Amerikai Magyar Reformátusok Lapja, 1900 (1. évfolyam, 1-20. szám)

1900-11-14 / 14. szám

Ráski József és neje Zsenyliey Terézia leánya: Mária. Ke­resztszülék amott Jurás István. New Yorkból és Czakó Lajosné, emitt Takács János és Kovács Miklósné voltak. Isten nevelje fel a kicsinyeket ä szülék örömére s dicseke- désére. Wallingford, Conn. November 4-én d. e. látogatta meg a bridgeporti lelkész a Wallingfordban dolgozó testvérein­ket, a mikor is az uriszent vacsora jegyeit 21 férfi s 9 nő vette magához. A szeretet vendégség hasznára mutatkoz­zanak ahivek életében. Throop, Pa. F. hó 6-án véletlen szerencsétlenség kö­vetkeztében elhalt (mérges gombától) Taskányi János. Az egész család megbetegedett a gombától de az apa eyett leg­többet s nem lehetett megmenteni. Temetése nov. 10-én ment végbe általános részvét mellett. A temetési szertar­tást Hámborszky Gyula ev, ref lelkész végezte. A meg­boldogultat özvegye és három gyermeke siratja. Az el­hunyt tagja volt az amerikai magyar reform, egyesületnek. Fairport, 0. Kovács Ferenc hittestvérünk Írja: Sze­rencsétlen hallál fejezte be életét Margita Mihály (Zem- lénm. bélyi illetőségű,) fairporti O., lakos honfitársunk. Okt. 31-én a Fairportba beágazó rivernek túlsó oldalára ment egy pár társával a már ott lekaszált szénát összegyűj­teni, a hova csakis ladikkal juthattak. Munkájokat elvé­gezve, este 6 órakor indultak haza. Margita honfitársunk egy csomó szénát is hozott magával. A ladik szerencsésen áthozta őket a másik partra, de mikor átértek egyik társu­kat a magas partra küldték, hogy neki a csomó szénát fel­adják. S hogy-hogynem, emelés közben ahajót magok alól kirúgva midketten (Margita Mihály és Gyüre József) a 28 láb mélységű vízbe estek, ahonnan Gyüre József szerencsé­sen kimenekült, Margita Mihálynak azonban már csak holt testét vehették ki. Temetése nov. 2-án a róm. kath. temp­lomban ment végbe, ahol a református egylet is megjelent testületileg. Boldogult honfitársunk tagja volt a pittsburgi és vidéki ref. m. betegs. egyletnek. Legyen pihenése csen­des; feltámadása dicsőséges. Hazai Hírek. Bodrog-Szerdaliely. LukaPál kőmives hűtlenségen kapta feleségét. Fejszével agyon vágta a csábitót, aztán ugyanazzal a fejszével agyon verte feleségét is, s akkor ön­ként jelentkezett a csendőrségnél. Ez a világ folyása. Bonyliád. Stegner István bonyhádi cipész házába hár­man betörtek. A betörő zsiványok egyike az istállóbba jobb lábával előre bujt, de vesztére. A házigazda, ki az is­tállóban volt, észrevéve a betörőt, lábát vastag zsineggel a korláthoz kötötte, úgy hogy ez mozdulni sem tudott. Társai segíteni próbáltak rajta s ki akarták huzni. A zsi- vány vad rémülettel ordította: — Ne húzzatok, kiszakad a lábam! Meneküljetek! — Te elárulsz! — volt a másik kettő válasza. Azután néma csönd lett, A két betörő tolvaj gyorsan határozott, cselekedett s azután elmenekültek. Stegner kia­bálására a szomszédok összegyűltek az udvarra s lámpa vi­lágítása mellett vették észre a vadállati kegyetlenségét; a lyukból egy fejetlen holttest látszott ki. A két zsivány el­vágta a harmadik fejét, hogy ne árulhassa el őket. Czibakliáza. Tombács József négy évig csendes bé­kességben élt a feleségével. Ekkor azonban ipa elhalász­ván, napa hozzájuk költözött lakni, vagyonának kezelését is rábízta. Sőt utóbb annyira megbarátkozott vejével, hogy már sok is volt. Azt'igérte neki. hogy vagyonát is rá Írat­ja. Tombács meg lessanként mindig durvább lett szegény feleségéhez, a ki el nem tudta találni, hogy miért. Sok­szor keservesen panaszkodott anyjának, de az képmutató- la* mindig megnyugtatta, hogy majd igy lesz, majd úgy lesz. De a szegény menyecske végre megtudta, hegy miért van ő útban, s ekkor isszonyu bűnre vetemedett: megmér­gezte az urát is, az anyját is egyszerre. Hanem a mai vi­lágban élnénk, nem is hihetnők hogy ez a borzalmas hir igaz.' Debrecen. Már hat hónapja keresi a debreceni rendőr­ség betöréses lopás miatt Rostás Imrét. A csavargó cigány rég ismert alakja a rendőrségnek. Többször volt már be­fogva lopásért, s mindannyiszor ugyancsak fáradságába került a rendőrségnek túljárni a furfangos cigány «szén. Most váratlanul megjelenik a rendőrség előtt a cigány és hamisítatlan cigány dialektusban előadja, hogy: — „Instálom álláson, hállottam, hogy keresnek, hát ebben gyüttem megtudni, hogy mi bajuk van a nagyságos rendőr uraknak vélem a szegény cigánynyal” A rendőrségnél aztán hamarosan becsukták a ravasz Rostás Imrét, a ki valószínűleg ezzel akarta dokumentálni ártatlanságát, hogy maga jelentkezett. He telid. A véletlen, mely már oly sok esetben volt szomorú eseteknek az okozója, ismét szaporította egygyel áldozatainak számát. Herendről írja tudósi ónk, hogy ott Molnár István odavaló lakos szalmát rakott cselédjeivel padlásra. A gazda hároméves Jusztin nevű leánykája is künn játszadozott ekkor az udvaron s játék közben a gyer­mek egy kis darab szalmát a szájába vetts a szalma, — va­lószínűleg légzés közben — a torkára csúszott s még mié lőtt a leányka rekedt kiáltásaira a szülők segíthettek volna gyermekükön, a szalmaszál megfojtotta a szerencsétlen kis leányt. Német-Lipcse. Német-Lipcsén, Liptómegyében egy Kardos nevű jó módú polgár végrendeletileg meghagyta, hogy őt ne pappal, hanem — muzsikaszóval temessék. A bandának 80 koronát testált. A múlt héten meg is halt, s kívánsága szerint is temették. De bármely vígan szólt is a muzika, Kardos uramnak csak nem támadt attól vig kedve. Szeged. Szegedieknek sehogy sem tetszik az, hogy az ottaui gör. kel. iskolában a vallástant szerb nyelven tanít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom