Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-26 / 39. szám

2

s bizonyára van is különbség érzelmeik, gondolataik között; de a törvény s a végrehajtó hatalom s ennek képviselője az elnök előtt egyenlő jogokban részesülnek.

'És ez a legmegdöbbentőbb mozzanat ebben az egész gyászos tragédiában. Az emberiség egész történetében nincs feljegyezve ehhez hasonló esemény. A szeretet, tisztelet s becsület álarcában barátságot színlelve megrázni a jobbot, a mely egy ország nak a jólétét kormányozza s ugyan akkor orgyilkos módra lőni le azt, a kit egy nemzet becsül, szeret: ez ez a mozzanat, a melyet nem bir megfejteni a vé'ges emberi ész!

..........

Hiszen ha zsarnokról van szó, a ki gyönyörködik népe szenvedéseiben s igazságtalanság kiséri lépteit; úgy van alap, a melyet támpontul fogadhat el a töprengő emberi értelem, de mikor egy hozzánk hasonló polgárról van szó, a ki csak azért több, mert polgártársai megismerve kiváló tulajdonságait, arra hívták, hogy legyen őre a törvénynek, a jognak és igazságnak: úgy bizony hiába kere síink erősséget.... lelkünk megdöbben, szinte kétségbe esünk, mikor elmélkedünk az iszonyatos esmény részletei felett!

Önkénytelenül is felmerül az 1 ember lelkében ez a kérdés: van-e létjoga annak a gondolkozásmodnak, elvnek, a mely azt tanítja, hogy a lé tezö világrend romjain épülhet fel egy jobb, boldogabb világ ? Önkény tel énül is azt kérdezzük, —van e az igazságnak csak egy parányi szikrá ja is abban a felfogásban, a mely azt hirdeti, hogy ama jobb világ eléré sére a legelső eszköz az, hogy a tör vényt végrehajtó hatalmasságok, hívják azokat császárnak, királynak vagy elnöknek, irtassanak ki a föld színéről!

Józai- mdolkozásu ember ezekre a kérdés áré csak nemmel felelhet. A természet örök rendje azt tanítja, hogy e földön minden lénynek meg van a maga hivatása, s rendeltetése. Az ember a legnemesebb teremtmény lévén, célja is a lsgnemesebb s nem egyéb, mint hogy folyvást tökéletesedve megőrizze magán istenhez való hasonlatosságot..........E cél felé

lassan halad az emberiség. Pedig

HZ í NYOM.

ZEBeg’érL'sr.

irta: SHELDON KÁROLY. Fordította:KALASSA YSÁNDOR.

(Folytatás.)

Valami ok miatt, talán mert igy át tekintette az első gyülekezetnek a- nyagát, Maxwell Henrik jobban meg volt elégedve állásával, mint a múlt vasárnap. Voltak gyülekezetében erős jellemű férfiak, de a mint rájok tekintett, önkénytelenül azt a kérdést tette fel magának: vájjon hányán fogják elfogadni az ö előterjesztését, a mely teljesen idegensze- rü volt. Lassan folytatta beszédjét. Kifejezéseit gondosan megválogatta, s gondolt arrs, hogy népénél olyan hatást érjen el, mint az előtt soha, még akkor sem, mikor előadásában igazán dramatikus volt.

—Amit most előterjeszteni akarok, ne tűnjék fel senki előtt szokataz ur azért küldte el prófétáit, majd szent fiát, az ur Jézus Krisztust, hogy az utat megmutatnák s törvényt adnának, a melyen járva, önmagunkban és másokban is elér- j ük a célt....

Az idő teljessége mi reánk nézve még nem jött el. De eljön, mert Istennek akarata az, hogy a földön a békeség s igazság országa lakozzon.

E célhoz semmiféle erőszakos eszközzel nem juthatunk közelebb, ha nem csak úgy, ha mindnyájan be töltjük azt a hivatást: a mely ősz tályrészünkül jutott.

Az a. férfiú, kinek halála alkalmá hói nreggyujtottuk az emlékezetnek fáklyáját, valóban betölté emberi hivatását. Nem magának, hanem a köznek élt, önmaga hasznáért egy lépést se tett, de a közjóért, annak a népnek javáért, a mely öt elsővé tét. te s annak az országnak boldogságá ért, mely szülte, áldozta fel élete ja vát s akkor is, a mikor az orgyilkos reá tört, az ország és a nép boldogu lásának külső eredményeit szemlél te. Hatásának titka a köztevékeny ségben rejlik. A közéleti pályára pedig nem azért lépett, mint a leg többen a mai világ emberei közül, hogy magának földi javakat szerez zen, hanem azért, hogy előmozdítsa hazája jólétét, növelje hatalmát és erejét. Ezt a célját el is érte, kor mánya alatt az ipar, kereskedelem eddig szinte alig hallott eredményt ért el. Az Egyesült Államok hafal ma és ereje —világhatalmi állása — az által a háború által, a melyet a legnemesebb indok, az emberbaráti érzés hozott létre, olyan növekedést vett, hogy ma ez az ország a világ legelső halmasságai közé tartozik. Sokan elitélték McKinley Vilmost ezért a politikáért, a melynek jelsza va volt, hogy az Egyesült Államok belső nagyságának kifelé is érvényt kell szerezni. Sokan kárhoztatták azt a törekvést, hogy az E. Á*más helyeken is szerezzen birtokot, nem csak Amerikában; de azt még az el lenségnek is el kell ismernie, hogy ezekből a külső hódításokból az or szág belső fejlődésének emelésére okos politikával nagyon sokat lehet tenni. S a közelmúlt megmutatta, hogy nem volt igazságos dolog eze

lannak, vagy olyannak, a minek a végrehajtása lehetetlen. Úgy gondolom, hogy ezt többen, — talán mindnyájan ilyennek fogják tartani. De hogy teljesen tisztába legyünk azzal, a mit tervezek, előterjesztésemet, tervemet egyszerűen fogom előadni.

Önkénteseket akarok toborzani az az én gyülekezetemben, kik komolyan és becsületesen meg fogják Ígérni, hogy egy egész éven át nem tesznek semmit se addig, a mig fel nem teszik először magoknak ezt a kérdést: “Mit tenne Jézus?” S a kérdésfeltevése után, mindenikugy fog cselekedni, a mint Jézusról gondolja hogy cselekednék ‘ tekintet nélkül az eredményre. Én magam természetesen csatlakozom az önként vállalko zók csoportjához s biztosra veszem, hogy gyülekezetem nem lesz meglepetve az én magaviseletem által, a mit a jövendőben követni fogok. Ez a cselekvésnek ezen szabályán fog a lapulni s ezért hiszem, hogy nem fog ja senki ellenezni, ha bármi olyan történik is, a miről azt gondolják, hogy Jézus is úgy cselekedett volna.

két a törekvéseket a korteskedés esz közei gyanánt felhasználni, mert hogy csak többet ne említsünk, a ki nai zavarok alkalmával a Philep szi getek birtoka nélkül az Egyesült Ál lamok nem léphetett volna fel olyan tekintélyesen és hatásosan, mint igy, mikor a mi hadseregünk bírja Manilát is.

Tagadhatatlan, nogy a múlt és je len között van némi ellenmondás, de ez nem az ország hátrányát jelenti, s hogy az Egyesült Államok népe igy érez, igy gondolkozik, azt az az óriá vereség mutatja, a melyet a múlt no vemberben a demokrata párt szenve dett.

Mi annyival is inkább helyesnek tartjuk a megboldogult elnök politi kaját, mivel annak az egyetemes ke resztyén szeretet képezte alapját is. Ma még nem vagyunk ugyan úgy bent az időben, hogy a történet iró tárgyilagosságával vizsgálhatnék az eseményeket, de annyit bátran mondhatunk, hogy a legközelebb le folyt háborúban, bármilyen furcsán hangzik is, de tényleg az egyetemes keresztyén szeretet játszotta a fösze repet, S ma is az a hitem, a mi a háború kitörésekor volt, hogy ha az Egyesült Államok népében nem mun kálkodik hatalmasan a krisztusi sze retet, úgy Kuba szigetén és a többi spanyol gyarmatokon, még ma is a középkori rendszer uralkodnék, a mely a nép teljes kizsákmányolását tartotta legnagyobb és' legnemesebb céljának.

l)e az Egyesült Államok népe s kormánya felemelte szavát, s a kegyetlenkedés, a zsarnokság meg szűnt s most a hódított birtokok a legjobb utón haladnak saját jólétük, boldogságuk biztosítására.

McKinley Vilmos megértette az idők jelét, Bár vérző szívvel, de liatal más kézzel kezdett a fosztogató gyár matpolitika eltiprásához.... Tudta, hogy vér fog omlani. Az Egyesült Államok színe, virága lesz kitéve a a halál veszedelmének; de hadd jöj jön, a minek jönnie kell, mert egy népnek, egy fajnak sincs joga arra, hogy elnyomjon egy másik népet s halálra üldözzön egy népfajt. Ez az egyetemes keresztyén szeretetnek ar cul verése. És kitört a háború.... Az Egyesült Államok megmutatta erejét s az elnök minden vasárnap a templomba megy s ott imádkozik, hogy az ur távoztasson el minden .könvhullatást.

(Folytatása következik)

Vasárnapi iskola.

Alapige: I. Mózes 13. 1—18.

A szent lecke felosztása: I. Veszedelem a boldogságban.(1—7).

II. Ábrahám nemeslelküsége. (8— 9). 111. "Lóth választása. (13—13) IV. Ábrahám osztályrésze. (14—18)

Valamit akartok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, azonké- pen cselekedjetek másokkal. Ez a tanúsága a fenti bibliai résznek.

Ábrahám kénytelen volt a nagy éhség miatt Kanaán déli részéről E- gyptom földére menni; nem találta lel a tej jel-mézzel folyó Ígéret földjét. Puszta és elhagyatott volt és ka- naániták laktak rajta. Egyptomban is kemény próbára tétetett. Feleségét Sárát elvették tőle és elvitték a király udvarába. Ábrahám csak ugv mentette mag életét, hogy nem mondott igazat. Azt mondta, hogy Sára az ö húga, pedig valóban felesége volt.

Sokan próbálták menteni Ábrahá- mot, hogy a mit mondott, az nem hazugság volt. Ha védjük is öt és meg is bocsátunk neki, de eljárását nem tartjuk helyesnek. Farao meg is fedette öt: “Miért nem mondottad meg nekem, hogy ez neked feleséged: (12. v. 18)

Ábrahámnak igazat kellett volna mondani s bízni Istenre az ö védelmét. Kern jobb e igazat szólani, ha életedet veszted is, mint megmenteni az életet és hazugságot szólani? Legyen életelvünk ez a tanúság, hogy az igazságot mindennél többre becsüljük. A hazugság hasonlatos az Adám és Éva által használt fügefa levelekhez, a melyek nem takarják el a szégyent.

Ábrahám hogy hogy nem, gazdagon jött Egyptomból, szolgái, barmai bőven voltak; s vájjon zavartalan volt e boldogsága? Lássuk meg.

I. Veszedelem a boldogságban. (1 —7). A gazdagság tör az istentelennek, az istenfélőnek boldogság. Nyá jak, arany, ezüst a hatalom jelei. Gazdag emberrel vagy jó vagy rossz szándékok társulhatnak. Gazdag keresztyénnek előnye van a szegény felett: adhat tényleg segélyt, osztÉrtlietöen fejeztem-e ki magam ? Az isteni tisztelet végeztével kérem mindazokat, a kik e társaságba beóhajtanak lépni, maradjanak itt s beszéljük meg a terv részleteit is. Jelszavunk ez lesz: “Mit tenne Jézus!?” s célunk abban összpontosul, hogy úgy cselekszünk, mint ö cselekednék a mi helyünkön, nem törődve a közvetlen eredménynyel. Más szavakkal arra fogunk törekedni, hogy az ö nyomdokait kövessük, o- lyan szorosan és betű szerint, a mit hiszszük, hogy ö megjelölte tanítványai előtt a cselekvésnek útját. A- zokat, a kik vállalkoznak, Ígéretük egy évre kötelezi.

Maxwell Henrik ismét szünetet tartott s áttekintette gyülekezetét.

Nem könnyű leírni azt a hatást, a melyet az egyszerű előterjesztés láthatólag gyakorolt. Az emberek a nagy meglepetés miatt egymásra te- kintgettek. Sokan nem szerették, hogy Maxwell Henrik igy határozta meg a Krisztus tanítványának fogalmát. A terv felett a gondolatok nyilvánvalóan összezavarodtak. Mindenki megértette, de a vélemények

között nagy volt a közbe vettetés s a Jézus tanításait s példáját különféleképen magyarázták.

Maxwell Henrik nyugodtan, rövid imával fejezte be az isteni tiszteletet. Az orgonista az áldás után közvetlenül az utójátékba kezdett s a nép kifelé indult. Nagyban beszélgettek - A templomban itt-is ott is fellelkesült csoportok állottak s vitatkoztak a lelkész előterjesztésén. A terv nagy vitát keltett. Nahány perc múlva a lelkész felkérte mindazokat, a kik maradni óhajtottak, liogyjmen jenek be az irodába. Ö maga a templom elején beszélgetett még néhány egyházi taggal s mikor vissza fordult, a templom üres volt. Egyenesen az iroda ajtóhoz ment s kellemesen meg volt lepetve, mikor belépett, — mert habár nem gondolt is minden egyháztagra, arra se gondolt hogy ilyen sokan lesznek olyanok, a kik készek lesznek arra, hogy betű szerint is bizonyságot tegyenek arról hogy a Krisztusnak igaz tanítványai. Körülbelül 50 egyháztag volt jelen. Ott volt Winslow Rachel, Page Virginia, Norman Ede, Marsh a keres-