Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1902 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-20 / 47. szám
III. évfolyam. Felelős szerkesztő': KALASSAT SJAATIDOIÍ. bridgeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: lE^etr. -ZS-less:. ZEaZalstssajr, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. ' / Bridgeport, Conn.. 1902 November 20-án (Hungarian=American Reformed Sentinel.) '• A,-fs 47. szám. ■ :IGYELEM! IF’öirQ.-u.nlsa.társa.Is:: KUTHY ZOLTÁN new-yorki , és [. lelkészek VIRÁG I STY. N trentoni ref. Az előfizetési pénzek, cim változások s mindennemű a lapot illető jelentések a szerkesztő címére küldendők. Cor. Howard Ave. & Pine Street, jBrid-g-eport, CortrL. elen rriln.ö.erx cgötörtö^ön. Elöfi-zetési ár eg-37- érrre: ^S-merilráToa. S$2. Iívd:a.g-37-a.rország-ra. $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the fii Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Előfizetési felhívás. Közeledik az iij esztendő. Ez uj tevékenységre ösztönzi az embereket. A lapokban is megjelennek az előfizetési felhívások, a melyek sokszor sokat ígérnek, s az Ígéretből keveset tartanak meg. Az Amerikai Magyar Ref. Lapja fenállása óta mindenkivel, egyénekkel és egyletekkel szemben teljesítette ígéretét. Sokat nem ígért, de többe* tett, mint a mennyit a legvérmesebb reménykedők vártak. Ez évi pályafutása alatt erősen megnagyobbodott. Olvasóinak száma megszaporodott s úgy hiszsziik, hogy már közel az az idő, a mikor álmunk valóra válik s nem lesz egyetlen református család sem, a melynek asztalán ott ne volna lakiunk, mint kedves olvasmány. El fog jönni az az idő, a mikor minden protestáns be fogja látni, hogy a, hit élet erősítésére s az ellenünk indított támadások visszaverésére s szent hitünk megvédelmezése végett: szűk ség van erre a lapra s nem fogja sajnálni azt a pár.dollárt, a mibe ez a lap kerül, lapunk javára áldozni. Szeretnék, hogy ha olvasóink már e rövid idő alatt, mely e haldokló esztendőből hátra van, mindent meg tennének lapunk érdekében, hogy újévre még jobban megerősödve ős még inkább megnagyobbodva jelenhetnék meg lapunk olvasóink, testvéreink körében. Ne feledje el senki, hogy mikor e lapot pártfogolja,- nem önző egyéni célokat szolgál, nem egyes emberek meggazdagodását mozdítja elő, hanem a közcélt} s evangyéliumi szent hitünk és egyházunk felvirágzására áldozza véres verejtékkel megkeresett filléreit. E lap. ha tiszta jövedelmet hoz, min den jövedelmét ar ra áldozza fel. hogy szervezett egyházainkban rendszer es tanítói állomások állíttassanak fel. Ezért küzdünk, fáradunk. Gyermekeink jövője, boldogsága lesz a célunk. Ki ne akarná gyermekét magyarnak látni ? Ki ne törekednék arra, hogy gyermekei növekedést vegyenek evangyéliumi szent hi tünkben? Bizonyára minden református szüle törekszik erre! A leghöbb vágyát az képezi, hogy gyermekei itt is megtanuljanak magyarul s megmaradjanak reformátusoknak. Azért hát jöjjön a sorompóba min denki. Tegyünk tettekkel bizonysa got szivünk érzelmei mellett! Nem képtelenség az, a mit tervezünk. Nem kell hozzá csak egy parányi jóakarat. íme a számadás. E felhívásunknak engedve, mondjuk, lesz annyi előfizetőnk, mint egy világi lapnak, 5000. Ez már évi tízezer dollár bevételt jelent, a hirdetési díjon kívül. Ha bevétel felét leszámítjuk is a lap kiadására, világos, hogy már egy év múlva legalább azokban a gyülekezetekben, a hol gyermekeink nagyobb számban vannak: jól űzetett tanítói állásokat ál lithatnánk fel. Ne legyen hát magyar református, a ki meg ne értse az idők jelét. Az iskolák az egyházak veteményes kertjei. Az az egyházunk számíthat fejlődésre, s hosszú életre, a hol lesznek iskolák is. Hiszsziik, hogy meg fogják érteni lapunk jó barátai, jelenlegi olvasói a nagy célt, a mit magunk elé tűz tünk ki s hűséges munkatársaink lesznek s mindent megtesznek arra, hogy a reánk következő esztendőben lapunk megnagyobbodva, a fentebb kitűzött célt, ha csak részben is el érhesse. Lapunkban, mint látszik, már ez ideig is eleget tettünk a közönség több jogos óhajainak. Regényünk ma m rkönyvalakban jelenik meg. Igaz, keresztyén szellemű regény ez. Most egyikét közöljük a világ leg jobb legényeinek, a melyből minden hűséges és figyelmes olvasó sokat tanulhat. A ki ngy él, mint e regényben írva van: az igazán boldog leend úgy itt a földön, mint fent a mennyben. Gondunk lesz reá, hogy regény rovatunk mindig tartalmas és okta tó legyen. Ezen kivül, ha sikerül lapunk meg nagyobbitása, hétröl-hétre-olyan val lásos leckéket fogunk közölni, a melyet minden családapa, vagy család anya megtaníthat gyermekének és igy már a szülei háznál elökészülhet az élet nagy harcára. A legfőbb óhajtásunk pedig az, hogy olvasóinkat a bibliai ismeret tevén arra a magaslatra emeljük, a melyen angol testvéreink állanak. E célból a jövő éven át röviden egy kis bibliai történetet is fogunk közölni, a mely úgy’ hisísziik, hogy nagy mértékben hozzá fog járulni hitünk erősítéséhez. Az lesz a célunk, a mi volt a múlt ban is, hogy olvasóinkat kellemesen, de hasznosan szórakoztassuk. Yajha óhajtásaink valóra válnának! Jöjj, oh jöjj el Szentlélek Isten. Gerjeszd fel híveidet! Az “A111. Magy. Ref* Lapjának” szerkesztősége. Figyelmeztetés. Mindazok, kik a lapot nem kapják rendesen, szíveskedjenek az alábbi sorokat egy levelező lapon kitölteni s azt hozzánk beküldeni. Az “Am. M. Ref. Lapjának” kiadóhivatala. To the Publisher of the “Am. M. Ref. Lapjának.’ ’ Dear Sir: Your paper has come of late so irregularly, that I am compelled to discontinue it unless I receive the same in the future more promtly. Respectfully Aláírás. Cim és város. Válasz a nyílt levélre. Bridgeport, Gönn. 1902 non. 14. Kedves Barátom! Lapunk előző számában teljes terjedelmében közöltem leveledet. Jól esik látnom azt a buzgóságot, a melyet egyházi ügyeink terén tőled már ez ideig is tapasztaltam. De hogy azt ne higvje valaki, hogy mi ez ideig csak aludtunk, és semmit nem tettünk: leveledre válaszolnom kell. Legelőször is azt jegyzem meg, ha úgy indult volna meg más református egyházaink részéről testvéreink lelki gondozásának a felvétele, mint a minő mederben most halad: úgy soha se szóltunk volna ellent. De te magad emlékezhetsz reá, hogy nem mindenek úgy történtek, a mint most folynak. Hogy most már idáig jutottunk, azért adjunk hálát az Istennek, a ki közölte velünk az egyet értés, a békesség lelkét s igyekezzünk arra, hogy ez nálunk, meg is maradjon. A szervezkedés dolgában 1896 január havában tettük meg az első lépést, a melyet julius havában.Trentoriban a második követett. Ekkor megalakitottuk a magyar ref. egy. házmegyét s memorandumot intéztünk a hazai ref. egyház konventjéhez, a melyben a hazai egyházhoz való viszonyunk rendezését kérelmeztük. Kérvényünkre a konvent ki mondotta, hogy itt eltöltött lelkészi éveinket beszámítja s esetleges pályázat alkalmával íigyelembe veszi. Lelkészeket ad továbbra is az Amerikába szakadt magyar reformátusok lelki gondozására, de az egyházmegyét csak akkor ismeri el, 'ha annak alapszabályait, valamint a fentartó egyháznak a törvényeit ismerni fogja. Mi ekkor kértük az özvegy s árva gyámtárhoz való jogunk és viszo nynnk rendezését is, de e tekintetben elutasító választ kaptunk. Egyházmegyénk reüdes tisztikarral egyházunk 1899 ben tartott zsinatáig működött, a mikor a keleti né met egyházkerület beterjesztése alapján kimondatott, hogy egyházme gyénk hivatalos elismerésének a kér dése az egyházmegyékhez tétetik le, a melyek véleményüket arra a zsinatra adták be, a mely most májusban tartatott, Baltimoreban. Időközben többször gyüléseztünk, többször beszélgettünk teendőinkről, de bár a szervezkedés szükséges voltát mindnyájan elismertük, bizonyos okok miatt, a szervezkedéssel ma is ott vagyunk, ahol 1896-ban voltunk. New Yorkban, mosta legközelebb tartott egyesületi gyűlés alkalmával is szóba került ez a dolog, de mivel kevesen voltunk egy akarattal, a szervezkedés kérdése elkalasztatott, de lelkésztársaim megbíztak, hogy a zsinat elé terjesztendő memorandumot készítsem el s átolvasás és javítás végett a lelkészeknek küldjem meg. A helyzet ma más, mint volt 1896- ban. Nagy változásokon mentünk azóta át. Ma már tisztán áll előttem, hogy a hazai ref. egyházzal csak szel lenii közösséget tarthatunk fel, de vele függési viszonyba nem léphetünk. Nekünk ma már arra kell törekednünk, hogy szervezkedésünk inkább a saját belső ügyeink intézésére irányuljon, mint kifelé terjedjen. Ma már tizenkét magyar ref. lelkész hirdeti az igét magyar nyelven Amerikában. Tizenkét egyházközség, szórványuk, leányegj házak min denesetre megérdemlik, hogy szervezkedve egyöntetűen működjenek. így egyesülve, sok visszaélésnek vehetjük elejét s Istennek országát jobban építhetjük. Remélve, hogy egyszer mindnyájan együtt, leszünk egy akarattal, vagyok szeretettel, testvéred az Urban Kalassay Sándor. Vasárnapi iskola. Józsué utolsó intézkedései. Józsiié 24. r. 14 -25. v. “V álaszszatok magatoknak még ma, a kit szolgáljatok.” Megnyerte tehát Izrael az Ígéret földjét és most örült fáradalmai gyümölcsének. Józsué az Ur szolgálatában vénült meg és összegyűjtő most a népet és a vezéreket Sechemben. Elődje, Mózes példája szerint buesu beszéddel akart megválni népétől. Ez is azt bizonyítja, hogy atyjaként tisztelte a nép. Jákobhoz hasonlóan halálos ágya köré gytljté fiait, hogy megáldaná őket: Józsué utólsó szavait a néphez intézte. Ez a jelenet többször ismétlődött a történelemben, az Egyesült Államok történetében is, mikér Washington tartá buesubeszédjét. Ilyen alkalmak újra emlékezetébe idézik a népnek a vallásos, erkölcsi s politikai alapkellékeket, a melyeken állhat szilárdan egy nemzet s újra bevésik azokat a nép szivébe. Józsué is felújító Izrael népének történetét. különösen arra fektetve fősulvt, hogv mit tett az Lír Izraellel. Az Ur nevében szól: “Áthozám a ti atyáitokat, Ábrahámot, a folyóvíz túlsó oldaláról. Izsáknak adám Jákobot és Ézsaut. Majd elkiildém Mózest és Áront és megverem Egyptomot, azután kihoztam a ti atyáitokat E- gyptomból. Fényes múlt! Isten segítsége melletti. A jövő is szépnek igérkezék az Istenbe vetett bizalom mellett, Azért hát féljétek az Urat és szolgáljatok neki tökéletességgel és hűséggel. A történet arra való, hogy tanítson hinni az örökké élő és mindenütt jelen való Istenben. “Válaszszatok magatoknak, a kit szolgáljatok.”
