Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)

2001-02-02 / 5. szám

FERCSEY JÁNOS (New York)_____________________________________ John Foster Dulles, Eisenhower külügyminiszterének fia: Egy jezsuita teológus-diplomata a bíborosok közt Bár a gyil­kos merénylet után II. János Pál fizikai ereje megtört, a Gondviselés kegyelme folytán "a lengyel pápa" vezette át az Egyházat a Harmadik Millénniumba. Remélhetőleg csak hosszú évek után kerül rá sor, de elkerülhetetlen, hogy a Vatikán fölött fehér füst jelez­ze: megválasztották az új Szent­atyát. II. János Pál az új évszá­zad kezdetén, január 21-én 37 új bíborost nevezett ki, - közü­lük legtöbben szavazhatnak majd pápaválasztáson. A szavazó bíborosok közt a legnagyobb blokk a latinameri­kai: 26 kardinális, a földrész majdnem ezermillió katolikusá­nak képviseletében. 24 olasz bí­boros mellett az Egyesült Álla­mok és Kanada 13 kardinálisá­nak fontos szerepe lehet a következő pápa megválasztásá­nál. A kinevezettek közt van Ed­ward Michael Egan, New York érseke és Theodore Edgar McCarrick, Washington, D.C. érseke - és a nagy meglepetés: Avery Dulles jezsuita teológus. Mint ő maga mondta, "ez csak tiszteletbeli cím", mert elmúlt 75 éves és így nem szavazhat. Avery Dulles atya John Foster Dulles, Eisenhower "Secretary of State"-jének a fia. Igazi "dip­lomata családból" származik, nagyapja is külügyminiszter volt és nagybátyja, Allen Dulles az első világháború alatt Svájcban az amerikai hírszerző szolgálat vezetője, majd a CIA főnöke volt. Valamennyien vezető presbiterek voltak, így érthetet­lennek tűnt, hogy Avery áttért a katolikus hitre és jezsuita lett. Abban az évben - 1940-ben - Avery huszonkétéves volt. A hat láb és két hüvelyk ma­gas férfi iskoláit New Yorkban, Svájcban és Angliában végezte és a Harvard jogi fakultásán ta­nult. A második világháború miatt a haditengerészet hírszer­ző részlegének tagjaként kap­csolatban volt a franciákkal és 1945-ben megkapta a "Croix de Guerre" kitüntetést. A Fordham egyetem teológus professzora lett, 21 könyvet és 650 esszét írt, főleg teológiáról. Kétségkívül örökölte a "diplo­máciai hajlamot", mert jó kap­csolatai vannak "másképpen gondolkodókkal" az egyházon belül is. Valószínű, hogy első­sorban ezért emelte II. János Pál a bíborosok közé. Tréfásan azt mondta, hogy ne­héz lesz mozogni a főpapok közt egy "plebejus jezsuitának." Új szerepében legjobban segít­ségére lesz egy magyar főpap: Kada Lajos, aki a középameri­kai gerillaháborúk idején apos­toli nuncius volt San Salvador­ban. Felejthetetlen élmény volt, amikor a fehérpalástos nuncius­­sal magyarul beszélgettünk a gerillaháborúk borzalmairól. Később meglátogattam a Vati­kánban is, ahol feladata: segíte­ni a kardinálisokat. A Dulles-családdal kapcsolat­ban két "sztorira" emlékezem. Az egyik azt bizonyítja, hogy John Foster Dullesnek humor­érzéke is volt. A franciák nem szerették, mert amikor Dien Bi­en Phu idején amerikai légitá­madást kértek, ezt nem kapták meg; Eisenhower, Nixon és John Foster Dulles nem akar­tak belekeveredni egy gyarmati háborúba. Később aztán egy párizsi látogatásakor látta, hogy sok fiatal fiú és lány tapsolt, amikor lefelé jött a repülőgép lépcsőjén. Lehet, hogy most ilyen népszerű vagyok Párizs­ban? - gondolta, aztán hátrané­zett és látta, hogy mögötte jön Frankie Lane, a slágerénekes, őt tapsolták. A másik sztorit Varga Bélától hallottam. "Én mindig, min­denkit fogadtam, aki beszélni akart velem, ezt megtanultam Allen Dullestől” mondta Varga Béla. Amikor Allen Dulles az első világháború alatt hírszerző volt Svájcban, egy kecskeszakál­las ember egy héten át minden nap beszélni akart vele. Nem fogadta. A kecskeszakállas em­ber Lenin volt, azon a héten szállította a német hadvezetés leplombált vagonban Oroszor­szágba. F.J. A ■TÖRTÉNELMI11 SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT és az agyonvert igazságügyminiszter Sokan nem tudják, hogy van Magyarországon egy "történel­mi" Szociáldemokrata Párt. Cí­me: 1082 Budapest, VIII. Ba­ross u. 61. Tavaly szeptember­ben az alábbi nyilatkozatot adta ki a "történelmi" Szociáldemok­rata Párt elnöksége: "Ezekben a napokban egy fáj­dalmas és a magyar közélet szá­mára felháborító és megrázó évfordulóra emlékezünk. 