Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-29 / 35. szám

2 Vasárnapi iskola. Alapige: I. Mózes. L: 1-—11:3. A szent leczke három részre oszt­ható. Az első rész szólt az ember la­lakó helyének teremtéséről; (1—25) a második az ember teremtésének a történetét adja elp (26—27) s a har­madik az ember hivatását tartal­mazza. (28—11:3.) A Genesisnek, a hogy görögösen a Mózes neve alatt álló első könyvet nevezzük, célja az, hogy Istenről, Istennek a természethez, az ember­hez, a bűnhöz való viszonyáról érzé­kelhető képet nyújtson az olvasók­nak és elmélkedöknek. Felmutatja előttünk a Genesis a bűnbe merült emberségnek Istenhez való viszo­nyát,—de egyszersmind azt az össze­köttetést is, a melyben van Isten a kiválasztott nemzetiséggel, a mely­nek hatása az, hogy elökészitse a a megváltás útját. A célt el is éri a Genesis, mert azok a nagy elvek, a melyeket Istenről s az egész világról hirdet, ma is érvényben vannak s épen úgy kormányozzák ma is a vi­lágot, mint ezer évvel ezelőtt. Nem azt látjuk a Genesisben: ki volt az Isten, hanem kicsoda most! Ö teg­nap és ma ugyanaz volt s mindörök­ké ugyanaz lészen. Ö ma is teremt világosságot, s életre hivja a holta­kat. Minden nap felkölte betelése ama legfelsőbb parancsnak: “Legyon világosság !” Minden tavasz, a mely virágot fakaszt, minden nyár, amely gyümölcsöt érlel, csak amaz örökké érvényben levő parancsnak engedel­meskedik: Hozzon minden fa gyü­mölcsöt az ö fajtája szerint. Isten örökké folytatja a teremtést, fentart- ja, s igazgatja az egész természetet, így a Genesis egy örökké tartó üze­net Istentől—Istent illetőleg. Soha nem lesz idő szerütlen, soha el nem évülnek nagy eszméi, magasztos gon dolatai. Ez mindörökké az Isten igé je marad. A Genesis azonban elveszti érde­két, ha azt nem úgy vizsgáljuk, mint olyat, a mely isteni kijelentést tar­talmaz. Az a ki tudományt keres a teremtés történetében, dogmatikát kutat annak lapjain, a helyett, hogy megértené ennek a könyvnek szent és magasztos célját, attól egészen eltávolodik, mert a Genesis több mint tudomány, több minttheologia és történet: ez egy Istenről való pro­fetikus látomás. így a tudományos felfedezések ellene mondhatnak a vi lágteremtés ama rendjének, a mely az első fejezetben foglaltatik; a dog matikusok uj rendszert alkothatnak az Istenről; a régész hozhat ténye­ket, eseményeket világosságra, a me lyek megváltoztathatják az ös em­ber hagyományos históriáját: ezek a felfedezések, egyáltalában nem érint hetik Istennek azt a jellem képet, a mely a Genesisböl elönkbe tárul. Ha valamit használnak ezek a fel­fedezések, úgy a Genesis értékét mi nél jobban-jobban növelik, mert általok világosabb és igazabb lesz ennek a könyvnek a célja. Az egész nek a lényege ez: “Kezdetben terem té Isten az eget és a földet.” I. Az ember lakó helyének terem tése (1—25) a teremtés koronája az ember. Minden az emberért van s célját, rendeltetését az emberben ta lálja fel. Az Isten megdicsöiti az embert, és az ember dicsöiti az Is­tent. Miért teremtette Isten az eget, a földet, miért a levegőnek madara it, a tenger halait, a mezőnek vadja it: hanem azért, hogy azokat az em bér használja — s értök az Istent di csöitse? “Minden a tiétek, ti pedig a Krisztuséi vagytok, Krisztls pedig az Istené !” Igen, ez a legfelsőbb magyarázata e világnak, a mely megköveteli az emberben az Istenhez való hasonla­tosságot s ez állatok fölébe emeli öt. Az első fejezetben látjuk leírva a teremtés rendjét. Először az ég és a föld teremtettek és pedig a “semmi­ből.” Ez azt jelenti, hogy Isten nem alkotott örökké való anyagot. 0 ma ga a forrása a világnak, ki saját akaratából teremt, igazgat és kor mányoz mindeneket. Ez a felfogás választ el bennünket a keleti népek felfogásától, kik az u. n. Dualismus ban vagy a Pantheismusban hisznek. A dualismus azt tanítja, hogy két örükkévaló elv létezett a világosság és sötétség, a szellem és az anyag, az Isten és a világ. E szerint a felfogás szerint az Isten nem lehet mindenha tó, uralmát más hatalommal kell megosztania, a ki épen olyan örökké való, mint ö maga. A Pantheismus azt tanítja, hogy minden dolog Is­tentől származik, s igy minden do­log Isten. Ez a theoria lerontja Isten személységét. A héber próféta az el sö versben olyan képet ad az Isten röl, a melyből megtanulnatjuk, hogy hogy az Isten azért alapitá a vallást, ö igazán tiszteltessék s személyes összeköttetésben éljen az emberrel. Isten természet feletti, szabad, min denható és személyes Isten. Ö a világ felett van, még is benne min den dolog megegyezik, mert általa teremtettek mindenek. A teremtés fokozatottsága napok által jelöltetik. Fokról-fokra történt tehát a teremtés. Miután megterem­tő Isten az eget és a földet—a chaos ból világot alkotott. Az Istennek szelleme lebegett a vizek felett. Szel lerne volt az, a mely a világot £alaki tóttá. Ez volt az a végtelen és örök ké való erély, a melyből minden do log származott vagy is nem magunk vagyunk azok, a kik munkálkodha­tunk az igazságért. Sokan megpróbálták már, hogy összhangba hozzák a geológiának korszakait a Genesis napjaival. Azt mondják, hogy a napok, nem 24 órás idöközeket jelentenek, hanem ezer és ezer éveknek hosszusorozatát. Azt hiszem, hogy a szerző egyáltalában nem gondolt ilyenekre. Nem az a célja, hogy földtani és tudományos értekezést írjon, de arra törekszik, hogy Isten hatalmát és nagyságát mutassa meg. E felfogás szerint Is ten 24 óra alatt is épen úgy teremt hetet, mint ezer év alatt, mert Isten előtt ezer esztendő csak annyi, mint a tegnapnak elmúlása s egy éjjnek rövid vigyázása. A szerző előtt az idő semmi — csak a személyes te remtö. II. Az ember teremtése. (26—27.) Mikor az ember teremtésnek ideje elérkezett az Isten azt mondá: “Te remtsünk embert.” Ez korszakot je lent a teremtés történetében. Isten hez liosonló teremtmény, a kin az Istennek képe van. Ez nem a testi formára vonatkozik, de szellemi jel legére. Az embernek mint Istennek van személyisége, értelme és akara ta. Az ember szabadon gondolkozik és saját akarata szerint cselekszik. Ebben az értelemben hasonlít Isten hez s arra teremtetett, hogy Isten nek gyermeke legyen a való egyesü lés által. Istenhez való hasonlatossá ga kitűnik abból is, hogy az ö hatal ma alá hajtattak mindenek. Ez az Istenhez való hasonlóság kormányoz za az alsóbb rendű dolgokat is, s igy ezek is Isten akarata szerint kormá nyoztatnak. Az ember azonban nem zsarnok, hatalmaskodó ur, mertérez nie kell semmi voltát, mivel a föld böl teremtetett. III. Az ember hivatása. (28-11:3.) Az ember munkára és nem restségre teremtetett. A munka nem teher, de az embernek legfőbb dicsősége és ál dása. Mikor Isten megáldá őket, azt mondá: gyümölcsözzetek. Az ember nek első kötelessége az, hogy faját növelje s igy a teremtést a világban folytassa, hogy az egész föld betel jen emberekkel. Ez az Isten dicsösé gére történik. A második kötelessé ge, hogy művelje a földet, s ápolja a művészetet. A harmadik kötelessé ge, hogy uralkodjék a teremtett dől gok felett. A teremtés akkor nyerte befejezését, mikor minden az ember keze alá adatott. Ez csak akkor lehet lehetségessé, mikor az ember Isten fiává lett. A hatodik napon végezte el Isten a teremtést s látta, hogy minden jól van. A jóság pedig tökéletes ossz hangot jelent az Istennel. A hetedik napon Isten megszűnt a munkától s megáldotta és megszen telte azt. A szünet azonban csak vi szonylagos, mert Isten örökké mun kás. “Az én atyám mindez ideig munkálkodik és én is munkálko dóm,” mondja Jézus. S ha az ur megszűnt munkálkodni a hetedik napon—mi is szüntessük be munkál kodásunkat s imádjuk az urat, ki teremtett, igazgat és fentart mindé neket. yr. A világ folyása. A strike még mindig tart. Engedni egyik fél sem akar. A strikolók so­kat csalódtak, mert azok a nagyobb munkás társulatok, a melyektől se­gítséget vártak, visza utasiták a ba­ráti jobb vissza szorítását s engedik, hogy az “amalgamated” ön maga vívja meg a nagy harcot a trusttal. Pedig itt is az lett volna az egyedü­li győzelemre vezető eszköz, ha min­den unió támogatta volna a harcoló kát. Hiába csak mindég igaz marad az, hogy a mnkás embernek legna­gyobb ellensége a munkás. Egyesült erővel meg lehetett volna a harcot nyerni, de igy a győzelem csak a trust részén lehet. Ha igaz is, hogy a strikolók a múlt héten is szaporod tak számban, még is a fentebb előa­dott körülmény folytán, csak a trust győzhet. Éhez járul még az is, hogy Schaeffer elnöknincsabbana helyzet ben, hogy kijelentéseit megtartsa s legutóbbi értesüléseink azt igazol­ják, hogy a harcoló munkás társulat nincs abban a helyzetben, hogy a munka nélkülieket anyagilag segé- jezze vagy legalább is nem képes ezt a kötelességet annyira teljesíteni, a mint ezt a strikolók remélték. Délamerikában Columbia és Vene, zuela között, még mindig feszült a viszony. Nyílt hadüzenetre még nem került a sor, de a zavargások s a ha­társzéli csetepaték napi renden van­nak. Sokan sürgetik, hogy az Egye­sült Államok lépjen közbe. De kor­mányunk bölcsebb s jobban el van foglalva, mint sem a délamerikai da rázs fészekbe nyújtsa a kezét. Miu­tán látják a háborgó két állam tekin télyes emberei, hogy az Egyesült Államok közbelépéséhez fűzött rémé nyei nem válnak be, Németország fe lé kacsingatnak s onnan várnak sza- baditást. Bár sok német alatt való tartózkodik is a két államban a kan- czelár bizonyára nem fogja meghal gatni ilyen irányú kérsüket s igy a háborúsdi az ártalmas játék, csak to vább foly. Szeptember hó az uralkodók találko zásának hónapja. Ekkor vannak a nagy had gyakorlatok s alig esik meg egy ilyen had gyakorlat anél kül, hogy egyik vágy másik uralko dó ne igyekeznék tudomást szerezni szövetséges társának, barájának ha di erejéről. Mert a kocka megfordul hat. Előre hiresztelik már, hogy a Czár Danzigban fog találkozni a né metek czászárjával, hol a tengeri gya korlatokat fogják meg szemlélni- Ezen a találkozáson meg fog jelenni Lord Roberts is az angol hadsereg főparancsnoka. A fogadás a császár Yachtján, a Hohenzollern” lesz s leg feljebb 48 óráig fog tartani a látoga tás. A czár tulajdonképen Francziaor szágba igyekszik. A hét állam barát ságának bizonyítására annyival na gyob szükség van, mert az elmúlt hét töl kezdve Francziaország és Török ország között a viszony igen feszült. Francziaország követe Constans már el is hagyta Constantinápolyt s Mu nir Bey Törökország követe pedig a köztársaság kormányától vissza kapta megbízólevelét. A viszálkodás Quay Co. követelése miatt tört ki. Hi ába nagy baj az, mikor egy ország hitele már kiapadt. Londonból jelentik, hog a khinai al király Li Hung Chang kész aláírni a jegyzőkönyvet,a mely azavargások elintézéséről vétetett fel. Erről az il letékes hatalmak követségeit már hi vatalosan értesittete is. A helyzet azért nem a legjobb ma sem, sőt mint Brenan a Shanghaiban lakó angol consul kijelenti még roszabb mint volt az előtt. Brenan kijelenti azt is, hogy Oroszország és Németország befolyása nagyobb, mint volt azelőtt. Ugyancsak Londonból jelentik, hogy a czár és neje aug hó 29 én Fre densborgban fognak találkozni Edu árd királylyal s a legjobb források után állítják azt is, hogy a czár be szélgetés tárgyává teszi a dél áfrikai í háborút is s a Boerok érdekében köz sö, a gyűjtésnek immár sikerülnie kellett; mert ö volt az első, példáját követni siettek azok, a kik nagyobb és nehezebb utakon is kő vették öt, meghajolva lángszelleme előtt. Örömmel hullatták papír da rabkába göngyölt krajcárjaikat a jó tékonyság angyalának kezeibe, hogy ez alig győzte megköszöngetni a kraj cárokat az adakozóknak is, Szilágyi Dezsőnek is, a miért a jótékony mun kában első volt s példát mutatott. A budapesti gyűjtés eredménye, fényes krajcárokban, épen száz fo rint volt. A krajcárok történetének meglepő vége azonban csak most de rült ki, mikor a Pápai leány egylet elszámolt ifjú tagjainak jótékony munkájáról. Csak most, mikor Szi­lágyi Dezső már nem gondolkozik, nem érez, s nem siet a szükség enyhi tésére s a nyomor íelsegitésére, mert halott. Csak most tudták meg, hogy a budapesti krajcárok között egy, százas bankóba volt csomagolva, s ez a fényes krajcár a Szilágyi Dezső krajcárja volt. GÖMÖRL

Next

/
Oldalképek
Tartalom