Amerikai Magyar Hírlap, 2003 (15. évfolyam, 4-49. szám)
2003-04-18 / 16. szám
Miért kívánjuk húsvétkor a csokoládét? (Unó) - A húsvét nemcsak a sonka-, hanem a csokievés időszaka is. Az ünnep környékén ugrásszerűen megnő a csokoládétermékek iránti kereslet. Az utóbbi években annyira megnőtt a kereslet húsvét táján az édességek iránt, hogy a karácsonyi csokilázat is megközelítette. Ezek szerint a csoki lassan ugyanúgy hozzátartozik a húsvéthoz, mint a sonka vagy a tojás. Mi lehet a jelenség hátterében? Egyes elméletek szerint a kora tavaszi, vitaminhiányos, depressziós állapotot akarja helyrebillenteni szervezetünk egy kis édességgel. A csoki rengeteg mellékhatása ellenére - hizlal, zsírosabbá teszi a bőrt, rontja a fogakat, stb. - bizonyos esetekben jó orvosság lehet vágykeltő és depressziócsökkentő hatása miatt. Egyik alapanyaga, a feniletil-amin például enyhén növeli a vérnyomást és a vércukorszintet, és ezáltal élénkíti a szervezetet. A húsvéti csokiéhség tehát nem más, mint egy kis tavaszi hangulatjavító. Ha úgy érezzük, hirtelen ránk tört az édességvágy, nyugodtan engedjünk a kísértésnek. Testünk azt akarja ezáltal jelezni, hogy a hosszú tél kimerítette tartalékokat, és szükség van egy kis energiára. Megoldódott a piramisok rejtélye? (Origó) A Szahara keleti részén fekvő sziklákba vésett •hatezer éves képek választ kínálnak a régészet egyik ősi rejtélyére: arra, honnan is származnak az ókori egyiptomiak. A most feltárás alatt álló leletek szerint a válasz pofonegyszerű: nem jöttek sehonnan, azaz az egyiptomiak mindig is ott éltek. A piramisépítők mintegy 5000 évvel adtak először hírt magukról. Hirtelen felbukkanásuk sok alaptalan találgatásra adott alkalmat (idegen lények, rejtélyes civilizációk, egy magasabb rendű hódító faj leszármazottai stb.). A napokban megjelent, A fáraók genezise című könyvében Toby Wilkinson cambridge-i egyiptológus földhözragadtabb magyarázatot nyújt. A Memphis lenyűgöző templomait és a Királyok Völgye míves sírhelyeit készítő emberek a kutató szerint valamikor kőkorszaki nomád marhapásztorok voltak, akik nyaranta, a Nílus áradásakor a magasabban fekvő területek friss füvén legeltették csordáikat. A tudós kutatásai során több száz olyan helyszínt tárt fel, ahol - mintegy ezer évvel megelőzve az ókori Egyiptom alapítását - vízilovakat, krokodilokat, szarvasmarhákat és mindenekelőtt istenszerű lényeket hordozó hajókat véstek a falakba ismeretlen művészek. A sivatagi sziklarajzok más motívumai további egyiptomi talányokat világíthatnak meg. KERÉK-BÁRCZY SZABOLCS: Az új adatta szeretet „íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig.”(Máté 28) Képzeljük el, amint Mária Magdolna és Mária elmegy Jézus sírjához, s ott az angyal segítségével bejut a sírboltba, majd nem találja Krisztus testét. Később megjelenik az asszonyoknak maga Jézus, aki előtt leborulnak. Ezt az eseménysort kétezer éves távlatból, hittel és meggyőződéssel éljük át. Nekünk rendelkezésünkre áll a Szentírás s keresztény történetünk megannyi botladozással és megerősítéssel teli tapasztalata. Mégis újra és újra megrendülünk, ha átéljük a feltámadás misztériumát, mert tudjuk, hogy Jézus kortárstanúi nálunknál kevesebbre, de egyszer s mind jóval többre támaszkodhattak: minden írást és tapasztalatot pótolt Isten személyes, megtestesült jelenléte, a kiválasztottság élményének közvetlen átélése. Ugyanakkor a kortársak is hozzánk hasonló emberek voltak, tele kételyekkel, vívódással, s ráadásul Jézus tanítása, de többük számára puszta jelenléte is, sokban ellentétes volt hitükkel, reményeikkel. Minden, amit Krisztus tanított, elmondott, a szavak, a csodák, magyarázatra szorultak. A Mester gyakran korholta tanítványait (ezt is okulásul tette), ha ők értetlenkedve álltak előtte. Az elmúlt évezredekben könyvtárnyi irodalmat írtak Róla tudósok, s még mindig kutatjuk életének nagy titkait. A kereszthalál tragikusnak tűnik, de csak részben az. Tragikus annyiban, hogy az ember az addig vezető úton, majd magában a keresztre ítélésben és a megfeszítésben bizonyította bűnösséget, a rossz jelenlétét. Az Istenfiú halála ugyanakkor a beteljesedett Igazság, a megvalósult küldetés is, mely nélkül semmilyen reményünk nem lenne ma sem. A sziklasímál és a későbbiek során ezt értették meg az asszonyok, az apostolok, s ezt érthetjük meg ma mi is. Bizonyosság és kételyek, tapasztalatok és vélelmek: mindezeket az a hit köti össze s teszi meggyőződéssé, amely nélkül a Messiásnak kortársai közül sem akadtak volna követői. O azonban tudta, hogy az Atyja által az emberekbe oltott szeretet ereje adja nekünk a felismerést, hogy Jézus a Megváltó. Ő a „világ világossága”, az Értelem, aki végigmegy a kijelölt úton - nem a maga érdekében, hanem az emberiségért. Önfeláldozó, de ezzel együtt, s éppen ezért, megújuló. Jézus életművének a feltámadás ad keretet, s magyarázta meg létének értelmét a kétkedőknek egykor és teszi ezt ma is: a feltámadás a bizonyosság és a remény, melynek a megújuló szeretet, vagyis hitünk forrása a motorja. A szeretet pedig nem más, mint a bennünk lévő isteni képmás. A húsvéti áhítatban mindannyian ismét értékeljük életünket: hálát adunk Istennek a jóért, megköszönjük a nehézségeket, melyek leküzdéséhez erőt kérünk, bocsánatért esedezünk és megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Legtöbbször nem nagy elhatározásokra és fogadkozásokra van szükség, mert nem egymásnak bizonyítunk. Neki és Róla vallunk, bármit is teszünk egymásnak vagy egymással. Mindannyiunkban vannak ambíciók, személyes törekvések, életcélok. Ezeket azonban egyedül nem tudjuk elérni. Ezt néha nehezen látjuk be (időnként én magam is). Ha átadjuk magunkat a feltámadás élményének, s hagyjuk, hogy szembesülhessünk fizikai jelentéktelenségünkkel, akkor és csakis akkor részesülhetünk abban az élményben, hogy lelkünk magasra száll, s ezáltal megtapasztalhatunk valamit a bennünk lévő végtelenből, a Mindenből. S akkor megsokszorozódik fizikai teljesítő képességünk is. Ha nem csinálunk mást a hétköznapokban, mint tanúságot teszünk Istenről, s személyes példát próbálunk mutatni környezetünknek, akkor mindent elértünk. S akkor már szinte egyenes út vezet ahhoz, hogy betöltsük földi hivatásunkat is. Mert ne feledjük Jézus egyik utolsó útmutató parancsát: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket.” (János 20) Késik a 3 GHz-es Pentium 4-es debütálása (SuperGamez) - Az Intel eredetileg április 13-ánjelentette volna be legújabb és egyben legnagyobb teljesítményű Pentium 4 processzorút, valamint a hozzá tartozó, ugyancsak újdonságnak számító alaplapi chipkészletét, azonban végül csak az utóbbi debütálására került sor. A vadonatúj 3 GHz-es Pentium 4 processzor piaci bemutatkozása azért maradt el, mert az Intel mérnökei az utolsó pillanatban egy apró hibára bukkantak a chipben. Ez lett volna egyébként az első olyan Intel processzor, mely a korábbiakban megszokott 400, illetve 533 MHz-es helyett immár 800 MHz-es rendszerbusz frekvenciával rendelkezik. Az Intel újdonságára a nem várt probléma miatt előreláthatólag heteket kell majd várni. A világ legnagyobb chipgyártójaként jegyzett Intel munkatársai a napokban azt nyilatkozták, hogy a kereken 3 GHz-es működési frekvenciával rendelkező új Pentium 4 processzor, valamint a korábban Canterwood fejlesztési kódnevet viselt új alaplapi chipset révén minden korábbinál nagyobb teljesítményű személyi számítógépeket lehet majd összerakni. Az Í875P chipset érdekessége, hogy - szakítva az Intel korábbi hagyományaival - immár nem a Rambus DRAM memóriákat támogatja, hanem a DDR400-as SDRAM-okat, ráadásul azokat kétcsatornás üzemmódban kezeli. Az Intel eddig a DDR (Double Data Rate) platformon nem igazán jeleskedett, azonban a kétcsatornás DDR400-as memórjakontrollerrel felvértezett Í875P chipset révén igazán maradandót alkotott - nyilatkozta az üggyel kapcsolatban Dean McCarron, a Mercury Research egyik vezető elemzője, majd hozzátette, hogy az Í875P révén maximálisan ki lehet aknázni az új Pentium 4-es chipekben rejlő lehetőségeket. Húsvét napján Nagypénteken délután sötét felhők szálltak, a Golgota dombján, a keresztfák már álltak. Az ártatlan Jézust ott a keresztre húzták, durva kínzásokkal, halálát okozták. A halott Jézust sokan gúnyolták, nevették, hogy ö örökre meghalt, tévesen azt hitték. De a harmadik napon, a Húsvét napja jött, mikor a feltámadt Jézus, a sírból kijött. A megváltó Jézus értünk halt meg a kereszten, hogy az emberiség majdan a mennybe mehessen. De a bűnös emberiség, Jézust megtagadta, és az örök hála helyett, halálát okozta. Jézus feltámadt! A hír ment szerteszét, hogy őt meglássák, hozzá sereglett a nép. A hír az apostoloknál nagy örömre talált, mert Jézus akkor örökre legyőzte a halált. A feltámadás híre túlment szerte a határon, Húsvétkor a nép ünnepli, Jézust a világon. Tibor Fabian Kaprinyák Szénánké versei CD-n Szerénkét jól ismerik lapunk olvasói, hiszen évek óta jelennek meg versei, amelyek szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. A teljes neve Kaprinyák Gyuláné, sz. Bodnár Szerénke. Kedves költőnőnk Arizonában él férjével. Évek óta álmodik arról, hogy ne csak kötetekben jelenjenek meg versei, hanem valaki úgy zenésltse meg őket, ahogy azok az ő szívében élnek. Ez most megtörtént, mégpedig kitűnő eredménnyel. A verseket Dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és a körünkben szintén közkedvelt Nagy Ibolya budapesti operett primadonna énekli őket. Az énekszámok a CD elején és végén találhatók, s közben számtalan gyönyörű verset szavalnak el az énekesnő versmondó barátai a „Hit, Remény és Szeretet” című kötetből. Különleges élmény ezeket az Isten, Haza és az Élet szeretetét sugárzó alkotásokat avatott előadók tolmácsolásában hallani. A CD ára postaköltséggel $12.Cím: Szerénke Kaprinyák, 25 W. Flynn Lane, Phoenix, AZ 85013 Húsvét szent ünnepén Béküljön meg bűnös lelkünk A feltámadás napján Jézus, hozzád sietünk, Hogy légy örökké velünk És ekkor nem fog rettegni Kételkedő szívünk többet Mert Jézus gyógyító kezei Egy új életre vezetik Hitetlen embereit E Húsvét reggelén Zengjen ajkunkon az élet Mert Isten fiát küldte, Hogy éljen mindenki szívében A hit, remény és szeretet Kaprinyák Gyuláné (Bodnár Szerénke) April 18, 2003 ^6
