Amerikai Magyar Hírlap, 2007 (19. évfolyam, 1-50. szám)
2007-01-12 / 3. szám
Szarvasmarhák ezrei pusztultak el a hóviharokban Több ezer szarvasmarha pusztult el az Egyesült Államok középnyugati részén tomboló hóviharok következtében, a Kansas City Star nevű napilap pénteki száma szerint Kansas államban mintegy ezer. Kansas kormányzója, Kathleen Sebelius azon aggodalmának adott hangot, hogy az elpusztult állatok száma súlyosabb méreteket ölthet. A rendkívüli időjárás miatt leginkább érintett 44 körzetben 3,7 millió szarvasmarhát tartanak. Egy másik napilap úgy értesült, hogy a hóviharok következtében több mint 60 ezer háztartás maradt áram nélkül. A rendkívüli idő a szomszédos Colorado államot is súlyosan érintette, ahol hat körzetben már több mint 3500 szarvasmarha pusztult el. Colorado államban, a Sziklás-hegységben, a hófúvások miatt szorult helyzetbe került szarvasmarhákat légi úton próbálják ellátni élelemmel. Egy január 1-jei légi helyzetfelmérésből kiderült: mintegy 100 helyszínen zárta körül a hó szarvasmarhák kisebb-nagyobb csoportjait. Az állatok egy része napok óta nem jut takarmányhoz és vízhez, így tartani lehet attól, hogy elpusztulnak. 1997-ben hófúvás miatt 30 ezer állat veszett oda a coloradói farmokon. A jelenlegi hóvihar - két héten belül a harmadik - minden eddiginél súlyosabb és a közlekedésben is komoly gondokat okozott. A halálbüntetés ellen tiltakoznak a Colosseum fényei Rómában elrendelte a Colosseum kivilágítását a főpolgármester Szaddam Húszéin kivégzése után egy héttel. Walter Veltroni az akcióval a halálbüntetés moratóriumáról szóló kezdeményezés támogatását szeretné kifejezni. Romano Prodi olasz miniszterelnök kedden jelentette be, hogy kampányt indít az ENSZ-ben a halálbüntetés világszintű betiltásáért a Szaddam Húszéin egykori iraki elnök kivégzéséről vasárnap nyilvánosságra került magánfelvételek miatt. Helytelenítette a kivégzés képeinek nyilvánosságra kerülését a Vatikán félhivatalos lapja, a L’Osservatore Romano is. A Colosseumot minden évben kivilágítják november 30-án, a halálbüntetés elleni világnapon, és akkor is, ha a világban valahol megváltoztatnak egy halálos ítéletét vagy eltörlik a legsúlyosabb büntetést. A síita vezetésű iraki kormány még a december 30-án kezdődött Eid-ünnep előtt kivégeztette a volt elnököt. Az első híradások még arról szóltak, hogy vele együtt végeztek ki két másik elítéltet, ezek egyike Szaddám féltestvére, Barzan al-Tikriti, a másik pedig Awad Hamad al-Bandar egykori főbíró volt. Később Núri al-Máliki iraki kormányfő az Irakija televíziónak azt mondta, hogy Tikríti és Bandar ítéletét az id al-ahda muzulmán vallási ünnep vége után hajtják végre. Egyre kevesebb a halálbüntetés az Egyesült Államokban Tavaly hozták a legkevesebb halálos ítéletet az Egyesült Államokban 1976 óta, amikor a legfelsőbb bíróság újra bevezette a tengerentúlon ezt a büntetésnemet - jelentette a Newsmax amerikai hírportál. Az amerikai bíróságok 114 halálos ítéletet hoztak 2006-ban, a megelőző évi 128-cal szemben. Még 1977-ben, a halálbüntetés újrabevezetését követő esztendőben is több, 137 ilyen ítéletet róttak ki. A csúcsot 1996-ban jegyezték fel, 317 ilyen ítélet született. A kivégzések száma is a legalacsonyabbra süllyedt az utóbbi évtizedben. Tavaly 53 kivégzést hajtottak végre, 2005-ben 60-at. A legtöbb - 98 - embert 1999-ben végezték ki az utóbbi három évtizedben. Németország ismét barátkozna Amerikával Angela Merkel, az Európai Unió soros elnökeként elsőként Amerikába látogat. Merkel ellene megy a kimondatlan európai Amerika-utálatnak azzal, hogy hangsúlyozzam Európának nincs más értékalapú szövetségese, mint Amerika. Angela Merkel - ellentétben elődjével, Gerhard Schröderrel és ellentétben oly sok európai vezetővel - meglehetősen nagyra tartja vendéglátóját, George Busht. Semmiképpen sem tekinti bugyuta, bábfigurának, ahogy azt kimondva- kimondatlanul a világ sok részén komoly, befolyásos emberek teszik. Az, hogy irány Amerika, átvitt értelemben azt jelenti, hogy Angela Merkel sokkal szorosabb kapcsolódást akar az Egyesült Államok és Európa