Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)
2003-03-07 / 10. szám
JANCSÓ ZSUZSA Szegény Szaddám... Mihez kezd majd, ha száműzött hontalan lesz? „A háború a levegőben lóg” - mondják napjainkban, valahogy úgy, ahogy az esőre szokták mondani, amikor már elviselhetetlenül fülledt a levegő, és a távolban néha villámok fénye villan, bár a mennydörgés még nem hallatszik idáig. A hírek zöme aggasztó, és Szaddám Husszein neve mindig központi helyet foglal el bennük. Az őrült diktátornak mennie kell, önként vagy erőszakkal, mielőtt még lángba boríthatná a világot. Ebben nagyjából mindenki egyetért, és kevesen sajnálják a notóriusan hazudozó, gyilkos fegyvereket gyártó és rejtegető, saját népét és családját is gátlástalanul kiirtó iraki vezetőt. Még kevesebben találják mulatságosnak az egész iraki históriát. Mi magyarok mindig, minden helyzetben képesek voltunk vicceket gyártani a napi események és a politika nagyon is komoly fordulatairól. Itt Amerikában lassan elveszítjük ez a képességünket, különösen amióta a „politikai korrektséget” is szem előtt kell tartani, nehogy valakit megbántsunk nemzeti vagy személyi érzékenységében. Pláne, ha egy meggondolatlanul elejtett szó egy különben makulátlanul becsületes és zseniálisan tehetséges embernek is az állásába, politikai vagy állami hivatali karrierjébe kerülhet. Ma már itt, a szabadság hazájában sem lehet nyíltan beszélni, csakúgy, mint ahogy Magyarországon nem lehetett mondjuk a Rákosi-korszakban. A következmények nem teljesen azonosak, de azért ember legyen a talpán, aki viccelődni mer még a legjobb barátaival is, hát még fogadott hazánk, Amerika esküdt ellenségeivel. Éppen ezért találtunk érdekesnek egy nagy napilapban, a sok fenyegető háborús hír között megjelent humoros kis írást, amely Szaddám Husszein jövőjével foglalkozik. Az alkalom nyilván a „60 Minutes” műsorában elhangzott párbeszéd volt - természetesen tolmács segítségével - a riporter, Dan Rather, és Szaddám Husszein között. Bár Szaddám kereken kijelentette, hogy soha nem hagyja el Irakot, egyes diplomaták mégis arra próbálják rábeszélni a diktátort, hogy távozzon önszántából, hagyja el az országot és vonuljon száműzetésbe. Azt remélik, hogy a háborút ily módon utolsó pillanatban mégis el lehet kerülni. Vonuljon száműzetésbe, de hová? A hagyományos helyek - Elba szigete, Szibéria, stb. - már foglaltak. És mihez kezdene egy állástalan diktátor, akinek útilaput kötöttek a talpa alá? Miből élne, és hol találna olyan munkát, amihez ért? A legkézenfekvőbb megoldás, ha Amerikában kívánna letelepedni, az Orkin Pest Control rovarirtó cégnél várna rá. Hiszen széleskörű ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik mérges gázok és más veszélyes vegyszerek gyártásában és tárolásában. A cég szóvivője azonban úgy nyilatkozott, hogy inkább őrajta próbálnának ki néhány rovarirtó szert, mintsem hogy kezébe adják a vegyszerszórás lehetőségét. Na mindegy, akkor talán a Fox TV kezdhetne új sorozatot Szaddám Husszeinnel, a „Joe Millionaire” mintájára, „Joe Dictator” címmel. Mondjuk, 20 világszép nő vetélkedne a kegyért, hogy a szeretője lehessen. Amíg udvarolna nekik, Szaddám azt mondaná, hogy egy olajban gazdag közép-keleti birodalom uralkodója, és csak az utolsó epizódban vallaná be szégyenkezve az igazságot, hogy őt bizony elűzték, és ráadásul még egyetlen nyomorult tömegpusztító fegyverrel sem rendelkezik. Vajon a választott hölgy akkor is kitartana mellette? Netán profi birkózónak is elmehetne, felvenne valami hozzá illő nevet, és minden héten hülyére vernék a közönség legnagyobb örömére. Esetleg örökbe fogadtathatná magát Sean Penn színészszel, hátha odavenné magához egy időre, ha már nem sajnált egy 56 ezer dolláros hirdetést feladni a Washington Post-ban a békéért, és „tényfeltáró” utazást tenni Bagdadba. Vagy mondjuk elszegődhetne a UCLA mostanában igen gyengén szereplő kosárlabda csapatához segédedzőnek, mivel erős kezű fegyelmezőnek ismerik. Las Vegasban is biztosan akadna a trónfosztott diktátor számára valami hely. Mint ismeretes, Husszeinnek 78 elnöki palotája van - a lehetségesjövőbeli állások között így a Hearst-birodalom gondnoki posztja is felmerült. Itt azonban olyan szigorúak a háttér-vizsgálatok, hogy biztosan kiesne a szórásból... De talán elmehetne valamelyik divatos gyógy-farmra oktatónak - különösen alkalmas lenne például egy „anger management” tanfolyam tartására. Jó hasznát vehetnék határozott vezetői stílusának némely cégfúzió, „ellenséges átvétel” végrehajtásánál is. De ha minden kötél szakad, talán a Közúti Biztonsági Hivatalnál elhelyezkedhetne, mint ütközési teszt dummy. Ha nem tér ki az útból, hát majdcsak nekimegy a fal... 4 2003. március 7 . Nagy fogás Pakisztánban Amerikai kézen a szeptember 11-i merénylet főszervezője (NSZ) Pakisztánban elfogták és vasárnap már amerikai ügynökök is kihallgatták az al-Kaida egyik legkeresettebb emberét, Hálid Sejk Mohamedet. Khalid Sheikh Mohammed Egy héttel ezelőtt a pakisztáni Quettában speciális ügynökök rajtaütöttek egy csoporton, és elfogtak egy közel-keleti illetőségű terroristát. Szombatra kiderült, hogy a biztonsági erők valójában az egyik legkeresettebb al-Kaidavezető, Hálid Sejk Mohamed nyomában vannak. A hét végén Iszlámábádban már sikerült elfogniuk, és ő lett a másfél éve tartó hajtóvadászat eddigi legértékesebb zsákmánya. Az al-Kaida egyik legjobb ismerője, Rohan Gunaratra korábban azt nyilatkozta: ha Mohamedet elfogják, az al-Kaida operatív képességének ötven százalékát vágják el. Egy amerikai biztonsági szakértő pedig úgy vélekedett, hogy miközben Bin Laden minden erejét leköti a bujkálás, Mohamed folyamatosan akcióban van. Már 1995 óta körözi a Fülöp-szigeteki rendőrség, 1996 óta az amerikai. Ő szervezte a tunéziai Dzserba zsinagógájánál elkövetett merényletet is. A 38 éves férfit az elmúlt időszakban tucatnyi esetben már majdnem elfogták. Üldözték Dohában, Karacsiban, Manilában, Rio de Janeiróban. Legalább hatvan különböző neve ismeretes, ugyanennyi útlevéllel. Arab, angol és urdu nyelven beszél. Szeptemberben, Karacsiban tényleg csak hajszálon múlt, hogy elkapják. A hajszál miatt azonban megint csak a feleségét és két kisfiát találták, és persze elfogták Binalsibot, s lelőttek két másik terroristát. A családot hónapokig fogva tartották, hátha ki akaija szabadítani őket. Nem akarta. George W. Bush: Ez fantasztikus! Az Egyesült Államok elnökének Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó mondta meg, hogy horogra akadt a szeptember 11-i terrortámadások irányítója. Az amerikai elnök válasza a hírügynökségek szerint csak ennyi volt: Ez fantasztikus! Az amerikai törvényhozás több tagja is elragadtatottan nyilatkozott a történtekről. Porter Goss, Florida republikánus képviselője, a hírszerzési bizottság elnöke egyenesen azt mondta: „Ez olyan hatalmas jelentőségű esemény, amit nyugodtan hasonlíthatunk Párizs második világháborús felszabadításához.” Pat Roberts a szenátus hasonló bizottságának vezetője pedig közölte: „Igazi nagy halat fogtunk!” A legkeresettebbek listáján őt csak ketten előzték meg: Oszama bin Laden és Ajman al-Zahiri. MESTER LÁSZLÓ Mindenhol és sehol Az afganisztáni hivatalos hadijelentések végetértek, aminek nyilvánvalóan az a magyarázata, hogy az oda vezényelt fegyveres alakulatok tervszerű mozdulatai megszűntek és csupán alkalmi és helyi összecsapásokról érkezik jelentés, amikor ismeretlen merénylők rakétáldcal vagy csupán puskalövésekkel igyekeznek megzavarni a békés élet folyását. Esetleg renitens helyi kiskirályok akarják bizonyítani itt vagy ott erőfölényüket. Miközben Afganisztánról nagyrészben elterelődött a figyelem, az események fókusza Irak körül kezd összpontosulni. Lesz-e háború, vagy pedig az iraki leszerelés valóban békés úton tud folytatódni? A jelek szerint a világ nagyobbik része fél a háborútól. Miután hangjuk egyre hallhatóbb, semmiesetre sem lehet figyelmen kívül hagyni őket. Magatartásunknak elsősorban végzetes tájékozatlanságuk az oka, nem beszélve azokról, akiket esetleg beszerveztek, vagy éppen vallási meggyőződésük állít szembe mindenfajta háborúval. Amint a minap közölték a lapok, Bush elnök elsősorban a hazája - és ehhez kapcsolódva a világ - biztonságát nézi és semmiesetre sem felhecceit csoportok hangulatát. Hogy miért, azt ő jobban tudja. A lényeg azonban az, hogy illik figyelni rá. Tény, hogy a világ pillanatnyilag békében él, nem tekintve a mindig jelentkező helyi zavargásokat, felkelők és banditák öszszecsapásait a hatóságokkal. A régi római bölcsességet követve, úgy akar békés életet megvalósítani, hogy közben háborúra készül. Ezen el lehet gondolkozni: szükséges