Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-15 / 20. szám

6 Anna; Jakab Ferenc és Czetö Zsu­zsanna esküdtek egymásnak örök bőséget. YouHgstownban Td. Csuto­ros Elek clevelandi lelkész eskette meg Szunyi Jánost szive választott­jával Szilvássy Terézzel. Bridgeport­­ban Klupáes György és Farkas Bor­bála léptek házasságra. Az Ur áldja és szentelje még az ö nevében kötött házastársi szent szö­­’(wets gehet. Ttmet'esek. Május hó 7-én temette ret.t el Trentonban Farkas Józsefné, -szül. Mészáros Erzsébet asszony. Hossza szenvedés jutott e földön ősz <tályiészül s most már megtalálta az • óhajtott nyugalmat. — Clevelandban «Gere Péter és Szaniszló Eszther Pé­­rter nevű kis tir temettetett el.— Lo irainban Czetö János agárdi illetösé­­.gü 22 év es ifjú a hajó gyárban sze­rencsétlenség következtében elhalt. Tdö. Csutoros Elek által szertartása­ink között eltemettetett. Flyser Gyű la iglói illetőségű ifjú holtteste a sa . fát óhajtása szerint megégettetett s hamvai szüleinek haza küldettek. A .megégetés előtt tdö. Csutoros Elek .gyászbeszódet és imát mondott s az ■ énekkar gyászdalokat zengett. A megholtaknak az ur adjon nyugal­­- mat. Félidejük olvasóink figyelmét a kap megnagyobbitásával közzé tett . ajánlatunkra. Egy zsoltár, egy bib­lia, egy-egy imakönyv minden csa­ládhoz szükséges s ezt most minden- I ki, a ki egy évre fizet elő ingyen kap i hatja meg. I A legújabb kiadású Mai-flipl Zseli Tolmács-«jnár megjelent. Ára kemény kötés­ben 60c. ; kapható a pénz elöleges beküldése mellett kíyilray Emil könyvkereskedésében, 42 Ave. C, New York. Lapunk megnagyobbitása. Lapunk a jelen számtól kezdve, íhogy szépen szaporodó előfizetőink jogos és méltányos kívánságát kie­légítsük, tizenkét oldalon fog meg­jelenni hétröl-hótre. Tárgyalva lesz­nek benne nemcsak a saját hitfele­­; kezetünk ügyei, hanem az egész a­­merikai magyarságot érdeklő esz­mék és gondolatok is. Vallásos jelle­gének megfelelő “Vasárnapi iskola” • aim alatt gyermekek, ifjak és felnőt­tek számára rövid vallásos elmélke­déseket s kérdésekben és feleletek­ben adott oktatásokat fogunk adni. Ezzel azt óhajtjuk elérni, hogy azo kon a helyeken, a hol vasárnapi is­kola van, a gyermekek tanitása meg könnyítessék; más részről azt is, hogy az egyes vallásos család apák és anyák hétröl-hétre oktatgassák «ezen az alapon gyermekeiket. Ha így hétröl-hétre fognak haladni—az eredmény egy év alatt bámulatos le­kend. Jövő lap számunktól kezdve a regényt is két oldalon könyv alak­ban fogjuk nyomtatni. Regényünk az újabb amerikai irodalomnak egyik gyöngye. Igazán keresztyéni regény. Lapunkban ezután is, mint eddig, -adunk vezércikket, tárgyalván a fon tosabb napi kérdéseket; egy-egy is­meretterjesztő cikket, tárcát. Amab­ban az értelmet növelő, ebben a szi­vet gyönyörködtető események leí­rására szorítkozunk. Hírszolgálatunk az eddiginek meg felelő leend. Egyházi és egyleti éle­tünk fontos eseményeit lapunk ha­sábjain örökítjük meg s amerikai hi­teink a heti események gondos fel­dolgozása lesz, hazai híreink közlé­sében pedig arra fék.etünk fösulyt, hogy az igazán érdekes dolgok jus­sanak olvasóink tudomására. Lapunk ára megnagyobbított alak ban is Is: ét cLollár leend, mert mi csak testvéreink érdekeit kívánjuk és akarjuk szolgálni. Es itt egy ajánlatot teszünk: Mind azoknak az előfizetőknek, a kik egy évi előfizetési dijukat, 2 dollárt köz­vetlen a szerkesztőséghez küldik be e folyó év Julius elsőig, a következő könyvek között szabad választást en gedünk s a választottat címükre bér­mentve megküldjük: 1) Egy biblia, 2) Hit, remény, szeretet; 3) Egy zsol­tár; 4) Keresztyén tanítás. Végül még egyet. Hogy lapunkat teljesen az amerikai ref. magyarság közkincsévé tehessék, szükségünk van minden egyes telepen buzgó re f or mát n s k ép viselőkre. K ép viselői n k nek a legmesszebb menő engedmé­nyeket adjuk, mert célunk az, hogy lapunk az amerikai ref. magyarság­nak legalább egy tizedénél elterjed­jen. Eddigelé következő buzgó hitsor­­sosaink vállalkoztak lapunk képvi­seletére: Fürjész József utazó ügynök; Mol­nár József egyesületünk alelnöke Cleveland, O.; Jakcsy János, Tole­do, O.; Pente Péter, Passaic,- N. J.; Kollath Károly, Delray, Mich. A lelkész urak természetesen mind pártfogói s hivatalból képviselői az “Amerikai Magyar Reformátusok Lapjának.” Ügynökeink és képvise­lőink fel vannak hatalmazva előfize­tési és hirdetési dijak felvételére. A kik a nagy munkában segítőink s támogatóink óhajtanak lenni: szí­veskedjenek a szerkesztőségben je­lentkezni. Ajánlva immár megnagyobbított lapunkat testvéreim s mind azok pártfogásába, a kik szeretik az igaz­ságot. Vagyok atyafiságos szeretettel Kalassay Sándor, felelős szerkesztő. HAZAT HÍREK. Országgyűlési tudósítások. A képviselöházban ápril 22-ikén ért végett a közoktatásügyi vita. Az tán következett a májustól meghosz­­szabbitandó költségvetési felhatal­mazás. Ez röviden ment, az ellenzéki pártok kijelölt szónokainak tiltako­zásával. A függetlenségi pártból Kossuth Ferenc, a néppártból Ernszt Sándor adták elő pártjuk részéről a kormány iránt való bizalmatlansá­guk okait, többi közt a közigazga­tásban és választásoknál levő bajok­ról. Széli miniszterelnök felelt meg ezekre. Az ápril 23-iki ülésben került a sor az igazságügyi költségvetés tár­gyalására, mely soha sem szokott rövid lenni, mert az ügyvéd képvise­lők száma elég nagy. Az ügyvéd képviselők elöleges értekezlet<tt is tartottak. Fő sérelemül hangoztatták a polgári perrendtartás tervezetét, mely több bírósági esetre nézve az ügyvédek közreműködését fölösle­gesnek mondja. Az ügyvédek tehát együttes védelmükre léptek a vitá­ba. s a szabadelvű párt egyik tekin télyes tagja, Szivük Imre is biráró­­lag szólalt fel. A beszédekben az az. óhajtás is nyilvánult, hogy bírónak olyanokat nevezzenek ki, a kik már ügyvédek is voltak. Bakonyi Samu, Debrecen város egyik kerületének függetlenségi uj képviselője is az ügyvédek érdekében tartotta első beszédét. A kormánypártból Neu­mann Ármin. Kiss Emil é Radova­­novics György beszéltek. A néppért­­ból Zboray Miklós a Kúriának a vá­lasz ási panaszokban hozott Ítéleteit vette bírálat alá és kívánta a kúriai bíráskodásról szóló törvény módosí­tását. Plósz Sándor igazságügymi­niszter érdekesen beszélt. Nem hatá­sos szónok, hanem jól érti a maga dolgát, s méltán hivatkozott arra, hogy az igazságügy minisztériumban a legutóbbi időkben is mily fontos munkát végeztek. A Ház minden pártja nagy figyelemmel hallgatta. Az igazságügyi költségvetés tár­gyalásába merészen beleavatkozott az a kis csoport, mely a nemzetiségi érdekek védőjének hirdeti magát. A tót nemzetiségű Veszelovszky Ferenc adta ki a sértöyhangot, hogy a bíró­ság a nemzetiségek nyelvén tárgyal­jon, mert Magyarország nem magyar, hanem nemzetiségekből álló, a kik­nek ősi eredetét az állam tartsa tisz­teletben. Plósz miniszter erőteljes nyilatkozattal utasította vissza a .tót izgató támadását és lecsillapította a Házat. Veszelovszky követendő pél dául Horvátországot és Ausztriát említette. A miniszter fölvilágpsitot­­ta, hogy Horvátországban a bíróság nyelve tisztán horvát és ott nem le­het send magyarul sem szerbül perle­kedni, az osztrák nyelvvitákból pe­dig nem kérünk- Kijelentette, hogy semmiféle oly törekvést nem fog tá­mogatni, mely a bíróságoknál a ma­gyar nyelvet háttérbe akarja szólíta­ni és a kifejlett gyakorlat szerint csak magyar nyelvű beadványokat fogadnak el a bíróságok. Ezt a gya­korlatot szentesítették az újabb igaz­ságügyi törvények is. Az ápril 28-iki ülésben fejezték be az igazságügyi költségvetés tárgya­lását, s akkor áttért a Ház a Mexikó amerikai köztársasággal kötendő ké reskedelmi szerződésre. Mexikó, mi­óta 1867-ben agyonlövette Miksa csá­szárt, semmi állami összeköttetésben nem volt Ausztria-Magyarországgal. De most a megszakadt összeköttetést felújította és kereskedelmi szerző­dést akar kötni. Ausztriával azon­ban Magyarország nem birt mege­gyezni azokra a föltételekre nézve, melyek irányadók lehessenek a kül­földi szerződésekre. Ezek 1903-ban járulnak le. A magyar országgyűlés tehát 1899-ben meghozta a törvényt, hogy az uj kereskedelmi szerződések kötése előtt meg kell állapítani Ausztriával való kereskedelmi viszo­nyunkat. Az ellenzék a Mexikóval kötendő szerződést eze*n az alapon támadta meg, felhozván, hogy mivel Magyarország Ausztriához való gaz­dasági viszonyát az önálló vámterü­let jogi alapján a maga intézkedésé­vel rendezte: külkereskedelmi szer­f zödés is csak az önálló vámterület jogi alapján köthető, tehát Mexikó­val külön kötendő meg a szerződés Magyarország és külön Ausztria ré­széről. Széli Kálmán miniszterelnök azt a felfogást nyilvánította, hogy egy ideiglenes szerződés megkötése, minőről Mexikóval szemben van szó, az 1899-iki törvény megalkotásakor ►még nem volt előre látható; nemzet­közi udvariasságból törvényesen ren­dezni kellett, Mexikóval másfél év óta fönálló kereskedelmi összekötte­tésünket. Ezért kivételesen, annak kimondásával, hogy e szerződés pél­dául nem szolgálhat és hogy hat hó­napra fölmondható, megkötötték a szerződést. E kivételes intézkedés­nek oka az a körülmény, hogv az uj vámtarifa dolgában most is ott va gyünk, a hol 1899-ben voltunk. E kényszerű helyzetben hozta ide a ja­vaslatot. A főrendiház ápril 28-iki ülésén vita nélkül megszavazta a pénzügyi felhatalmazást, s megválasztotta a delegáció főrendi tagjait is. A kereskedelmi miniszterség be­töltése foglalkoztatja most leginkább a képviselői köröket. Minden nap mást és mást emlegetnek. Széli mi­niszterelnök április 27-én Pécsben kihallgatáson volt. a királynál s a kereskedelmi miniszteri tárca ügyé] ben tett jelentést. Hir szerint azzal tért haza, hogy saját véleménye sze­rint intézkedjék a tárca betöltéséről. A mostani kiegyezési bajok közt oly nagy fontosságú állásra a hírlapok napról-napra más és más jelöltet em­legettek. Emlegették többek közt azt is, hogy Széli Kálmán miniszterel­nök veszi át a tárcát, s a belügyit másnak adja át, majd Lukács László pénzügyminisztert is emlegették a kereskedelmi minisztérium ideigle­nes, sőt végleges vezetőjének is. Azt is emlegették, hogy Darányi Ignác lesz kei’eskedelmi miniszter, s aföld­­mivelési tárcát más veszi át. Mind e híreket, a mint fölmerültek, ‘másnap meg is cáfolták. A legutóbbi napok­ban leginkább Nagy Ferenc állam­titkárt, majd Láng Lajos képviselőt, a pénzügyminisztérium volt államtit­kárát emlegették a kereskedelmi tár­ca jelöltjéül. A napi lapok eddigelé összesen 21 jelöltet említettek föl. A kiegyezési alkudozások Ausz­triával. Széli Kálmán miniszterelnök április 27-én Bécsben tanácskozott báró Körber osztrák miniszterelnök­kel a gazdasági kiegyezésről. Erről egy bécsi lap azt jelenti, hogy jelen­leg nem uj kiegyezésről van szó a két miniszterelnök között, hanem csak a meglevőnek némi módosításáról. A delegációk Budapesten. A ma­gyar delegáció alakuló ülése május 6-án délután három órokor volt. A magyar delegációból ezúttal kitűnő erők hiányoznak: Szilágyi Dezső, Ti­sza Kálmán, Horánszky Nándor. Választók képviselőjük ellen. — Nagy-Szombat városában ápril 27-én a választók gyűlése tiltakozott kép­visel öjök, Kollár Márton politikai magatartása ellen, mert a tót nemze­tiségi képviselők közé állt. A gyűlé­sen több százan jelentek meg s a kö ■ vetkező határozati javaslatot fogad­ták el egyhangúlag: “Nagy-Szombat szabad királyi vá­ros választó polgárai a Kollár Már­ton, e kerület országgyűlési képvise­lője által az országgyűlésen hangoz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom