Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)
1900-10-24 / 11. szám
I. Évfolyam. Cleveland, 0. 1900. október 24. 11. szám. AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA. Hungarian-American Reformed Sentinel. „THE HUNGARIAN AMERICAN HEF. SENTINEL“ is the only Hungarian Reformed Weekly in the United States. It is published every Wednesday by the •„HUNGARIAN AMERICAN REFORMED SENTINEL PUBL.CO." 1942 E. MADISON AVE. CLEVELAND, O. Editor in chief: Rev. Zouan Kuthy, Pastor of the Hungarian Ref. Church, New York, N. Y. Associate editors: Rev- Paul Konyha. Pastor of the First Hungarian Ref. Church, Pittsburg. Pa. Rev- Alexis Csutoros, Pastor of the Hungarian Ref. Church, Cleveland, O. Fellow-labourer: Rev- Alexander Harsanyi, Pastor of the Hungarian Ref. Church, So. Chicago, Ills. AZ„AMERIKAI MAGYAR REFORMÁTUSOK LAPJA.“ az egyedüli református magyar lap az Egyesült Államokban. Megjelen minden szerdán. Felelős szerkesztő: Kuthy Zoltán, new yorki ev. ref. lelkész. Társ szerkesztők: Konyha Pál. pittsburoJ ev. ref. lelkész. Csutoros Elek. clevera*^. ev. ref. lelkész. Főmunkatárs: Harsányi Sándor, so. chicagói ev. ref. lelkész. Minden közlemény Kuthy Zoltán felelős szerkesztő elmére: 108. .Seventh Street, New York, N. Y., küldendő. Előfizetési ár egy évre: Amerikában S2.00' Magyarországra $2.50. Előfizetési és hirdetési pénzek Konyha Pál ev. ref. lelkész elmére: Bates Street Ref. Church, Pittsburg, Pa. küldendők. A lap tiszta jövedelme amerikai magyar ref. egyházi célokra fordittatik. Entered at the Post Office at Cleveland, 0. as second class mail matter. A reformáció emléknapján. Mi már csak könyvekből tudjuk, az öregek szemükkel látták vagy karjaikkal segítették csinálni azt a történetet, a mely a magyar haza földjén 52 évvel ezelőtt lefolyt. A magasztos eszmék, a melyekért annyi drága vér ömölt,rész- ben ma is boldogítanak; a nagy nevet, a mely ez eszmékkel elválhatatlan összeköttetésben van, hálásan, őrzi a nép szive; a nemes harcot, a mely értők vivatott, legszebb lapjaira jegyezte fel a történelem. Ezekben hasonló eszmékért indult meg,csakhogy eredményeiben, kiterjedésében sokkal nagyobb és áldásosabb lett ama másik szabadságharc: a reformáció, a keresztyén egyház forradalma. Minden igaz magyar vére melegebb lesz nemzete történetének legszebb napján, a láncok lehullásának ünnepén: március tizenötödiké n. És ha másképen nem, legalább mint az írás mondja, ’’titkon ajtóját behajtva” egy szentelt sóhajt bocsát szivéből a Seregek Urához: „Nyújts feléje védő kart, - Ha küzd ellenséggel. Balsors, a kit régen tép, Hozz rá vig esztendőt! Megbünhödte már e nép A múltat, jövendőt!” És szent fogadást tesz e napon, hogy nemcsak sz á j- j a 1 hanem tettekkel, áldozatokkal is rendületlenül hive marad annak a rokontalan nemzetnék, a melynek e szózat intéztetett; „Hazádnak rendületlenül Légy hive, óh magyar! Bölcsőd ez s majdan sirod is, Mely ápol s eltakar.“ Igyen nap nekünk protestáns református kereszt véneknek október harmincegyediké, a reformáció kezdetének, a láncok lehullásának napja. A j ö v ő szerdán 383 ízben éli át e napot a protestáns egyház. Vájjon él-e benne az az ős erő, a mely hajdan csodákat müveit, a mely a kisded mustármagot olyan terebélyes fává tudta növelni, hogy lombjai ma már bérceken, világtengereken érnek át? A tények, az események bizonyítják, hogy az az ős erő maiglan is él és élni fog mindörökké. Gyökereire hiába mérte az ellenség fejszéjét: épen, sértetlenül maradtak azok s belőlük az einem múló életnek örökké ifjú hajtásai ágaznak szerteszét. Örök érdeme a reformációnak,hogy ahitáltal való megigazulá s tudományát, az emberei léleknek ezt a drága kincsét felismerte és kiemelte a hazugság posványából, a hová azt az önzés és gyávaság taszította le. És ennek az igaz hitnek tettekben ragyogó,teremtő, mennyei erejét mi sem mutatja szembeszökőbben, mint okt. 31-ike, midőn az igaz hit mennyei szava Luther rettenthetetlen ajakán mennydörögve rázta meg a római pápaság világi országá nak cifra hazugságokból emelt királyi székét és újra kezdette építeni „Isten országának nem evilág- ból való épületét” (János ev. 18. rósz, 36. vers.) Örök érdeme a reformációnak, hogy megértette Jézusnak végrendeletét, a mely egyedül azokért könyörög, „a- kik az ő tanítványainak beszédei által
