Amerikai Magyar Hírlap, 2002 (14. évfolyam, 4-45. szám)

2002-10-18 / 40. szám

FERCSEY JÁNOS (New York)_______________________________________ "A nukleáris szent harcosok víziója" Sürgős kötelességünk megelőzni Szaddám támadását George W. Bush Cincinnatiban - CIA titkos jelentés: Kémiai és biológiai fegyverek Irakban Bush elnök Cincinnatiban beszédet mon­dott arról, hogy Szaddám Husszein ké­miai és biológiai fegyvereket halmozott fel és e­­lőbb-utóbb bevetheti Amerika és szövetségesei ellen. "Nem várha­tunk, amíg a füstölgő pisztoly füstjének gombaformája lesz." Nem üzent hadat - "remélem, hogy nem lesz szükség katonai akcióra, bár lehetséges" - mondta. A United Nations-nek kell leszerelni Irakot, de ha ez nem történik meg, közbelép Amerika és "nemzetek egy koa­líciója." Hangsúlyozta, hogy nem az iraki népekkel van probléma, - ellenkezőleg, a zsarnokkal, aki rabszolgasorban tartja ezeket a népeket. "Sztálin tanítványának, gyilkos­nak" nevezte Szaddám Hussze­int. Emlékezzünk arra, hogy amikor a hidegháború kezdetén a Szovjetuniónak nem volt atombombája, Sztálin elrendelte biológiai és baktériumbombák, kémiai fegyverek, mustárgáz és anthrax gyártását. Szaddám a UN-inspektorok kiutasítása óta többezer tonnányi kémiai és biológiai fegyvert halmozott fel.. Nukleáris programjához pedig mindössze egy labda­nagyságú plutóniumra vagy dú­sított urániumra van szükség. "A lehetőségek közül legrosz­­szabb: várni, amíg Szaddám fel­készül a támadásra és elsüti a Brazília a sza­kadékban Stefan Zweig azt írta: Brazí­lia a jövő országa. Történészek és politikusok ehhez később hoz­zátették: “... és mindig csak a jö­vő országa marad.” Viszont azt is megjegyezték, hogy Brazília sohasem zuhanhat a szakadékba, mert nagyobb, mint a szakadék. Brazília nagyobb, mint a kontinentális USA, de területé­nek nagy része őserdő. Amikor az amerikai űrrepülők leszálltak a Holdra, földrajztudósok azt ja­vasolták, hogy jöjjenek az Ama­zonas medencéjébe és mellette az őserdőbe, amiket még fel kellene térképezni. Brazília lakossága ma 175 millió, húsz év múlva kétszáz­­millió fölé emelkedik, de ennek a hatalmas országnak ma 240 bil­lió külföldi adóssága van. A pénz értéke a zuhanó kő gyorsa­ságával mélypontra esett és rend­kívül nagy a munkanélküliség. Az elmúlt hatvan évben poli­tikai földrengések rázták meg Brazíliát. Itt vannak a világ leg­nagyobb városai: Sao Paulo, Mexico Város után a második legnagyobb és Rio de Janeiro világviszonylatban a nyolcadik. De nagyvárosok csak a tenger­parton épültek, ezért határozták el, hogy új fővárost építenek, messze a tengertől. így jött létre Brazília, de közben a korrupció a Kubicsek-kormány alatt olyan méretű volt, hogy közbeléptek a katonák. füstölgő pisztolyt." Szeptember 12-én a United Nations-ben beszélt Bush, utá­na a Kongresszust tájékoztatta és Cincinnatiban Amerika né­péhez beszélt. De három nagy TV-állomás nem közvetítette a beszédet, azzal a kifogással, hogy "az elnök nem az Ovális Irodából beszélt és nem kérték a beszéd közvetítését." Inkább a "sitcom" programokat sugá­rozták, de a Fox TV műsorában milliók hallgatták az elnök be­szédét. Szaddám Husszein sohasem engedte a UN inspektorokat palotáiba. A New York Post riportot közölt Intifadah Qua­­bartól, egy iraki tisztviselőtől, aki most az ellenzékhez tarto­zik. Elmondta, hogy olasz már­ványból építették a palotákat, amelyekben van Satellite TV és mozi és az ételt Európából szál­lítják. Mecset és uszoda is van a palota alatti bunkerben, - ezenkívül kínzókamrák, kémiai gyárak, tréningtermek elit csa­patok számára, sőt egy bőrcsiz­­magyár. A bunker-komplexu­mot egy német cég építette. Az egyik iraki építészt, aki résztvett a munkában, Hassam Khadorit Szaddám 1999-ben kivégeztette. Egy német vállalat fényképek­kel illusztrált jelentést írt arról, hogy Szaddám Husszeinnek öt vagy hat "alter ego"-ja, hason­mása van. Néha egyszerre több helyen megjelenik, bár csak rit­kán beszél, mert sajátságos be­szédmodora van. Minden nap Tizennyolc évig voltak ural­mon a katonák, négyévenként új kormányt alakítva, mindig egy másik négycsillagos tábornok vezetésével. Technokrata szak­értőket vettek a kormányokba és 1985-ben átadták a hatalmat a megválasztott civil elnöknek. Azóta egy középutas kormány vezette az országot, egy időben népszerű volt elnökük, Cardozo. Most azonban a kormány ko­alíció jelöltje Jósé Serra, miután Cardozo népszerű utódjelöltje rákban meghalt. Az új jelölt nem vonzó politikai egyéniség és az októberi választásokon messze lemaradt a Munkáspárt jelöltjé­től, Luis lnacio Lula da Silvától, aki az első fordulóban 46,8 szá­zalékot kapott és minden való­színűség szerint győz október 27-én, a második fordulóban. “Lula” vasmunkás. Sao Pau­lo egyik külvárosában volt szak­­szervezeti vezető. Négyszer in­dult már a Munkáspárt jelöltje­ként, sohasem kapott többet, mint 24 százalékot. Eddig sem­miféle tisztségre nem választot­ták meg, Brazíliai és amerikai közgazdászok sötét színekkel festik a jövőt. Nézzük, milyen portrét fest Luláról Armando Valladares, aki Ronald Reagan elnök kormányá­ban az Emberi Jogok államtitkára volt. 2001 decemberében Lula da Silva, a Partido de los Traba­­jadores (PT) képviseletében re­pült a Foro de Sao Paulo-xa, ahoi így üdvözölte Fidel Castrót: “Bár ráncos az arca, Fidel, a lelke si­ma, mert sohasem árulta el a né­más-más bunkerben alszik. "Szaddám Baktérium Király­nőjéről" fényképes riport olvas­ható a New York Post-ban. Tony Blair "iraki dossziéjában” szerepel ez a nő, akit "Doctor Germ"-nek vagy "Toxic Taha"­­nak neveztek. Valódi neve: Dr. Rihab Rashid Taha al-Azawi, negyvenhat éves, egy hétéves kislány anyja, Norvich-ben. Angliában szerzett Ph.D.-t az egyetemen, mikrobiológiából. Az Amerikai Vezérkar és a Ka­tonai Kémelhárító 1999-ben "a világ legveszedelmesebb nőjé­nek" nevezte. A CIA "hihetőnek" tartja Irak kapcsolatát al-Queda terroris­tákhoz. Donald Rumsfeld had­ügyminiszter viszont "teljes bi­zonyossággal" állítja, hogy Irak kiképzett al-Queda terroristákat bombagyártásra, kémiai és bio­lógiai fegyverek használatára. A Kongresszusban Robert C. Byrd demokrata szenátor kije­lentette: Bush nem győzte meg, hogy meg kell támadni Irakot. Egyik republikánus képviselő azt mondta: csak fel kell emelni egy mohos követ, ami alatt egy