Amerikai Magyar Hírlap, 2010 (22. évfolyam, 1-50. szám)
2010-05-14 / 19. szám
Nevadai notesz Lesz-e magyar klub Las Vegasban? Jó néhány esztendővel ezelőtt (legalábbis többen úgy hallották) a Las Vegasban élő magyarok olyan bálokat rendeztek, amelyekre Kaliforniából is ellátogattak honfitársaink. Két-három éve még működött a magyar étterem, magyar templom is volt - ám mindez a múlté. Ez idő tájt egyetlen közösségi épület sincs, ahol az elővárosaival együtt másfél milliós lélekszámúvá növekedett nevadai település magyarjai összegyűlhetnének. Pedig - nem hivatalos számítás szerint - vannak vagy 30-35 ezren. Az idősebbek mellett mind több az újonnan érkezett fiatal, akik jobbára a kaszinókban találtak munkát. Ám úgy mondják: épp e sajátos, három műszakos - munkakör az egyik gátja a közösségi életnek. A „huszonnégy órás városban” van aki éjszaka dolgozik, van aki korahajnalban kel és estére már fáradt, mindez esetlegessé teszi a szűkebb baráti körök létrejöttét. Ne kerteljünk: Las Vegasban nincs szervezett magyar élet, s az sem bizonyított, hogy igénylik-e az ott élők. E napokban esély van rá, hogy megváltozzék a helyzet. A keret adott, immár a vegasi magyarok akarásán múlik, hogy tartalommal töltsék meg. Az ezredforduló óta a casinóvárosban élő Csenged Zoltán 2003-ban hangberendezéseket kínáló autósszaküzletet (,,autosound”-boltot) nyitott Las Vegas egyik főútvonalán, a Flamingo Roadon. Az ő tulajdonában van a szomszédos, hozzávetőleg háromszáz négyzetméteres üzletrész is, amely egy ideig garázs és szerelőműhely volt; Zoltán édesapjával, a Kaliforniában, West-Hollywoodban élő Csengeri Bélával - kemény fizikai munkát vállalva - alakították át több célra alkalmas helyiséggé. Bemutatkozó rendezvényükön, áprilisban, a Kossuth-díjas zeneművész, Presser Gábor szerepelt, az előadást csaknem kétszáz érdeklődő tapsolta végig. E sikeren felbuzdulva rendezték meg május első vasárnapján - a magyarországi anyák napján - a vegasi magyar anyák bálját. A helyiség készen állt a vendégfogadásra. Az A klubszervező Csengeri Zoltán, felesége, Örsi, és fiuk, Krisztián érdeklődőket hosszú asztalok mellé helyezett, székek várták (a végleges berendezés - bárpulttal, asztalokkal, kényelmes székekkel - a bál utáni héten érkezett meg Georgia államból; a tulajdonos háromezer dollárt költött rájuk). A nemcsak közhelyszerűen említett „finom falatokról” a Los Angelesben is jól ismert Kelemen Péter szakács gondoskodott, aki tekintélyes mesterektől, a messzeföldön híres lajosmizsei Tanyacsárdában tanulta el szakmája mesterfogásait. Két és fél éven át ő működtette a vegasi Gulyás étteremet - majd húzta le végleg a redőnyét. Az anyák napi menü disznótorosból, töltött csirkecombból, hortobágyi palacsintából és krémesből állt; az italos pult mögül Kántó Mihály, az Action Vegas Hungarian labdarúgócsapatának játékos-edzője és felesége, Adrien szolgálta ki a megszomjazókat. A zenét a Vegasban élő, gitáron játszó Kurucz Jenő és a Seattle-ből visszalátogató énekes, Toldi János szolgáltatta. (Toldi hat évig élt a kaszinóvárosban, időnként ő is megpróbálta összehozni a helyi magyarokat, akik gyakran visszahívják.) Amikor a zenészek szünetet tartottak, a Dunaújvárosból elszármazott Gulyás Róbert zenészzeneszerző diszkósként vállalkozott az egybegyűltek szórakoztatására... ...Azám, az egybegyűltek! Ne szépítsük a tényeket! Amikor a bálnak híre ment, száznál többen telefonáltak, hogy számítsanak rájuk: ott lesznek. A nem éppen bíztató tény viszont: alig harmincán voltunk, s e számban a rendezők-zenészek hozzátartozói is szerepelnek. Ez bizony fiaskó. De régi igazság, hogy minden kezdet nehéz, és derűlátást sugallhat a színházi babona is, miszerint „rossz főpróba, jó előadás”. Kelemen Péter, a vegasi mesterszakács Nos, ha már anyák napja volt, a hölgyeknek jött meg a táncos kedvük; előbb egy teltkarcsú fiatalasszony pattant ki a zenekar elé, majd a szebbik nem három további képviselője csatlakozott hozzá. Aztán hol négyesben, hol hármasban, hol meg ketten ropták. Egyiküket megkérdeztem: nincs férfi a teremben, hogy önmagukban járják? „Minek a férfi”, így a válasz, „ők csak beszélgessenek a többi férfivel, mi így is jól érezzük magunkat... De ha van kedve, beállhat közénk”. Beálltam. Los Angeles-i táncolós múltammal mentettem meg a teremtés koronáinak becsületét (vagy éppen oszlattam el maradék hitelünket). Egy iijú párocska is csak hallgatta a zenét. Tizenévesek mindketten, s hangoztatták: nem járnak együtt, jó barátok csupán. Szakmabeliek. A kislány - a Chicagóban született Kurucz Claudia - édesapjának muzsikálását figyelte (a gitár húrjait pengető apától tudtam meg, hogy leánya időnként vele együtt szerepel; hegedűművészi pályára készül, a Las Vegas-i egyetemen tanul.) A Seattle-i születésű Kiss Brandon ugyancsak a UNLV egyetem növendéke. Zongorán játszik, a klasszikus muzsika elkötelezettje; Kurucz Jenő szerint szép jövő előtt álló, rendkívüli tehetségnek tartja. Szintén a megjelentek között találkoztunk Henley Beával, aki nyolc esztendeje vette meg - majd Los Angelesből 2006-ban Las Vegasba költöztette - a több mint másfél évtizedes múltra visszatekintő Budapest Travelt. Nevadai irodájáról annyit mond: „Egyelőre itt még nehezebb dolgozni, mint Kaliforniában volt, de ennek egyik oka, hogy ma már sokan az interneten vásárolnak repülő- és cruise-jegyet. Mégsem panaszkodok, van forgalmunk, és miután az utazási irodánk Kelet-Európára összpontosít, nemcsak az itt élő magyarok tartoznak vevőkörünkbe. Az egykori kaliforniai ügyfeleink is megkeresnek, ráadásul jó néhány utazni vágyó az Amerikai Magyar Hírlapban megjelenő hirdetésre hivatkozva hív fel minket”. ...A tervezett vegasi magyar klub jövője egyértelműen a vegasi magyarokon múlik. Mind Csengeri Zoltán, mind Kelemen Péter vonzó elképzeléseket említ. Ha igény lesz rá, havonta (vagy akár minden hétvégén) klubnapot tartanának - ha gyér lesz az érdeklődés, negyedévente. Legközelebb május 30-án, a már berendezett, barátságosnak ígérkező helyiségbe várják a könnyűzene iránt érdeklődőket. E program szervezője, a budapesti Bartók Béla konzervatóriumon végzett, negyedszázada a kaszinóvárosban élő Duka Béla zongorista.- Három zenekar szórakoztatja majd a közönséget - mondja. - Beke Sándor népi zenekara, a magyar származású, de Amerikában született, harmadik generációs muzsikusok latin melódiákat játszó tánczenekara, és az én négy tagú dzsesszzenekarom lép fel. Abban bízom, hogy erre az alkalomra megtelik a helyiség. Fontolgatják azt is, hogy a közelgő labdarúgó-világbajnokság elődöntőit és a döntő mérkőzést, nagyméretű képernyőn, együtt izgulhatják végig a foci kedvelői. Szó lehet egy magyaros népművészeti cikkek vásáráról a klub melletti területen. De nem sorolom tovább - a jövő elsődlegesen nem a Las Vegas-i Magyar Klub megálmodóin múlik... FÖLDES TAMÁS Megidézett szülőföld Arizonában Bodnár Szerénke 1935. július 13- án Szabolcson látta meg a napvilágot. Négy másik leánytestvérével együtt, korán elhalt édesanya nélkül, szigorú édesapai felügyelettel telt gyermekkora a szegény Szabolcs-Szatmár megyében. Középiskoláit Nyíregyházán végezte, majd a Termékeket Értékesítő Vállalatnál dolgozott. Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeinek kapcsán döntött úgy, hogy elhagyja az országot. Egyhetes kalandos határ menti vándorlás után, 1956. december 31-én, éppen Szilveszter éjjelén jutott ki az országból Ausztriába. Ott aztán két esztendőt eltöltött, iskolába járt, közben kisebb munkákat végzett, majd az Amerikai Egyesült Államokba kért menekültjogot, s így 1958. december 16-án léphetett Amerika földjére. Itt ismerkedett meg férjével, Kaprinyák Gyulával, s több mint négy évtizedes házasságuk gyümölcse két gyermekük: Katalin fogorvos, Gyula üzlettulajdonos. A házaspár az arizonai Phoenix-ben telepedett le, s itt folytattak évtizedeken át saját vállalkozást, miközben részt vettek a helyi magyarság közösségi munkájában. Bodnár Szerénke már gyermekkorában írt verseket, de az emigrációban ez a szándék kiteljesedett. A minden sorában mélységes hazaszeretetéről és magyarságáról tanúságot tevő költőnő első könyve Emlékezz címmel jelent meg 1997-ben, amelyet a Hit, remény és szeretet című kétnyelvű kötet követett 2000-ben (a verseket Peter Hargitai fordította angolra). A szerző szülőhazájától, Szabolcstól szinte elképzelhetetlen távolságban, Arizonában élve is híven őrzi magyarságát. Szívében forrón szereti a Tisza menti tájat, ismeri az ott élő emberek életét, minden alkalomra, bánatra-örömre, szerelemre, öregségre akad egy-egy szép verse. Értő ítészek véleménye szerint is az emigráns magyar költészet egyik sajátos hangú képviselője, aki újabb verseinek megjelentetésére készül. Megjelent tavaly a „Magyarok a Nagyvilágban” című könyvben. Pünkösd Piros pünkösd napja érkezett el hozzánk a Szentlélek szeretet sugarán taníts minket sok új imára, hogy ne maradjon senki a homályban Pünkösdirózsát szed a leányka viszi Édesanyja sírjára Anyám, anyám, Pünkösd van ma mindenki megy a templomba Imára kapcsolja pici két kezét és érzi a Szentlélek szeretetét mely arcát simogatón érinti mintha édesanyja kezét érezné Sírós szemmel beszélget anyjához piros pünkösd szállt most a világra harangszó zavarta meg álmában aztán beszaladt a templomba Többiekkel együtt énekelni kezdett e pünkösd ünnepében... Taníts minket új hitre a szeretetnek Sügara Szentlélek, Szentlélek! Kaprinyákné Bodnár Szerénke Phoenix, Arizona A CD ára postaköltséggel 12 dollár. A két könyv ára $15. Cím: Kaprinyák Gyuláné, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013 E-mail: szkaprinyak@cox.net MEGZENÉSÍTETT VERSEK CD-N Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) versei szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. Az Arizonában élő költőnő két kötete, az Emlékezz és a Hit, remény és szeretet igen népszerű a magyar olvasók körében. A szerző régi vágya, hogy költeményeit megzenésítve is hallhassa a közönség. Ez az álom teljesült! A verseket dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és Nagy Ibolya operetténekes adja elő. Az énekszámok a CD elején és végén hallhatók, s közben számtalan verset szavalnak el ismert versmondók a Hit, remény és szeretet című kötetből. ■ Május 14,2010
