Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-05-15 / 20. szám

tatott tót nemzetiségi elvet határozottan rosszalják és főleg azon az eljárásán, hogy a Rnzsiák-féle liatározati javaslatot, mely egyenesen a magyar nemzeti állam létérdekét tá madja meg, hozzájárulása jeléül aláírta, teljes megbotráakoztatásuknak adnak kifejezést. Minthogy pedig az 1868-1 k évi nemzetiségi törvény a magyar nemzeti politika követelményeinek meg nem felel, azért annak módosítását elkerülhetetlenül szükségesnek tartják és e célból Pozsony megye törvényhatósági bizottságát és ennek utján a haza többi törvényhatóságait az országgyűléshez való felirat intézése végett megkeresik.”

A horoát miniszter balesete. Cseh Ervin horvát miniszter ápril 28-ikán este egyik barátjával a budapesti Dunapart alsó részén sétált. A sötétben megbotlott egy hajókikötésre szolgáló kötélben és a földre zuhant. Eltörte felső jobb karját. A közelben levő lakására, a “Hungária” fogadóba vitték, a sebesülés fájdalmas, de nem veszedelmes.

József Ágost főherceg honvédhuszár őrnagy. A király József Ágost főherceget József főherceg fiát és Auguszta bajor hercegnőnek, a király unokájának férjét a honvédlovasság I-sö számú huszár ezredébe helyezte át őrnagyi ranggal. A fiatal főherceg eddig egy draggonyos ezredben szolgált. Örömet okoz, hogy a budapesti helyőrségben— mert ott teljesiti a föhercég katonai szolgálatát 1— ismét lesz a királyi családból egyr főherceg és pedig a legmagyarosabb nevelésű. Jenő főherceg távozása óta nem volt itt Budapesten főherceg, mi a vidéki városokban ez gyakoribb. A jó hatást emeli, hogy egy főherceget helyezett át a felség magyar honvédségbe. A képviselőt ház folyosóin április 28-ikán ezérgratuláltak is Széli miniszterelnökinek és báró Fejérváry honvédelmi miniszternek. Báró Fejérváry és ■Gromon Dezső államtitkár már az nap megjelentek a főherceg budavári palotájában és üdvözölték. A főherceg az I-sö honvédezred egyik ■osztálya fölött fog uj rangjában parancsnokolni. Az ezred parancsnoka Balta honvédhuszár ezredes. Az áthelyezés fontosságát emeli az is, hogy ez az első eset, a mikor a magyar honvédséghez a közös hadseregből főherceg-tisztet helyeznek át. Ilyen áthelyezés egyébiránt az osztrák landvehrnél sem fordult még élő.

A trónörökös az angol király koronázásán. Ferenc Ferdinánd főherceg trónörökös fogja uralkodónkat képviselni Edward angol király koronázásán. Ismeretes, hogy mikor nem régiben a cár látogatásán Péterváron járt s kíséretében nem volt magyar, ez a magyar képviselőháziban is felszóllalásokra adott alkalmat. Ezentúl a főhercegeket hivatalos jellegű útjaikon ezentúl úgy egy magyar, mint egy osztrák föur fogja kisérni. így lesz ez á londoni koronázási ünnep és a spanyol királynak Madridban való nagykorusitása alkalmával. Ferenc Ferdinánd főherceget Liechtenstein Henrik herceg és Festetich Tasziló gróf kiséri Londonba.

Országos fagy. A szeszélyes télre ép oly szeszélyes tavasz következett. Április vége egész téli időre változott. Kivált április 24—25-ike éjjel

hozott csapást derével és fagyával Magyarországra s ehez hozzá járul tak április 27—28 ike télies hideg napjai. A gyümölcsökben, szőlőben, veteipényekben nagy kár van sok vidéken.

ínség a Székely földön. Erdélyből érkező jelentések szerint a Székelyföldön aggasztóan növekszik a nyomor, oly annyira, hogy Csik megye alispánja sürgős felterjesztést intézett a belügyminiszterhez, gyors segélyt kérvén. Széli Kálmán ennek folytán Darányi Ignác földmivelésügvi miniszteriéi egyetértve intézkedett, hogy a szükölködök között ingyen burgonya osztassák széjjel. Egyben intézkedett a kormány, hogy Ősikben, mint Háromszékben a közutak építése megkezdessék, jiogy a lakosság közmű nkát kaphasson. Több tudósítás azt is jelentette, hogy egyes községekben az iskolai tanítást is be kellett szüntetni, mert sokan a gyermekek közül a hossas éhezés miatt elgyöngültek, és hogy éhínség is mutatkozik némely községben. Ez utóbbi híreket, félhivatalosan meg"cafolják. Csik megye alispánja a megyei főorvossal bejárta Csik megye ínséges vidékeit. Ehtifuszt sehol sem talált, sem hivatalos jelentést erről nem kapott. Igaz azonban, hogy a tavalyi rósz termés és az árvizek miatt a nép nagy Ínséggel küzd s vetőmagnak és élelmiszereknek beszerzésére évekre kiható adósságokat kénytelen csinálni a pénzintézeteknél. Az Ínséget még az is fokozta, hogy Alfaluban nemrég háromszáznál több ház leégett.

Zágrábi tanulók ás katonatisztek. Zágrábban a Bauer-kávéházban április 25-én hajnalban véres összeütközés támadt honvédtisztek és egyetemi tanulók közt. A tisztek egy asztalnál horvát, német és részben magyar nyelven társalogtak. A szomszéd asztalnál ülő tanulók egyike, Hofner, a magyar nyelv miatt sértően nyilatkozott, a minek az lett a következménye, hogy a négy tiszt négy diákkal névjegyet váltott. A mikor félórával utóbb a tisztek el akarták hagyni a kávéházat, Hafner joghallgató odalépett Tomics hadnagyhoz és azt mondotta neki, hogy gyáván viselkedett. A hadnagy erre kardjának lapjával hármat sújtott a diák fejére és mellére. Ennek láttára határtalan düh fogta el a többi diákot. Fölkapták a kezük ügyében levő székeket, neki rohantak a tiszteknek és ütlegelni kezdték. Viszont a tisztek kardot rántottak. Az öt percig tartó dulakodás közben Türk főhadnagy olyat vágott Lebevics joghallgató fejére, hogy ez összerogyott. A ver látása kijózanította a dulakodókat, a kik gyorsan elhagyták a kávéházat. Az eset következményei párbajok lettek.

Csontok a mohácsi csatatéren. Mohácson a Csele patak partján uj malom építését kezdték meg. Az alapozási munkálatok közben elsőbb néhány csontvázra akadtak. Körülbelül hatvan centiaiéternyi mélységben a munkások nagy tömeg emberi csontot is találtak, úgy, hogy a munkát be kellett szüntetni. A leletről értesítették a hatóságot. Nem lehetetlen, hogy a csontvázak a Mohácsnál elesett hősökéi, a kiket 1526-ban közös sírba temettek.

Tizenkilenc gyermek apja. Pagoly

Ferenc ramocsaházi szegény embernek a

napokban született tizenkilencediki gyermeke. Pagoly Ferenc levelet irt a király, -nak, a melyben előadta családi körülményeit s megkérte szépen ő Felségét, hogy legyen keresztapja az ő tizenkilencedik gyermekének, a ki hozzá még fiú is. A szép instánciára a minap érkezett le a válasz a kabinetirodától s mellékelve hozzá száz korona, a melyet a király küldött Pagoly Ferencnek.

Halálos Ítélet Kolozsvárit. — Az

ősszel történt Kolözsvártt, hogy Bürger Károly levélhordót meggyilkolták. Friedrich Ferenc, Szőcs, és ifj. Szabó István munka nélküli mesterlegények összebeszéltek, hogy Bürgert kirabolják. Friedrich és Szőcs lakást béreltek álnév alatt, aztád Friedrich négy koronát adott fel a póstán a kibérelt lakásra és ott mondott álnévre cimezve, Mikor a levélhordó megjelent, Friedrich és Szőcs rátámadtak, az egyik egy fejszével, s mikor ez nem ölte meg Bürgert, a másik vizes palackkal ütötte. Meg is ölték, de a szegény levélhordó pénzes táskáját el nem rabolhatták, mert az udvaron észrevették a borzasztó esetet, s a rablógyilkosokat elfogták. Szabó István ezalatt, kivül őrködött és jeleket adott. Több napi tárgyalás után Április 24-ikén Ítélt a kolozsvári esküdtszék s ennek alapján a törvényszék Friedrichet halálra, Szócsőt nyolc évi fegyházra és Szabót tizenötévi fegyházra Ítélte. Friedrich zokogva kérte a bíróságot, hogy kérjenek számára kegyelmet a királytól. Az Ítélet indoklása kiemeli, hogy Friedrichnél, bűnhalmazat forog fenn és enyhítő körülmények nincsenek. Szőcsnél enyhítő körülményül vette a bíróság, hogy elcsábították. Szabónál több súlyosbító körülmény forgott fenn. Ö is bűntárs volt és nélküle létre sem jöhetett volna a bűntett. Szőcs megnyugodott az Ítéletben, ellenben Friedrich és Szabó védője setnmiségi panaszt jelentett be. A bíróság Ítéletét városszerte, különösen a nép körében helyesléssel fogadták. Tárgyalás után a bíróság rögtön összeült, hogy a kegyelem kérdésében határozzon.

— Szükséges a keresztyéneknek bizonyságot tenni' a megfeszített, de feltámadott és megdicsöitett Krisztusról—Izrael íiai—a zsidók előtt is.

A nagyobb városokban tartatni szokott vallásos összejöveteleken gyakran meg fordulnak zsidók is. A Jézus önfeláldozó szeretete mily szívesen hallgatott elöttök s hány szivet olvasztott fel ez, hány lelket vezérelt az Idvezitöhöz!

Egy alkalommal egyik londoni templom gondnoka két zsidó ifjúval találkozott egy vallásos estélyen. Azzal mentegették magokat: miért járjanak ök erre a helyre, hiszen ök nem születtek keresztyéneknek. Arra a felvilágosításra, hogy senki sem szüle thetik keresztyénnek, hanem csak lesz azzá Isten kegyelméből, igy feleltek: de mi zsidóknak születtünk és nem hiszünk a ti Jézusotokban.

Arra a további kérdésre, hogy hát akkor miért jöttek el erre a vallásos estélyre, igy feleltek: ép most jövünk a zsinagógából, nehány meghívó tiketet akarunk adni ismerős 3- inknek s viszont az ö meghívásokra mi is eljöttünk ide.

A beszélgetés folyamán felhozódott a biblia olvasás. Ök némi büszkeséggel említők, hogy minden nap olvossák, szombaton héberül, más napokon angolul. De ök nem hisznek az uj testamentomban.

A gondnok beszélt valamit Jézus-7

ról, a mi Idvezitönkröl és Barátunkról. Erre ök azt kérdezték: hol található az a hely az ó-tedamentomban, mely előre megmondaná, hogy Jézus lesz az ígért Messiás, az Istennek fia?

A válasz ez volt: a 2-ik zsoltár igy jövendöl (17. v.) “Az Ur mondá: ‘Én fiam vagy te, én má nemzettelek téged’.” Ez lett a beszélgetés alapja s az ifjak tágra nyílt szemekkel nagy figyelemmel hallgatták Jézus történetét az érettük szenvedett kereszt, halálig.

Majd elismerték, hogy immár többé nem mutatnak be áldozatot Izrael fiai Jeruzsálemban, mert az oltár lerontatott. Majd kérik Ábrahám, Izsák és Jákob Istenét, hogy jelentse meg nekik az igazat.

Kimenetkor felsóhajtottak, bárcsak 21 évesek lehetnének már! Úgy keresztyénekké lehetnének!

Igen, mert ha előbb teszik ezt, a vallás változtatás miatt elveszítők a szülei ház békéjét s nyugalmát,

Pedig az első keresztyének még nagyobb áldozat hozatalra is készek voltak. Hát mi kér. testvéreim avagy nem úgy gondolkozunk-e gyakorta, mikor a vallásról, Jézus követéséről van szó ? Vigyázzunk és határozzunk!

Mikor Nápoleon volt a franciák császárja, egy tanult embert, puszta gyanúra, hogy' ez neki ellensége, megfosztott hivatalától és elzáratta.

Mig ez börtönében töprengett, egy gyönge növényt látott zárkája földjéből növekedni. Figyelemmel kísérte ennek fejlődését; hogyan jutott ez ide ? honnan vannak levelein a finom erecskék ? Az addig Istentagadó tudósnak ez a kis növény lett a tanító mestere. Midőn kifejlődött rajta a szép virág, kis karócskákhoz erösité. Előbb a falra ezt jegyző fel: minden a véletlen játéka s most ezt irta alá: Van egy valaki, a ki ezt oly széppé teremté s gondot visel róla. Önmagát megszégyelte ez őszinte kijelentésre, levakarta az ir^st a falról, de szivéből már ki nem irthatá e szózatot: Isten az, a ki mindeneket teremtett.

De Isten áldó kegyelme más irány ban is nyilatkozott.

Ugyanazon börtönben volt elzárva egy olasz, ennek kis leánya meglátogatván atyját s a többi foglyot, csodálkozva beszélte el a börtönör feleségének, hogy milyen szép virág nőtt egyik fogoly zárkájában. E beszéd eljutott a jóságos császárnö fii leihez is. Ö közben járt férjénél, hiszen a ki a virágot annyira kedveli, rósz ember nem lehet. Csakugyan ki is szabadult a tudós, de magával vitte a kis virágot is és gondosan ápol ta, hiszen ez tanította meg Isten is mérésére, a ki kiszabad itá öt a bőr tönböl.

A világ legnagyobb szerencsétlen ségei. 70-ben Pompejit elpnsztitji a Vezúv kitörése. Ekkoi 20—30 ezej ember élet veszett el.,

1158 ban Syriát földrengés pusztít ja el, a melynek 20 ezer ^mber éle esett áldozatául.

1268-ban volt a Szicíliát elpusztib földrengés, a mikor 60 ezer embe: pusztult el.

1456-ban Nápolyt dönti romba a: iszonyú földrengés, 1531-ben Lissa bont, 1626-ban újra Nápolyi pusztít ja el a földnek megrendülése. 1703 ban Jeddóban történik iszonyú föld