Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-12 / 37. szám

II. Évfolyam. 37. Bridgeport, Conn, és Pittsburg, Pa.. 1901 Szeptember 12-én Felelős szerkesztő: XC-S.XjJÁ.SS.S.-H' SÁ3STEOB bridgeporti ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közle­mény az ó' címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: X^e-sr. .S-lex:. ICa.la.ssa.3r, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. (Hungarian=American Reformed Sentinel.) „ , Kiadó , és társszerkesztő: KOITTHA X= A Xj, piftsburgi ref. lelkész. Előfizetési és hirdetési pénzek és minden- ' : .nemit jeleútések;azí)icimére.­Bates st. Ref, Church, Pittsburg, Pa. .. . ’ r® küldendők. Associate Editor: X^esr. X5XS.XJXJ XCOXTXrXX-S., Pastor of the First Hung. Ref. Church, Bates Street, Pittsburg, Pa. ZLydZeg* jelen,minden csö- törtölsön­lElöfizetésx ár <sg~y éirre: JS.merllrá"ba $2. lvía§37-arországra $2.50. ’Az Amerikai flagyar Ref. Egyesületnek hivatalos lapja. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Published every Thursday hy the luipii'AiMii seid Pilisig mm; Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE PoST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Vallás a politikában. Sajátságos időket élünk s úgy tet­szik, mintha visszafelé haladna a vi­lág. Itt az Egyesült Államok sza­bad földjén, a vallásszabadság honá­ban, a politika szolgálatába akarja szegödtetni a vallást, egy különös i- rányu, magát katholikusnak nevező .magyar hetilap. Irányát különösnek mondjuk, mert annyi durvaságot még egyet­len amerikai magyar lap se hadart össze-vissza, mint ez a lap. Pedig volt már részünk itt némi lierce-hurcában. Úgy látszik ennél az egész iránynál a “keresztény” szó csak jelző; sujtás csupán, de a lé­nyeggel, a mit ez a szó kifejez, nincs tisztában az egész handa-bandázó se­reg. Személyeskedés, gyülölsőg taj­tékzik hasábjain! Bizony bámul­hatsz jó magyarom, hogy ilyenek is megtörténnek azok között, a kik pe­dig a Krisztusnak felkent szolgái! De azt mondják, semmi közünk ebhez a herce-hurcához. Van, mert itt az egész hírlap irodalom tisztes­sége veretik arcul. Ez ellen pedig fel kell emelnie szavát minden józan gondolkodású magyar embernek, a kit nem vakított még meg a gyűlöl- ség. Ez a magát katholikusnak nevező lap az amerikai politikai életbe is be akarja vinni a vallást. Az a mit az első szám olvasásakor észre vettünk, hamarabb kipattant, mint reméltük s íme itt van az amerikai magyar néppárt csirája. Ez aztán igazán amerikai fordulat! A vallást használni fel politikai eszközül s idvezitö Krisztus urunk tudományát, tanítását, magasztos eszméit oda dobni a politikai vias- kodás mezejére: valóban megdöbben­tő dolog. De hát a cél szentesíti az eszközö­ket! Minden szabad, minden lehet, csak ez által a katholicismus fejlődést ve­gyen! íme mindenki, a kinek sze­me van, látja, érzi, hogy a republi­kánus párt alatt jólétben élünk; a munkásnak van munkája. Ha pe­dig itt munka van, akkor minden van. Ma alig van helye a panasz­nak, mert a ki dolgozni akar, dolgoz­hatok, csak a rest, a tunya, a ki a munkától irtózik, panaszkodhatik a republikánus kormány ellen! Vannak még sokan az amerikai magyarok között, a kik már Ameri­kában is éltek át nem szeretem na­pokat. És ezek a napok a demokra­ta pártnak uralnia alatt következtek be. Az volt ám a szomorú bucsujá- rás, mikor napkelettől napnyugatig, északtól délig munkanélküliek cso­portja koborolt. A magyar csalá­dok között nem egy szenvedett ín­ségben s élt a közös segítség oltárá­nál. Mindazok, kik az amerikai viszo­nyokkal csak némileg ismerősök is, azt mondják és pedig méltán, hogy a republikánus párt uralomra j utasa hozott hűséget a nyomorúság- helyé­be. A hét kövér és hét sovány te­hén históriája ismétlődött, csakhogy megfordított formában. Ám azok, a kik az ellenkezőt akar­ják, a kik óhajtják, hogy a hét kö­vér esztendő után ínséges idők kö­vetkezzenek: álljanak oda az ameri­kai magyar néppárt szolgálatába s jutassák diadalra a demokrata lobo­gót! Tamás vagyok abban, hogy sok róni. katholikus honfitársam csatla­koznék ehhez az irányhoz, ámbár minden megtörténhetik a nap alatt. De a mint én ismerem az amerikai élet iskoláját, hiszem, hogy megta­nított sok más vallásu,honfitársamat arra, a mire minket, hogy csak a re­publikánus párt alatt virágozhatik ez az ország. Kétségtelen, hogy ennek a pártnak is vannak hibái, de sem ember, sem intézmény s annál kevésbé egy poli­tikai párt, nem lehet hiba nélkül. Ha van is a republikánus pártnak trustja, nincs egyetlen olyan tagja sem, a mely érdeklődnék feleke- zetiségünk iránt. A födolog nem is a felekezet, ha­nem az egyetemes keresztyénség. Nem az a fö, hogy miként, mi mó­don hiszünk, — hanem az, hogy ki­ben hiszünk vagy hiszünk -e egyál­talában. Hitünket, a megváltó Ur Jézusba, s általába az Atyába, a mindenható­ba vetett hitünket pedig tetteinkkel kell megmutatnunk. Hiába minden politika, ha szeretet nincs bennünk, semmik vagyunk s nem leszünk kü­lönbek a farizeusoknál, kik megszűr­ték a szúnyogot, de átbocsátották a tevét! Azért Atyámfiái, férfiak, ne sze­ressétek egymást csak beszéddel és nyelvvel, hanem cselekedettel és va­lósággal. (I. János, III: 18) Bizony semmi politika nem segít bennünket a menyországhoz, — ha egymás ellen gyülölséget hirdetünk s másokat megbotránkoztatunk. Csak egy tekintet az ó-hazai viszo­nyokra, azonnal szembe tűnik, hogy minő fonák helyzetet teremt az, ha valaki a politikában, a magán és nyilvános életben a vallást nézi! Az ilyen felfogás képes visszaidézni a középkori üldöztetéseket, s kész ar­ra, hogy máglyára hurcolja azokat, akik másként merészelnek hinni, mint azt az “egyedül idvezitö” egy­ház parancsolja. “A ki jó katholikus.... csak de­mokrata lehet!” Ki ne látná be, hogy ebben az állításban benne rejlik az is, hogy a ki nem jó demokrata, nem is lehet jó katholikus! Nos hát, katholikus, republiká­nus magyarok, —pedig ilyenek so­kan vagyunk — elmélkedjetek. Hagyjátok el a pártot, a mely munkát ad s legyetek a demokrata párt éhező vértanúi! Ez a kérdés, válaszszatok! REP UBLIKAN US. Kellel 01 Egyesüli feil eile eilen. A mit 1899. Augusztus 14 én egy W. P. Ward nevű asszony megjósolt 1901. Szeptember hó 6 ánbe teljesült. Mc-Kinley Vilmost, az Egyesült Ála mok jelenlegi közbecsülésben álló el­nökét, kinek bölcs kormánya alatt az ország jólétté fejlődést vett: egy Czoglosz nevű, lengyel származású, anarchista a buffaiói kiállítás zenó- szeti pavillonjában meglőtte. Nincs ebben az országban senki, tartozzék bármilyen felekezethez vagy politikai párthoz, a ki a legmé­lyebb szomorúságot ne érezné ennek a hírnek hallatára. Nincs senki, a ki mikor látja az anarchismus vérengzéseit, azt ne mondaná, hogy ezeket a minden em­beri érzésből kivetkezett lényeket kö zös erővel kell meg semmisítenie az emberiségnek. Hogy az absolutismus ellen küzd egy párt, a párt szenvedély égő bű­zével, azt értjük s meg tudjuk ma­gunknak magyarázni. De hogy eb­ben a szabad országban akkor, a mi­kor egy olyan férfiú e hazának pol­gárai között az első; kinek személye s egyénisége, politikája, bölcseség- ben teljes igazságos kormányzása, még ellenségeit is lebilincselte, meg­hódította, és épen ez ellen a férfiú ellen követessék el merénylet, ez olyan rejtély, a melyet az ember gyarló eszével felfogni és megérteni nem tud. Ez már nem az egyes kormányfor­mák ellen való harc, hanem őrült­ség . Egy egyénnek az eleste, bár­mily magas fokon állott .is, még nem jelenti a rendszer megbukását. Ezt a Czolgoszt se vezette más gondolat, mint az aljas Luckennit, ki boldo­gult Erzsébet királynénkat szúrta a- gyon. Hogy Lincolnt meg gyilkolták (1865) azt értjük. Hisz a merénylet a polgárháború bevégződése után történt, a mikor telve volt itt a min- denség a szenvedély tüzének lobogó lángjával. Hogy G'arfieldet 1881 be lelőtték annak oka kereshető a szen­vedélyes politikai küzdelemben, a melyben ö vitte el a győzelmi pál­mát, de mi adott fegyvert Czoglos Leonnak a kézébe 1 Ö maga meg mendta. Goldmann Emmának ennek a minden nöiségböl kivetkezett teremtméynek az Írásai s beszédei mérgezték meg a lelkét. A merénylet a legnagyobb kiszámítás­sal s a legravaszabb terv alapján volt előkészítve, s mint utólag kide­rült az egész rut dolognak az értelmi szerzője ez a GoldmannE mma. Négy nappal előbb bizonyára a Czoglosz megerősítése, bátorítása s a terv e- gész kidolgozása végett, ez a mételyt hintő nö Buffalóban járt. Az Egyesült államok elnöke egy- egy ilyen kirándulás alkalmával, al­kalmat ad a népnek arra, hogy mindazok, a kik óhajtják részesülje­nek a kézfogás gyönyörűségében. S ki ne óhajtaná ezt ? Több mint negyven ezer ember gyűlt össze ez alkalommalis a zené- szeti pavilon körül s mikor az elnök megérkezett,—a nép öröm rivalgva fogadta. De a tömérdek nép között egy ember elvolt telve a boszuállás gondolatával. A felvonulás megkezdődött. Van­nak ugyan titkos rendőrök az elnök körül, de ki gondolna azért veszély­re, mikor az elnök maga kijelenti, hogy népe között semmi veszedelem­től nem tart... .íme most egy bé­nult kezű ember, a kinek jobb-keze bekötözöttnek látszik, lép az elnök elé. Az elnök jóságosán msolyog. Balkezét nyújtja annak, a kiről azt hiszi szenved. Csak egy szempilan- tás s a bénultnak hitt kéz felemel­kedik, s gyilkos golyót röppit annak keblébe és gyomrába, a kit soha nem látott, a ki sem neki sem más­nak soha nem vétett ...... Két lövés dördült el.... S az a dör­renés a mely a vérengző tettnek kí­sérője volt—mélységes megdöbbe­nést keltett minden fele. Az egész ország,—nem, az egész müveit világ visszhangzik ettől.. A művészi orgo­na játék megszűnik. Mindenki tisz­tába van azzal a rémes gondolattal, hogy az elnök ellen követtek el me­rényletet. A detektívek s a közel le­vők a gyilkost fogják le, hogy több kárt ne tegyen az elnökben. Az el­nök pedig lassan hűséges titkárjá­(Folyt. a 4-ik oldalon.) :n Pénzküldemények és hajójegyek. — Bank és váltó üzlet. fll ELET ES TŰZ BIZTOSÍTÁS. é Iroda: Fiókiroda: Topplczei Kornél NYILVÁNOS KÖZJEGYZŐ ÉS MAGYAR ÜGYVÉDI IRODA. 47 JOHN STREET, 409 Hancock Ave. ZBrld-grepoxt, Ct.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom