Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1902-01-09 / 2. szám

íely a Krisztust ábrázolja, egy ko­sárban behozzák és a főoltárra helye­zik. Ekkor megindul a processió, el bálád a kosárban a főoltárra helye­zett bábu előtt. Majd felveszik a ko­sarat s abenne levő bábut s elindul a processió a születésnek a helyén egy barlanghoz. Mikor a gazdagon öltözött papság elérkezik az ezüst csillaghoz, a mely a barlang bejára­ta előtt a földbe van erösitve, meg­áll a menet s a kosarat a csillagra helyezik s ezt körül állva énekelnek. A. csillagra ez van Írva. “Ilic de vir­­ginie nutus est” (Itt született szűz­től.) Mert a csillag azt a helyet jelö­li, a hol a Jézus tényleg megszüle­tett. Majd elolvassák az evangyeli- Dmból a Jézus születését tartalmazó leírást s mikor a Luk. ev. II. 7. ver­séhez érnek, felveszik a Bambinót s i barlang másik oldalára viszik át, íol a sziklába egy jászol van vágva, x melyet drót sodrony borit, valószi­­íiileg azért, hogy megvédje a görög­­satholikusok vakbuzgóságától, kik dlenzik a szobrok használatát. A Bambinót erre az éjszakára itt íagyják s másnap is egész nap. Ez­­:el bevégzödik a karácsony éjji iin­­íepéh . Szomorú dolog, hogy az egyházak nég a felett is össze különböztek, íogy kié legyen az urnák születése lelye, a ki “békét és jóakaratot” íozott a földre. De ez nem tisztán íitelvi, hanem jogi vita is. a pénzváltókról szóló régi forté­iét úgy látszik, ismétlődik nemcsak t keresztyén templomokban, hanem l Jézus születése helyén is. Kétségtelen, hogy a keresztes had­áratok idejéig a görögök voltak Je­­uzsálemnek és Betlehemnek is a tu­­ajdona volt, de ekkor a rómaiak vet ék ezeket birtokukba. Ettől az idö­­öl foly az elkeseredett vita a szent iplv tulajdon joga felett. arácsonyi istentisztelet ennek x megható volt, bár a zene sze­­s s az énekesek nem voltak kel kiképezve. De a -“Venite ado­s’’a melyet a barátok énekel - a melyre egy gyermekkar fe­­alóban megkapó volt s bizo­­mindenigaz keresztyén szivét tóttá volna. irácsony napi ünnepélyen a népek nagy tömege vett részt. TÁRCA. :ta.: IF’orgfács Endre, rközi “Miska — leszámítva a ységét — még javabeli férű, eladta a vásáron a malackáit, a “Népkör” be egy kis hasz­­szélgetésre. Tudta, hogy ott ; akad egy pár ember, a kik í olvassák az újságot olyan y orcával, mintha valósággal k is a mi benne van. cugyan is István bácsi kipány­­szemekkel ott legelt valame­­.íapi lapon. Tudni illik pápa­volt az orrán, melynek hátul lö madzagja igaz, hogy olyan, ha régiségtárban vette volna, m aztán a bádog nyele annál sabb. .ska letelepedik a kerek asztal lé s fölveti azt a kérdést: “van-e mi jó az újságban, István bácsi?” felüti fegyverzett szemét s egy f \ Maga ez a néptömeg is, különböző festői öltözetben, kellemes látványt nyújtott az idegen szemeknek. Tol­tak ott zarándokok a föld minden részébél s népviseletben, a mely megkiilönbözteté őket a többiektől. Aztán a betlehemiek, a kiknek öltö­zete valóban festői. Vallásos nép ez, férfia és nője egyaránt. A templom megtelik velők egészen. A karácsony napi ünnepély össze van kötve a pásztorok mezejének a meglátogatásával. Ezt Boaz mezejé­nek is nevezik. Betlehemtől ez a hely kelet-dél-keletre fekszik. Itt történt a Ruth regényes esete is, ki ki a gazdag Boaz felesége lévén, Dá. vidnak ősanyjává lett. Itt történt a karácsonyi jelenet is, a mely a Luk. II: 8—14-ben van leírva. A hagyomány szerint itt egy bar­lang is volt, hol a pásztorok tanyáz­tak, a mikor az égből fény sugárzott s hallották az angyalok énekét “Di­csőség a magasságban az Istennek, békesség a földön s az emberekhez jóakarat.” De nem mindenki hisz eb­ben a hagyományban. Tény, hogy e helynek a közepe tá­ján van egy barlang. Lehet, hogy ez eredeti s régen templom is volt raj­ta. A hely szintén a görög katholí­­kusok tulajdona. De a templom ma már romokban hever. Karácsony napján azonban a gö­rögök megengedik a rómaiaknak, hogy ott isteni tiszteletet tartsanak. De csak ezen az egy napon. A menet a róm. kath. templomban alakul meg s végig halad Betlehem utcáin. A mezön festői csoportba áll a sokaság s csakhamar megtelik á ■barlang, mely 40 láb hosszú és 20 vláb széles, ünneplő közönséggel. Itt folyt le az isteni tisztelet, a melybén a pásztorok által nyert kijelentést olvassák fel s eléneklik a ‘Gloria in Excelsis’ht. Itt voltunk a pásztorok barlangjá­ban, mikor egy küldönc karácsonyi üdvözleteket hozott nekünk Ameri­kából, Angolországból s az-- európai kontinensről. Betlehemtől nyugatra van egy má sik barlang, a melyről azt állítják, hogy abban készítette el Jeromos a bibliának latin fordítását, a Vulgá­­tát, a mely a róm. kath. egyházban hiteles fordításnak van elismerve. diplomata méltóságával mondja, hogy: “Nincs Miska öcsém, semmi jó sincs.” —No ha nincs, hát akkor hozzon nekem három deci bort, kiált a Nép kör “kiszolgálójának” —mert Ma­gyarországon képzelni sem lehet az Olvasókört anélkül, hogy ott- italt ne mérnének s mert úgy okoskodik Miska, hogy ha az újságban nincs, a a borban kell valami jónak lenni. Csak nem nyughat azonban, újra oda csahint a komoly férfiúnak, hogy mit ir mégis az újság?! —Semmi jót Miska öcsém — arcá­nak vértelekjéröl leveszi a pápasze­­met, —azt Írja, hogy katonák va­gyunk mindnyájan, én is, meg Mis­ka öcsém is. —Hogy én is?! De már abból nem eszik. Kiszolgáltam én, obsitom van, meg három gyerekem. —Már pedig az ú jságban az van. Hány esztendős Miska öcsém? —Kender áztatáskor múltam 38. —No akkor olyan katona, mint a pinty. Ehun van ni, hogy 19 évtől 42 évig mindenki katonaköteles. 32 Betlehemet érdemes meglátogatni annak, a ki teheti. Szép helyen fek­szik. Legszebb épülete a már emlí­tett basilika, a mely építészeti re­mek. Kalasssay Sándor. Vasárnapi iskola. Mózes elhivatása. II.Mózes 3. r. 1—12 v. Felosztás: Az égő csipkebokor. (1—3 V.) Az Ur szándéka. (4—9 v.) Mózes elhivatása. [10—12 v.] Isten választá el Mózest, liogy le­gyen szabaditója Izraelnek s ezen hi­vatása a Hóreb hegyén lett neki ki­jelentve. Ez a jelenet előfordul ké­sőbb a Pál apostol életében is. l)e ismétlődik több-kevesebb hasonló­sággal minden jó keresztyén életé­ben is. A szülök, a tanitók, a jó ba­rátok s a társaság megannyi eszkö­zök e tekhUetben. Alkalmazza lu ki életfolytatására Isten Ígéretét, s ak­kor tisztán fogja látni az élet célját s a vallásosság jótékony erejét. I. Az égő csipkebokor. Hogyan és hol jelent meg az Ur angyala Mózes­nek? Tudnunk kell e jelenség előz­ményeit. Mózes, mint nagyreményű ifjú meg akart szabaditani egy hé­bert, a kit egy egyptomi ütött. Gyil kos lett s menkülnie kellett, mivel Pharao halálra kerestető. Elmene­kült a királyi udvarból, ki a pusztá­ba. Látszólag elvált népétől s kitért hivatása elöl. He valósággal ezzel tette meg az első lépést. Elfordult az egyptomi fényűzéstől, mivel el volt halmozva a palotában; elfordulta pogány papságtól és templomoktól s közeledett Isten hegyéhez. A puszta fegyelmező erejére-volt szüksége. A Mindenhatóval való közösség, mi el­töltő szivét a hegyeken, megnemesi­­té s elökészité az isteni szolgálatra. S miközben apósa nyájait legeltető, nyerte a látomást az égő csipkebo­korban . De nemcsak Mózes lett kész eme szolgálatra, hanem az egyptomi vi­szonyok is kedvezők lettek a szaba­­ditásra. A király, a ki nem tudott semmit Józsefről,, meghalt. Izrael fiai segélyért kiáltották fel istenhez. Hol a veszély legnagyobb, ott van Isten legközelebb. Mózes is, Izrael népe is, Egyptom is elő lett készítve az isteni célhoz. E cél felé az első lépés Mózesre nézvé a látomás, hogy megoldhassa feladatát. Bátorításra volt szüksé­ge, hogy munkájában isten vele lesz s hogy ö egy része az isteni tervnek. Az Ur megjelenésének helye és mód­ja a körülményektől volt feltételez­ve. A tűz lángja a bokor kellő köze­pén csapott fel a Horeb hegyén és mégsem emésztő fel azt. Ez bizonyo­san nem természetes láng. Ép ilyen tűzben, kettős, tüzes nyelvekben töl­tetett ki később a Szentlélek az a­­postolokra. Ez jelzi az isteni jelen­valóság tisztitó és megvilágitó hatal­mát. Ha mi tisztán láthatnánk, min­denben észre vehetnék a mennyei tü zet. A virággal ékesített, majd gyü­mölcsösei rakott fa, az aranykalászt termőföld, s az ártatlan csecsemő stb. mind megannyi jelei Isten jelen valóságának amaz égi tűzben. Nem annyira a tűz. mint a Mózeshez inté­zett meghagyás és biztatás volt fon­tos eme látomásban. Az Urnák .szándékú. A mint kö­zelebb ment, a bokorban saját nevét hallotta. Bizonynyal az Ur jelent meg. Megmondá neki, hogyan köze­lítsen e helyhez: “Ne jöjj ide kézéi, oldd le a te saruidat lábaidról, mert e hely, melyen állasz, szent föld.” A saru leoldással mutatja ki a kele­ti ember tiszteletét, ha a templomba bemegy. Ugyanannyi jelentősége varp mint előttünk a kalaplevétel­nek. Mózesnek bizonynyal szüksé­ge volt e figyelmeztetésre, mivel ö Egyptómban nőtt fel s azt várta, hogy Istent csak a templomban, vagy az oltár mellett találja fel és nem a pusztában, avagy a hegyen, így jött annak tudatára, hogy isten jelen van mindenütt: ijy tudta elvá­lasztani később istent a külső cere­móniáktól. Akijelentés bátorítással kezdődik hegy a ki vele beszél: atyáinak, Áb­rahám, Izsák és Jákobnak Istene. Ö már tudott arról, a nép múlt történe­téből, ho/gy istenük, a ki Kánaánban velük volt, megemlékezik most is az ö népéről Egyptómban. Istenről va­ló helyes felfogás lett alapja Mózes uj munkájának. \ Tőle nyert állandóan ihletést. föld, hát azon nem tudnak megegyez ni, hogy ez melyik királyé legyen­­(Ejnye, haj, haj.) Már most nekünk ezek ellen síkra kell szállnunk. Ha jön a muszka, csak nem hagyjuk magunkat. —A muszka?! pattan föl Miska — de már oda én is elmegyek, de el ám, Hozzon csak egy főiliter bort. —De mit csinálunk annyi renge­teg ellenséggel, Miska öcsém?! —Nem kell félni, azt majd tudjuk mink. Mert hát úgy kell érteni a do­got, hogy a muszka meg a német ka­tona .nem numerus, az csak olyan, mint a masina, hogy pakli számra van tgy kis értéke. Egyenként csak a magyar katona számit, az is legin­kább a Mollinári. Hej, mikor én Gracsanicánál 9 bosnyák közé keve­redtem —megmondaná a Kiszel Jós­ka, ha élne —nem jár úgy kendnek a kezében a pipaszurkáló, mint az enyémben a szurony járt. A Jóská­­ék mint huszárok odaugrattak, hogy majd segítenek. De rájok ripakod­­tam, hogy meg ne próbálják. Elol­tottam én magam mind a kilencet. ÉtÉMNiÉlftÉ '■ éves koráig szolgál, akkor jön a re zervába (Ahaj! szól közbe Miska) Háborúba minden 42 éven aluli fér íinak el kell menni. Sőt lehat reé eset, hogy a 42 évtől 60-ig való em­bereket is beszólitják a Haza védel móré. Úgy a! —Fucscs lesz már akkor az liazá nak István bácsi. Erre iszom is egyel még. Hozzon három decit. —Mert látja Miska öcsém, ne­künk mindenki ellenségünk. (Oda se neki!) —A szomszédoknak mind több ka ton áj uk van, mint nekünk. (Halle­gyen.) Németországnak van hat mil­lió, Eranciaországnak Smillió, Olasj országnak 3, Muszkaországnak IC millió, nekünk meg csak egy millió. —De az a mienk! — hörpent Mis­ka egyet mérgesen a deciből. —Aztán ezek mind ránk akarnak törni — magyarázza tovább István bácsi. Mi lesz akkor? Mert úgy ért­se meg Miska öcsém, hogy a török császárt haza küldik túl az Óperen­­cián, azután itt marad a birtoka: Törökország szép néhány ezer hold

Next

/
Oldalképek
Tartalom