Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)
2003-03-14 / 11. szám
FERCSEY JÁNOS (New York) Szaddam Husszein olyan veszély, minta szeptember 11-ei terrortámadás George W. Bush elnök Sorsdöntő március: háború vagy utolsó diplomáciai esély- A terror sejk nukleáris Pearl Harbort tervezett -Bush elnök TV-konferencián közölte az amerikai néppel, hogy szeptember 11-e óta Amerika csatatérré változott és Irak állandó veszélyt jelent, mert tizenkét éven át nem pusztította el tömeggyilkos fegyvereit, bár erre kötelezte egy tucat ENSZ- határozat. Irak nem szerelt le, ez tény, mondta az elnök. „Naponta imádkozom, megértem, hogy sokan nem akarnak háborút, én sem akarok háborút. Reméltem, hogy Szaddam Huszszein meghallotta az emberek kívánságát és leszerel... A békéért imádkozom.” Közben folytatódik a diplomáciai kötélhúzás az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Miután úgy látszik, az amerikai-angol javaslatot nem szavaznák meg kilencen, és Franciaország meg Oroszország vétóval fenyegetőzik, Tony Blair a javaslat módosítását kívánja, miközben külügyminisztere az ENSZ-ben egy konferencián elmagyarázta, hogy Szaddam Husszein katasztrófával fenyegeti a Közel-Keletet és az egész világot. Végső dátum a leszerelésre: március 17. De Párizs és Moszkva ezt nem fogadja el. A Biztonsági Tanács tagjainak megmutattak egy angol jelentést: Irak nem tud elszámolni arról, hol van 6000 bomba és ezer tonna mustárgáz, ami fennmaradt az iraki-iráni háborúból. És hol van tízezer liter antrax és 19 ezer liter botulinum méreg? Amerikai és európai kommentátorok szerint Bush „diplomáciai válságba került”, mert legfontosabb európai szövetségesi további ellenőrzéseket kívánnak. A két főinspektor, Hans Blix és Mohamed El Baradei szintén a vizsgálat meghosszabbítását javasolják. A Bush-adminisztráció véleménye: a novemberi 1441-es határozat, amit a BT tizenöt tagja egyhangúlag szavazott meg, „az utolsó esély volt” Irak leszerelésére. Ennek alapján egy újabb határozat nélkül is háborúval kényszeríthető ki Irak leszerelése, ha Szaddam Husszein nem hajtja ezt végre békében. A New York Times vezércikke: „Reméljük, hogy Bush elnök csak nyomást gyakorol a BT-re, hogy elfogadják az angol javaslatot,.. Ez a legjobb reményünk arra, hogy a BT megoszlása elsimul, hiszen ez csak Szaddam Husszein érdeke.” Bush többször utalt arra, hogy Irak kapcsolatban van az al-Kaidával és más terrorcsoporttal. Erről talán többet megtudhatunk Halid Sejk Mohammed kihallgatása során. A „terrorsejket”, aki a „harmadik ember” Oszama bin Laden terrorszervezetében, a CIA és az FBI fogta el Ravalpindiben, a pakisztáni hatóságok segítségével. A legújabb jelentések szerint ö szervezi az akciókat, a legapróbb részleteket kidolgozva. Az EFE, a spanyol távirati iroda jelenti, hogy a „terrorsejk” egy „nukleáris Pearl Harbort” tervezett. Az al-Kaida célpontjai nukleáris búvárhajók és atomhajtású csatahajók. Pearl Harborban horgonyoz harminc csatahajó, 18 nukleáris tengeralattjáró, öt romboló és két fregatt. A Washington Times jelentette, hogy a terroristák másik célpontja a Hickam légibázis, Honolulu repülőtere és Pearl Harbor közelében. Emlékezetes a katasztrófa, amikor a japán légierő elpusztította a Pearl Harborban horgonyzó amerikai hajóhadat. Ez után indult meg az amerikai légierő Japán ellen. Visszatérve a jelenlegi krízisre: több mint 250 000 amerikai katona, roppant tengeri és légierő van már a Perzsa-öbölben és az Indiai-óceánon. A Pentagon több tervet dolgozott ki arra az eshetőségre, ha Szaddam Husszeint háborúval kell kényszeríteni vegyi és biológiai fegyverei megsemmisítésére és nukleáris programja megszüntetésére. Két érdekes riport számol be arról, hogyan készül fel Szaddam Husszein egy amerikai támadásra. James Wilkinson, az USA központi parancsnokságának szóvivője azt mondta: az iraki diktátor a „Fedayeen Saddam” félhivatalos katonai egység embereit amerikai uniformisba öltözteti, s amikor ezek atrocitásokat követnek el a polgári lakosság ellen, ezért az amerikaiakat kárhoztatják. Ezt a 15.000 főnyi csoportot Uday Husszein, Szaddam Husszein egyik fia szervezte 1994-ben. A globális „béketüntetések” szervezői tucatnyi nemzetiség fiataljait küldték Bagdadba, hogy mint „emberi pajzsok” álljanak kórházak és csecsemőtápszert gyártó laboratóriumok, illetve mecsetek előtt. Angliából kilenc fiú és lány jelentkezett, de közülük heten visszamentek Angliába, mert rájöttek: nem kórházak elé akarják állítani őket, hanem az iraki hadsereg stratégiai pontjaira. A katari al-Dzsazíra TV- állomás, amelynek 15 millió arab nézője van, egyik riporterét küldte tavaly áprilisban Halid Sejk Mohammedhez. Yosri Fouda szemét bekötötték és többszöri kocsiváltás után fogadta a terrorsejk. Mellette volt Ramzi, a „szent kedd” terrorakcióinak szervezője. „Mi terroristák vagyunk” - mondta Ramzi, - „Allah, a könyörületes terrort zúdít Allah ellenségeire. Fontos, hogy minél többen meghaljanak a terrortámadásokban. Sokan jelentkeznek önkéntes mártíromságra. Az interjút később közölte a londoni Guardian és a napokban a New York Post. „Tudod-e, hogy kitűnő terrorista lehetnél? - kérdezte a sejk. „Fiatal vagy, jól beszélsz angolul, Londonban élsz, okos fiú vagy, emlékeztetsz Mohammed Attára, az egyiptomi orvos fiára, aki a szeptember 11- ei terrortámadás vezetője volt.” Tom Brokaw, az NBC televízió vezető riportere a Közel- Keleten járt és arra hívja fel a figyelmet: az arab világban milliók nézik a TV-t és hallgatják a rádiót, jobban meg kellene magyarázni nekik, miért akarják megdönteni Szaddam Husszein diktatúráját. Például: iráni arabokat gyilkolt mustárgázzal az irakiiráni háborúban, siíta-muszlimokat gyilkolt Irak déli, mocsaras zónájában és kurdokat északon. A New York Times érdekes ötletet közölt, Michael Walzer professzortól, aki azt javasolja: a „Nagy Háború” helyett legyen „Kis Háború”. Az USA már-már indul a háborúba, nincs alternatívája. Egy fiaskó győzelmet jelentene nemcsak Chirac-nak, hanem Szaddam Husszeinnek is. A franciák azt mondanák, megmentették a békét, Szaddam hencegne, hogy legyőzte Amerikát. De a „Nagy Háborút” elkerülhetnénk, ha a franciák és az oroszok bekapcsolódnának a „Kis Háborúba”, az amerikaiak mellett. Ugyanis amerikai repülők minden nap ellenőrzik az északi és déli zónákat. Ne felejtsük el, hogy a vizsgálat csak azért lehetséges, mert Amerika háborúval fenyegeti Szaddam Husszeint. A franciák és az oroszok ellenőrizhetnék Irak központi légterét és az ENSZ több ellenőr mellett kéksisakos katonákat küldhetné katona épületek őrizetére, a vizsgálat után. Ezenkívül Amerika mondhatja a franciáknak: ha a háború az utolsó megoldás, akkor készüljenek rá ők is, fenyegessék katonai erővel Szaddam Husszeint. Hírünk a világban - és az Occidental Press Ötven évvel ezelőtt, a hidegháború kezdetén már láthattuk, hogy az emigráció sok évig tarthat, szükség van arra, hogy erőt merítsünk a magyar szellem sikereiből, magyar zenészek, festők, tudósok munkájából. Csicsery Rónay István, a történelmi Kisgazdapárt külügyi szakembere, régi diplomata, elhatározta, hogy „Hírünk a világban” címmel regisztrálja a világon szétszórt magyar művészek sikereit. Kezdetben mimeográffal akarta sokszorosítani, de ajánlottam, hogy nyomtassunk Buenos Airesben, ami akkor világviszonylatban olcsó ország volt. Kéthetenként, havonta megjelent a „Hírünk a világban”, Vörösváry Pista flekk-gépén nyomtuk az oldalakat, Kerecsendi Kiss Mártonnal. Ott tanultam meg ezt a nyomdai munkát, ami később nagy hasznomra vált, flekk-gépen nyomtuk újságomat, a Dél-Amerikai Magyarságot és spanyol lapomat, a Frente Comunt. Csicsery Rónay István, aki akkor a washingtoni Kongreszszusi Könyvtárban dolgozott, könyvkiadót alapított, az Occidental Press-t. Ennek