Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-17 / 16. szám

•* BI. évfolyam. RrMgeyrt, flwg. fo Plttatorg. P*.. WH Annii« 17-*» IS. Biia. Felelői szerkesztő: TC^S-IuJ5J3SJS-"2" S^zLunTIDOIR. bridgeporti ref. lelkész. A lqp szellemi részét illető minden közle­mény az ő cimére: Cor. Howard Ave. & Pine Streei, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: 3?t®-sr. -S-leac. ICalacsay, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. JSL3»£ES8XSZ£L£ ZtkdLÄ.Q-’STÄK (Hungarian“American Reformed Sentinel.) Kiadó éa SE O tfcT ST EC JZ plttsburgl ref. Előflxetéil és hirdetési pi I «ßi .1? A. Xa. ás minden­nemű jelentések az őelmére: :. Church, P küldendők. Bates st. Ref. Church, Pittsburg, Pa. Associate Editor: ö^exr. PÄTTL i-coinriiÄ, Pastor of the First Hung. Ref. Church, Bates Street, Pittseurg, Pa. ÜNkEegrj elem. minden csc­­töxtölsön.. Előfizetési ár eg^r éxrxe: ^í.rr3.erücá."ioa, $32. nvCag-yarország-ra $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerilcai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the “iBiii-ieii Sill win Cßipony.,” Car. Howard Ave. & Pine si., Bridgeport, Con*. ENTERED AT THE PoST OFFICE AT BRIDGEPORT, CoNM. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Lapui oivascloz ss iaraiaifloz. Szeretettel értesítem lapunk olva­só közönségét és barátait, hogy f. hó ápr. 9—l()-én tartott gyűlésünk h;i­­tározata értelmében a lap anyagi ü­­gyeinek kezelését is átvettem, miu­tán Konyha Pál lelkésztársam azt tovább vezetni nem volt hajlandó. A lap ázonban igy is az amerikai ref. magyarság közvagyona leend s mint ilyenről időről-időre számolni fogok lelkésztársaim s a nagy nyilvános­ság előtt is. Nevezetesen, hogy min­denki teljes megnyugvással legyen ebben az irányban, mihelyt Konyha Pál volt pénztáros ur lemásoltatja azok neveit, a kik lapunkra megin­dulásától f gva űzettek; azonnal meg kezdem amaz uj rendszernek az élet­be léptetését, hogy minden hónap­ban az utolsó számban közzé teszem kik fizettek alapra. Én hiszem, hogy az amerikai ref. magyarság megfog ja érteni az idők jelét s akkor, mi­kor kath. atyánkfiái két lapot is tar­tanak fönn: igyekezni fognak arra, hogy a nagy és nemes célban együtt munkálkodjunk. A fentebbiek szerint tehát 1902 áp ril 10-TÖl minden hátralék, előfizetés, a lap mindennemű pénze hozzám küldendő. Bridgeport, Conn. Cor. Howard Ave & Pine Str. cimre. Konyha Pál collégáinnak, lapunk volt pénztárosának szives és hasznos szolgálataiért, a lap fennmaradása érdekében eddig kifejtett buzgósá­­gáért és áldozatkészségéért köszöne­tét mondv.i, felkérem, hogy lapunk iránt továbbra is legyen munkás sze­retettel. Testvérek! Az apostol parancsa az, hogy egymásnak a terheit hordozzá­tok! Én tudom, hogy nagy terhet, óriási munkát vállalok magamra, de hiszem; hogy a jó isten, a ki eddig is erőt adott az amerikai magyar re­form. közügyek önzetlen szolgála­tára, ezután is megsegít s a jutalmat megadja abban, hogy a jók szivét la­punk iránt állandó buzgóságra és ál­dozatkészségre gyújtja s lapunk nagygyá és hatalmassá lesz egyko­ron s mindig kiven fogja szolgálni az amerikai ref. magyarság érdekeit. Ajánlva lapunkat az am. ref. ma­gyarság pártfogó szeretetébe, va­gyok, Bridgeport, Conn. 1902 ápril 11-én Kalassay Sándor Úgy értesültünk, hogy egyesüle­tünk vezértestülete a jövő héten tart­ja félévi gyűlését. Ekkor a legna­gyobb valószínűség szerintiéi fog me rülni a jövendő Jogyülés tartásának a helye is. A yvezértesíület elé fog terjesztetni a new yorki osztály és az egyházközstg szives meghívása. E szerint egyesületünk vezetőinek arra nézve nem nagyon nehéz lesz a hely­zetük, hogy a conventió hol tartas­­sék meg. Nem akarjuk befolyásolni a vezér testület tagjait. Mind olyan egyé­nek, a kik nemes célú Egyesületünk javát, érdekeit mindenkor szem előtt tartották s a magán érdeket alá ren­delték a közügynek s még az esetle­ges sérelmeket is elszenvedték azért, hogy egyesületünk nagygyá s hatal­massá legyen! Hiszszük, hogy most is igy leend! Az ország keleti részében 1898-ban tartott az egyesület fogy ülést. Azóta mindig az ország belseje felé igye­keztünk. Az vezérelt, hogy a gyűlé­si költségek minél kevesebb összegre rúgjanak. Ma is takarékoskodni kell, mert a takarékosság erény. De ilyen kérdések eldöntésénél más szempontokat is figyelembe kell ven­nünk. Az első szempont, a mit nem szabad figyelmen kívül hagynunk, az: hogy az ország keleti részében ma okvetlen szükség van arra, hogy fejlődésünk jelei az eddig közönyös nép előtt nyilvánvalókká legyenek. Szükség van arra, hogy az ezer és e­­zer főnyi ref. magyarság, a mely ed­dig elé könnyen vette az életet, meg­tanulja egyesületünk működéséből, hogy az élet nem álom, hanem nehéz kötelességek sorozata; megtanulja azt, hogv ezek között a kötelességek között az első a szeretet törvényei­nek a betöltése azok iránt, a kik vé­rünkből való vér s testünkből való test. Sokan feledik ezt. Élnek a mának s azt hangoztatják, a ki utoljára ma­rad, tegye be az ajtót. A második szempont, a miről elfe­ledkezni nem szabad, az, hogy New Yorkban az egyesület közgyűlését össze akarják kötni a ref. templom felszentelésével. Ilyen alkalmakkor kell kimutat­nunk erőnket! Az ilyen jelenetek messze látszó világitó tornyok, ame­lyek fénye bevilágítja nemcsak a je­lent, hanem a jövendőt is. Tettek ál­tal mutassuk meg, hogy testvérek vagyunk! Templomszentelés! Minő magasz­jtos érzelmeket támasztó szó ez! Í)e miagy. ref.'? templom szentelés New | Yorkban százszorossá fokozza ezen ! Ragasztós érzelmekét. . Kössük azért össze "a két “ dolgot. Az amerikai ref. magyarság büszke­sége, erős vára, az Egyesület vegyen részt egy másik erős vár felszentelé­sén s igy mutassa meg, liogy minő erőt képvisel ma az amerikai ref. i magyarsag! Kicsinyes szempontok ne vezérel­jenek senkit e fontos ügynek az el­döntésénél, hanem mindnyájan e­­gyütt, egyakarattal cselekedve épít­gessük az istennek országát. Remélve, hogy Egyesületünk ve­­zértestülete feledi a múltat s a jelen határozatai építeni fogják a jöven­dőt, kérünk áldást vezérembereink nemescélu munkálkodására, y—r. Tisza Kálmánról. Generálisnak nevezték egymás kö­zött Tisza miniszterelnököt a mame­­lukok, mintegy ki akarván fejezni a vak, katonai engedelmességet: hogy követik éjjel, nappal, szárazon, vi­zen. (De nem vizen és kenyéren.) Tiz éve uralkodik már a generális fölöttük. Feje a piros széken fehére­­dett meg. Tiz éve eszi a legédesebb kenyeret, melynek a neve hatalom, és séma kenyér nem lett kisebb, sem az ö étvágya nem lett nagyobb. E tiz év alatt sok mindenen ment keresztül, járt a scyllák és charybdi­­sek között, hajója zátonyon akadt, sziklához csapódott, ellenkező sze­lek szakgatták vitorláit, de mindent kihevert. Az történt vele, a mi min­den kormányéi nőkkel: hogy a hatal­mi széken népszerűtlen lett, végre pedig az történt vele, a mi soha egy kormányelnökkel sem: hogy a saját népszerűségét a hatalmi széken élte túl. A nemzet ráunt oppozitiót csinál ni ellene, a sajtó belefáradt üldözé­sébe, mert nem ártott neki semmi. Utoljára belenyugodott mindenki ab ba a gondolatba, hogy ez már mindig igy tart, isten neki, még leányágon is Tisza fog itt uralkodni. Hanem az alatt a tiz év alatt meg­lehetősen megöregedett. Lássuk csak milyen? Nem lehet mondani, hogy szép em bér, (ámbár ha szavazásra kerülne a sor, arra is többsége lenne), de azt sem lehet mondani, hogy rut ember. Nincs rajta semmi különös, de az is igaz, hogy nincs rajta semmi közön­séges sem. Hosszú, sovány alak, a ki az utól­só tiz év ahn m m-;..görnyedt, kissé bicegve j • . üen öltözködik. Sárgás felié i- szukái la le­gyező alakban környezi állát, ősz ha­ját fölösleges hosszúra növeszti és a fölösleggel takarja el a deficitet. Tegyük hozzá még e képhez azt, hogy szemeit többnyire sötétszinü szemüveg fedi g ez ad csontos, szög­letes arcának némi fagyasztó rideg­séget; meglehet, taktikából viselj* mert szemeinek őszinte, majdnem szelíd fényével nem bírna tábora fö­lött uralkodni. De igy azt sejthetik, hogy a barna szemüveg alatt villá­mok laknak. Ha végül megemlítjük még históriai nevezetességű pislogá­sát, teljesen készen vagyunk az arc­képpel. :k Gróf Andrássy Gyula idejében két udvar volt Magyarországon. Az e­­gyik a bécsi Burg, a másik az “An­gol királynő”. Ha a miniszterelnök ki akart viiíni vaTamit, élőbbéi kr1 lett utaznia Bécsbe s ott kérni rá király jóvá hagyását, mikor pedi Bécscsel készen volt, még hátra voL a másik hatalom, az öreg Deák Fe­renc az “Angol királynő”-ben; ha ai is beleegyezett, akkor a miniszterta­nácsban kezdődött el a csata a többi hatalmas miniszterrel, kik mind a. maguk esze szerint szerették volna, igazgatni az országot. Deák, a ki előre belátta, hogy eb­ből nagy összeütközések támadhat­nak, Kandó Kálmánt a követkéz® hatáskörrel nevezte ki miniszteri ta­nácsosnak: “Te pedig arra fogsz ügyelni, hogy mi Andrássyval össze ne veszszünk. Ha gorombaságot üzen vagy én üze­nek valami erőset, annak te útköz­ben szép formát találsz.” Úgy is lett. Ha az öreg ur azt mondta valamire mérgesen: “ez os­tobaság, ebbe nem egyezem, mondd meg Ándrássynak, ezt ne próbálja tenni”, Kandó már igy adta elő a miniszterelnöknek: “Kegyelmes uram, beszéltem De­ákkal, alapjában helyesli javaslatai­dat, de ez idő szerint, úgy vettem ki még némi aggályai vannak.” Tisza, mint ellenzéki vezér, figyel­mes szemlélője volt e kormányzási nehézségeknek s mielőtt a hatalom­ra került, első dolgának vette, meg­szabadítani magát a kapacitásoktól. És ez fényesen sikerült neki. Megalakította, apródonként össze enyvezte a “néma minisztériumot.” évek múltak el, s a minisztertanács­ban nem fordult elő egyetlen ellenző szó sem. Tisza proponál s ök bólinta­nak rá egyet, vagy pedig ök propo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom