Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-11-14 / 46. szám

Bridgeport. Conn, és Pittsburg, Pa., 1091 November 14-én. i.. \iausewm 40. szám. II. évfolyam. Felelős szerkesztő: is:_3_:rJ-2U33-Z5-"5r sáktdor ; bridgpporti ref. lelkész. I A lap szellemi részét illető minden közié-1 meny az ö címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street,; Bridgeport, ,Conn. küldendő. EDITOR: Ele-sr. _S.le2r. ICalassay, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. (Hungarian=American Reformed Sentinel.) Kiadó és társszi IS! O 2ST TT X-2 -S Ac - , pittsburgi ref. Előfizetési és hirdetési p. s minden­nemű jelentések az ő címére: : Bates st. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. Associate Editor: lEle-sT-. PiLTTL Pastor of the First Hung. Ref. Church, ' Bates Stkebt, Pittsburg, Pa. Ihvdleg’jelerL rn.IrLd.en csö­törtöIfeörL. Elö£.aetési ár egy érre : IS.rrrerilrá'toa. Ivdla.g-ya.rország'ra, $2.50. Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday by the 1 ■-lim Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Hatszáz dollár. Irta: KALASSAY SÁNDOR. Az amerikai magyar ref. egyesü­let fokról fokra haladva ime, —mint az a lapunk múlt számában olvasha­tó jegyzői jelentésből látható, —már j elérte a haláleseti dij fizetésében azt; az összeget, a melyet az amerikai ma gyarság legrégibb szövetsége tizet. Midőn e szép dolgot olvassuk, nem kél-e minden igaz magyar ember s ! főként református ember szivében ö- röm s hálaérzet?.... Öröm azért, mert a mi régi vágyunk, forró óhaj­tásunk volt, ime elértük. Hála pe­dig azért, hogy az Ur a nehéz meg­próbáltatás után végre a fejlődés, a nagygyá levés útjára vezette egyesü­letünket. Reméljük, hogy most már hiába törnek reánk a pusztulás árvi­zei: egyesületünk kősziklán, — az a- merikai magyar reformátusság vallá sós buzgóságára s keresztyén szerető­iére — épített erős vára nem fog“m eg inogni, megrendülni soha. Sőt erő­södni fog s idővel szárnyainak ár. nyékában találnak menedékhelyet azok, a kik egy hitben születtek s nevelkedtek fel. Reméljük, hogy most már elhall­gat a kételkedés, a kicsiny lés szava j s nem fog szerepet játszani honfitár­saink elhatározásában többé az a ri deg üzleti szellem, a melylyel eddig- elé ezt a dolgot, a segélyezést vizs­gálták. Ha pedig ismét és ismét e- zen a szemüvegen fogják nézni dolga­ink folyását, úgy ez a vizsgálat csak ennek az egyesületnek a javára bil­lentheti a mérleget. Mert úgy áll a dolog, hogy az A. M. R. E. a legolcsóbb szövetkezete az amerikai magyarságnak s a mel­lett, hogy nyíltan reformátusnak vallja magát, több Ízben is bizonysá­got tett arról, hogy nem felekezeti- eskedö, hanem igazi szabadelvüség lengi át minden intézkedését, alap­szabályainak minden egyes sorát1 Keblére ölel mindeneket, a kik ben­ne keresnek és találnak vigasztalást a jövendőre Jertek azért mindnyájan honfitár­sak, testvérek mi hozzánk.... Itt szeretteitek biztosításáról a legol­csóbban gondoskodhattok. Nézzétek meg működésünket s azt fogjátok találni, hogy az ur van velünk s igy hiába törne reánk ellenség, a győze­lem a mienk ! Végül még egyet.. Egyesületünk a jelenlegi vezetők alatt újra elérte a régi nagyságot, sőt feljebb emelke­dett, mint azt ilyen rövid idő alatt; bárki várhatta [volna is. Ez nvilt bizalom a vezetőség iránt. Tagtár­sak, Testvérek! Ezt a bizalmat tart­suk meg. Ne nehezítsük a vezetők terhét ügyes-bajos dolgainkkal s mél tatlan vádaskodással, hanem ural­kodjék mindnyájunkban a szeretet­nek s az egymás megbecsülésének a szelleme. így fogunk még többre haladni! Igv lesz egyesületünk még na­gyobbá. Adja Isten, hogy igy legyen ! A bibliáról.“1 Minden vallásrendszernek van o- lyan szent könyve, amely hitelveit, igazságait tartalmazza és a md/ben a történelmi alakulása és kifejlődé­se van előadva. Az ilyen könyvek az illető vallás­rendszernek valóságos kincses bá­nyái. Ezeket mindazoknak, a kik va lamely vallásrendszernek hü és igaz tagjai akarnak lenni: tanulmányoz- niok kell, mert a vallásos igazságok csak tanulmányozás által lesznek a léleknek valódi kincseivé. A keresztyénségnek a szent köny­ve a biblai. Ki ne óhajtoná megismerni a bib­liát? Ki ne vágynék azokkal a kin­csekkel megismerkedni, á melyeket “sam a rozsda meg nem emészt, sem a tolvajok el nem lopnak, hanem pa­radicsommá, teszik a földi életet s a mennyországba vezetik a hivő lelke­ket? Bizonyára minden igaz keresztyén nek vágya, óhajtása az, hogy megis­merje a bibliát s annak igazságait, “melyeknek nem tudása minden go­nosznak kútfeje és eredete.!5' Bizonyára mindenki, a kinek al­kalma van reá, igyekszik minői mé­lyebben bepillantani ebbe a csudála­tos, felséges könyvbe, a mely utunk nak kalauza, a melynek világával lé pésünk igazgattatik; kenyerével lel­künk tápláltatik; fegyverével ellen­ségünk meggyözetik; gyógyírjával sebünk begyógyittatik; tanításával a mennyország megnyittatik“.l.) E szerény munkának épen az a ki­tűzött célja, hogy a magyar népet a szentirással megismertesse. Fájda­lommal látjuk ugyanis, hogy mig a más nemzetbeliek között sok és szép munka szolgálja ezt a célt, addig ná lünk ezen a téren a templomi igehir detést eltekintve, mi sem történik. *) Részlet egy nagyobb műből. 1) Bőd. Péter. 1. m. élőbeszédében. 2. I. Pedig a mi népünk is van olyan al. kalmas e kemény eledelnek a befo­gadására, mint bármely más nép- Az által, ha a bibliát egészében és részleteiben megismertetjük népünk kel, nagy mértékben hozzá járulunk ahhoz, hogy hite szilárduljon s val­lása öntudatos legyen. Ma pedig kiPöuösen erre van szük­ség. Különben is a mi paizsunk és oltalmunk a biblia. Ha a vallásuji- tás visszadta nekünk ezt a becses; drága könyvet, a melyet hét pecsét­tel zárt volt le a középkori zsarnok pápai uralom: úgy nekünk szent kö­telességünk, hogy a reánk maradt drága örökséget úgy a fanatikus vak buzgósággal, mint a dermesztő kö­zönynyel szemben megvédelmezzük s tisztán hagyjuk az utánunk követ­kező nemzedékre. Ugyanis a biblia nemcsak vallá­sunk alapigazságait tartalmazza, ha­nem mindazt a bizonyító erősséget is, a melyet ezeknek az igazságok­nak a véd elmezésére íelbasználha tunk. Ha igaz, —a mint valóban az — hogy a bibliát a keresztyéuség- minden felekezete elfogadta és tisz­teletben tartja: úgy reánk protestán sokra egész sulylyal nehezedik az a feladat, hogy a bibliát tiszteletben tartsuk, mert nekünk nincsenek ha­gyományaink. Azért tudakozzuk az Írásokat! A szentirás vagy biblia azoknak a szent iratoknak a gyűjteménye, a melyek a keresztyén egyházban á ki jelentett vallás ihletett okmányai gyanánt vannak elismerve. A biblia tehát nem egy iratot vagy könyvet foglal magában, hanem hat vanhat könyvet. Vagyis a bifda egy több könyvből álló gyűjtemény, a mint ezt már görög neve is mutatja. A biblia névvel az egész szentirást szoktuk nevezni- Ezzel az elnevezés sei legelőször Chrysostomus János nál találkozunk. A Chrysostomus e- lötti időkben nem volt használatban egy egységes név. Kétségtelen, hogy már jóval a Krisztus előtti időkben voltak a zsidóságnak vallásos müvek böl álló gyűjteményeik s ezek a mai bibliának az első nagyobb részét ké- zik, de egységes névvel azokat sem a száműzetés előtt, sem az ezután kö vetkező időben nem nevezték. A leg első gyűjtemény ,,a törvénykönyv“ nevet viselte. (II. Kir. XXII: 8) Az apostolok s, az ujszüvetségi irók bár gyakran használják az ó-szövetségre de többször külön-külön is felemlí­tik az egyes gyűjteményeket. (Lu­kács XXII: 44: János XII: 34. Csel. XXVII: 23) Az egyházi atyák szent írásnak, ,,szent könyveknek“ ,,iste ni szónak“ ,,Isten rózsáinak“ neve­zik a bibliát. Ezt a felséges könyvet, mely, mint Farrar oly igazán mondja, “uj és ré­gi kincseknek háza“, a világ a zsi­dó néptől örökölte. Ez egy sémita könyv, de a melyet Jafet és Kám ma radékal is elfogadtak. A bibliának csaknem minden könyve keleten Íratott. A keleti faj­hoz tartozó emberek írták s igy az keleties nyelvében, kidolgozásában. Ezt, ha a bibliának gazdag, merész képeit és hasonlatait, szingazdag nyelvét le akarjuk fordítani a nyu­gat tompa s prózai nyelvére, szem elöl tévesztenünk nem szabad. A ke leti nyelvben a gondolatnak kifeje­zése tömör és világos s a keleti nép az elvont az eszméket sokszor öltöz­teti érzékelhető tárgyáknak a for­májába; példázatokban beszél s igy a gondolatnak és eszmének a legfino mabb árnyalatait is feltünteti. Ez nagy mérvben befolv arra, hogy a biblia mindenkornak és minden nép nek közkincsévé lehet. A biblia tekintélyét kétségtelen­né teszi másodszor az a körülmény, hogy az a valót rajzolja. A kelet u- gyanis változatlan. Nyugata nagy forradalmak, a szokás és miveltség által nagy változásokon ment át, de kelőt ma is olyan, a minő volt Ábra- hám idejében. így lesz a mozdulat­lan kelet örök magyarázat a bibliára s keletre nézve pedig a bibliában egy gondviselésszerü tanunk van, mely legkisebb részleteiben is érthető minden nemzedék előtt. Habár a bidlíának utolsó szava 1900 évvel ezelőtt Íratott, abból még is az örök frisseség szellője fuvall. Ez az örök frisseség, a mely a régi zamat dacára is benne él egyik nagy próbája a biblia igazságainak és iste­ni tekintélyének. Nem egy ritka e reklye ez a régiség rom jaiból, a mely csak arra jó, hogy valamely inuzeunn szekrényében őriztessék: de a legmo dernebb könyv, mely a valódi életre hivatkozik. Azokat a könyveket, a melyek eb­ben a valódi “könyvtárban“ foglal­tatnak, különböző korokban, külön­böző szerzők Írták s igy a könyvek­nek tartalma és irmodora nagyon különböző. Van a bibliában törté­net, életrajz, törvénykönyv, bölcsé­szeti irat, költészet, prédikáció, pro fécia, közintézményekhez és magán- személyekhez írott levelek. Nincs tehát okunk panaszra a biblia egy­hangúsága miatt. A egyes iratokból szembetűnően emelkedik ki az iró személye a jellemző irály által. így pl. János mystikus irályát nem le­Pénzküldemények és hajójegyek. — Bank és váltó üzlet. ÉLET ÉS TŰZ BIZTOSÍTÁS. Topplczei lEIorazLél NYILVÁNOS KÖZJEG YZŐ ÉS MAGIAK ÜGYVÉDI. IRODA. Ma: 47 JOHN STREET, flóRMa. * 409 Hancock Ave. ({ HBrld.g'eport, Ct.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom