Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)

2003-04-04 / 14. szám

FERCSEY JÁNOS (New York) „ Akkor győzünk, ha az iraki nép megérti, hogy Szaddam Husszein terroruralmának valóban vége van” A lecke, amit egy hét után megtanul­tunk: nehezebb megtörni egy rezsimet, mint győzni a harc­téren. Célunkat akkor éljük el, ami­kor az iraki nép látja, hogy Szad­dam Husszein valóban elbukott. Csalódás, hogy a diktátor és fiai túlélték az első „precíz bom­bázást”. Fiának, Udaynek „feda­­yeenjei” civil ruhában csapdába csaltak amerikaiakat és tarkón lőttek iraki katonákat, akik nem harcoltak. (Ez volt a szovjet me­tódus, Szaddam Husszein uralma sztálinista rezsim.) „Fiatal katonáink, akik Irak­ban harcolnak, Amerikát védik a terroristáktól, nem felejtették el szeptember 11-et” - mondta J. N. Mattis vezérőrnagy. Ez a diktátor évtizedekig kínozta és gyilkolta az iraki népet, háborút indított szomszédai ellen és tömeggyilkos fegyverekkel fenyegette a világot.” „Taktikája: megtévesztés, gyil­kosság, propaganda. Gáztámadást várhatunk, „emberi pajzsok” áll­nak utunkba, de nem tudnak fel­tartóztatni bennünket. Irakban harcoló katonáink Amerikát is védik a terrorista támadásoktól.” Szaddam Husszein gyerme­keket is felhasznál a háborúban, agymosott és szüleiktől elrabolt tízéves kisfiúk kezébe fegyvert ad, hogy váratlanul lőjék le a katonákat, akik gyanútlanul mennek eléjük. Az „Oroszlán­­kölykök” csapatait Szaddam Husszein fiai szervezték. Bagdad előtt hatvan kilomé­terrel egy község katonai főhadi­szállásán megdöbbenve nézték az amerikai katonák a falakat: a New York-i ikertornyok képét festették rájuk, amikor be vágód­tak a felhőkarcolókba az elrabolt repülőgépek. A New York Post első oldalon közölte a képeket. A CIA az invázió előtt meg­állapította, hogy Husszein ko­operál az al Kaidával és más ter­rorista csoportokkal. Arra is van bizonyíték, hogy mustárgáz és bio-fegyverek bevetését rendeli el a koalíció előrenyomuló kato­nái ellen, a Republikánus Gárda néhány egységét felszerelték ezek­kel a fegyverekkel. Amerikai és angol katonák egy elfoglalt köz­ségben gázálarcokat találtak és olyan ellenmérget, ami VX ideg­ölő gáz esetében használható. Meddig tart a háború? A győzelemig, mondta George W. Bush. A felmérések szerint tíz nappal az invázió megkezdése után az USA népének 70 száza­léka helyesli az iraki háborút, de világszerte „béketüntetéseket” jelentenek. Berlinben a Branden­burgi Kapura feszítették a Greenpeace plakátját. De New Yorkban útburkoló munkások felvonulások útvonalán, keretben egy nagyméretű vásznat állítot­tak, ezzel a felirattal: Tüntetők, fogjátok be a szátokat! Colin Powell külügyminiszter jelezte, hogy az iraki győzelem után nagy szerep vár az ENSZ- re. Már most, Kofi Annan elren­delte az „olajat kenyérért” című akció újrakezdését, hogy sürgő­sen élelmet és orvosságot vigye­nek Irakba. Hogy milyen rettegésben élt évtizedekig az iraki nép, azt megértjük egy fiatal nő írásából. Janine di Giovanni az invázió előtt egy nappal jött el Irakból, így emlékezik egy iraki barátnőjére. ,Amikor mondtam neki, hogy láttam egy szétroncsolt kezű em­bert, akinek a körmeit letépték, másról beszélt, mintha nem hal­lotta volna. Máskor egy zenész­szel beszéltem erről, halkan azt mondta: Értse meg, mi