50 évvel ezelőtt, 1950 szep­tember egyik napján gyilkolták meg az ÄVO kínzókamráiban Dr. Ries Istvánt, az akkori ma­gyar kormány szociáldemokrata igazságügyminiszterét. Ries Ist­vánnak azért kellett meghalnia, mert 1947-ben tiltakozni meré­szelt a kommunisták kékcédulás választási csalásai ellen. Időközben a Ries István elleni bűntett alaposan gyanúsítható elkövetőjéről a magyar sajtóban több írás is megjelent. Gábor Róbert, aki Peyer Ká­­rolynak, a magyar szociálde­mokrácia kiemelkedő politiku­sának közvetlen munkatársa volt, ... könyvében, "Az igazi szociáldemokrácia: Küzdelem a fasizmus és a kommunizmus el­len, 1944-48" szavahihetően ál­htja, hogy a Ries István elleni bűntettet Dr. Bauer Miklós, egykori ÁVH-s alezredes kö­vette el, aki a közelmúltig egy neves budapesti ügyvédi iroda munkatársa volt. A ’történelmi’ Szociáldemok­rata Párt, amely ma Magyaror­szágon a szociáldemokrácia egyetlen jogutódja, felvállalva ennek a nagyszerű pártnak a teljes 110 éves múltját, annak minden sikerével, megpróbálta­tásaival, hibáival és kudarcaival együtt, történelmi kötelességé­nek érzi, hogy ellentétben a ma­gyarországi ún. szociáldemokra­ta pártok magatartásával, ame­lyek Ries István halálával kapcsolatban teljes hallgatásba burkolóznak, jogi vizsgálatot kérjen Ries István halála körül­ményeinek kivizsgálására. A ’történelmi’ Szociáldemok­rata Párt a magyar államügyész­ség szerveinél Ries István meg­gyilkolásának ügyében ismeret­len tettes ellen feljelentést kí­ván tenni az emberiség ellen el­követett bűntett alapos gyanúja miatt. A ’történelmi’ Szociáldemok­rata Párt elnöksége - Budapest. 2000. szeptember 18." Gábor Róbert könyvéről (19- 98, Századvég) Loppert Csaba írt ismertetést a Magyar Szem­lében, "A sírból kiásott szociál­demokrata" címmel. "Az egyik szociáldemokratát a másik után ássák elő" - írta bosszúsan a Népszabadságban, "Már me­gint egy szocdem" című könyv­­ismertetésében a HL aláírást használó szerző. A "Szabadság" kolumnistája pedig "ismeretlen szociáldemokratának" tartja Gábor Róbertét - aki egykor Peyer Károly legszűkebb köré­hez tartozott és Amerikában az AFL-CIO, a szakszervezeti szö­vetség tanácsadója volt. (Gábor Róbert 1945-46-ban leleplezte az ÁVH-t és infor­mációit eljuttatta a londoni BBC-hez és a Voice of Ameri­ca-hoz. Az ÁVO és a szovjet MVD kirendeltsége halálra ke­reste, de sikerült 1947 novem­berében emigrálnia. A Népbí­róság budapesti tanácsa - távol­létében - halálra ítélte.) "Gábor Róbert nem szorul vé­dőbeszédre" - írja Loppert Csa­ba, - "a rendszerváltás utáni de­mokrácia rehabilitálta és kitün­tette. A szociáldemokraták történelmi tragédiája, hogy a mártíromságok hosszú sora iga­zán csak a háború után kezdő­dött. Több forrásból ismert Ri­es István sorsa, akiről azt olvas­hatjuk, Bauer Miklós verte agyon az ÁVH Andrássy úti központjában. Szeder Ferencet 1950-ben letartóztatják, élet­fogytiglani börtönre ítélik, 1952- ben hal meg a börtönben. Kéthly Anna, 1945 és 1948 közt a Nemzetgyűlés alelnöke, 1950- ben letartóztatják, 1954-ig bírói ítélet nélkül tartják fogva, majd elítélik. Akárcsak Kelemen Gyulát, Valentiny Ágostont, Takács Ferencet, Takács Józse­fet, Györki Imrét, Pozsgay Gyu­lát, Vas-Witteg Miklóst, Kőmű­ves Józsefet, Büchler Józsefet, a Nemzeti Bank és Ladányi Ár­mint, az Ügyvédi Kamara volt elnökét. Gábor Róbert igyekszik a fa­siszta és kommunista hóhérok­ról mindent elmondani. Köztük a "doni hóhérról", Hammer Fe­renc főhadnagyról, aki a mun­kaszolgálatosokat arra kénysze­rítette, hogy másszanak fel a fák jeges ágaira és ott negyedó­ránként kukorékoljanak. To­ronyi Károly hadnagyról, aki élve temettette el a büntetőszá­zadban szolgálókat. Hasonló rémtetteket olvashatunk Seik Imréről, Stinka Rudolfról, Fiam Istvánról, stb. Néhány lappal lejjebb ugyan­ilyen részletes és megdöbbentő leírást kapunk az ÁVO-n tevé­kenykedő verő- és vezető embe­rek Péter Gábor, Décsi Gyula, Farkas Vladimir, Princz Gyula, Szabó Ernő, Bauer Miklós és a többiek kínzási módszereiről. Gábor Róbert gondolatmene­tét a bolsevizálás fogalma köré fűzi. Ez az a folyamat, amely­ben a háború előtt - Vas Zoltán szerint - néhányszáz kommunis­ta azzal a módszerrel szerzi meg fokozatosan a teljhatalmat, hogy beülteti a félelmet az emberi lé­lekbe." A "történelmi" Szociáldemok­rata Párt vezetőségének nyilat­kozata után a Magyar Nemzet közölte Balogh Zsigmond cik­két: "Hetvenöt év után a Nép­szava megszűnt szociáldemok­rata újság lenni - Az agyonvert igazságügyminiszter." A Ma­gyar Nemzet jelentette, hogy a "Tiszta Kezek Alapítvány" Hor­váth Jenőt, az Országos Ügyvé­di Kamara elnökét lemondásra szólította fel, mert nem vette fi­gyelembe az ügyvédekről szóló törvény azon kitételét, hogy nem vehető fel a testületbe az, aki életmódja vagy magatartása miatt az ügyvédi hivatás gyakor­lásához szükséges közbizalomra érdemtelen. A szervezet ugyan­csak indokoltnak tartaná, hogy Bauer Miklós önként mondjon le kamarai tagságáról. Bauer Miklós a lemondását megtagadta, mondván: politikai üldözés áldozatának érzi magát, Horváth Jenő a lemondást megtagadta, ő is politikai üldö­zés áldozatának érzi magát. Balogh Zsigmond a Magyar Nemzetben közölt cikkében ki­tér Gábor Róbert véleményére a Népszaváról. "A szociálde­mokrata sajtót törvényszerűen a Népszavával azonosítják... A Népszava a magyar történelem szerves része, résztvevője volt..? De jelképértékű esemény volt, hogy a Népszava megszűnt szo­ciáldemokrata újság lenni: a szerző dokumentumként közli a lap 1948. március 7-i számának a címlapját, amelyen az agoni­záló Népszava mint a szociálde­mokrata párt központi lapja szerepel. Első oldalán vastag­betűs főcímmel: "Boldogan és felszabadult lélekkel lépünk az egyesülés útjára." 1948. június 15-i száma pedig felér egy szemfedővel: "Megalakult a Magyar Dolgozók Pártja" - tu­dósít a diadalmas headline. Majd kannibálok üdvözlik a vi­dám halotti tort. Nagy lelkese­déssel választották meg a köz­ponti vezetőséget... Rákosi: "Velünk örvend világszerte a demokratikus haladás minden híve..." Gábor Róbert könyvét közöm­bösen nézi a Népszava, amely­nek élén mégis az áll: "Alapítva 1873-ban", mintha szociálde­mokrata múltja változatlan len­ne. "A korrekt számvetés elma­radása akadályozza hazánkban egy modern szociáldemokrata párt megalakulását" - írja Ba­logh Zsigmond. "Abban az esetben azonban, ha a Népsza­va továbbra is hallgat, úgy arról árulkodik: máig hisz abban, hogy aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is, aki uralja a je­lent, az uralja a múltat is." p.j. LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden szemvtzsgálat Opipmetry. o , SZEMÜVEG KONTAKTLENCSE ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 a.m. - 8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 AMERIKAI VB (BUB Magyar Hírlap (J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom