Amerikai Magyar Hírlap, 2006 (18. évfolyam, 1-50. szám)
2006-03-10 / 11. szám
Amerikát felfalják a hangyák Az Amerikai Egyesült Államok 14 államát diadalmenetben meghódító vörös tűzhangya (Solenopsis invicta) nem kímél sem embert, sem állatot, de még a villanyvezetékeket sem, s az évente milliárd dolláros károkat okozó élőlények megfékezése egyre égetőbb kérdéssé vált. Robert Vander Meer amerikai biokémikus a hangyák kémiai kommunikációs rendszerét, a feromonokat kutatta: életéből négy évet szánt a hangyák megfékezésének problémájára, de 25 év sem volt elegendő - mondta el a kutató a New Scientist című brit tudományos folyóiratban megjelent interjúban. Annyi azonban ismertté vált: a hangyák elleni küzdelmet vonzó és taszító feromonokkal lehet felvenni. Csalival össze lehet gyűjteni és szelektíven lehet elpusztítani a vöröshangyákat, hogy más hangyafajok megmaradjanak. A másik lehetséges módszer: megkeresni Dél-Amerikában a tűzhangyák természetes ellenségeit. Ilyen ellenség például egy néhány milliméteres légyfajta, a Pseudacteon, amely a hangyák testébe helyezi petéit. A kikelő lárva a hangya fejébe vándorol, és olyan enzimet termel, amelynek hatására a hangya gyakorlatilag darabokra esik szét. A többi hangya a fejet a szemétdombra viszi, ahol nyugodtan kifejlődhet a következő légygeneráció. A vörös tűzhangyák meghódították már Ausztráliát, Új-Zélandot, Kínát, Tajvant, Hongkongot, Malájföldet és Mexikót, és fenyegetnek minden meleg éghajlatú országot. Észak- Amerikába az 1930-as években Dél-Amerikából Alabamába, Mobile város környékére hurcolták be. Mivel nem volt természetes ellenségük, gyorsan elszaporodtak az Egyesült Államok egész dél-keleti részén. Jelenleg egy hektár földön tipikusan 300 hangyacsalád él, mindegyikben negyedmillió hangya dolgozik. A hektáronkénti 20-30 kg hangya már nem elhanyagolható biomassza. Az Egyesült Államokban eddig mintegy 80 hangyacsípéses halálesetet tartanak nyilván. A népesség egy százaléka hiperérzékeny a hangyacsípésre. A fertőzött területeken a statisztikák szerint 3-4 év alatt mindenkit legalább egyszer megcsípnek a hangyák. Ha valaki odakap, a megzavart állatka feromonnal vészjelzést ad le, és mintegy vezényszóra minden hangya csípni kezd. A tűzhangyák kiszorítják a közönséges hangyákat, megtámadják a földön fészkelő madarakat és a veteményeket. Texasban a kipusztulás fenyegeti miattuk egy kis énekesmadarat, a csigák könnyű prédának számítanak, de ha egy őz hangyaboly közelében hozza világra kicsinyét, annak sincs sok esélye. Ha egy hangya villanyvezetékek közé kerül, és megrázza az áram, vészjelzést ad le, amivel odahívja a többi hangyát. Az áram ezeket is megrázza, ezek is vészjelzést adnak, s lavinaszerűen odagyűlő biomasszától egyszer csak tönkremegy az elektromos rendszer: a károk csak Texas államban évi 140 millió dollárjába kerülnek az energiaszolgáltatóknak és a távközlési cégeknek. Csak a mezőgazdaságban évi 750 millió dollárra teszik a hangyák okozta károkat, amelyek az egész Egyesült Államokban - az orvosi ellátás költségeit is beleszámítva - meghaladják az évi 5 milliárd dollárt. Megjósolható a DNS-ből a vezetéknév Törvényszéki orvosszakértők is alkalmazhatják majd azt a brit kutatási eredményt, amely szerint egy bűnügy helyszínén található DNS-minta alapján következtetni lehet a gyanúsított vezetéknevére. A genetikai kapcsolat feltárásán alapuló módszer nem tökéletes, mégis fontos nyomozati eszköz lehet, írja a BBC. A brit Leicester Egyetem kutatócsoportjának módszere a férfiak Y-kromoszómájának vizsgálatán alapul. A sejt genetikai információit hordozó DNS, kromoszómának nevezett makromolekulákba van csomagolva. Az Y-kromoszóma kizárólag a férfiak genetikai kódjában létezik, és apáról fiúra száll - csakúgy, mint a vezetéknév. „Egy bizonyíték sem alapozhat kizárólag az Y-kromoszómára, de módszerünk nyomozati eszközként segítséget jelenthet a gyanúsított azonosításában” - mondta Mark Jobling, a Leicester Egyetem professzora. '^TRieghivo A Magyar Köztársaság Főkonzulja és az Egyesült Magyar Ház vezeősége szeretettel meghívja március 12-én vasárnap 3:00 órakor az Exposition Parkban, (Vermont Avenue és a 39 street kereszteződésénél, LA) a Kossuth szobornál tartandó 1848-49-es SZABADSÁGHARC emlékére rendezendő koszorúzási ünnepségre Ünnepi beszéd: Bősenbacher Ferenc A műsorban fellépnek: Finta Ilona, Fizli Magdi, Fizli Lali, Kodály Kórus, Kárpátok Búzavirág tánccsoport Zongoránál Neszlényi Judit Maxim András t Műsort összeállította, rendezte és az összekötő szöveget mondja Óss Enikő és az azt követő 4:30-kor a Magyar Házban (1975 Washington Blvd, Los Angeles, CA 90018) tartandó ünnepségre és műsoros fogadásra Szünetben büfé és üdítőitalok. Információ: Éva Maria Matte 310-874-6219 www.magyarhazla.com Cápákkal akar kémkedni az amerikai hadsereg Az Egyesült Államok hadseregének tudósai olyan elektronikus agyi implantátumot fejlesztenek, amelynek segítségével távirányítású víz alatti kémekké, vagy akár fegyverekké is változtathatják a cápákat. A Pentagon által finanszírozott kutatócsoport azt reméli, hogy az agyba beültetett implantátum segítségével irányítani tudják majd a ragadozókat, és meg is tudják majd fejteni, mit érzékelnek. így alkalmasak lennének a cápák például tengeri járművek követésére. Bár a hidegháború idején mindkét oldal idomított delfineket és gyilkos bálnákat félkatonai feladatokra, ez a mostani valószínűleg az első alkalom, hogy a hadsereg ennyire komolyan veszi az állatokban rejlő lehetőségeket. A cápák ugyanis rendkívül csendesen mozognak a víz alatt, érzékelik a legfinomabb elektromos tereket, és követni tudják a vegyi anyagok nyomait is - írja a New Scientist. A kutatásnak persze nem csupán a katonai felhasználás a célja. A tudósok azt várják, hogy a cápák agyába ültetett implantátumok segítenek jobban megérteni az állatok és környezetük közötti kapcsolatot, és előrelendítik majd az emberi bénulás legyőzésére irányuló kutatásokat is. 200 éven belül eltűnhetnek a szőkék A szőke, kék szemű nő Észak-Európában alakult ki a jégkorszak végén, evolúciós anomáliaként, amelynek célja a feltűnéskeltés volt a ritka férfinépességért folytatott versenyben - legalábbis ez a végkövetkeztetése annak a géntudományi kutatásnak, amelynek eredménye a héten jelenik meg Nagy- Britanniában. A skóciai St. Andrews egyetem megbízásából elvégzett nemzetközi kutatás azt mutatta ki, hogy 10-11 ezer évvel ezelőtt még kizárólagos volt a sötét haj és szem, ami egyébként a mai napig jellemző az emberiség túlnyomó többségére. Akkoriban azonban a hideg északon, a visszahúzódó jég által hátrahagyott tundrákon nem termett olyan növény, amely emberi fogyasztásra alkalmas lett volna, és csak a vadászattal megszerezhető vadhús állt rendelkezésre élelmiszerforrásként. A hosszú és veszélyes vadászatokon viszont a férfiak közül sokan odavesztek, így a nők aránya a férfiakéhoz képest jelentősen megnőtt. A világosabb haj- és szemszín, ami korábban csak ritka mutációként fordult elő, ebben a környezetben előnynek bizonyult a kevés férfiért folytatott ádáz versenyben, és a szőke fejszőrzet evolúciós mércén mérve igen gyors elterjedése Észak- és Kelet- Európában a szakértők szerint azt jelzi, hogy a szőke haj kifejezetten kiválasztási szempont volt. A kutatás szerint a hajszínt meghatározó, MC1R jelű génnek Európában legalább hét variánsa van, és ezen a földrészen világviszonylatban szokatlanul széles a haj- és szemszínválaszték. A szokásos evolúciós folyamattal az ilyen gazdag színkészlet kialakulása mintegy 850 ezer évig tartott volna, ám a modem ember csak 35-40 ezer évvel ezelőtt jutott el Afrikából Európába. A szőkék jövője azonban így is kérdőjeles. A The Sunday Times című brit lap idéz egy WHO-jelentést, amely szerint a szőkék valószínűleg 200 éven belül eltűnnek, mert még mindig igen kevesen hordozzák magukban a természetes szőkeséget meghatározó gént. Az ENSZ egészségügyi szervezetének tanulmánya azzal számol, hogy az utolsó természetes szőke egyén jó eséllyel 2202-ben fog megszületni Finnországban. Megszűnhet a bábeli zűrzavar - marad az angol A kihalás veszélye fenyegeti ebben az évszázadban a világon beszélt hatezer nyelvnek több mint a felét - figyelmeztetett az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO), az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából. Macuura Koicsiro, az UNESCO főigazgatója az évforduló alkalmából a szervezet párizsi székházában rendezett konferencián azt hangoztatta, hogy a nyelv szorosan kötődik a személyiséghez. Egy nyelv kihalásával pedig egy világlátás el tűnik - tette hozzá. Muszan bin Dzsafar bin Hasszán, az UNESCO közgyűlésének elnöke a - nyelvi sokszínűségről és az amerikai, afrikai vagy ázsiai „kis nyelvek” megőrzésének nehézségeiről rendezett - konferencián hozzátette: nem szükségszerű, hogy az ilyen nyelvek eltűnjenek más nyelvek térnyerése miatt, élő és a nagy nyelvek mellett létező más kifejezési eszközöket kell létrehozni belőlük. A főtitkár mindazonáltal elismerte, hogy nehéz szembenézni a globalizáció áradatával, amely az angol nyelvet - az angolszász tömegkultúra, a filmek és a zene révén - egyeduralkodó helyzetbe hozza. Figyelem! A CSÁRDÁSBAN naponta friss mákos és diós BEJGLI kapható! 7lc ßaAadjjan otltwn a AüJtéAAjJ - JiLi^cn nálunk nwqkapJuüjja kéA^sm! @ulwA nélkülit Iá kéA%ílünk! (323) 962-6434 ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■
