Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-09 / 2. szám

íely a Krisztust ábrázolja, egy kosárban behozzák és a főoltárra helyezik. Ekkor megindul a processió, el bálád a kosárban a főoltárra helyezett bábu előtt. Majd felveszik a kosarat s abenne levő bábut s elindul a processió a születésnek a helyén egy barlanghoz. Mikor a gazdagon öltözött papság elérkezik az ezüst csillaghoz, a mely a barlang bejárata előtt a földbe van erösitve, megáll a menet s a kosarat a csillagra helyezik s ezt körül állva énekelnek. A. csillagra ez van Írva. “Ilic de virginie nutus est” (Itt született szűztől.) Mert a csillag azt a helyet jelöli, a hol a Jézus tényleg megszületett. Majd elolvassák az evangyeli- Dmból a Jézus születését tartalmazó leírást s mikor a Luk. ev. II. 7. verséhez érnek, felveszik a Bambinót s i barlang másik oldalára viszik át, íol a sziklába egy jászol van vágva, x melyet drót sodrony borit, valósziíiileg azért, hogy megvédje a görögsatholikusok vakbuzgóságától, kik dlenzik a szobrok használatát.

A Bambinót erre az éjszakára itt íagyják s másnap is egész nap. Ez:el bevégzödik a karácsony éjji iiníepéh .

Szomorú dolog, hogy az egyházak nég a felett is össze különböztek, íogy kié legyen az urnák születése lelye, a ki “békét és jóakaratot” íozott a földre. De ez nem tisztán íitelvi, hanem jogi vita is.

a pénzváltókról szóló régi fortéiét úgy látszik, ismétlődik nemcsak t keresztyén templomokban, hanem l Jézus születése helyén is.

Kétségtelen, hogy a keresztes hadáratok idejéig a görögök voltak Jeuzsálemnek és Betlehemnek is a tuajdona volt, de ekkor a rómaiak vet ék ezeket birtokukba. Ettől az idööl foly az elkeseredett vita a szent iplv tulajdon joga felett.

arácsonyi istentisztelet ennek x megható volt, bár a zene szes s az énekesek nem voltak kel kiképezve. De a -“Venite ados’’a melyet a barátok énekel - a melyre egy gyermekkar fealóban megkapó volt s bizomindenigaz keresztyén szivét tóttá volna.

irácsony napi ünnepélyen a népek nagy tömege vett részt.

TÁRCA.

:ta.: IF’orgfács Endre,

rközi “Miska — leszámítva a ységét — még javabeli férű, eladta a vásáron a malackáit, a “Népkör” be egy kis haszszélgetésre. Tudta, hogy ott ; akad egy pár ember, a kik í olvassák az újságot olyan y orcával, mintha valósággal k is a mi benne van. cugyan is István bácsi kipányszemekkel ott legelt valame.íapi lapon. Tudni illik pápavolt az orrán, melynek hátul lö madzagja igaz, hogy olyan, ha régiségtárban vette volna, m aztán a bádog nyele annál sabb.

.ska letelepedik a kerek asztal lé s fölveti azt a kérdést: “van-e mi jó az újságban, István bácsi?” felüti fegyverzett szemét s egy

f

\

Maga ez a néptömeg is, különböző festői öltözetben, kellemes látványt nyújtott az idegen szemeknek. Toltak ott zarándokok a föld minden részébél s népviseletben, a mely megkiilönbözteté őket a többiektől. Aztán a betlehemiek, a kiknek öltözete valóban festői. Vallásos nép ez, férfia és nője egyaránt. A templom megtelik velők egészen.

A karácsony napi ünnepély össze van kötve a pásztorok mezejének a meglátogatásával. Ezt Boaz mezejének is nevezik. Betlehemtől ez a hely kelet-dél-keletre fekszik. Itt történt a Ruth regényes esete is, ki ki a gazdag Boaz felesége lévén, Dá. vidnak ősanyjává lett. Itt történt a karácsonyi jelenet is, a mely a Luk. II: 8—14-ben van leírva.

A hagyomány szerint itt egy barlang is volt, hol a pásztorok tanyáztak, a mikor az égből fény sugárzott s hallották az angyalok énekét “Dicsőség a magasságban az Istennek, békesség a földön s az emberekhez jóakarat.” De nem mindenki hisz ebben a hagyományban.

Tény, hogy e helynek a közepe táján van egy barlang. Lehet, hogy ez eredeti s régen templom is volt rajta. A hely szintén a görög katholíkusok tulajdona. De a templom ma már romokban hever.

