Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-04-20 / 17. szám
Charles Simonyi élményei a világűrben Nagyon fáradt, de rendkívüli élményeket él át az első magyar űrturista. A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó Charles Simonyi ezt rádión közölte az orosz űrközponttal. A milliárdos blogot ír a kalandjáról a honlapján, amelyet hollywood-i stílusban reklámoz. Alig pár napja történt, de már történelem a bajkonuri április 7-i visszaszámlálás. Ekkor indult 25 millió dolláros all inculsive útra a magyar származású amerikai űrturista, Charles Simonyi a Szojuz-TMA-10-es űrhajón, két orosz társával, Oleg Kotovval és Fjodor Jurcsihinnal. Azóta sikeresen megérkeztek a Nemzetközi Űrállomásra. Charles Simonyi fáradt, de rendkívüli élményeket él át. Eddig minden simán megy, akárcsak a földi szimulációk során. Charles Simonyi azóta már fejjel lefelé lebegve sajtótájékoztatót is tartott a világűrből a Moszkva melletti Koroljovban lévő Repülésirányító Központban összegyűlt újságíróknak. A magyaroknak azt üzente, hogy ha magyar teljesítményekről hall, mindig büszkeséget érez. Charles Simonyi korábban testvérén, Tamáson kívül Farkas Bertalannal, az első magyar űrhajóssal is váltott néhány szót, és megköszönte neki, hogy felkészítette az útra. Huszonhét év óta ez volt az első magyar nyelvű beszélgetés a világűr és a Föld között. Simonyi honlapján az egyik érdeklődő megkérdezte, hogy ha csak egy magyar nyelvű könyvet vihetne fel, melyik lenne az. Ő Jókai Mór A jövő század regényé-t említette, mely Verne Gyula híres műveivel egy időben készült, és szerinte egy korai science fictionnak is tekinthető. De ha lehet, Madách Imre Az ember tragédiája is helyet kapna a könyvtárában. Tervei között szerepel, hogy az ISS-en lévő könyveket kiegészítve hivatalosan is elkezdi egy minikönyvtár kialakítását. Emellett egy MP3-lejátszót is vitt magával, főleg klasszikus és rockzenével, közel 1600 számmal. Attól persze nem fél, hogy unatkozna az űrállomáson - és bár a hagyományos internetkapcsolat nem áll rendelkezésére, e-maileket azért tud majd olvasni. Simonyi egyébként nagyon örül annak, hogy a magyarok büszkék az űrutazására. „A magyaroknak azt üzenem, hogy ha magyar teljesítményekről hallok, mindig büszkeséget érzek. Ezért én is örülök annak, hogy a magyarok, nem csak Magyarországon, hanem világszerte, büszkék erre az útra” - mondta egy közép-európai idő szerint szerda reggeli rövid videokonferencián az MTI-nek. Simonyi a Kárpátok koszorúja feletti egyik áthaladás során Radnóti Miklós sorait fogja felidézni: „Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent, nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.” E két sor felolvasása alatt valóban majdnem átrepüli ezt a kis országot, mivel az űrállomással közel 8 kilométer/másodperces sebességgel halad majd. Az űrturista nemcsak üdül és internetes naplót ír a 400 kilométeres magasságban, hanem négyféle kutatómunkát is végez. Péntek éjjeli negyed 2-kor Charles Simonyi HA5SIK amatőr rádióazonosító-jelén hívta a Puskás Tivadar Távközlési Technikum a Földtől 300 kilométeres távolságban keringő Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó első magyar űrturistát. A mindössze 7 perces rádiókapcsolat során hat olyan diák tehetett fel kérdéseket Charles Simonyinak, akik valamilyen módon kapcsolódtak az űrhajós édesapjához, Simonyi Károly fizikushoz. A technikum jelenlegi és volt tanulói egyebek mellett a súlytalanságról, a kísérleteiről és a Föld űrből látható képéről kérdezték a második magyar űrhajóst. „Jobban néz ki, mint a képeken, a Föld óriási, csendes, gyönyörű kék színű, a felhők árnyékát állandóan lehet látni, éjjel a villámok nagyon érdekesek, hogy milyen nagy területen mennek keresztül, és néha városokat is lehet látni” - mondta Charles Simonyi. Az űrturista elmondta, legutóbb átlósan aludt, hogy a vér ne menjen a fejébe, megjegyezte, hogy már nem fáj a háta, amiről, mint kiderült, tipikus űrhajós betegség. Charles Simonyi arról is beszélt, hogy a sugárzásmérésen kívül orvosi kísérleteket is végez, méri, hogy a sugárzás miatt mennyire romlik a különböző fémek vezetőképessége, és segít a fedélzeten lévő baktériumok nyilvántartásában is. A Nemzetközi Űrállomás 7 perc alatt haladt áf Magyarország felett, így mindössze ennyi ideig élt az összeköttetés. Ez volt az első Magyarországról indított amatőr rádiókapcsolat a Nemzetközi Űrállomással, és az első magyar nyelvű beszélgetés is. Charles Simonyi a tervek szerint április 20-án tér vissza a Földre a Szojuz űrhajóval, a diákok pedig jó utat és biztonságos földet érést kívántak a második magyar űrhajósnak. Simonyi elhúzta Stephen Colbert nótáját Ha már a Simonyi név szerepel most minden újság címlapján, essék szó egy másik Simonyiról is - ezúttal hazánk washingtoni nagykövetéről, aki ismét Stephen Colbert műsorvezető vendége volt. Simonyi András szeptemberben már fellépett az egyik legnépszerűbb, Magyarországon az MO-ás híd névadási kampánya kapcsán elhíresült amerikai humorista - Kanadában és Ausztráliában is futó - műsorában. Most az adott alkalmat a szereplésre, hogy az átlagosan 1,2 millió néző által követett programban Colbert „rasszista” kiszólásokat zúdított a magyarokra - egyebek között paprikaszippantónak nevezte őket. A konzervatív tévéseket parodizáló műsorvezető ezúttal a rádiós Don Imust figurázta ki, akit a CBS két hétre levett reggeli műsoráról, mert „kócos dróthajú ribancoknak” (nabby-headed hős) nevezte a Rutgers Egyetem női kosárlabdacsapatának többségükben fekete játékosait. A szabad szájú, humorosnak szánt műsort készítő Imus azonnal a jogvédők támadásainak középpontjába került, A1 Sharpton például az éterből való végleges kiűzetését követeli (azóta ez már sikerült is neki, különösen amióta az elnökjelölt színesbőrű Barack Obama is beleszólt a dologba, és a hirdetők is hirdetéseik beszüntetését helyezték kilátásba.) A lényeg, hogy Imust imitálva Colbert a magyarokat vette a szájára, és azt találta mondani, hogy van ugyan egy Bartókjuk, de nem tudnak gitározni. A Comedy Central csatorna Amerikában kedden éjszaka sugárzott adása végén ellenben megjelent a kamaszkora óta gitározó Simonyi, aki egy fergeteges szóló kíséretében kikérte magának a sértést. Mint mondta, Colbert a magyarokkal mellélőtt, ellenben a finnek, akik amúgy persze remek emberek, tényleg pocsékul gitároznak. A fehérfejű sas motívummal díszített gitár mellesleg egy magyar cég terméke, és Simonyi rögtön oda is ajándékozta Colbertnek, aki erre bocsánatot kért, és azt mondta: - Ja, ha nekem is van benne valami, az más. Simonyi András legközelebb április 27-én a New York-i Cutting Roomban lép fel. Zenekara, a Coalition of the Willing a bevételt a New Orleans-i zenészklinika javára ajánlotta fel. (NSZ, Horváth Gábor) Űrutazás akciós áron Egészen mostanáig az űrutazás néhányszáz szerencsés kiváltsága lehetett, akik hosszú évekig készültek a nagy kalandra. Néhány éven belül viszont az űrutazást már nem csak a tudomány sajátíthatja ki magának, hanem a turisztikai kínálatban is megjelenik a világűr, mint lehetséges utazási célpont. Az első járatokra már most kaphatók jegyek korlátozott számban, s már sikeresen tesztelték az első űrhotelt is. A hétvégén indul útnak a világ ötödik űrturistája, a magyar származású Charles Simonyi számítógép guru, aki a korábbi négy társához hasonlóan 20 millió dollárt, közel 4 milliárd forintot fizet ki élete talán legnagyobb élményéért. Az eddigi űrturisták közül az első, Dennis Tito milliárdos 2001. áprilisában repült az űrbe, s az első turisták között egy dél-afrikai fiatal milliárdos vállalkozó és egy iráni származású nő is volt. A hagyományos, többnapos űrutazásokhoz várhatóan még továbbra is dollármilliós vagyonokra lesz szükség