Amerikai Magyar Hírlap, 2009 (21. évfolyam, 1-50. szám)
2009-11-27 / 45. szám
Magyarországnak négy Achilles-sarka van A gazdasági válság megváltoztatta a közép-európai országok közötti verseny természetét: a regió országai most már a nemzetközi piacok megnyeréséért küzdenek. A múltbéli „vesztesekből” akár „nyertesek” is lehetnek, de minden országnak megvan a maga Achilles-sarka, ami meggátolhatja a hosszútávú növekedésben. Magyarországon ezek a következők: a magas inaktív népesség aránya, a rossz állami elosztás, a korrupció és szélsőjobb megerősödése. Magyarországon a regió országai közül a legalacsonyabb az aktív népesség aránya, és az Európai Unióban is ez a második legrosszabb mutató. Az inaktivitás direkt- és indirekt módon is csökkenti a gazdasági növekedést. Az állam azonban ahelyett, hogy elősegítené az aktivitást, inkább magas szociális ráfordításokkal kompenzálja az inaktivitást. A csekély 2009-2010-es visszaesés ellenére az állami átszervezés továbbra is Magyarországon a legnagyobb. A magyar adórendszer nemcsak nagy terhet ró az állampolgárokra, de nagyon komplikált is, ami növeli az adóelkerülés kockázatát. A Fidesz - amely a 2010- es választások legnagyobb esélyese - azonban megkérdőjelezhető elkötelezettséget mutat a reformok iránt. A korrupció is nagy gondot jelent Magyarországon, ahol a kiterjedt bürokrácia az egyik melegágya a törvénytelenségeknek. Évente hozzávetőleg 1000 milliárd forint tűnik el ilyen csatornákon keresztül Magyarországon. A korrupció nemcsak a közszférában jelent gondot (itt évente 400 milliárd forint tűnik el) -, hanem a magánszektorban is, ahonnan évente 600 milliárdnak veszik nyoma. A szélsőjobb megerősödése is nagy problémákat okoz. A Jobbik mára igazi politikai erővé nőtte ki magát, országos támogatottsággal. Az elmúlt időszakban megpróbálták viszszaszorítani a szélsőségeseket - sikertelenül. Az etnikai feszültségek megerősödésére lehet számítani a 2010-es választások előtt, ahol a gazdasági válság mellett a magyarok roma-ellenességére helyezheti a hangsúlyt a Jobbik. A romák közül sokan a gazdaságilag inaktív kategóriába tartoznak, ami veszélyezteti a szociális rendszert, a szélsőjobb felemelkedése pedig nagyban veszélyezteti Magyarország nemzetközi megítélését. Sőt, a szélsőjobb megerősödése a politikai szereplőket radikálisabb irányba terelheti. Felminősítette Magyarországot a JP Morgan Felminősítette pénteken a magyar adósságpiaci befektetéseket a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport a gyorsan javuló költségvetési helyzetre, és a cég szerint hamarosan szintén javulásnak induló adósságrátára hivatkozva. A ház megerősítette azt a véleményét, hogy Magyarország csatlakozhat elsőként az euróövezethez a közép-európai hármak közül. A cég ehhez fűzött elemzése szerint a közép-európai térségben Magyarországon volt a legmélyebb a recesszió annak nyomán, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU támogatási programjának feltételrendszere pro-ciklikus költségvetési politikát követelt meg a kormánytól. A ház szakértői szerint ennek eredményeként Magyarország „abban az egyedülálló helyzetben van”, hogy amint a növekedés beindul, nem lesz szüksége a költségvetési politika szigorítására. Ez azt sugallja, hogy Magyarország középtávú növekedési kilátásai különösen kedvezőek - írták a JP Morgan felzárkózó piaci elemzői. Fidesz: Az MSZP kormánya nem tudja szavatolni a rendet A Fidesz szerint a hétköznapok biztonságára Bajnai Gordon jelenti a legnagyobb veszélyt. Ezt Szijjártó Péter közölte szombaton, aki szerint a kormány képtelen kézben tartani a folyamatokat, legyen szó gazdaságról vagy éppen közbiztonságról. A Fidesz elnöki stábjának vezetője mindezt a miniszterelnök nyilatkozatára reagálva közölte, aki szerint a Sajóbábonyban történtek azt a veszélyt mutatták meg, hogy a gyűlöletkeltés és a provokáció egyre nagyobb veszélybe sodorja a hétköznapok biztonságát. A kormányfő azt mondta, hogy a rendőrségnek elő kellett, és elő kell állítani azokat, akik pofozkodnak, de azok ellen is fel kell lépni, akik önbíráskodásra bíztatnak, provokálnak és tetteikkel veszélyeztetik az ország biztonságát, növelik a feszültséget. Szijjártó Péter úgy fogalmazott: az MSZP kormánya - hiába kampányol ezzel - nem tudja szavatolni a rendet és az emberek biztonságát. Hiába ígérték, nem lett több rendőr sem Sajóbábonyban, sem Miskolcon, sem máshol. Bajnainak már senki sem hisz - tette hozzá. A múlt hét végén Sajóbábonyban mintegy 40-50 helybéli vascsövekkel, fakarókkal és egyéb, sérülés okozására alkalmas eszközzel vonult a települést jelző táblához, miután megtudták, hogy a Jobbik tagjai a településre érkeznek. Egy roma nő megpofozott egy MSZP-s önkormányzati képviselőt, a helyi élelmiszerbolt vezetőjét, mert rajta kérte számon, mintha ő szervezte volna a Jobbik lakossági fórumát. Megrongáltak egy autót is. Befuccsolt a magyar demokratikus átalakulás? A magyarok kétharmada kudarcként értékeli a rendszerváltást; hatvan százalékuk szerint az embereknek ma több nehézséggel kell megküzdeniük, mint 1989 előtt. A prágai PASOS (Policy Association for an Open Society) intézet partnerei, köztük a Közép-Európai Egyetem Közpolitikái Tanulmányok Intézete által még októberben készített felmérés szerint a visegrádi négyek közül egyedül a magyarok értékelik negatívan a demokratikus átmenet „vívmányait”. Ezzel szemben tízből hét cseh, hat lengyel és a szlovákok több mint fele kedvezőbbnek látja a feltételeket az 1989 előttinél, mondta Medve-Bálint Gergő, a felmérés egyik készítője. A kutatást ezer ember megkérdezésével készítették; megállapításai szerint sok magyar embernek a demokrácia fogalma is zavaros. Ennek kiváltó okai lehetnek azok az összetett gazdasági és politikai folyamatok, amelyek a demokratikus rendszer iránti általános bizalmatlanságot idézték elő. Magyarországon inkább a materiális javakon keresztül értelmezik a demokráciát és a rendszerváltást, vagyis inkább a pénz, az anyagi javak számítanak, és ez „nagyon beszűkíti a demokrácia értelmezését” - mondta Medve-Bálint Gergő. Magyarországon a demokratikus rendszerrel szembeni nagyfokú elégedetlenség egyfelől a gazdasági tényezőkre, másfelől a politikai elittel szembeni bizalmatlanságra vezethető vissza. Elmaradt műtétek, silány gyógyszerek - spórolnak a kórházak A napokban adták át Szegeden a Közép és Kelet-Európábán elsőként alkalmazott egységes műszerparkot. A csúcstechnológiával a lehető legrövidebb időn belül elvégezhetők a diagnosztikai vizsgálatok a Laboratóriumi Medicina Intézetben. A megbízható és gyors ellátást hangsúlyozta a klinikai központjának vezetője, aki, mint kiderült, a napokban gazdasági okokra hivatkozva korlátozta a betegellátást, így csak a sürgős eseteket fogadják. Nem a szegedi klinika az egyetlen nehéz helyzetben lévő kórház, több intézmény is trükkös megoldást választ költségének lefaragása céljából. A kórházak lassíthatják a betegfelvételt, a betegellátást, kevesebbet operálnak, ezzel persze nőnek a várólisták. A kórházak sokszor bevételek kiegészítésére saját műtőjüket, eszközeiket, rendelőjüket, szolgáltatásaikat adják bérbe, van azonban, hogy a diagnosztikai eljárásokat vagy gyógyászati segédeszközeiket cserélik olcsóbbra és silány minőségűre. És nem ez a végső megoldás. A Népszabadságnak egy kisvárosi kórház igazgatója még nyáron kissé ugyan szégyenkezve, de elmesélte: a kemoterápiás betegek infúziójába már rég nem tudják belekeverni a korszerű gyógyszereket. Egymillió dollárba kerül minden amerikai katona Afganisztánban Egymillió dollárt költ évente az Egyesült Államok minden egyes Afganisztánban harcoló katonájára - állapította meg a vasárnapi The New York Times. A lap rámutatott: Barack Obama elnök alapvetően katonai döntést fog hozni, amikor elhatározza a csapaterősítést, a több tízezer újabb katona odavezénylésének azonban komoly költségvetési vonzata van. A legfrissebb belső kormányzati becslés szerint további 40 ezer katona Afganisztánba irányítása 40-54 milliárd dollárba kerülne. Ha kevesebb katona is megy a térségbe, vagy változtatnak a csapatok küldetésén, a Fehér Ház nagyjából úgy számol, hogy egy katona egy évi költsége egymillió dollár. Még egy mérsékelt afganisztáni csapaterősítés is elsöpörheti azt a megtakarítást, amelyet a tervezett 2010-es iraki csapatkivonás eredményez majd. Az Egyesült Államok védelmi költségvetése elérheti a 734 milliárd dollárt, ez 10 százalékkal haladná meg a Bush-kormány alatti legnagyobb, 667 milliárd dolláros éves katonai büdzsét. A liberális újság megjegyezte: a védelmi kiadások ilyen mértékű gyarapodása politikai gondot jelenthetne Obamának, aki küzd a minden korábbinál nagyobb államháztartási hiánnyal, a még mindig gyengélkedő gazdaság felemelésével, ráadásul egy rettenetesen drága egészségügyi reformtervet akar elfogadtatni. A katonánkénti évi egymillió dolláros költségben olyan tényezők játszanak szerepet, mint az aknabiztos csapatszállító harcjárművek biztosítása, valamint a különlegesen nehéz, hegyvidéki terep, ahol 400 dollárba is belekerülhet egy gallon üzemanyag eljuttatása a csapatokhoz. Öngyilkossági hullám az amerikai seregben Minden eddiginél többen követtek el öngyilkosságot az amerikai hadseregben az elmúlt egy év során. A katonákat ért stressz és nyomás miatt a tavalyi évben összesen 140-en dobták el maguktól az életüket, az idén elkövetett öngyilkosságok száma azonban már november közepén elérte ezt a számot. A nyilvánosságra hozott adatok az Egyesült Államok afganisztáni missziójával kapcsolatban is aggodalomra adhatnak okot. Barack Obama ugyanis további csapatokat küldene a térségbe a tálib lázadók megállítására. „Szinte biztos, hogy az idei évben több lesz az öngyilkosságot elkövetők száma a seregben. Természetesen örülnénk, ha ez nem így lenne, de sajnos ismerjük a helyzetet. Folyamatosan számokról és százalékokról beszélünk, de a valóságban minden eset mögött egy ember áll, akiknek családjaik és barátaik voltak, és akiknek még lett volna dolguk a jövőben. Minden veszteség szörnyű” - mondja a hadsereg főparancsnok-helyettese, Peter Chiarelli tábornok. A nemrég nyilvánosságra hozott adatok kizárólag a hadseregben elkövetett öngyilkosságokról szólnak. A légierőnél vagy a tengerészgyalogosoknál történt hasonló eseteket egyelőre még nem ismertették. A felmérések szerint a hadseregben az idei évben öngyilkosságot elkövetőknek csupán kétharmada vett részt külföldi bevetésben, egyötödük viszont mentális betegségektől, gyakran depressziótól, szenvedett. Megnyílt az első marihuanakávézó Amerikában Az Oregon államban található Portlandben nyílt meg az Egyesült Államok első olyan kávézója, ahol a betegek - recept ellenében - marihuánát kaphatnak és azt ott el is fogyaszthatják. Az Egyesült Államokban évek óta folyik a vita a marihuana legalizálásáról. Egy tucat államban már ma is lehet legálisan, orvosi recept ellenében fogyasztani. Eddig azonban a „betegek” csak kiváltani tudták az erre szakosodott boltokban a marihuánát, elfogyasztaniuk máshol kellett. A portlandi Cannabis Café az első olyan hely az országban, ahol el is lehet már fogyasztani a szert, elzárva természetesen a kínácsi tekintetektől. A tulajdonos, Eric Solomon szerint az üzlet forgalmát gyorsan fellendíthetik a marihuana témakörben szerveződő esküvők, filmklubok és esti mulatságok - írta a Telegraph. A kávézó zárt klubként működik, ahová csak az léphet be, akinek Oregon állam által kiállított marihuana-fogyasztási engedélye van. Jelenleg az állam 21 000 lakója rendelkezik hasonló papírral. Dr. Ternovszky Zsuzsa fogorvos KOZMETIKAI FOGÁSZAT 11704 Wilshire Blvi, Sie. 290, Los Angeles, CA 90025 A Magyar Főkoazulátus melletti épület. (bejárat a Barrington Plaza felől) Tel (310) 473-2099 * (310) 473-3099 November 27,2009