ez? Az ok nyilvánvalóan az, hogy örökösen vannak rendbontók, akiket feltétlenül meg kell leckéztetni, különben egész életünk anarchiába fullad. De vajon megfelel-e a valóságnak ez az általános béke? Ha figyelünk és hunyorítás nélkül körülnézünk a nagyvilágban, vagyis igyekszünk a valóságnak megfelelően tájékozódni, ennek éppen az ellenkezőjét tapasztaljuk. Az igazság az, hogy az Amerikai Egyesült Államok fegyveresei pillanatnyilag legkevesebb 35 országban vannak jelen és harcolnak fegyelmeden, esetleg különféle anyagi érdekeket szolgáló csoportok ellen. Miért éppen Amerika? Elsősorban feltétlenül azért, mert félti az összemberiség jövőjét, beleértve saját népeinek hazáját, a továbbiakban pedig természetesen azért, mert a világon úgy látszik, csupán Amerikának van ereje és pénze ehhez. Valamikor országok nagyratörő diktátorai, korábban koronás fejedelmei indítottak háborút, hadüzenettel vagy anélkül. Volt, amikor meglévő vagy vélt sérelmüket igyekeztek orvosolni vagy éppen megtorolni. Katonáik egyenruhákat vagy felségjeleket viseltek. Általában frontok alakultak ki, erődökkel és lövészárkokkal. Még nemzetközileg is elfogadott jogokkal, egyezményekkel is védték a katonák és hadifoglyok jogait. Ez megszűnni látszik. A legutóbbi "nagy fenyegető" a Szovjetunió volt és fegyvercsörtetésével, handabandázó fenyegetéseivel megteremtette a hidegháborút. A kommunista birodalom azonban törvény- és végzetszerűen összeomlott. Helyét a világterrorizmus vette át. Nem lebecsülendő ellenfél. Nincsenek felségjelek, nincs egyenruha, sokszor nem is azonosítják magukat meglévő államokkal. Hivatalosan nincs központjuk, név szerint nem áll mögöttük egyetlen ország sem. Veszedelmes társaság. Harcukhoz az anyagiakat mindig elő tudják teremteni. Amikor vallási fanatizmus tüzeli őket, félelmetes ellenfelek tudnak lenni. Meggyőzően bizonyítja ezt az emlékezetes New York-i orvtámadás a világgazdasági központ ellen. Ők is jól tudják, hogy Amerikában az erő és a pénz. Következésképpen ezt a hatalmat kell támadni. Amerika vezetői felismerték mindezt évekkel, sőt évtizedekkel ezelőtt. Amikor gyilkos taktikájukkal a világ színe elé léptek, ez a tengerentúli birodalom bizonyos fokig naivan felkészületlen volt. Azután, hogy a tragédia bekövetkezett, lehetett volna gyáván lekushadni. Amerika nem tette. Hivatalos papírok nélkül, de nyíltan hadat üzent. Ennek a harcnak a vezetője, sőt főparancsnoka most George H. W. Bush fia, Bush elnök. A kormányon, sőt a kongresszuson belül is az ő akarata érvényesül. Mondják, hogy Bush a mandzsúriai filozófia híve. Amikor egy célt maga elé tűz, nem sokat törődik közvéleménykutatás adataival, még a kongresszus aggályaival sem nagyon, vagy éppen külországok véleményével. Az elnök több ízben megjegyezte: "Az Egyesült Államok nem maradhat tétlen, miközben veszedelem közeledik." A lapok többször megemlítették már a "különleges alakulatokat." ők és a "zöldsapkások" viselik a teher és veszedelem oroszlánrészét. Különleges emberek, akik önként vállalkoztak erre a feladatra. Amikor veszedelmes helyzet mutatkozott Afganisztántól a Fülöp-szigetekig mindenhol jelen voltak és a terroristák méltó ellenfeleiként szerepeltek. Kiképzésük és fenntartásuk nem olcsó - évi 6 milliárd dollár - nem kétséges, hogy miért nem tudna ilyet vállalni a világ akármelyik állama is. Afganisztánban ők kényszerítették pánikszerű menekülésre a Talibán terroristákat. Akármennyire hihetetlen is, ebben a pillanatban, amikor ezeket a sorokat írjuk, már ott vannak Irak határain belül és ők irányítják majd, hova kell ledobni az "ügyes bombákat." Harcolnak Colombiában, ahol nemcsak a kokaincsempészés körül folyik a harc. Felkelők három fegyveres csoportja például nagyrészben kézben tartja Arauca tartományt. Bush elnök biztosította Colombia új elnökét, hogy minden lehetséges módon segíteni fog azoknak a lázadóknak a teljes felszámolásában, akik csaknem a fél országot ellenőrzésük alatt tartják. Az elmúlt években több amerikai vesztette ott az életét és a közelmúltban fogságba került három életben maradásának jövője is bizonytalan. Dél-Amerikában nyolc országban harcol a különleges osztag, Európában, Afrikában és Ázsiában 24 országban vannak jelen. Külön fejezetet érdemelne a CLA titkos hadserege is. Ott vannak mindenhol, de hivatalosan nincsenek ott sehol.
