Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-11-27 / 45. szám
Obama válságot jósol Obama amerikai elnök arra figyelmeztetett: nem biztos az, hogy országa - a világ legnagyobb gazdasága - kilábalt a válságból. Az elnök szerint akár újabb hullámvölgy jöhet, ezért nem akarja túl sok pénzzel stimulálni a gazdaságot. Amikor Barack Obama W-t mond, nem elődjét, George W, Bush-t emlegeti, hanem arra utal, hogy milyen görbét követhet a gazdasági válság. A W a zuhanást, a növekedés, az újabb meredek zuhanást, majd az újabb növekedést jelképezi. Jelenleg, az amerikai gazdaság erősödésével a W első száránál tarthatunk - jegyzik meg közgazdászok. Mindez azt jelenti, hogy hiába bátorodik fel az amerikai fogyasztó, aki ezzel lökést ad a világ exportgazdaságainak, mert következhet a visszaesés második fele. Obama elnök azt mondta a Fox Newsnak, megfontolja, hogy a cégek az alkalmazást ösztönző adókedvezményeket kapjanak-e. Azaz az amerikai állam további pénzeket költ el, és még jobban eladósodik. Obama meg is jegyezte: fontos felismerni, hogy a segélyprogramokkal, így az adócsökkentéssel és más stimulációs intézkedésekkel növekszik a költségvetési hiány. Az emberek egy idő után elveszíthetik az amerikai gazdaság iránti bizalmukat, ami egy W-vel leírható görbéjű válsághoz vezethet. Az Egyesült Államokban az idén már beindult a gazdasági növekedés, bár a munkavállalók ezt nem érzik meg, a munkahelyek száma nem kezdett el emelkedni. Obama, aki most fejezte be ázsiai útját, hamarosan fórumot tart üzletembereknek és pénzügyi elemzőknek a gazdasági kilábalás lehetséges módjairól. Azt mondta: egyelőre nem döntötte el, hogy további költekezéssel erősítse-e meg a gazdaságot. Az elnök ugyanakkor úgy gondolja, hogy az újabb Nagy Válságot sikerült elkerülni - saját mentőcsomagjával. „Ezt a munkát elvégeztük, a következő feladat a munkahelyek számának növelése, mert tudjuk, hogy sokan szenvednek” - mondta. Obama szeretné, ha növekedne az amerikai export, de például Kína esetében a jüan alacsony árfolyama ennek gátat szab. Kínai házigazdái kitértek az elől, hogy a nyilvánosság előtt beszéljenek a renmibi - a hivatalos elszámolásban használt pénznem - esetleges felértékeléséről. Elemzők megjegyzik: a kínaiak attól félnek, hogy a megugró árfolyam növelné az amerikai gazdák lehetőségeit Kínában, ugyanakkor kárt okozna a munkaképes lakosság 70 százalékát kitevő földműves rétegnek. 50 millió amerikai éhezett tavaly Közel 50 millió amerikainak nem volt elegendő tápláléka az elmúlt évben. A megdöbbentő eredményre a Gazdasági Minisztérium jutott egy tanulmányban. A háztartások 14,7 százalékában az elmúlt évben nem volt elegendő élelmiszer. Ez 2007-hez képest három százalékpontos emelkedést jelent és az 1995 óta végzett felmérések során eddig ez volt a legmagasabb szám. Az érintetteknek egy aktív és egészséges életszínvonal folytatásához nem állt rendelkezésükre elég élelmiszer. Közülük 16,7 millió gyermekkorú található, 4,3 millióval több mint 2007-ben. Tom Vilsack miniszter szerint ezek a számok idén a gazdasági válság miatt még tovább nőhettek. Amerikának véleménye szerint komolyan törődnie kellene a problémával. Barack Obama az eredményeket nyugtalanítónak nevezte. Azt, hogy baj van, jelezték az egyre növekvő igények az élelmiszerküponokra és különböző élelmiszer vásárlására fordítható segélyekre is. A legfontosabb feladat az elnök szerint az, hogy több munkahelyet létesítsenek. ENSZ-békefenntartókat kér Mexikó a bűnözés letörésére ENSZ-békeerők kivezénylését kérték városukba szerdán a mexikói Ciudad Juárez munkaadói szervezetei, a bűnözés elleni harc, a drogkartellek elleni fellépés segítésére. Az 1,3 milliós észak-mexikói nagyváros a texasi El Pasóval szemben, közvetlenül a mexikói-amerikai határon fekszik. S mivel így az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-kereskedelem egyik kulcsfontosságú állomása, a különböző mexikói drogkartellek közötti véres küzdelem fő helyszínévé vált: idén eddig több mint 2000 gyilkosság történt a városban, ami a települést a világ egyik legveszélyesebb helyévé tette. (Tavaly az egész évben „csak” 1653 gyilkosságot követtek el Ciudad Juárezben, de már ez is rekordnak számított.) A városban működő szabadkereskedelmi övezet elnöke szerdán újságíróknak nyilatkozva ENSZ-békefenntartókat kért. A mexikói kereskedelmi kamara helyi szervezetének elnöke pedig úgy vélte: az ENSZ és az Egyesült Államok katonai rendőrségének bevetésére lenne szükség, mert a gyilkosságok mellett rengeteg emberrablás is történik. A kábítószerkartellek háborújának 2006 óta már 14 ezernél több halálos áldozata volt Mexikóban. A kormány országszerte majdnem ötvenezer,, katonát mozgósított a drogcsempészek elleni rendőrségi akciók támogatására, s közülük 8500-at Ciudad Juárez körzetébe vezényeltek. November 27,2009 / 2 Újabb tömegek váltak fizetésképtelenné A növekvű munkanélküliség hatására egyre több amerikai képtelen törleszteni lakáshitelét, a harmadik negyedévben a problémás hitelek aránya rekordszintre, 14.4%-ra emelkedett - közölte az Amerikai Jelzáloghitelezők Szövetségének (MBA) vezető közgazdásza. „Annak ellenére, hogy nyár közepén technikailag véget ért a recesszió az USA-ban, a problámás jelzáloghitelek aránya továbbra is növekszik. Ennek elsődleges oka, hogy a munkaerőpiaci problémák továbbra is súlyosak az Egyesült Államokban” - idézi a Marketwatch az MBA vezető közgazdászának szavait. „A múlt évben a munkanélküliek száma közel 5.5 millióval emelkedett, aminek hatására durván 2 millióval nőtt a nem teljesítő hitelek száma, az új hitelfelmondások aránya pedig 1.07%-ról 1.42%-ra ugrott”- tette hozzá a szakértő. Obama halálbüntetést jósol a szeptember 11-i merénylőnek Halálbüntetés kiszabására számít az amerikai elnök annak a pakisztáni férfinak a perében, aki az első számú vádlott a 2001. szeptember 11-ei New York-i és washingtoni merényletek miatt indult eljárásban. Barack Obama az NBC tv-nek adott interjúban világossá tette, hogy véleményével nem akarja megelőlegezni az ítéletet, amelynek kiszabása - mint hangsúlyozta - a bíró dolga. A vádlottnak jövőre egy New York-i polgári büntetőbíróság előtt kell felelnie tetteiért. Hálid Sejk Mohammed a guantánamói katonai törvényszék előtt bűnösnek mondta magát, és kérte, hogy szabjanak ki rá halálbüntetést, mert mint fogalmazott azt akarja, hogy mártírként emlékezzenek rá. A halálbüntetés többé nem alkalmazható Oroszországban A halálbüntetés Oroszországban nem alkalmazható január 1-je, a korábbi moratórium letelte után sem - így döntött csütörtökön az orosz alkotmánybíróság, amely külön sajtóközleményben hangsúlyozta: nem a halasztás meghosszabbításáról, hanem a halálbüntetés végleges betiltásáról van szó. A moratóriumot 1999-ben hirdette meg az alkotmánybíróság, mivel ez volt az egyik előfeltétele annak, hogy Oroszország csatlakozhasson az Európa Tanácshoz. Oroszország a legkorruptabb A PricewaterhouseCoopers legfrissebb felméréséből az derül ki, hogy a tisztességtelen gazdasági magatartás tekintetében Oroszország vezető helyet foglal el a világranglistán. Az eredmény magáért beszél, ugyanis a megkérdezettek 71%-a vallotta be, hogy az elmúlt egy évben gazdasági bűncselekmény áldozata volt. Nekigyürkőzik Obama reformjának a szenátus is Megszavazta szombaton az amerikai szenátus, hogy megkezdjék az egészségügyi törvényjavaslat vitáját. Az egészségügyi törvény Barack Obama amerikai elnök belpolitikai programjának egyik legfontosabb része. Ha a felsőház is megszavazza a javaslatot, Obama januárban írhatja alá az amerikai egészségbiztási rendszert átszabó törvényt. A washingtoni szenátus szűk többséggel szombaton megszavazta, hogy megkezdjék az amerikai egészségbiztosítási rendszer átalakításáról szóló törvényjavaslat vitáját - írja a BBC. A vita megkezdése mellett szavazott a 100 tagú szenátus 58 demokrata tagja, valamint 2 független szenátor, ellene pedig 39 republikánus szenátor. A felsőházi vita november 30-án kezdődik, és legalább három hétig tart majd. Az amerikai képviselőház novembere elején 220-215 arányban fogadta a javaslatcsomagot. Ha a szenátus is elfogadja a saját tervezetét, akkor a kettőt januárban hangolják össze, Barack Obama amerikai elnök pedig ezt követően írhatja alá a végeleges változatot. Obama népszerűsége 50 százalék alatt Amerikai elnökké választása óta első ízben csúszott 50 százalék alá Barack Obama népszerűsége a Gallup intézet felmérése szerint. Obama támogatottsága az utóbbi hónapokban - a független és az ellenzéki republikánus szavazók egy részének elfordulása miatt - már többször 50 százalékos értékre süllyedt, de mindeddig nem esett az alá. Tevékenységét jelenleg a megkérdezettek 49 százaléka helyesli, 44 százaléka nem ért vele egyet - közölte a Gallup pénteken. A Politico hírportál kommentárja szerint a statisztika aggasztó üzenet a Fehér Háznak, de még valószínűleg nincs ok pánikra. A legendás republikánus elnök, Ronald Reagan népszerűsége jóval 40 százalék alá esett, amikor első mandátuma idején recesszió sújtotta az országot. A Gallup Obama beiktatásakor még 69 százalékos támogatottságot mért. Liberális elemzők szerint az elnök népszerűségét megtépázó tényezők között említik az egészségügy reformjáról zajló kiélezett vitát, valamint azt, hogy a gazdaság még mindig gyengélkedik. Az amerikaiak jelentős részének nem tetszik, hogy az Obama-kormány hatalmas központi költekezésekkel igyekszik megoldani a gazdasági nehézségeket, és emiatt egekbe szökött az államháztartási hiány. Schwarzenegger kivonul a politikából Ha lehetne sem szeretne ismét kormányzó lenni egy újabb ciklusban Arnold Schwarzenegger. A volt hollywoodi filmsztár és Kalifornia jelenlegi republikánus kormányzója Milánóban azt mondta szerdán: soha nem tekintette magát politikusnak, és ha lejár a mandátuma 2010 végén, akkor távozik a politikai színpadról. Kalifornia törvényei mellesleg nem is teszik lehetővé, hogy egymás után harmadszor is induljon az állam vezetői posztjáért Schwarzenegger. A 62 éves kormányzó nem beszélt a terveiről, így nem tudni, hogy miként képzeli el a jövőjét. Régebben még arról beszélt, hogy egy valami csábítja: az elnöki poszt, de azért nem szállhat versenybe, mivel az amerikai alkotmány értelmében csak az Egyesült Államokban született ember lehet elnök, márpedig Schwarzenegger Ausztriában látta meg a napvilágot 1947. július 30-án. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve két hét szünetet Published weekly, except for two weeks vacation PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net Web: amhir.com KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, VOISIN ÉVA MUNKATÁRS HORVÁTH BEATRIX Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $45. USD, fél évre $25. USD Kanadába egy évre $80. USD, fél évre $45. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre légipostán $140. USD, PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.