között, mint az az utóbbi néhány évben jellemző volt. Túdniillik, az Atlanti-óceán északi térségének két oldala között sokat romlott a viszony, egyebek között az iraki háború miatt. Angela Merkel egy friss újságinterjúban nemcsak katonai, hanem gazdasági tekintetben nevezi stratégiai jelentőségűnek Amerika és Európa viszonyát. Európai állam- vagy kormányfő szájából még soha el nem hangzottak olyan mondatok, mint - idézem - Amerikának és Európának közös gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie, tudniillik az Ázsia és Dél-Amerika jelentette egyre nagyobb konkurenciával. Gazdasági, minőségi értékközösség Európa számára csakis az Egyesült Államokkal létezik, nincs más igazi érték alapú szövetségese Európának, csak Amerika. Január 12, 2007 ÍD AMERIKAI lefagyar Hírlap Az oroszok elzárták a Barátságot Bár biztosítékot nem kapott Magyarország, mégis úgy gondolják, hogy egy héten belül megoldódhat a hétfő óta tartó kőolaj-szállítási probléma, amióta nem érkezik olaj a Barátság kőolajvezetéken. Magyarországon egyébként pánik nincs, sőt inkább kivárnak a szerdai árcsökkentés előtt az emberek a tankolással. A Barátság kőolajvezeték Fehéroroszországon keresztül vezet Közép-Európába. A fehéroroszok korábban bejelentették, hogy tonnánként negyvenöt dollár „tranzitdíjat” számolnak fel az országon keresztülfutó vezetékeken szállított orosz olajért. Az orosz olajszállító megtagadta a fizetést, és azzal vádolja Fehéroroszországot, hogy több mint 70 000 tonna olajat csapolt le illegálisan a Barátság vezetékből. A gazdasági miniszter szerint nem okoz gondot a hazai ellátásban és áremelkedést sem eredményez, hogy hétfő óta nem érkezik olaj. Kóka János szerint a kieső mennyiséget teljes egészében lehet pótolni: rövid távon a mintegy 90 napos hazai kőolajtartalékból, hosszabb távon az Adria vezetéken keresztül. A hazai kőolajkészleteket fokozatosan elkezdik felszabadítani, ha addig nem indul újra az orosz szállítás - erősítette meg a miniszter. A magyar lakossági gáz volt tavaly a legolcsóbb Az Európai Unió minden tagállamában nőttek a gázárak a háztartások számára tavaly, kivéve Magyarországot, ahol az ár egy százalékkal csökkent egy év alatt, 2005. július és 2006. július között, derült ki az EU statisztikai hivatalának szerdai összesítéséből. A statisztika szerint uniós összehasonlításban tavaly júliusban Magyarországon voltak a legalacsonyabbak a gázárak a háztartások számára, gigajouleonként kevesebb mint 5 euróval. Az uniós átlag 14 euró volt, de például Dániában 35 eurót, Svédországban 25 eurót kellett fizetni egy egységért. Az ipari szektorban Magyarország valamivel 8 euró fölötti árral a „középmezőnyben” van, a 9,22 eurós uniós átlag közelében. Itt Észtország a legolcsóbb alig több mint 3 eurós árral, míg Svédország a legdrágább 13 euróval. ELSZÁMOLÁS Az Egyesült Magyar Ház és a Gyulai Zenei Napok Alapítvány közös rendezésében 2006. december 3-án tartott Neszlényi Judit díszvacsoráról Bevétel jegyekből 1,780.00 Donations 406.00 Bevétel összesen $2,186.00 Kiadás élelmiszer, dekoráció 442.29 Tisztító 119.00 Takarítás 50.00 Főzés 200.00 Felszolgálás 120.00 Hirdetés 217.00 Kiadás összesen $1,148.29 Tiszta bevétel $1,037.71 Ebből megállapodás szerint fele a VII. Gyulai Napokra $518.65 #2168 Aláírások: Adler Júlia pénzügyi titkár, elnök, társrendező Vészfékkel a kormány ellen Vonatok vészfékes megállításával tiltakozna a tanulók utazási kedvezményének megvonása ellen egy új diákszerveződés. A Vészfék Mozgalom azt várja a kormánytól, hogy „azonnal vegye le tolvaj kezét” a kedvezményről. Ha nem, január 19-ig vészfékek meghúzásával a teljes vonatforgalmat megbénítanák. A mozgalmat a Magyar Hírlap információi szerint több száz olyan diák kezdeményezte, akik igazságtalannak érzik a kormánynak azt a döntését, hogy meg akarják vonni a tanulók 67,5 százalékos utazási kedvezményét. A mozgalom szerint „megszorításokra bizonyosan szükséges van, hiszen a szétrabolt országot valahogy helyre kell állítani. De mindezt aligha lehet azzal előmozdítani, hogy az ország jövőjét jelentő ifjúságot megsarcolják”. A