Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1901 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1901-08-29 / 35. szám

II. Évfolyam. Bridgeport, Conn, és Pittsburg, Fa., 1901 Augusztus 29-én ÜMEEUCÜI MiL 35. szám Felelős szerkesztő: TSI-ZS-Iu-S.SSAY S-S-STHOXí. Bridgeport! ref. lelkész. A lap szellemi részét illető minden közle­mény az ő címére: Cor. Howard Ave. & Pine Street, Bridgeport, Conn, küldendő. EDITOR: lE3,e-a-_ -S^le:sc- Kalassay, Pastor of the Hungarian Ref. Church, j Cor. Howard Ave. & Pine st. Bridgeport. (Hungarian=American Reformed Sentinel.) Kiadó és társszerkesztő: :k: o 2>t -sr :e3: .s. I’is.Xj, pittsburgi ref. lelkész. Előfizetési és hirdetési pénzek és minden­nemű jelentések az ő címére: Bates st. Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. I Associate Editor: He^r. ^’^s.'críj ZErorbT-X'iai.s., Pastor of the First Hung. Ref. Church, Bates Street, Pittsbürg, Pa. IfcvÉeg'őelen. minden cső- törtödön. Előfizetési ár eg-y érrre: -S.m.erilcá'toa- $2. Ivíagyarországra $2.50. Published every Thursday hy the Numnii-flHlcon Stiel Pulii Cu«. »» f Cor. Howard Ave. & Pine st., Bridgeport, Conn. ENTERED AT THE POST OFFICE AT BRIDGEPORT, CONN. AS SECOND CLASS MAIL MATTER. Egyesületünk gyarapodása. A ki figyelemmel kíséri az ameri kai magyar ref. egyesület működé sét, az be fogja látni, hogy a legkö­zelebbi közgyűlés óta a tagok száma örvendetesen megszaporodott. Ez a jelenség nyílt elismerése annak, hogy az egyesület közgyűlése jó munkát végzett s körültekintő gon­dossága olyan alapokat teremtett, a melyeken elérhetjük minden igaz református embernek álmát: hogy mindazok, a kik velünk egyek a hit­ben, legyenek velünk a jótékonyság gyakorlásában is. Százszor is elmondtuk, de ismétel­ni mégse tartjuk fölösleges dolognak, hogy az A. M. R. E. az összekötő kapocs, a mely nem engedi, hogy mint oldott kéve hulljon szét az ame­rikai református magyarság. Egy­házat , hitközséget nem szervezhe­tünk minden helyen, de a hol 10—15 református magyar él együtt, már alkothatnak egy osztályt, a mely ál­tal részesévé lesznek annak a nagy gyűrűnek, a melyet a jótékonyság és felebaráti szeretet létesített. A milyen igaz örömmel telik el az ember szive mikór hallja mint hallják meg a hivó szót s követik lelkiisme­retük parancsszavát; épen olyan szó moruságot okoz az, ha halljuk a nem bánomság szavát s látjuk uralkodni azt a szellemet, a mely a többet ígé­rők táborába vonzza a mi híveinket. Az erő az egységben van. Mi ame­rikai magyar ref. csakúgy töltjük TARCA. Szilágyi Dezső krajcárja. Az “Am. Magy. Ref. Lapjának” eredeti tárcája, Távolból is szeretett magyar ha­zánk fővárosa: Budapest gyászol; gyászol vele az egész ország, sőt gyá szolnak a tengereken tuli uj hazába szakadt igaz honfiak is. Siratják Magyarország derék, hüfiát, a nagy, az igazságos Szilágyi Dezsőt, a ki­nek élet fonalát egy szempillantás alatt metszette ketté, midőn virágzó egésségben, hatalmas munkaerővel tért vissza a szép Budapestre — ma gános, asszonytalan, agglegény haj­lékában, az általa forrón szeretett főváros forró levegője. Ö hozzá hasonló nagyok emlékezé sét, az által is igyekezni szokott a kegyelet erősebbé, s még a sir rideg ségével is dacolóvá tenni, hogy felu jitja életük apró eseményeit, s cse­lekedeteiknek történetét, melyekben a jellem, s a lélek világa, mint