Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)
2003-04-04 / 14. szám
JANCSÓ ZSUZSA MWimi m v^cn^nn 3. Játék nélkül Helena először járt Las Vegasban, ezért minden érdekelte, amit csak ebben a csodálatos - az egész világot magában foglaló - városban látni lehet: a szállodák, a neonreklámok, az üzletek, a showműsorok, Siegfried és Roy fehér tigrisei, és maguk az emberek, akik itt élnek és dolgoznak, és akik messze földről eljönnek ide pihenni és kikapcsolódni. Mintha egy idegen bolygón találná magát az ember... Korán reggel csinosan felöltözve, szépen kisminkelve - hiába, egy előadóművész a leghétköznapibb tevékenység közben sem tud hétköznapi lenni - Helena készen állt, hogy meghódítsa a fények városát. Mindent megcsodált - hiszen még sosem látta az új MGM hatalmas zöld épülete előtt őrt álló oroszlánokat, az Aladdin kupoláit és az Eiffel torony fél-életnagyságú hasonmását, a Monte Carlo portálját és a Bellagio szökőkútjait. Nem sétált át a Brooklyn Bridge árkádjai alatt, nem nézett fel a Szabadságszoborra, és nem ringatózott velencei gondolában a Sóhajok Hídja alatt. Most, most kellett egyszerre mindent felfedezni, megcsodálni - és persze, lefényképezni. A fényképek megőrzik a múló pillanatok hangulatát. Helena már rég messze jár, a hűvös Kanadában, de a képmása itt maradt. Kis kockás nadrágban és testhezálló hófehér kivágott pulóverben feszít a tavaszi napsütésben, egy piros sportkocsinak lazán nekidőlve, sötétvörös haját hátraszorítja az ékkövekkel kirakott napszemüveg, arcán magabiztos mosoly, mintha ez mind az övé lenne. És ebben a pillanatban valóban az övé az egész világ, mert a szívébe zárta, és amint már Vörösmarty is megmondta, „amennyit a szív felfoghat magába, sajátunknak csak annyit mondhatunk”... Útközben néhány furcsaságot is látunk, például egy jól megtermett, nagydarab fiatal férfit, aki valami különös, soha nem látott járművön utazik. Könnyedén, minden erőfeszítés nélkül suhan az utcát betöltő járókelők között. „Járgányát” először rollernak néztük, de nincs hosszanti tengelye, a kerekei két oldalt találhatók, és nem tudni, mi tartja az egészet egyensúlyban. Kérdésünkre a fiatalember csak annyit mondott, hogy ez a „Human Transport” vagy „People Mover.” Néhány nappal később a Los Angeles Times-ban találtunk cikket róla. Los Angelesben éppen március végén tartottak bemutató tanfolyamot a Segway Personal Transporter vevőinek a Sofitel Hotelben. A jármű kezelése egyszerű: az utas a két kerék közötti talapzaton áll és egy T-alakú rúdba kapaszkodik. Ha előredől, a Segway megindul, ha kiegyenesedik, megáll. Enyhe hátradőlés reversbe teszi a meghajtást. A legérdekesebb az egyensúly megoldása giroszkópok és egy mikroprocesszor segítségével. A berendezés különböző felületeken haladva - legyen az kő, homok, fű vagy földút - egyensúlyban tartja az utast. A Segway akkumulátorral működik, tizenkét mérföldes óránkénti sebességgel halad és feltöltött akkuval több mint egy óráig használható. Térvezői nagy reményeket fűznek hozzá, mint az autót rövid távon pótolni képes járműhöz. Városunkban a postások, a Metró biztonsági ellenőrei és a rendőrök már fél éve kísérleteznek felhasználási lehetőségeivel. Sétánk első komolyabb állomása a Bellagio volt, ahová be is mentünk körülnézni, miután már kívülről körbejártuk és megnéztük a szökőkutak soronkövetkező táncát. Andrea Bocelli hangja ugyan nem csendült fel, hanem valami modem amerikai számra hajladoztak a vízsugarak, és az idő is kicsit szelesre fordult, de azért így is nagyon szép volt. Ennél már csak az üzletsor csillogó kirakatai tetszettek jobban Helénának. J (FOLYTATJUK) Katapultált a Malév vezérkara Felmentette állásából Váradi József vezérigazgatót a Malév igazgatósága, és a társaság irányításával átmenetileg Fehérváry Géza üzemeltetési vezérigazgatóhelyettest bízta meg. Az igazgatóság megelégedéssel nyugtázta, hogy kollektív felelősség nem állapítható meg a Forgács & Kiss Ügyvédi Irodának adott megbízás kapcsán. A vállalatot március 31-től átmenetileg Fehérváry Géza üzemeltetési vezérigazgató-helyettes irányítja. (László Csaba pénzügyminiszter kezdeményezte a társaság teljes igazgatóságának, köztük a vezérigazgatónak a visszahívását, miután az ÁPV Rt. vizsgálata sorozatos szabálytalanságokat állapított meg a Forgács & Kiss Ügyvédi Irodának adott megbízás kapcsán. Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter egykori cégét a testület a Malév jogi átvilágításával bízta meg.) Az ÁPV Rt. kérését figyelembe véve a pénteki ülésen lemondott a Malév teljes igazgatósága, ám a testület tagjai május 5-ig, a rendkívüli közgyűlés időpontjáig ellátják feladataikat. Az it közleménye szerint „megelégedéssel nyugtázta”, hogy a korábbi vélekedésekkel szemben a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Rt. sem látja bizonyítottnak a testület minden tagjának felelősségét a kifogásolt szerződés megkötésében. A május elejére összehívott rendkívüli közgyűlés dönt majd az új igazgatóság összetételéről, és napirendjén szerepel a társaság pénzügyi helyzetének tárgyalása is. A leendő vezérigazgató személye egyelőre nem ismert. A posztra korábban Gönci Jánost, az igazgatóság tagját tartották a legesélyesebbnek, most azonban ő is lemondott posztjáról, ráadásul a jogi auditról kötött szerződést ő is aláírta. A hírek szerint felmerült Bencze Péternek, az it egy másik tagjának, az ÁPV Rt. vezérigazgató-helyettesének esetleges kinevezése is, ám ezt a hírt nem erősítették meg. Egyelőre csak az látszik bizonyosnak, hogy a nehéz pénzügyi helyzetben lévő, privatizáció előtt álló légitársaságot elnök-vezérigazgató irányítja majd. Vagyis az igazgatóság és a menedzsment vezető posztját egy személy tölti be ajövőben. Az ÁPV Rt. úgy fogalmazott, hogy a Malév-igazgatóság tagjainak általános felelőssége ugyan nem állapítható meg, de felkéri őket, hogy mondjanak le mandátumukról. Ez az óvatos megfogalmazás arra enged következtemi, hogy az ÁPV Rt.-nél nem álltak rendelkezésre olyan információk és érvek, amelyek alapján elmarasztalták volna a Malév vezető testületét. Arra a kérdésre, hogy akkor valójában miért kérték fel az igazgatóságot távozásra, Mészáros Tamás, az ÁPV Rt. elnöke elmondta: a társaság menedzsmentje és igazgatósága között huzamos ideje fennálló bizalmi válság önmagában is ok arra, hogy a tulajdonos szükségesnek tartsa a személyi változásokat a cég érdekében. A szabályok szerint a Malév vezérigazgatójának személyéről a Malév igazgatósága dönt, az igazgatóságról pedig a cég közgyűlése. (Népszabadság) Más emberek Azzal, hogy száz mérfölddel távolabb költöztünk a nagyvárostól, új otthonunk által okozott örömök mellett más meglepetésekben is volt részünk. Szerencsére ezek a tapasztalatok mind előnyösnek mutatkoztak, ami egyben igen lehangoló következtetésre kényszerített elhagyott otthonunkat és ott kialakult környezetünket illetően. Az meg egyenesen töprengést váltott ki, hogy az ott töltött évek, sőt évtizedek alatt nem kényszerültünk panaszra és helyzetváltoztatásunkat nem kényszerítette ki semmi elégedetlenség. Úgy látszik azonban, hogy az élet tele van misztériumokkal és az ilyen felismerésekbe jobb szótlanul - és gondolattalanul - beletörődni. Különösen ha a. végkifejlet előnyösnek bizonyul. Legelőször is feltűnt a levegő tisztasága. Igaz, hogy jelentéktelen különbséggel magasabbra is kerültünk a tengerszínt felett, de a lényeges változást mégsem ez okozhatta, hanem a nyüzsgő gépkocsi-tömegek elmaradása, sőt az is nyomhatott a latban, hogy a közelben sincs semmiféle üzem, gyártelep, nem beszélve a szemétlerakodókról. Feltétlenül mulasztásnak lehet tekinteni, hogy ez a szándék nem volt tudatos, amikor letelepedésünk új helyét kutattuk, de végül is illik tudomásul venni azt a helyzetet, ha valakire a szerencse egyszer rámosolyog. Azóta természetesen mélyeket szippantunk az "ájerből" és sajnálkozunk mindazokon, akik ott maradtak, ahonnan mi eljöttünk. A második meglepetés a csend volt. Igaz, hogy panaszra semmi okunk, hiszen - jól emlékszem - annakidején mi választottuk a forgalmas utcát, ami közel volt a freeway-hez, hiszen akkor még feleségemmel együtt mindkettőnket a munkába járás praktikus lehetősége érdekelt. Ennek szerencsére vége és most abba a helyzetbe kerültünk, hogy nyugodtan követhettük a "minél távolabb" elvet. Ennek következtében azután esténként csendes némaság ölel körül, senki sem túráztatja őrjöngve a motorkerékpárját és mentők, tűzoltók sem szirénáznak kéjesen, amikor mi a legmélyebb álmunkat szeretnénk aludni. Csodálatosképpen rendőri helikopterek sem kerepelnek a fejünk fölött, amikor fényszóróikkal extra kereset után néző betörő bácsikat igyekeznek felkutatni az éjszakai sötétségbe burkolózott bokrok között. Utasszállító jet-ek sem húznak el tapintatos alacsony magasságban, hogy megcsörrennek az ablakok. Feleségem megfigyelte - korán ébredő lévén - hogy hajnali negyed hétkor minden reggel egy nyilvánvalóan menetrendszerű utasgép húz el a messze távolban és teljesen zajtalanul, fehér kondenz-csíkkal jelezve, hogy ott van, tapintatosan, úgy, hogy nem zavar senkit. Délelőtt tíz órakor kocsival különös élvezet elmenni az öt percnyire lévő bevásárló központba kenyérért és tejért és a sarkon nem kell zöld lámpára és végtelen autósorokra várni, ideges tülköléseket hallgatni és a folyamatba történt felszívódásunk után nem kell félszemmel agresszív tolakodókat figyelni, akik szinte felöklelnek. Hogy mindez nagy-nagy gyönyörűség, ezt csak az veszi tudomásul, aki részese ennek a csökkentett élettempónak. Az igazi meglepetést azonban az emberek jelentik. Külsőre pontosan olyanok, mint a nagyvárosiak. Farmernadrágban és elég kopott teniszcipőben, az öregurak télen is rövid nadrágban. Csodálatosképpen egyiknek sincs szárnya, glória sem tündököl a fejük fölött, de már messziről mosolyognak a vadidegenre is. Az első hetekben határozottan feltűnt, hogy az elhaladó kocsira rámosolyognak és barátságosan integetnek. A szupermarketben soha nem látttam ennyi rokonszenvet sugárzó tekintetet. Most döbbentem rá arra is, hogy nyilvános helyen évtizedek óta nem láttam emberi mosolyt, barátságos pillantást. Amikor megkísérlem leírni tapasztalataimat az üzletekben, félelem riaszt, hogy a leírt szavaimat senki sem veszi majd komolyan és azt gondolják, hogy ravaszkodva tündérmeséket akarok tálalni az ismeretlen olvasónak. Pedig ez az igazság: egyszerűen nem lehet leírni a szolgálatkészséget, a segíteni akarást, ha az ember csak egy pillanatra is tájékozatlanul körülnéz. Volt olyan is, amikor egyszerre két kiszolgáló mellettem termett a kérdéssel, hogy miben segíthet. Egy alkalommal feleségem megbízásából egy különlegesnek minősülő tisztítószert kerestem. Pillanatok alatt ott volt a nem is olyan fiatal segéd és feltette a kérdést, hogy mivel segíthet. Látszott, hogy a feladat neki is problémát jelentett, mert kettőnk tüzetes kutatása sem hozott eredményt. Erre elsietett, azzal, hogy hoz segítséget. Pillanatok alatt ott volt egy ifjú leányzó, aki zsenge kora ellenére tapasztaltnak látszott. Nem is telt két percbe és leemelte a polcról a kívánt árut. És mosolygott. Nem volt dühös vagy ideges. Ilyen esetem egyszer sem volt a nagyváros közelében töltött évtizedek alatt. Valami új, ismeretlen emberfajta ez. Külsőleg hasonlít és mégis más. AMERIKAI Ä ^... -j) tfagyar Hírlap