szervezet ezért arra szólította fel a kormányt, hogy azonnal vegye le kezét a 67,5 százalékos kedvezményről. A kezdeményezők azzal fenyegetnek, hogy ha január 18-ig nem kap kedvező választ a kormánytól, akkor „a Vészfék Mozgalom köré szerveződött ifjúság a vasúti forgalmat megbénító akciókba kezd”. Ennek jegyében január 19-től kezdődően különböző vonalakon és meghatározatlan időben” sorozatosan megállítják a vonatokat a vészfék meghúzásával. A szervezők szerint országos viszonylatban, tömeges jelenségként ez megbéníthatja akár a teljes vonatforgalmat is. Azt ígérik, az akciót mindaddig folytatják, amíg vissza nem kapják az utazási kedvezményt. A Magyar Hírlap emlékeztet arra, hogy a vészfékk indokolatlan használata legfeljebb hatezer forintos bírságot von maga után, ez ugyanis csak a csomagbiztonságot veszélyeztető cselekménynek számít. A diákszervezet később felhívást tett közzé, hogy támogatói mégse húzzák meg a vészfékeket a balesetveszély miatt. Csillapíthatatlan a felvásárlási láz Fájdalomcsillapító-felvásárlási láz tört ki a patikákban Magyarországon, tízesével viszik az emberek a most még recept nélkül kapható pirulákat. A nagykereskedők szerint ötszörösére nőtt a forgalom, a hiányt, ahogy tudják, igyekeznek pótolni.- Mindenki spájzol, hogy minél tovább kitartson a készlete a megszokott fájdalomcsillapítójából, van, aki tízesével viszi a most még recept nélkül kapható népszerű gyógyszereket - mondták több patikában is. A nagykereskedők most a készletek folyamatos feltöltésével vannak elfoglalva: Fellner Antal, a Hungaropharma egyik vezetője szerint az elmúlt napokban a megszokott mennyiség ötszöröse fogyott, már több helyen nem tudják teljesíteni az igényeket. A felvásárlási lázat talán nem csillapította volna, ha legalább a gyártókat és a kereskedőket előre értesítik a változásokról, a helyzet kezelését viszont ez megkönnyítette volna. Az emberek azonnali vásárlással reagáltak ugyanis az egészségügyi tárca bejelentésére, miszerint egy csomó gyógyszer, többek közt az Algopyrin, a Quarelin, a Demalgon és a Germicid hamarosan receptkötelessé válik. A minisztérium egy hatóanyag, a metamizole miatt döntött így. Indoklásuk szerint ugyanis ennek mellékhatásaként súlyosan csökkenhet a fehérvérsejtek száma, vagy akár allergiás sokk is bekövetkezhet. Éppen emiatt többek közt Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban vagy Spanyolországban már régóta csak receptre árusítják ezeket a szereket, a skandináv országokban, illetve Franciaországban pedig ki is vonták őket a forgalomból. Amerikai MAGYAR HÍRLAP American Hungarian Journal * Weekly Newspaper (USPS - 006 -161) Megjelenik minden pénteken, kivéve július első két hetét Published weekly, except first two weeks of July PUBLISHED BY: Amerikai MAGYAR HÍRLAP, Inc. 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Tel. (323) 463-6376 * Fax: (323) 463-6186 E-mail: amhirlap@sbcglobal.net KIADÓ: JULIUS JANCSO - PUBLISHER FŐSZERKESZTŐ: SUSAN JANCSO - EDITOR SZERKESZTŐ: HEGEDŰS ATTILA - EDITOR FŐMUNKATÁRSAK CLAIRE KENNETH (tb.), Dr. CSETŐ ILDIKÓ, FÖLDES TAMÁS, Dr. FRIEDMAN ANDREW, TOMKA TIVADAR, VOISIN ÉVA MUNKATÁRSAK HORVÁTH BEATRIX, GYENGE CSABA Előfizetés csekk vagy Money Order beküldésével: az USA-ban egy évre $36. USD, fél évre $21. USD Kanadába egy évre $56. USD, fél évre $31. USD Külföldre (Kanada kivételével) egy évre $96. USD, fél évre $51. USD PERIODICALS postage paid in Los Angeles, CA POSTMASTER - Send address changes to: Amerikai MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Ave. #1, Los Angeles, CA 90004 Beküldött kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk vissza. Minden cikkért szerzője felelős. A közölt írások nem szükségszerűen egyeznek meg a szerkesztőség véleményével. A lapunkban megjelent cikkek és hirdetések még kivonatosan is csupán írásbeli engedélyünkkel vehetők át, vagy sokszorosíthatók. A published ad is the result of a mutual agreement between publisher and advertiser and does not necessarily indicate continued publication. For signed articles, only their authors can be held responsible.