félünk a saját árnyékunktól. „Ki tudja, mi lesz a millió Shia-muszlirnrnal,makik Bagdad nyomornegyedében élnek? Basra környékén sokan emlékeznek ar­ra, hogyan gyötörték és gyilkol­ták őket Szaddam Husszein Sunni-muszlimjai. Irak lakossá­gának háromnegyedrésze Shia, de a Sunnik dominálják őket, bá­zisuk Szaddam Husszein szülő­helye, Tikrit.” A Shiiták Alit, Mohamed vejét tartják a Próféta utódjának, szerintük a Sunnik eretnekek. Az iraki népet fojtogató féle­lemről Albert Hunt ír a Wall Street Journalban. Ken Pollack, egy volt CIA tiszt, és Clinton biztonsági szakértője „A fenye­gető vihar” című könyvében írja: „Szaddam Husszein rezsinké­ben kivájják egy gyermek szemeit, amikor vallatják szüleiről és nagy­szüleiről. Ez olyan rezsim, amely­ben egy kétéves kislány lábában összetörik a csontot, hogy anyját férje búvóhelyének feladására kényszerítsék. Ez a rezsim áldo­zatait lassan leereszti marósavba, hogy vallomásra búja őket.” „Ha valaki kritizálni meri Szaddam Husszein uniformisát, akkor kitépik a nyelvét.” „Ismerjük már ’Kémikus Ali’ atrocitásait, Ali Hassan al-Majid, Szaddam Husszein unokatestvérét, aki mustárgázzal ’pacifikáita’ a kur­­dokat északon és a Shiákat délen. * * * A New York Post támadja a New York Times-t, reprodukálva a Times első oldalát, Bushra és az iraki háborúra kedvezőtlen cikke­ket. Egyébként a legtöbb újságíró elhagyta Bagdadot, de persze ott van régi ismerősünk, a törpe Peter Amett, Szaddam Husszein ked­venc amerikai újságírója. A Post azt is jelentette, hogy amerikai légierők bombatáma­dásokkal elpusztították a Repub­likánus Gárda „Medina” had­osztályának egyharmadát, útban Bagdad felé. Katonai szakértők szerint Bagdadban a koalíció éj­jel támad, mert a sötétben „az iraki egységek vakok”, viszont az amerikaiak, angolok speciális műszereikkel éjszaka is látnak. Bagdad nagy, lapos város, legma­gasabb épületei háromemeletesek. k k k II. János Pál pápa véleménye: Aki elhatározza a háborút, fele­lősséggel tartozik Istennek és a történelemnek. De William Buck­­ley kommentáijában jelentette, hogy a Pápa azt is mondta: „Katonai akció egyetlen formája jogos lehet, ha védelem agresszió ellen.” Szep­tember 11 támadás volt, a terroriz­mus ellen a védelem tehát jogos. Az ENSZ-ben Ana Palacios, a spanyol külügyminiszter Cer­­vantest idézte. „A szabadság - írta Miguel Cervantes - a legdrá-The Wall Street Journal gább ajándék, amit az Ég adott az embernek. Nincs a földnek és az óceánnak olyan kincse, mint a szabadság, amiért az ember életét is kockáztathatja.” k k k Végül nem felejthetjük el Mi­chael .Moore szavait, aki az Oscar­­ünnepségen támadta „a fiktív el­nököt egy fiktív háborúért”, „szé­­gyellje magát, Mr. Bush” felki­áltással. Nem szakította félbe sem a zenekar, sem Jack Valenti, aki Lyndon Johnson segédtisztje volt a vietnami háború alatt. Moore alattomosan támadta az elnököt, a hadsereg főparancsno­kát, háború alatt, amikor politikai ellenfelei is mellé álltak, mint John Kerry, vietnami veterán. A New York Times kom­mentárja ez volt: „ A Bowling for Columbine” díjnyertese tá­madta a háborút és az elnököt. Lelkiismerete szerint beszélt, de a közönség ezt várta tőle.” „Ez nem volt ide való” mondta Marcia Gay Harden színésznő, és George Hamilton így szólt: „Vi­gyázni kellene arra, . hogy ne mondjunk ilyen nyilatkozatot az Oscar-ünnepség tribünjén.” Joan Collins TV-n nézte az Oscart és olyan szavakkal reagált Moore véleményére, hogy „azo­kat a szavakat az újság - a New York Times - nem közölheti.”- Az atomkorszak hajna­lának magyar tudósai -„BUDAPESTEN SZÁLLTAK LE A MARSLAKÓK” A Fészek Klub a New York-i Főkonzulátussal közös rendezés­ben, a Főkonzulátus termeibe hívta meg tagjait és barátait Bergou János "professzor előadá­sára a magyar atomgalaxisról. Bergou János a Hunter College fizika professzora, diplomáját az Eötvös Lóránd tudományegye­temen szerezte, tanított európai, amerikai, ausztráliai és japán egyetemeken, kutatómunkát vég­zett Los Alamosban, a Max Planck Intézetben és New Mexikóban. Vetített képeken láthattuk az atomtudósokat és a magyar No­­bel-díjnyerteseket, tizenhármat. Elmondta, hogy a Los Alamosban dolgozó magyar tudósokat Fermi felesége, Laura nevezte el „Mars­lakóknak”, miután megtudta, hogy a legtöbben közülük Budapest egyik kerületében születtek, a XX. század első éveiben. Ezt megje­gyezte Szilárd Leó, hozzátéve, hogy csak a gyengébbek maradtak itt, a többiek továbbrepültek. A zsidó vallású tudósok Bu­dapestről Berlinbe mentek és on­nan tovább, Londonba és Ameri­kába. Szilárd Leó bejegyeztette találmányát az atommag-hasadás­ról és egy másikat, Einsteinnel kö­zösen; ezt később visszavonta, az­tán megint jelezte, hogy ne vegyék figyelembe ezt a visszavonást. Chicagói laboratóriumban dol­gozott és amikor rájött az atomha­sadás korszakalkotó lehetőségeire, békében és háborúban, megálla­pította, hogy elsősorban uráni­umra van szükség, amiből a leg­nagyobb mennyiség Belga-Kon­góban található. Először arra gondolt, hogy a belga királynő­nek magyarázza meg az uránium jelentőségét, de később, felmérve az atomhasadás döntő fontossá­gát, inkább az USA elnökéhez akart fordulni, hogy rendelje el az atombomba gyártását. Megfogalmazott egy levelet F. D. Roosevelthez és amikor ma­gyar akcentussal diktálni kezdte, a titkárnő egyre riadtabban gépelt és végül teljesen meggyőződött arról, hogy őrülttel van dolga, amikor Szilárd azt diktálta, hogy „aláírás: Albert Einstein.” Szilárd tudta, hogy Roose­­veltnek fogalma sincs az atomfi­zikáról, de Einstein - akkor már világhírű tudós - véleménye meg­győzheti. Teller Edét kérte fel, hogy autóján vigye ki Prince­­tonba Einsteinhez, aki csodálko­zott, hogy Szilárd sofőrje is érti az atomfizikát. Egyébként Szilárd Leó találta fel a gyógyító sugárzásterápiát. Felesége, aki orvosnő volt, meg­állapította, hogy hólyagrákja van. Szilárd kiszámította, hogy mi­lyen erősségű sugárzást kell al­kalmazni, megfelelő ideig - és eltűnt a rák. Egy orosz tudós, Danov is ta­nulmányozta az atommag-hasa­dást és Bukharin, a legműveltebb a sztálini korszakban, érdeklődött ennek háborús lehetőségeiről. Koestler Arthur „Darkness at Noon” című regényének fősze­replőjét, Rubasovot Danovról és Bukharinról mintázta az író. Wigner Jenő, aki fizikai No­­bel-díjat nyert, szerény ember volt, „a forgóajtón mindenkit maga elé engedett, nem úgy, mint Szilárd Leó, aki nem veze­tett autót, de sohasem állt meg piros lámpánál.” A MAGYAR NOBEL­DÍJASOK NÉVSORA: Lénárd Fülöp 1905, fizika Bárány Róbert, 1914, orvosi Zsigmondy Richárd, 1925, kémia Szent-Györgyi Albert, 1937, orvosi Hevesy György, 1943, kémia Békésy György, 1961, orvosi Wigner Jenő, 1963, fizika Gábor Dénes, 1971, fizika Polányi János, 1986, kémia Wiesel Elie, 1986, békedíj Oláh György, 1994, kémia Harsányi János, 1994, közgazdaság Kertész Imre, 2002, irodalmi. De a legzseniálisabb magyar tudósok nem nyerték el a Nobel­­díjat: Szilárd Leó, Neumann Já­nos matematikus, a komputer fel­találója, akit tudós-társai is Mars­lakónak tartottak - és Teller Ede. Megkaptuk a Külügyminisz­térium 12-oldalas „tény-lapját”, „Magyar Nobel-díjasok egy jobb világért.” Norman MacRea, a The Economist volt fősze. tője 1992-ben közreadott Nt mann biográfiájában így ír az el­ső Nobel-díjak átadása korának Budapestjéről: „A század elején Budapest volt Európa leggyor­sabban fejlődő metropolisa. Ez a város tudósok, művészek és le­endő milliomosok olyan seregét produkálta, amely csak Itália re­neszánsz városállamaihoz fog­ható.” „Magyarország, ez a lét­számában kicsi, de a tudomány tiszteletében és tudósai teljesít­ményében nagy ország a XX. század folyamán tizenkét Nobel­­díjassal gazdagította a világot, kö­zülük hét Budapesten született.” Szent-Györgyi Albert volt az első, aki Magyarországról utazott Stockholmba, hogy átvegye a kitüntetést. Születésének 100. év­fordulóján a magyar Nobel-díja­­sokat bemutató kiállítás nyílt meg a Nemzeti Múzeumban. Szent­­ágothai János, a világhírű agy­kutató és a zsidó-keresztény pár­beszéd kiemelkedő személyisége megnyitó beszédében hangsú­lyozta, hogy a tudósgalaxis vi­lághírű tagjai végig vállalták ma­gyar eredetüket. Neumann János, Szilárd Leó és sokan mások is zsidó családból származtak. Ez tagadhatatlan és fontos tény, de nekem a büszkeség forrása: má­sutt is voltak jómódú, nagykultú­rájú zsidó családok, de nem adtak atomgalaxist. Ott volt ugyanis a háttérben a Bolyaiak tradíciója és a Fasori Evangélikus és a Trefort­­utcai gimnázium tanári kara és nem utolsósorban, a budapesti egyetemen Ortvay Rudolf sze­mináriuma. E nagy fizikus­matematikus generáció egyik tagja, Neumann egy zsidó bankár fia volt és mindvégig jó barát­ságban volt Bay Zoltánnal, egy református lelkészcsalád fiával. „A harmincas években Wigner elfogadta a tengerentúli meghívást s ettől kezdve a princetoni egyete­men dolgozott hat évtizeden át. A világháború alatt kiemelkedő sze­repet játszott az atomkor elindítá­sában majd a háború után az atom­energia békés és biztonságos fel­­használásában. Elmondható, hogy ő volt a világ első reaktormémöke. Amikor elhunyt, a New York Ti­mes öt hasábon emlékezett arról az emberről, aki bevezette az emberiséget az atomkorba... egyi­ke volt azoknak a figyelemreméltó képzelőerővel és előrelátással megáldott tudósoknak, akik Buda­pesten születtek és tanultak, majd Nyugatra jöttek, és megváltoz­tatták a modem világot.” F.J. PÁRTOLJA HIRDETŐINKET! LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden “““SÄE ífe SZEMÜVEG optometry. kontaktlencse O ONE-HOUR SERVICE ín most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁSI hétfőtől péntekig 9 n.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap lfí a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 Emily Linden, O.D. amerikai mm Hfagyar Hírlap gg __ -* - ----------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom