Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-26 / 39. szám

mm

hat áldást saját kezeivel Isten kegyelméből, mit a szegény nem tehet. A gazdag bűnös áldozhat az ö kedvteléseinek s gyakorolhatja bűneit, vagyona segélyével; nagyobb veszélybe, kárhozatba juthat, mint a szegény bűnös.

A vagyon magában nem is jó, nem is rossz. Ez azoktól függ, a kik használják; ezt igazolja Ábrahám és Lóth története.

Abrahám nagy vagyonnal tért visz sza Egyptomból, de nem hagyta el vallásosságát sem. Mikor elért az oltárhoz, segitségül liivta az urat. I- lyen embernek a községben kétszeres a boldogsága: gazdag is, istenfélő is. Lóth is nyájakkal és sátorokkal tért vissza Kanaánba. Van o- kunk hinni, hogy ö vallásossága egy részét Egyptomban hagyta; vagyona világias gondolkozásává tette és elfeledkezett Istenről.

Hány fiatal keresztyén kezd vállalatokba, vagyonosodik és lesz nagy- gyá még a mai időben is? Némelyek még eljárnak az oltárhoz, mint tették életök kezdetén, a gyermek kor s az ifjúi tisztaság és kegyesség oltáraihoz; mások vagyonuk közepette elfeledkeznek az oltárról: eladják aranyért az erényt. A világ lelke elvakitja szemeiket.

Yiszálkodás támadt nemsokára Ábrahám és Lóth pásztorai között és ez volt a kezdete a huza-vonának Lóth és Ábrahám között. Mig szegények voltak s szenvedtek az éhin- ség miatt, békében és egyetértésben éltek.

A régi testvéries indulatnak vége, gazdagabbak lettek aranyban, de szegényebbek lélekben: nem tudtak megférni egymás mellett. Ma is úgy van az, hogy az irigység, a felfuvak kodottság növekszik a pénzzel e- gyütt. Családok elhidegülnek, gyermekek lenézik előbbi iskolatársaikat, sőt még a testvérek is elvesztik a régi szeretetet, a mint a vagyon szaporodik, úgy hanyatlik az erény.

II. Abrahám nemesielküsege. [8-^)

Ábrahám és Lóth is válpontra jutottak s ezt Ábrahám határtalan ne- meslelküsége kedvezően oldotta meg. Békülékeny indulattal közele dett Lóthhoz, nem fenyegetödzött,

nem követelődzőit; nem mondta neki: “Lóth, vigyázz embereidre, nyájadat kerittesd el, mert ez a föld nekem igértetett, én gazdagabb vagyok, mintjte, könnyebben elnyomhatlak szolgáimmal.”

így beszélt volna a mai korbeli ember, még ha keresztyén is. Ábra- liám ellenkezőleg véget vet a huzavonának, nemeslelküen ajániia Lóili nak, hogy válaszsza Kánaán banne lyik részét. Ö megelégszik a megmaradt részszel.

A gazdagság nem tette öt büszkévé, dölvl'össé. vagy önzővé. Alázatos és hü maradt; az az indulat volt benne, mint abban, a ki ezt mon dá: “Boldogok a békességre igyeke- zök’ ’. Meg volt szivében a szeretet, mely mindent eltűr, ö mindenek fezeit Isten országát kereste.

Mi tette öt képessé ilyen nemeslel- hűségre? Az Istenbe vetett hit. Nem vagyont s elsőrendű mezöt keresett; valamivel többet nyert, mint a nyájak és legelők. Igyekezett tetszeni az istennek és szolgálni az embernek; átlátta, hogy a béke, a testvéri indulat, szeretet egy neme az istentisz- tiszteletnek és lelkiáldás. Ezekért kész volt feláldozni ideig való jogait és kilátásait.

Ugyanerre a hitre van szükségünk az egyesek, testületek, családok ős nemzetek közti bonyodalmakban nekünk is, hogy fenntarthassuk a békét; szükség van Ábrahám látomásá- sára, mely nem a testet, de a lelket, nem az ideig valót hanem azörökkéva löt nézi.

Szükségünk van arra, hogy Jézus legyen békeszerzö az emberek közt.

III. Lóth választása. (10—13)

Ebben mutatta ki az ö érzületét; viszonozhatta volna Ábrahám nemes- lelkű ajánlatát, hogy az válaszszon először. Hát nem Ábrahám hozta-e öt ki Haranból, nem ö vezette e ki Egyptomból? Volt e neki vagyona, a mit nem Ábrahámtól ' nyert? Lóth nem gondol ezzel, hanem hamarosan elfogadta az ajánlatot. Felemelé szemeit, hogy megvizsgálja a földet s válaszsza a legtermékenyebb részt. A Jordán mellékét ilyennek találta: az bővizű föld, olyan, mint egy kert s hasonlatos Egyptom földjéhez.

Meg volt minden kívánható az ö

ladt, a szent lélek ereje folyton növekedett. Mindenki érezte ezt. A szoba oly világosan megtelt szent lélekkel, mintha látható is lett volna. Mikor az ima bevégzödött, néhány percnyi szünet állott be. Minden fej meghajlott. Maxwell Henrik szemébe könyek tolultak; úgy' tetszők, hogy szó hallatszott alá az égből, a mely megszentelte az ö ígéretüket s mindnyájan biztosak voltak az Istennek áldásái’ól, ha a Mester nyomdokait követik. így kezdődött meg a legkomolyabb mozgalom, a mely az első gyülekezet köréből kiindult.

—Mindnyájan megértettük-e,— mondá nyugodtan Maxwell Henrik, a minek végrehajtására vállalkoztunk? Megígértük, hogy mindennapi életünkben ezentúl mindent csak azután teszünk, ha feltettük a kérdést: “Mit tenne Jézus?” Valamikor talán el fogom mondani, minő csudálatos változás történt életemben ezen a héten,most nem mondhatom el.

(Folytatása következik)

nyájai számára. A Jordán völgyet választá és Sodomáig sátoroz vala.

Lóthot e választásban a látszat és földi vágyak vezették. Olyan földet akart, hol jól élhet, gazdagabb és hatalmasabb lehet. Egyptom volt reá befolyással; azt gondolta, akkor boldogul. lia gazdag lesz. Önmagát á- mitotta, azt képzelvén, hogy az élet a birható dolgok bőségében áll. E. zűr: volt hajlandó Sodomáig sátorozni. Sodorna lakosai pedig gonoszak valának és nagy bűnösök az ur előtt (12—13) Ö nem élt Sodomában, nem is volt még olyan rossz, mint a Sodorna beliek, de sátora ezen :z utón volt. Onzö volt a választásban, földi vágyai voltak, elhagyta Ábrahám oltárát, rossz társaságba került. E- löször sátort vert Sodománál, majd házat épített Sodomában, végre a jelleme olyan lesz, mint a Sodorna beli embereké.

IV. Ábrahám osztályrésze. (14— 18) Ábrahám végezetre sem vesztett az ö nemeslelküségével, mert Isten az egész tartományt neki adta: éjszak, dél, kelet és nyugat felé.

Úgy megszaporitá az ö magvát, mint a földnek pora. Ábrahám hitének meg lett jutalma, nem a legközelebbi időben, de a jövőben s minden i- döre. A mint Isten Ígéretei növekedtek, Ábraliám oltárai és szentélyei szaporodtak. Mindenik uj áldás alázatossá tette öt és szorosabb viszonyba hozta Istenhez.

Két férfi édetfolyamát látjuk itt: egyiknek vágya, hogy gazdag legyen, a másiké, hogy jólegyen. Melyik fog hosszabb kort élni, jobb e- gészségnek örvendeni, melyiknek lesznek igazabb barátai, melyik lesz hasznosabb a községre, melyiknek lesz csendes öregség, boldog halál osztályrésze?

Lóth Sodomába ment és a Sodorna beliekkel szenvedett; Ábrahám az urra függesztő szemeit és az urban él mindörökké.

Virág István.

Egyházi és egyleti élet.

Emlékezés McKinleyröl a magyar ref. templomokban. — Bár minden egyes lelkésztársunktól nincs értesítésünk, hogy milyen módon adtak az egyes gyülekezetek kifejezést annak a mélyen érzett gyásznak, a mely eltelté minden igaz embernek szivét az elnök gyászos halála miatt; de azt bátran állíthatjuk, hogy minden gyülekezetünkben megemlékeztek er röl a gyászos esetről. So. Chicagóban szept. 15ón a délutáni isteni tisztelet alkalmával magyar ref. testvéreink is megemlékeztek McKinleyröl, s csatlakozva a nagy nemzeti gyászhoz, alkalmi gyász ünnepély tartásával róvták le a kegyelet es tisztelet adóját a nagy férfiú emléke előtt. A lelkész megható imát és alkalmi beszédet tartott, elmondva a gyilkos merénylet történetét, az elnök életrajzát s levonván a szomorú esetből a keresztény tanulságokat. Gyülekezeti éneklés előtt és után az orgonista az elhunyt elnök kedves templomi hymnusát játszotta a “Nearer My God To Thee”t. (Közelebb hozzád Uram.) — Clevelandban Csutoros Elek lelkész szept. 22én tartott emlékbeszédet s az egyházi énekkar gyász dalokat énekelt. — Bridgepor ton a templomon kint és bent gyász

3

hhdetia gyülekezet szomorúságát. A temetés napján d. e. a rendes időben gyász isteni tisztelet volt. ;i mi- ki r a lelkész a lapunk 1-sö oldalán olvasható emlékbeszédet és imát olvasta fel. Az egyházi énekkar két gyász darabot adott elő, kifogástalan szabatossággal. Ez alkalommal az Első Eg\ let tagjainak egy küldöttsége jelent meg az Ur házában. Vasárnap e hó 22én volt a tulajdon- képeni gyász ünnepély. A templom teljesen meg lelt ájtatos közönséggel. A rendes gyülekezeti éneklés után a lelkész alkalmi imát és egy- I ázi beszedet tat tett a Prédikátor VII: 1. alapján, a McKinley életéből donva le a Prédikátor állításának igazolására, a bizonyító erőséget. Az énekkar a predikatio előtt azt a meg ható gyász éneket zengte, amely igy kezdődik: “Nagy vesztességünk érzetén;” a beszéd után pedig az Erzsé bet királyné halálára irt éneket énekelte alkalmi szöveggel. Az éneklés a szép előadás, újabb babérokat fűzött az énekkar koszorúihoz.

— Október hatodikat a magyar ref, gyülekezetek méltó gyászszal fogják megünnepelni.

— Az A. M. R. E.-nek uj osztálya alakult e hó 15én Lorainban, O. Az osztály tagjai a következők: Mondok István, Mondok Istvánné, Mozga Gyula, Vig János, Cseh János, Cze- ne Dániel, Mozga Miklós, Biró Imre, Szendrey István, Tarjani Ferenc, Biró András, Szikszay Sándor, Csorba János, Fekete István, Fekete Istvánné, Czene Miklós, özv. Hranyik Sánosné. Elnök: Mondok István, ah elnök Mozga Gyula, jegyző Vig János, pénztárnok Cseh János, ellenőr Czene Dániel.

— Az egyesület diszokmányai a hét folyamán készültek el a “Hungária” könyvnyomdában, a mely lapunkat kiállítja s az egyedüli keresztyén magyar nyomda az ország keleti részében. A szép kiállítás a nyomda vezetőjét dicséri. Az uj tagoknak a diszokmányok a legrövidebb idő alatt elküldetnek.

EG YHÁZI ÉR TES1TÉ SEK.

—Lelkipásztori szeretettel értesh tern Johnstown és környékén lakó ref. hittestvéreimet, hogy szept. hó 29 én d. e. ,10 órakor urvacsoraosz- tással egybekötött isteni tiszteletet fogok tartani a johnstowni angol ref. templomban, készítsék azért magukat a hívek, hogy méltó vendégei lehessenek az ur szent asztalának.

Ezzel egyetemben szives tudomására hozom úgy a helybeli, mint a környéki hittestvéreinknek és hon- fitársaknaknak, hogy a johnstowni magyar ref. templom alapkő letételi ünnepélye szept. hó 29-én d. u. 3 ó- rakor leend. Bizonyára senki nem vonhatja kétségbe, hogy szép, nemes, lélekemelő cselekedet Istennek dicsőségére hajlékot emelni, mely itt ez idegen földön is bizonyságot tegyen a hitbuzgóságról és áldozatkészségről s egyúttal oltára is legyen az igaz hazafias érzelem s testvéries szeretet ápolásának, mintegy bástya ja e helyen megtelepedett magyarságnak.

Ezért rendezünk mi öröm és hálaünnepet az Isten szabad ege alatt az épülni kezdő templom előtti térségen (a Chestnut street és 9-ik utca szögletén). De hogy örömünk teljesebb, ünneplésünk annál magasztokedö, Powers Sándor a vasúti gyárak igazgatója, Wright Wilson, Dr. West, Chase Gáspár stb.

A lelkész bezárta az iroda ajtót s megállóit a kis csoport előtt. Arca halavány volt s ajkai remegtek a megindulás miatt. Erezte, hogy ez mind a saját életében, mind gyülekezetének történetében valódi átalakulás volt. Senki se mondhatja meg, mig nem érezte a szent lélek ihletését, hogy mit tehet az isteni erő s mennyire megváltoztathatja e- gész életét, gondolkozásmodját, beszédjét és tetteit. Maxwell Henrik maga se tudta, hogy min ment által, de már sejtelme volt arról a nagy felemelkedésről, a mely benne rejlett, mikor Krisztus tanítványának fogalmát igy határozta meg s mélyen meg volt indulva, a mint a körülötte álló férfiak és nők arcára tekintett.

Úgy tetszék neki, hogy a legelső szó ez alkalommal csak az imádság lehet. F elkérte azért hiveit, hogy imádkozzanak vele. Az első szóból, melyet kiejtett, mindenki érezte, hogy a szent lélek van jelen közöttük s a mint az imádság tovább ha