar nyelven a Károli-biblia és ezzel a magyar nemzet az európai nemzetekkel egy színvonalra emel kedett.

Ez a Károli-féle biblia 300 éven ke resztül zeng, megszámlálhatatlan nemzedék nőtt fel igéjén. Ez volt a magyar nemzeti irodalomnak a leg hatalmasabb ajándék, a melyet a reformátio adout. Száznál több kiadást ért.

íme az egyik nagy dicsőséges nap ja a magyar irodalom és a magyar felvilágosításnak. A biblia tehát ment, hódított. De mindennek van ellensége, a napnak is. Mikor látták a diadalát Bécs s Prága vidékén, Magius jezsuita volt az első kígyó, ki meg akarta állítani a mozgalmat: nem kell biblia, nem kell reformátio, és egyszerre fentek éles kést a nemzet polgári szabadságára, alkotmá nyát el akarták törölni, mert inig az alkotmány áll s inig a magyar nem zet törvényhozása szabadon nyilat kozik. addig a bibliát eltörölni nem lehet. Megindult a 30 éves háború 1605—l635-ig. 30 évig hatalmas idők voltak, soha a magyar eddig olyan erőt nem fejtett ki. 30 évig bírta ki a német birodalom, az ausztriai ház, Róma és minden hozzátartozójának a jezsuiták hada által vezetett rettenetes támadását. A földből keltek ki a leghatalmasabb puritán hősök, a hatalmas Bocskay István, ki Ma gyarországon az alkotmány legszerencsésebb, legdicsöbb védője volt. Megkötötték a békét, de hiába, újra összetörték. Elő állott a második, elö a harmadik. Végre 1645-ben leit 3 szór törvénybe iktatva a vallásegyenlőség.

Ugyanezen idötájban egy magyar lelkes ifjú, Szenei Molnár Albert, hogy legyen a biblia tanitása mellett himesmezö, megzenditette magyar nyelven Dávid zsoltárait, melyet még most, 300 év után is énekelünk. És az*- lehet mondani, hogy ez a magyar irodalomnak és irálynak csontját képezi. Ugyanezen Sz. M. A. kétszer nyomatta ki az ezrével olvasott és szomjazott Károli bibiiá ját. Dicső az a nép, mely szomjazza az Isten igéit.

I. Rákócy György, a linci béke hatalmas megkötője indítványozta, hogy adják ki a bibliát szép, hatalmas, díszes alakban, mint a hogy az angol királyi udvar kiadatta. így készült elő nálunk is a magyar feje delmi biblia. És ezt kezdeményezte az a Rákócy György, a ki maga is 26-szor olvasta át a bibliát, a kinek áldott'emlékéi neje, a magyar nők egyik legnemesebbike, Lorántffy Zsuzsanna, minden nap hallgatta az Ur igéjét és ha délelőtt nem hallgathatta udvari prédikátorát, estére halasztotta, mégis hallgatnia kellett. Mert Európának ebben az időben kétfelé vált a népe: az úri nők, ha Paris, Berlin, Debrecen vagy Kolozs vár utcáin egymással találkoztak, azt kérdezték egymástól, hogy hova mennek, egyik azt mondta, hogy me gyek a misére, a másik, hogy rne gyek a prédikációra. így van e ez ma is?

Tehát ezen Rákócy György és feleségének, Lorántffy Zsuzsánnának indítványára az urak, az előkelők, köztök a Barcsay Ákosok egyesültek a bibliának kiadására, de a be - végzés fiára maradt, mit csakugyan végrehajtott és a magyar fejedelmi biblia, a mely váradi bibliának is neveztetik, 1660-ban Nagyváradon megjelent pompás, hatalmas nagy alakban. íme 1541—1660-ig a biblia dicsőséges pályafutása,

Itt azonban nagy fordulat állott be, elérvén a reformátio a maga államtényezöi magaslatát. II. Rákócy György fejedelem halála után elbukik a református Rákócy ház, a fejedelemség lassankint hanyatlik, az ausztriai ház vasövezetének mindig szélesebb kiterülése következtében egy rettenetes, szomorú korszak állott be történetünkben, 1660—1711- «ig. Ezen félszázad rajzolásának nincs iit helye. A rémületes dolgoknak elég legyen csak megnyitóját felmutatni. A világtörténelemben ily ellen tétes két nő nem volt, az ember szinte kérdi, hogy lehet két női szív ily ellentétes?

II. Rákócy György a harctéren kapott sebei folytán már a biblia megjelenésénél elvérzett, elvesztette fiát Lorántffy Zsuzsanna, s a íejedelemnö Patakra vonult. Ezen II. Rá kóoy György, e néven utolsó református fejedelem holta után néhány napot kellett várni, midőn a nagy asszony fia után ment. Akkor II. Rá kócy Gy. felesége, Báthori Zsófia, a ravasz nö visszatért a katholikus egyházba, mert az előtt is csak szinleg volt református. Miudent semmivé tett, a mit férje, szépapja, nagyapja, anyósa tett. A bibliát karddal szuratta keresztül, óriási birtokairól a lelkészeket, tanárokat, diákokat mind elkergette. Jezsuita gyóntatójaira, hallgatott, ment a bécsi kormány is a jezsuiták irányzata szerint.

Ezen időben a biblia nyomatása elnémult hazánkban, elfogytak a fejedelmi férfiak, elfogytak a hatalmas bibliás nők, elfogytak a prédikátorok is, prédikátor nélkül pedig ki magyarázza a bibliát? A külföldre menő ifjúság Hollandia és Svájc egyetemein elmondották, hogy itt Magyarországon nem lehet nyomtatni a bibliát, tehát lenyomtatták oda kint s úgy hozták be, mint valami külföldi ajándékot, ide, a honnan száműzve volt. Ebben az időben egy pont volt hazánkban, a mely ingathatlanul és kitartóan hű maradt egész tömegében a reformátiohoz, hatalmas pont, melynek polgárai, polgárnői, bírái ingathatatlanul állottak a reformátio mellett és ez a pont Debrecen volt. Ekkor lett a közpélda szerint kálvinista Rómává és a reformátio Sionjává. Ennek csöndes paplakán, tudós papja Komáromi Csipkés György, Károli nyomán újból lefordította a bibliát. Készen volt már a mü, kiadni nem lehetett, ö el ment, hátra maradt a mü, DebJ _ récén polgárai szerették volna kiadni, most a nagy alakok helyébe a város állott s felséges bátorsággal elhatározta, hogy kiadja Csipkés bibliáját, hogy legyen uj bibliája a népnek. Megkötötte tehát Hollandia könyvkiadójával a szerződést roppant áldozattal: nyomjanak 4 ezer példány bibliát, mindegyik szépen, díszesen bekötve legyen, vellin papírra nyomva, áia 12000 forint lesz. Fizetjük! Ide kell szállitatni.

Nagy volt áz öröm, midőn 1718- ban megjött a hire, hogy készen van Csipkés bibliája. Sőt már útnak is indították, ott van már a Kárpátoknál ládába zárva. Elküldték Maróthi Györgyöt, a későbbi tanár atyját, hogy vegye át, hozza haza ezeket a nagy kincseket. Midőn a határhoz ért s be akarta hozni, útjába álltak a jezsuiták, a kikre a könyvvizsgálat volt bízva s azt mondták, nem szabad behozni, mig meg nem vizsgálják. Lefoglaltak 3 ezer bibliát és elhurcolták Kassára.

Debrecen követséget küldött a királyhoz, hogy adják vissza. 5 év múl va lejött a királyi rendelet, a mely visszatérítését parancsolja. És mégis erőszak, furfang, kijátszás következtében nem kapta vissza Debrecen bibliáit, hanem elszállították a hatalmas és Mária Teréziánál nagy befolyással biró, az ország ügyeit intéző gróf Bar kócy Ferenchez Egerbe, ö börtönbe vetette, penészszel étette 30 esztendeig és addig voltak föld alatti sírban. Füstbe ment minden áldozata a mi dicső városunknak és a jezsuita hatalom oly tetőpontra emel kedók, hogy a grófi püspök felhozatta és udvaránxégettette el a drága