mérgeskígyó rejtőzik - és kibú­jik alóla egy csomó vipera. A New York Times/CBS fel­mérése azt mutatja, hogy az amerikai nép helyesig a fellépést Irak ellen. De ugyanakkor azt kívánják, hogy szövetségesek és a United Nations inspektorai lépjenek akcióba, mielőtt elha­tároznának katonai támadást. F. J. pét. Köszönjük, Fidel!” így ölelgette a Tiranot, aki Kuba né­pét rabszolgasorba és nyomorba döntötte. Azon a Fórumon, Havanná­ban a kontinens háromszáz kommunista vezetője találkozott, köztük a columbiai “narco­­gerillák”, a FARC és az ELN ve­zetői. Ezt a fórumot Fidel Castro és Lula alapították 1970-ben, hogy a kontinens kommunistái közösen védjék meg Castrót. Lula átrepült Columbiába is, ölelgette az ejtőernyős Chavez-t és kijelentette: “Úgy gondolko­dik, mint én.” 2002 szeptemberében Passo Fundon, az argentin-uruguayi határ közelében Lula bejelentet­te: győzelmének “dominóhatása lesz Argentínára, Uruguayra, Pa­­raguayra, Columbiára. De Lula messzebbre is néz: 2001 májusá­ban Kínába repült és arról nyilat­kozott, hogy szövetségre kell lépni Kínával, Indiával és Oroszor­szággal, hogy ilyen hatalmas koa­líció álljon szemben az USA-val. Azt is meg kell jegyezni, hogy régebbi kudarcai után mostani kampányában “hangfo­góval” beszélt, hogy ne riassza el a választókat. Ennek a “neo- Lulának” még dalt is komponál­tak, szövege szerint “Lulita, paz y amor ” - Lulácska, béke és sze­retet. Közben a vérmesebb kom­munistákat megnyugtatja: a bé­késebb vonal csak taktika, a lé­nyeg: meg kell nyerni a választá­sokat, aztán mutatjuk meg igazi arcunkat... Csatakiáltása: Brazíliát kor­mányozzuk, hogy megváltoztas­suk a világot. (Brazília a világ legnagyobb katolikus országa, Tierra de la Santa Cruz, a “Szent Kereszt Földje.”) Úgy látszik, legalábbis egy időre, Brazília kommunista ura­lom alá kerül. Érdekes megfi­gyelni, hogy bár Lula “Munkás­pártja” kimondottan kommunis­ta, a New York Times mindig úgy ír róla, hogy “baloldali”, “balra hajló.” Még furcsább, hogy a New York Times egyik jelentése szerint az amerikai nagykövet, akinek apja vasmun­kás volt, azt mondta: “Lula győ­zelme az amerikai álom teljesü­lése.” Lula da Silva vasmunkás, esztergályos specialista, képzett­sége egy gigantikus ország ve­zetésére nulla, ezért hívja az el­lenzék “Lula Nullá”-nak. (Több mint tíz évvel ezelőtt Rio de Janeiróban és Sao Paulóban figyeltem a TV-n Lulát. Egy habzószájú, sötét, gesztikuláló demagógot láttam. De Brazília őt is túléli. F. J. A Marslakók TELLER EDE könyvét “A Marslakóknak” dedikálta és ró­luk tartott előadást a New York-i Fészek Klubban április 9-én Dr. Schmidt György professzor, “A magyarok szerepe a fizika törté­netében” címmel. Az előadó elektromémöki diplomáját a pesti Műegyetemen kapta és 1956-ban a Magyar Tudományos Akadémia doktorátusával tün­tették ki. Több hírneves egyetem látogató professzora, 130 tudo­mányos cikk és egy nagysikerű könyv szerzője. Előadásaiban a XIX. és a XX-ik század magyar fizikusairól beszélt, - Bolyai, Eötvös, Wigner Jenő, Szilárd Leó, Neumann János, Gábor Dé­nes, Teller Ede - aki az utolsó még életben lévő a Marslakók közül. A tudományos előadásban sok