tiszta tükörben szemlélhető. be igazán hiyatásunkat. ha egyháza­ink érdekeinek munkálása közben egyesületünk ügyét s dolgait is fel­karoljuk. Neértsen senki félre! Nem azt mondjuk, hogy az egyhá­zi életet s vallásos érzületet nyomja el bennünk az “egyleteskcdós.” Eféle egyleteskedö szellemből sokat —túlságosan sokat találunk Ameri­kában. De igenis azt óhajtjuk, hogy azok a kik a hitben, a reményben és szeretet ben velünk egyek: legyenek is velünk. Ne mondja senki nincs rá semmi szükségem, hogy az ,,egyesü­letbe álljak”, sőt inkább mindenki gondolja meg, hogy az egyesületnek — az egyesülés — a társulás eszméjé­ből kifoólylag—szüksége van min­den igaz, hitkü reformátusra. Egyéni érdek, önzés, az életnek huza—vonái sohase indítsanak ben nünket arra, hogy felindulásunkban s az elkeseredés idején hűtlenné le gyünk ahhoz a zászlóhoz, mely azért lobog, hogy az Istennek nevében és a felebaráti szeretet által összetart son mindnyájunkat. Többféle próbán mentünk már ke resztül. De kiálltuk a próbák tüzét: ma erősebbek vagyunk, mint valaha voltunk, mert azok, a kik ma együtt vagyunk, a zászlót el nem hagytuk, még akkor sem, mikor a szenvedély zúgott végig egyesületi életünk egén. Álljunk meg erősen egyesületünk szeretetében s ha minden egyes tag csak egy barátját, egy — egy ismerő sét hozza be az egyesület kebelébe: úgy az amerikai magyar ref. egyesü let a magyarság első ilyen intézmé nyévé fejlődhetik. Es erre az elsőségre hivatva is van. Ennek az egyesületnek kebeléből senki sincs kizárva. Tárt karokkal, örvendve fogadunk minden honfitár sat. Itt minden egyes tagnak a joga tiszteletben tartat ik. Egyesek aka­rata csak akkor érvényesül, ha azt a többség is magáévá teszi. Fel tehát testvérek! Ne akadályoz zon Bennünket semmi abban, hogy eg\ ütt működjünk a szeretet nagy munkájának teljesítésében. Segít síink magurikon, mert Isten is csak úgy segít! Ne legyen kolónia, se ki esi se. nagy. a melyen ne legyen egye sületünknek osztálya. Minden he lyen, a hol magyar szó hangzik és magyar szív dobog: virágozzék s te rém jen gyümölcsöt az Amerikai Ma gyár Ref. Egyesület is. REFORM A TUS. Kérelem e lop íi ölni és Mii. Isteh kegyelméből egy egész év- telt el immár azóta, midőn az A meri kai magyar Reformátusok lapját ol vasóink kezébe adtuk. Egy év lefor gása alatt sok áldozatok árán is, hü ségesen eleget tettünk ama kötelessé günknek, melynek teljesítését az Ur anyaszentegyháza s annak hívei iránt táplált olthatlan szeretetböl folyólag magunkra vállaltuk. E kötelesség teljesítés tudatában tartozik a félelmes, jótékony szövet kezetek közzé. Nem akar élni azok kai az ösmeretes fogásokkal, hogy p. o. jótékony bazárban senkinek sem szabad visszaadni, ha mindjárt tiz forintossal fizetett volna is egy pár fillért alig érő portékáért.—Visz szaadnak ők becsületesen mindent, a mi vissza jár, nem csak a tízesből, de az egyesből is. Még pedig 99 kraj cárt az egyesből, mert az ö szigorú alapszabályaik szerint, mindig kér ni kell a szükölködök, a szerencsét lenek számára, de mindig csak egy krajcárt és nem szabad többet kérni és elfogadni. És egyletök igy is vi­rágzik, igy is áldásosán enyhiti a nyomort; hiszen 53an vannak együtt, s ha ötven három kacsó nyúl ki egy szerre, és fogad el egy-egy krajcárt, még is valami, mert ezek az édes, jó furfangos, ötletes leányok gondol nak arra, hogy minél gyakrabban nyújtsák ki azokat a szép szerény kacsokat, melyek csak egy krajcár­ért könyörögnek. Ilyen módon fogtak nemes mun­kába akkor is, mikor ez év tavaszán, s annak édesen reményit viszonzása gyanánt kérni bátorkodunk kedves olvasóinkat s testvéreinket: Szives kedjenek kötelességeiknek megfelel ni ök is ! ... Szíveskedjenek a mull évről esedé kés hátralékaikat lehető legrövidebb idő alatt beküldeni, hogy a lap to vább is fennmaradhasson a nélkül, hogy költséges és kellemetlen intő. két vagy fizetésre való felhívásokat kelljen szerte küldenünk! Kötelességüknek ezen teljesítése által Isten dicsőségére is adakoznak, mert lapunk homlokán világosan ol vasható, hogy a lap tiszta jövedelme am. magyar Ref. egyházi célok meg valósítására fordittatik. Hátralékok, hirdetési dijjaks a lap anyagi oldalát illető mindennemű értesítések ezen címre küldendők: KONYHA PÁL EV. REF. LELKÉSZ. HUNG. REF. CHURCH BATES ST PITTSBURG, PA. Jó tanácsok. Ha türelmetlen vagy, olvasd Jób történetét. Ha heves vagy, olvasd Mózes és Péter történetét. Ha hitetlen vagy, olvasd a Római levél V. részét. Ha lusta vagy, olvasd Jakab leve lét. Ha szeretetlen vagy, olvasd I. Kor. 18. részét. Ha kétségeskedel, hogy megbo csatja e Isten bűneidet, olvasd Lu kács 7. r. 36. 50 verseit. egész Veszprém megye talpra állott, hogy újra födél alá segítse azt a vi­rágzó, szép községet, mely porrá égett, Tapolcaföt. Kibontották fehér szárnyaikat az angyalok, hogy alá­juk gyűjtsék a nyomorgókat; ki nyújtották puha fehér kacsóikat a pápai lányok, hogy krajcárjaikból minél több megégett szegény gyer­meknek adhassanak eledelt és ruhát. “Ötven három szép fehér kacsóba ötven három krajcárt egyszerre!__ Minden nap más-más zsebből ?......... Szaporán, mindenütt, a hová ezek a kezek elérhetnek !” Ez volt a titkos jelszó, s nyomban akadt az ötven három közül egy, a ki elhatározta, hogy az ország fővárosában is foly­tatja a Veszprémben megkezdett gyűjtést. —Csak egyetlen krajcárkát a ta polcaföi égetteknek ! — könyörgött kedvesen, s kinyújtotta kacsáját o Iván helyeken is, hol képviselők, politikusok, irók, művészek vették körül a szép pápai leányt. És az első áldozat, a ki ilyen mó dón útjába került, Szilágyi Dezső volt. A hatalmas ember mosolyogva tel jesitette a bájos leány kedves és sze rény kívánságát. S mert ö volt az el Hadd mondjak el egy ilyen törté­netkét én is. Nem szerelmi történet | ez, mert ilyet még eddig senki sem tud Szilágyi Dezsőről! Az a nagy ember, a ki a polgári házasság nagy diadalával oly sok szerelmes leányt | vezetett a felekezeti külömbségek korláta in is túl törő boldogság révé­be, saját szivét soha sem engedte megnyílni a szerelem előtt. Sohasem kereste amaz ‘‘egyetlen egy”-et. De azért a szive jó volt, nagy, fönséges és nemes, s ha a nagy, világot forga tó érzelmek között nem jutott is ben ne hely a szerelemnek, a szeretet 1 hangja mindenkor viszhangra talált, ha oly helyről jött, a hol segítségre vártak. íme az ezt igazoló történet; Van Pápa városában egy jótékony egyesület, melynek “Pápai leány ■ egylet” a neve. Tagjai csakis ifjú leányok lehetnek, kik a jótékonyság nemes munkáját nem csak nagy bűz Igalommal, hanem egészen uj és ötle , j tes formában is űzik. Sohasem zsarolnak. Egyletök nem n lop lisno impiik amerikai ni rí lii célokra Mill.

Next

/
Oldalképek
Tartalom