ahhoz, hogy valaki az út árát kifizesse, de néhány hónapon belül már azok is belekóstolhatnak, akiknek ennél jóval kevesebb pénze van. A nagyobb tömegeknek szánt űrutazás azért nem lesz teljesen hasonlatos az első űrturisták által megtapasztalt élményekhez, ugyanis ők űrugrást hajtanak majd végre, azaz a világűr határát csupán súrolja majd a turistaűrhajó, s utasainak 4-5 percig nyújtja a súlytalanság élményét. Ekkor a gép nem áll hosszabb ideig Föld körüli pályára, mint például az űrrepülőgépek, csak néhány percig tartózkodik az űrben. A turistaűrhajókat az is megkülönbözteti majd a jelenlegiektől, hogy a belső kialakításuk sokkal inkább egy repülőgépre emlékeztet, mintsem űrhajóra. Kényelmes ülésekkel és a lehetőségekhez mérten nagyméretű ablakokkal látják el a járműveket, hogy a sokat fizető utasok számára minél tökéletesebb legyen az élmény, s a székek között elegendő helyet hagytak az utasoknak a súlytalanság kiélvezésére is. Természetesen a leendő űrturistáknak is át kell esniük majd egy felkészülésen, de ennek időtartama és nehézségi foka is jóval kisebb lesz a jelenleginél. Az idegenforgalmi szolgáltatásként is hamarosan nyereségessé váló űrturizmus legismertebb úttörője Richard Branson, a Virgin vállalatbirodalom milliárdos vezetője. A Virgin volt az első nagyobb vállalat, amely komolyabb összegekkel támogatta a polgári célú űrrepülés és az első magánűrhajó, a Búrt Rután által tervezett Spaceship One tervezését és építését. Az űrhajó azóta háromszor járta meg a világűrt, s már befejezéséhez közeledik a következő típus, a már utasok szállítására is alkalmas változat, a SpaceShipTwo építése. Branson tavaly ősszel egy New York-i kiállításon mutatta be az űrhajó futurisztikus belső kialakítását a nagyközönségnek. Branson űrturisztikai cége, vagy űrrepülési társasága, a Virgin Galactic jelenleg is árusítja jegyeit az első űrjáratok fedélzetére, amelyek közül az első várhatóan 2009-ben startol majd. A tikett nem kevesebb, mint 200 ezer dollárba kerül, de már eddig is több mint százan fizették be a mintegy 37 millió forintnak megfelelő összeget az útra, ami előrevetíti a vállalkozás sikerét. Az építők által álmodott 10 ezer dolláros jegyekre ugyan még várni kell egy kicsit, de a 200 ezer dolláros utazást már annyian azért megengedhetik maguknak, hogy a vállalkozás busásan megtérüljön. A turistaűrhajók kilövésére jelenleg is épül egy multifunkcionális űrkikötő Új-Mexikóban, amelyet több cég is használhat majd, de a Virgin Galactic honlapján közzétett információk szerint Duhajban és Svédországban is lesz majd kereskedelmi célú űrkikötő. A turistaűrhajók járatai iránt már most hatalmas az érdeklődés és Richard Branson szerint az űrutazás költségeit néhány évtizeden belül radikálisan lehet majd csökkenteni, ezzel pedig megnyílik a lehetőség a tömeges űrturizmus számára. S, hogy mennyire komolyan gondolják a Virgin Galactic-nél és más, az űrturizmusban érdekelt vállalkozásnál a turisztikai célú űrutazást, jól mutatja, hogy már egy Föld körüli pályán keringő állandó űrhotel tervezését és tesztjeit is megkezdték. A Virgin Galactic üzemeltetési igazgatója, Alex Tai - aki egyébként a cég 2009- re tervezett első kereskedelmi űrhajóját vezeti - már tárgyalásokat is folytatott egy amerikai szállodaipari befektetővel, Robert Bigelow-val. A Bigelow Aerospace nevű vállalkozás űrkapszulák kifejlesztésével foglalkozik és a Virgin Galactic-cel közösen azt remélik, hogy az évtized végére megjelennek az első igazi űrturisták, akik a jelenleginél jóval alacsonyabb áron juthatnak hozzá a nem mindennapi utazáshoz. A két cég egy tesztváltozatot, a Genesis-l-et már földkörüli pályára is állított a tavalyi év elején. Az első vendégek ugyan minimális kényelmet élvezhetnek majd az űrhotel fedélzetén, de a kilátás és a látvány valószínűleg mindenért bőségesen kárpótol majd. ^ 7 j Április 20, 2007