érdekes epizódot, anekdotát szőtt. Valamennyien a század­­forduló táján születtek. Szilárd Leó volt köztük a legidősebb és Teller Ede a legfiatalabb. A fizi­kán kívül az irodalom érdekelte legjobban Szilárd Leót, kisdiák­korában olvasta “Az ember tra­gédiáját” és haláláig kívülről tudta a dráma legtöbb részletét. Amikor rájött az atomhasításra, megértette, hogy ilyen módon atombombát lehet gyártani. Elő­ször Wigner Jenővel, aztán Teller Edével elmentek Prince­­tonba Einsteinhez, akinek elma­gyarázták ezt a lehetőséget. Ké­sőbb Szilárd Tellerrel ment Einsteinhez és az akkor már vi­lághírű tudós ajánlatára kezdő­dött a Manhattan project. Los Alamosban a laboratóri­umban a magyar tudósokról egy legendát is terjesztettek: egy űr­repülő a Marsról leszállt Buda­pesten, abban a kerületben, ahol tehetséges gyerekek laktak. Ők lettek később a Marslakók. Csaknem mindannyian külföldre mentek, Németországba és Ang­liába és később Amerikába. Amikor azt mondták róluk, hogy zsenik, Szilárd Leó helyes­bített: Csak egy zseni van köz­tünk, Neumann János, a mate­matikus. Neumannt John von Neumann-nak is nevezték. Gábor Dénesnek több mint száz szabadalma van - egyébként nem Gábor Zsazsa rokona. Az érdekes előadást a Fészek tagjai és vendégei hosszasan megtapsolták * * * Az előadás előtt a választ­mány tagjai előtt Hontváry Mi­hály igazgató megemlékezett az Igazgatóság elnökének, Gáti Já­nosnak július 30-i haláláról. Gáti János filmszakember, rendező és filmfotográfus a New York-i New School tanára volt, előzőleg Brazíliában is dolgozott. Megin­dult hangon búcsúztatta a jó­barátot, akinek a nevét megörö­kítik a New York-i Fészek Klub dokumentumain. Jelen volt öz­vegye és nagyobbik fia, a barátok velük emlékeztek Jánosra, akit nem felejtünk el. A választmány tagjai megkö­szönték Hontváry Mihálynak ál­dozatos munkáját és ajánlatára megválasztották az igazgatóság elnökévé Kövesdy Pál operaéne­kes, művészeti szakértőt, 1956- os szabadságharcost. Az előadásra eljött Dr. Hor­váth Gábor nagykövet, az új fő­konzul, aki rövid beszédben be­mutatkozott a Fészek Klub tag­jainak és vendégeinek. New York-i Fészek Klub legközelebbi előadásának dátu­ma: Október 22, kedd (nem szerda!) Décsi Gyula nyelvész professzor tart előadást: “Csaba királyfi és társai” címmel. F. J. Drog ügyben szi­­gorú az ügyészség (NSZ) A büntető törvény­­könyv módosításának tervezete a csekély mennyiségű drogot fogyasztók számára újra lehető­vé tenné a büntetőjogi felelős­ségre vonás elkerülését, amennyiben vállalják a részvé­telt valamely rehabilitációs programon. A Legfelsőbb Ügyészség nem ért egyet a kor­mányzati elképzelésekkel, mivel a büntetőjogi szigor enyhítése indokolatlanul széles kört érint, és megnehezíti a rendőrség munkáját. LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden ft SZEMÜVEG ffptUmetpy. kontaktlencse O ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 n.m. - 8 p.m. Szombaton 8 n.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-80Ö-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 BPHBRRPHRMI .. amerikai mm mU| tfagyar Iftrlap Q

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom