Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-01-12 / 3. szám
AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL • WEEKLY NEWSPAPER If not received in time, please report to 1-800-275-8777 Sólyomban és Gyurcsányban csalódtak leginkább A Szonda Ipsos legfrissebb elemzése szerint mástél évtizede nem veszítettek annyit presztízsükből a magyar politikusok, mint tavaly. A közvélemény-kutató cégnek a Népszabadságban megjelent adatai szerint a népszerűségi átlagpontszám 1991-től 2006 elejéig 54-ről 47-re esett, év végre pedig még tovább, 39-re romlott a mutató. A felmérés szerint a legnagyobb presztízsveszteséget az államfő szenvedte el: Sólyom László népszerűsége 18 ponttal esett. Gyurcsány. Ferenc miniszterelnök megítélése 15 ponttal romlott tavaly, és átlagosan 6-10 ponttal lett alacsonyabb a nészerűségi indexe a többi kormánypárti politikusnak is. A Szonda Ipsos kutatásából ugyanakkor az is kiderült, hogy ez nem járt együtt az ellenzéki politikusok presztízsének növekedésével. 2006-ban legtöbbször - nyolc alkalommal - Szili Katalin állt a rangsor elején, Sólyom László négyszer volt listavezető. A lista élén most Szili Katalin házelnök áll 50 ponttal, a népszerűsége két ponttal csökkent. Őt követi Dávid Ibolya, az MDF elnöke, majd Sólyom László köztársasági elnök. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a hatodik, 43 ponton áll, a népszerűsége nem változott. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tizenötödik. A kormányfő 36 pontos a népszerűsége egy pontos csökkenést jelent a korábbi felméréshez képest. Olcsóbb az autózás, mint a buszozás Pesten Autó vagy tömegközlekedés? Melyik éri meg jobban? A BKV drasztikus újévi vonaljegyáremelése következtében- miközben a környezettudatos gondolkodás nyilván sokakat fordítana a tömegközlekedés felé- anyagi okokból Budapesten inkább gépkocsival éri meg közlekedni. Egy liter benzin átlagosan 255 forintért kapható, egy BKV- vonaljegyért pedig majdnem ennyit, 230 forintot kell fizetni. Ebből kiszámolható, hogy egy 8 literes átlagfogyasztású benzinüzemű autó a vonaljegy áráért körülbelül 10 kilométert képes megtenni. Mennyibe kerül például, ha a Moszkva térről kívánunk eljutni a Kelenföldi pályaudvarig? Nos, az öt és fél kilométeres távot autóval 14 perc alatt tehetjük meg, 112 forintos költséggel. Ugyanerre a BKV-val mindenképpen legalább kétszer át kell szállnunk. Az útiköltség tehát 460 forint. Most pedig nézzünk egy pesti példát. A cél, hogy a Hősök teréről eljussunk a városközpontba, a Deák térre. Ez a 3 kilométeres távolság autóval 7 perc alatt tehető meg, 61 forintos költséggel. Ugyanez a földalattival, átszállás nélkül: 230 forint. Az első esetben tehát 112 forint aránylik a 460-hoz, a másodikban pedig 61 a 230-hoz, ami egyaránt azt jelenti, hogy a tömegközlekedés mintegy négyszer annyiba kerül, mint az autózás. Végül még annyit, hogy az elmondottak taglalásakor figyelmen kívül hagytuk, hogy a fenti gazdaságossági számítás fokozottan igaz, ha az autóban két vagy több ember utazik. Mindenki veszít a fővárosi tömegközlekedés jegy-áremelésével a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője szerint. Lenkei Péter azt mondta: a BKV-nak nem jelent komoly hasznot, az utazóknak pedig színvonalasbb szolgáltatást a drágítás. A szakember állítja: amekkora bevétel többletet hozna az áremelés, annyi kiesést is okoznak a bliccelők, vagy az inkább autót választó utasok. Izrael atomcsapásra készül Irán ellen? Taktikai atomfegyverekkel mérne csapást Izrael az iráni nukleáris létesítményekre, és már el is készültek az erről szóló tervek - írta a Sunday Times. A brit lap forrásai szerint azonban Izrael legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok aligha járulna hozzá egy ilyen támadáshoz. Az újság izraeli katonai forrásokat idéző beszámolója szerint két izraeli légi század gyakorolja alacsony hatóerejű atomtöltettel felszerelt bunkertörő bombák bevetését. A The Sunday Times szerint Izrael három olyan, Teherántól délre fekvő elsődleges célpontot azonosított, amely részese az iráni atomprogramnak. A tervek szerint először hagyományos töltetű, lézervezérelt bombák ütnének rést a föld alatti létesítmények falán, és rögtön ezután atomrakétákat lőnének ki a telepre. Ezek mélyen a felszín alatt robbannának. A vasárnapi brit lap értesülése szerint izraeli harci pilóták az elmúlt hetekben Gibraltárig repültek, gyakorolva az iráni célpontok elleni 3200 kilométeres bevetést. A The Sunday Times által idézett izraeli források egyike úgy fogalmazott, hogy „egyetlen bevetés, egyetlen csapás, és vége az iráni atomprogramnak”. A lap megjegyzi: ez lenne az első nukleáris támadás azóta, hogy az Egyesült Államok 1945-ben atombombát dobott Hirosimára és Nagaszakira. A lap értesülése szerint az iráni célpontok ellen bevetendő izraeli fegyverek hatóereje egyenként a hirosimai bomba tizenötödé lenne. Az izraeli hadvezetés a lap szerint a hagyományos fegyvereket már nem tartja elégségesnek a jól védett iráni dúsító létesítmények megsemmisítéséhez, mivel ezek közül néhányat húsz méternyi beton és szikla alá építették. Több szakértő figyelmeztetése szerint ugyanakkor az iráni megtorlás egy ilyen támadás után a Nyugat olajellátásának félborításától a zsidó célpontok ellen világszerte elkövetett terrortámadásokig terjedhet. Amerikai szakértők az a lehetséges következmények közé sorolják a széleskörű tiltakozó megmozdulásokat, amelyek megingathatják a Nyugat-barát iszlám rendszereket is. Az izraeliek azonban állítólag úgy számolnak, hogy az Izrael elleni iráni katonai megtorlásnak határt szabna az újabb csapástól való félelem. Az amerikai védelmi minisztériumhoz közeli források ugyanakkor azt mondták: az Egyesült Államok aligha adná hozzájárulását atomfegyverek bevetéséhez. Egyes washingtoni illetékesek kétségbe vonták azt is, hogy Izrael meg merné kockáztatni az Irán elleni támadást. Egy névtelenséget kérő magas rangú izraeli illetékes „abszurdnak” nevezte a brit lap felvetését. Megoldódna Magyarország földgázgondja Hatalmas földgázkészletet találtak Makó térségében. A sikeres kutatást végző TXM Olaj- és Gázkutató Kft. ügyvezetője, Szabó György szerint 600 milliárd köbméterre becsülhető a gázvagyon. A Makó környékén lévő földgáz akár ötven éven keresztül elláthatná Magyarország földgázigényét. A már tavaly nyáron megtalált gázkészlet jelentős hányada egy különleges geológiai szerkezetben helyezkedik el a makói árokban, 6-10 ezer méter mélységben. Ez a gázkészlet a „hagyományos” technológiával már nem, csak különleges technológiával hozható a felszínre, és jelenleg úgy tűnik, még így is gazdaságosan. A földgáz ipari kitermelése várhatóan a nyáron megindul. Szinte példátlan tavaszi idő Magyarországon Lassan kifogyunk a jelzőkből, ami az időjárást illeti. Újabb meleghullám alakul ki Magyarország térségében, miközben szinte még nem is volt tél, a hőmérsékletek messze meghaladják az ilyenkor szokásos értékeket. Csak helyenként lesznek kisebb hajnali fagyok, hónak pedig a nyomát sem látni. A most kibontakozó meleghullámnak még csak az elején tartunk, de máris megdőltek az évszázados melegrekordok Budapesten. Világszerte enyhe az idő, rekord meleg hétvége volt New Yorkban, de Montreálban sem sokkal jobb a helyzett, pedig itt évi 42 millió tonna havat takarítanak el normális években. Londoni időjósok rekord meleg évet jósolnak 2007-re. A szokatlan meleg a pozitív hatások mellett nagy ökológiai veszélyeket is hordoz magában. A növények korán megindult fejlődését katasztrofálisan érintené egy erősebb fagy: Beigazolódhat Szaddám jóslata Az esetleges amerikai csapaterősítés már nem segíthet: a télekezetközi ellentétek részekre fogják szaggatni Irakot - összegezte több szakértő véleményét egy amerikai lap. A volt Iraki diktátor halála előtt azt mondta: Szaddám nélkül Irak nem létezik. Névtelenséget kérő illetékesek a Pentagonból csütörtökön közölték: a tervezett 8-9 ezer fős csapaterősítés javarészt Bagdad védelmét szolgálná. Miközben a legtöbb elemző azt fontolgatja, milyen irányt kíván szabni az elnök az amerikai Irak-politikának, a The Christian Science Monitor szinte eldöntöttnek tekinti az amerikai csapatok létszámának átmeneti növelését. Csakhogy a Bush-kormány elkésett ezzel a lépéssel - értékelte a konzervatív újság. A tekintélyes bostoni napilap szerint Irakot már valószínűleg semmi sem menti meg a több részre tagolódástól, aminek nyomán fel fognak erősödni az erőszakos etnikai tisztogatások. Az amerikai csapaterősítés legfeljebb elodázhatja az arab állam szétesését. Michael O’Hanlon, a Brookings Intézet külpolitikai szakértője azt tanácsolja a Bush-kormánynak: leginkább azzal javíthat a helyzeten, ha segít az irakiaknak áttelepülni azokba az országrészekbe, ahol nagyobb biztonságban érezhetik magukat. Erre a fajta rendezési közreműködésre már volt példa: az Egyesült Államok hasonlóan cselekedett Boszniában is. A kutató úgy látja, hogy a boszniai megoldás alkalmazása minden olyan politikánál jobb, amely a jelenlegi törekvésekre hasonlít, mivel a bagdadi egységkormány megteremtésének célja kudarcot vallott. A kérdés most már az, milyen elv alapján osszák fel Irakot! A döntő tényező valószínűleg az olajkincs elhelyezkedése lesz - mutatott rá. O’Hanlon szerint a lakosság áttelepítésével meg lehetne akadályozni a balkáni típusú etnikai mészárlások kiteljesedését. A felekezetközi harcok miatt havonta 100 ezren hagyják el lakhelyüket. A Brookings szakértője úgy értékelte, hogy a lehetséges bosszútisztogatások egynegyede-egyharmada már végbement. AMERICAN HUNGARIAN FOUNDATION 300 SOMERSET ST. - P.0. BOX 1084 F NEW BRUNSWICK, NJ 08903
