Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-02-21 / 8. szám

II. Évfolyam.

Cleveland, 0. és Pittsburg, Pa., 1901. február 21.

8. szánt.

AMERIKAI MAGYAR

REFORMÁTUSOK LAPJA.

Hungarian-American Reformed Sentinel.

Felelős szerkesztő: CSUTOROS BX-iBKl, clerelimdi ref. lelkész.

A lap szellemi részét illető minden közlemény az ő cimére:

1942 E. Madison Ave., Cleveland, 0.

küldendő.

IVIegjelen. minden osütörtökön.

Előfizetési ár egy évre': Amerikába $2.00.

Magyarország $2.50.

A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyház céljára fordittatik.

__a,___

Kiadó és társszerkesztó♦«KONYHA PÁL, OO

piltstmrei ref. lelkész.

Előfizetési és hirdetési pénzek és mindennemű jelentések az ő cimére:

Rates St. Ref. Church, Pittsburg, Pa.

küldendők.

Editor:

—Rev. ALEXIS CSUTOROS, Pastor—

of the Hungarian Ref. Church, 1942 E. Madison Ave., Cleveland, 0.-----.PUBLISHED EVERY THURSDAY----by the

„Hungarian-American Reformed Sentinel Publishing Co.“ 1942 E. MADISON AVE., CLEVELAND, 0.

Associate editor:

—Rev. PAUL KONYHA, Pastor—

of the First Hung. Ref. Church, Bates Street, Pittsburg, Pa.

Entered at the Post Office at Cleveland, O. as second class mail matter.

Wash.ington György.

Minden nemzet, minden állam történetében vannak ünneplésre méltó fényes magasztos napok. Az amerikai Egyesült Államok története is fényes a régi dicsőségtől. S az amerikai nép kegyelettel őrzi ama elmúlt idők nagy eseményeit és az események kimagasló szereplő alakjainak dicső emlékezetét.

Az Egyesült Államok történetében korszakot alkotó események s egyes kimagasló nagy állam férfiak és hazafiak emlékezetét évente emlékünnepekkel ünnepük meg. Ilyen emlék ünnepnap a február 22-ike is, mely a naptárakban kiváló számmal van feljegyezve. Az Amerikába szakadt magyarság már tapasztalatból tudja, hogy ezen nap ünnepnap, mert az ilyen napokban a munka is szünetel a gyárakban. De lehetnek sokan, kik talán nem is gondolják, hogy február 22-ike minek az emlék ünnepe.

Washington György az északamerikai Egyesült Államok függetlenségének megalapítója s az első elnök volt. Született Westmoreland grófságban 1732 február 22. Meghalt 1799 dec. 14-én Mount-vernoni birtokán. Tizenöt éves koráig iskolába járt, aztán gazdagsággal foglalkozott. Midőn a franciák és indusok Virginiába törtek, Washington mint őrnagy, később mint ezredes a nemzetőrségben szolgált. 1754-ben visszavonult bátyjának birtokára Mount Vernonba, de a következő évben ismét belépett a hadseregbe. Számos győzelmes csatában vett részt, mig 1775-ben jun.

1 5-én az északamerikai hadsereg főparancsnoka lett. Első diadalát 1776. március 17-én aratta Howe angol tábornok felett. Változó szerencsével folyt a függetlenségi harc, mig

végre 1778-ban Clinton alatt az angolokat több Ízben megverte, október 18-án pedig Yorktown mellett Cornwallis angol tábornokot 7000 embereivel körülfogta és lefegyverezte, mire 1782-ben ideiglenes békét kötött. Miután az angolok New Yorkot 1783 november 4-én kiürítették, Washington seregét elbocsátotta, hatalmát a kongresszus kezébe letette,maga pedig jószágára vonult vissza. Semmi jutalmat nem fogadott el, kivéve egy földbirtokot, de azt is csak azért, hogy annak jövedelmét egy mintaszerű tanintézet felállítására fordíthassa. 1787-ben májusban Virginia állam részéről a philadelphiai gyűlésbe választatott. Szeptemberben az E- gvesült Államok alkotmányát megalapító tanácskozás elnöke és vezetője lett. 1789 április hóban pedig egyhangúlag az uj köztársaság elnökévé választatott. 1793-ban másodszor. 1797-ben harmadizben is megválasztották elnöknek, de ekkor már visszautasította. 1797. egy a polgársághoz intézett szép beszédben elbúcsúzott s visszavonult Mount Vernonba. Washington .polgári erényei által szerezte meg polgártársainak szeretetét és a világ bámulatát, mint hadvezér pedig érdemei által.

Gyermekeket nem hagyott hátra. Végrendeletében rabszolgáinak visszaadta a szabadságot. A nagy hős, a szabadságot mindenek felett szerető önzetlen hazafi, a nyugodt és igazságos államférfin, a polgári erények mintaképének, a hálás utókor számos szobrot emlet, s az Egyesült Államok fővárosát is az ő nevére nevezte el. Áldott legyen e nagy férfiú emlékezete.