első könyve a „Számüzöttek Naptára” volt, ami Vörösváry Pista Pannónia nyomdájában készült. Ebben a Naptárban minden hétre való jegyzeteket olvashattunk, Szent Istvántól Mátyás királyig és Kossuthig, Széchenyiig, - tudósokról, mint Szentgyörgyi Albert, zenészekről: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Doráti Antal, Brahms a magyar táncokról. Festőkről, Munkácsy Mihály, Paál László és gróf Zichy Mihály, a Cár festője - Csicsery Rónay István rokona, ma ő a Somogy megyei Zala községben a Zichy Mihály Múzeum kurátora. Húsz évvel később már a Dél-Amerikai Magyarság saját flekk gépén nyomtuk az Occidental Press remek kis könyvét, a „Tizenhárom magyar remekmü”t. Az előszót és az írók rövid bemutatását Juhász Vilmos, a Szabad Európa Rádió irodalmi munkatársa írta. íme a tizenhárom remekmű: Jókai Mór: Húsz év múlva Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása Móra Ferenc: A csókái csata Herczeg Ferenc: A nagyságos úr ingei Molnár Ferenc: Altató mese Kosztolányi Dezső: Fürdés Kaffka Margit: Hiába Móricz Zsigmond: Hét krajcár Karinthy Frigyes: Barabás Krúdy Gyula: A sárkányfejű ház Szabó Dezső: A Halál Márai Sándor: A finn nő Tamási Áron: Mihályka, szippants! Az „Altató mese” Molnár Ferenc „Liliom” című müvének első változata. A „Liliom” világsiker volt, később Amerikában musical lett belőle, Carousel címmel. F.J. (Ezt alkalomadtán megpróbáljuk a Hírlapban is leközölni, amennyiben az eredeti szöveget rendelkezésünkre bocsátják. A szerk.) Soros-díjak - utoljára (NSZ) A Soros Alapítvány döntött az idei Soros-díjakról: a kuratórium - a 2000-ben bevezetett struktúrának megfelelően - egy életműdíjat, hat alkotói díjat, hat Solt Ottília-díjat és tíz Sorosösztöndíjat adományozott a hazai szellemi élet arra érdemes reprezentánsainak. Az 5 millió forintos összegű életműdíjat a testület Tamás Gáspár Miklós filozófusnak ítélte. Az egyenként 1,5 millió forintos alkotói díjban Dukay Barnabás zeneszerző, Kemény György grafikus, Krasznahorkay László író, Steiger Kornél filozófus, Vikár György pszichiáter és Zsótér Sándor rendező részesült. A roma gyermekek esélyegyenlőségének megvalósításáért eredményesen dolgozó szakembereknek szánt, 300 ezer forintos támoga-/ tással járó Solt Ottília-díj idei kitüntetettje Feróné Komolay Ildikó pedagógus, Havas Gábor szociológus, Komlósi Ákos pszichológus, Lakatos Márta tanár, Lankó József római katolikus lelkipásztor és Liskó Ilona szociológus. Az egy éven keresztül havi 60 ezer forintos támogatást biztosító Soros-ösztöndíjat Báli János karmester és fuvolaművész, Bikácsy Gergely film- és irodalomkritikus, Dragomán György író, Fehér Ferenc táncos-koreográfus, Fülöp Zoltán éremtervező ötvösművész, Jónás Krisztina operaénekes, Miskolczi Emese fotográfus, Mohácsi András szobrász, Pál Eszter szociológus és Pálffy Tibor színész kapta. Az ösztöndíjakat a 80-as évek vége óta minden esztendőben kiosztó alapítvány ezt a tevékenységét Magyarországon az idei évben befejezi, az alapító, Soros György kívánságát követve, át kívánják alakítani az alapítvány mecénási tevékenységét. A szervezet tevékenységének fókusza keletebbre tolódik. Ez egyébként általában is jellemző az amerikai adományozókra: az EU-taggá váló országokat egyre kevésbé tartják támogatásra szorulónak. Thália előzetes: ÁPRILIS 26-án este 6 órakor a CSÁRDÁS Étteremben: Záróráig mindig van remény! (Vendéglői minikabaré zenés körítéssel) Az ínyenc falatokat felszolgálják: Óss Enikő, Varga Tibor és Cser László j LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. 1 :„JAn SZEM VIZSGÁLAT _ V"de" SZEMÜVEG Optometry. kontaktlencse O ONE-HOUR SERVICE ín most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 n.m. - 8 p.m. Szombaton 8 n.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.in. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 Emily Linden, O.D. AMERIKAI . H WB«TMWW g||