Karácsony napján azonban a görögök megengedik a rómaiaknak, hogy ott isteni tiszteletet tartsanak. De csak ezen az egy napon.

A menet a róm. kath. templomban alakul meg s végig halad Betlehem utcáin. A mezön festői csoportba áll a sokaság s csakhamar megtelik á ■barlang, mely 40 láb hosszú és 20 vláb széles, ünneplő közönséggel. Itt folyt le az isteni tisztelet, a melybén a pásztorok által nyert kijelentést olvassák fel s eléneklik a ‘Gloria in Excelsis’ht.

Itt voltunk a pásztorok barlangjában, mikor egy küldönc karácsonyi üdvözleteket hozott nekünk Amerikából, Angolországból s az-- európai kontinensről.

Betlehemtől nyugatra van egy má sik barlang, a melyről azt állítják, hogy abban készítette el Jeromos a bibliának latin fordítását, a Vulgátát, a mely a róm. kath. egyházban hiteles fordításnak van elismerve.

diplomata méltóságával mondja, hogy: “Nincs Miska öcsém, semmi jó sincs.”

—No ha nincs, hát akkor hozzon nekem három deci bort, kiált a Nép kör “kiszolgálójának” —mert Magyarországon képzelni sem lehet az Olvasókört anélkül, hogy ott- italt ne mérnének s mert úgy okoskodik Miska, hogy ha az újságban nincs, a a borban kell valami jónak lenni.

Csak nem nyughat azonban, újra oda csahint a komoly férfiúnak, hogy mit ir mégis az újság?!

—Semmi jót Miska öcsém — arcának vértelekjéröl leveszi a pápaszemet, —azt Írja, hogy katonák vagyunk mindnyájan, én is, meg Miska öcsém is.

—Hogy én is?! De már abból nem eszik. Kiszolgáltam én, obsitom van, meg három gyerekem.

—Már pedig az ú jságban az van. Hány esztendős Miska öcsém?

—Kender áztatáskor múltam 38.

—No akkor olyan katona, mint a pinty. Ehun van ni, hogy 19 évtől 42 évig mindenki katonaköteles. 32

Betlehemet érdemes meglátogatni annak, a ki teheti. Szép helyen fekszik. Legszebb épülete a már említett basilika, a mely építészeti remek.

Kalasssay Sándor.

Vasárnapi iskola.

Mózes elhivatása.

II.Mózes 3. r. 1—12 v. Felosztás: Az égő csipkebokor. (1—3 V.) Az Ur szándéka. (4—9 v.) Mózes elhivatása. [10—12 v.]

Isten választá el Mózest, liogy legyen szabaditója Izraelnek s ezen hivatása a Hóreb hegyén lett neki kijelentve. Ez a jelenet előfordul később a Pál apostol életében is. l)e ismétlődik több-kevesebb hasonlósággal minden jó keresztyén életében is. A szülök, a tanitók, a jó barátok s a társaság megannyi eszközök e tekhUetben. Alkalmazza lu ki életfolytatására Isten Ígéretét, s akkor tisztán fogja látni az élet célját s a vallásosság jótékony erejét.

I. Az égő csipkebokor. Hogyan és hol jelent meg az Ur angyala Mózesnek? Tudnunk kell e jelenség előzményeit. Mózes, mint nagyreményű ifjú meg akart szabaditani egy hébert, a kit egy egyptomi ütött. Gyil kos lett s menkülnie kellett, mivel Pharao halálra kerestető. Elmenekült a királyi udvarból, ki a pusztába. Látszólag elvált népétől s kitért hivatása elöl. He valósággal ezzel tette meg az első lépést. Elfordult az egyptomi fényűzéstől, mivel el volt halmozva a palotában; elfordulta pogány papságtól és templomoktól s közeledett Isten hegyéhez. A puszta fegyelmező erejére-volt szüksége. A Mindenhatóval való közösség, mi eltöltő szivét a hegyeken, megnemesité s elökészité az isteni szolgálatra. S miközben apósa nyájait legeltető, nyerte a látomást az égő csipkebokorban .

De nemcsak Mózes lett kész eme szolgálatra, hanem az egyptomi viszonyok is kedvezők lettek a szabaditásra. A király, a ki nem tudott semmit Józsefről,, meghalt. Izrael fiai segélyért kiáltották fel istenhez. Hol a veszély legnagyobb, ott van

Isten legközelebb. Mózes is, Izrael népe is, Egyptom is elő lett készítve az isteni célhoz.

E cél felé az első lépés Mózesre nézvé a látomás, hogy megoldhassa feladatát. Bátorításra volt szüksége, hogy munkájában isten vele lesz s hogy ö egy része az isteni tervnek. Az Ur megjelenésének helye és módja a körülményektől volt feltételezve. A tűz lángja a bokor kellő közepén csapott fel a Horeb hegyén és mégsem emésztő fel azt. Ez bizonyosan nem természetes láng. Ép ilyen tűzben, kettős, tüzes nyelvekben töltetett ki később a Szentlélek az apostolokra. Ez jelzi az isteni jelenvalóság tisztitó és megvilágitó hatalmát. Ha mi tisztán láthatnánk, mindenben észre vehetnék a mennyei tü zet. A virággal ékesített, majd gyümölcsösei rakott fa, az aranykalászt termőföld, s az ártatlan csecsemő stb. mind megannyi jelei Isten jelen valóságának amaz égi tűzben. Nem annyira a tűz. mint a Mózeshez intézett meghagyás és biztatás volt fontos eme látomásban.

Az Urnák .szándékú. A mint közelebb ment, a bokorban saját nevét hallotta. Bizonynyal az Ur jelent meg. Megmondá neki, hogyan közelítsen e helyhez: “Ne jöjj ide kézéi, oldd le a te saruidat lábaidról, mert e hely, melyen állasz, szent föld.” A saru leoldással mutatja ki a keleti ember tiszteletét, ha a templomba bemegy. Ugyanannyi jelentősége varp mint előttünk a kalaplevételnek. Mózesnek bizonynyal szüksége volt e figyelmeztetésre, mivel ö Egyptómban nőtt fel s azt várta, hogy Istent csak a templomban, vagy az oltár mellett találja fel és nem a pusztában, avagy a hegyen, így jött annak tudatára, hogy isten jelen van mindenütt: ijy tudta elválasztani később istent a külső ceremóniáktól.

Akijelentés bátorítással kezdődik hegy a ki vele beszél: atyáinak, Ábrahám, Izsák és Jákobnak Istene. Ö már tudott arról, a nép múlt történetéből, ho/gy istenük, a ki Kánaánban velük volt, megemlékezik most is az ö népéről Egyptómban. Istenről való helyes felfogás lett alapja Mózes uj munkájának. \

Tőle nyert állandóan ihletést.

föld, hát azon nem tudnak megegyez ni, hogy ez melyik királyé legyen(Ejnye, haj, haj.)

Már most nekünk ezek ellen síkra kell szállnunk. Ha jön a muszka, csak nem hagyjuk magunkat.

—A muszka?! pattan föl Miska — de már oda én is elmegyek, de el ám, Hozzon csak egy főiliter bort.

—De mit csinálunk annyi rengeteg ellenséggel, Miska öcsém?!

—Nem kell félni, azt majd tudjuk mink. Mert hát úgy kell érteni a dogot, hogy a muszka meg a német katona .nem numerus, az csak olyan, mint a masina, hogy pakli számra van tgy kis értéke. Egyenként csak a magyar katona számit, az is leginkább a Mollinári. Hej, mikor én Gracsanicánál 9 bosnyák közé keveredtem —megmondaná a Kiszel Jóska, ha élne —nem jár úgy kendnek a kezében a pipaszurkáló, mint az enyémben a szurony járt. A Jóskáék mint huszárok odaugrattak, hogy majd segítenek. De rájok ripakodtam, hogy meg ne próbálják. Eloltottam én magam mind a kilencet.

ÉtÉMNiÉlftÉ '■

éves koráig szolgál, akkor jön a re zervába (Ahaj! szól közbe Miska) Háborúba minden 42 éven aluli fér íinak el kell menni. Sőt lehat reé eset, hogy a 42 évtől 60-ig való embereket is beszólitják a Haza védel móré. Úgy a!

—Fucscs lesz már akkor az liazá nak István bácsi. Erre iszom is egyel még. Hozzon három decit.

—Mert látja Miska öcsém, nekünk mindenki ellenségünk. (Oda se neki!)

—A szomszédoknak mind több ka ton áj uk van, mint nekünk. (Hallegyen.) Németországnak van hat millió, Eranciaországnak Smillió, Olasj országnak 3, Muszkaországnak IC millió, nekünk meg csak egy millió.

—De az a mienk! — hörpent Miska egyet mérgesen a deciből.

—Aztán ezek mind ránk akarnak törni — magyarázza tovább István bácsi. Mi lesz akkor? Mert úgy értse meg Miska öcsém, hogy a török császárt haza küldik túl az Óperencián, azután itt marad a birtoka: Törökország szép néhány ezer hold