Amerikai Magyar Hírlap, 2001 (13. évfolyam, 2-43. szám)

2001-08-14 / 32. szám

FERCSEY JÁNOS (New York)___________________________________ Portré egy ősz szakállú gerilláról Caracas főte­rén áll Simon Bolivar, Dél­­amerika szabad­­sághősének szobra. Emlék­­ünnepélyén Ve­nezuela elnöke egy ősz szakállú embert ölelgetett, "Bolivár utódját." Az elnök Hugo Cha­vez, egy volt ejtőernyős katona, aki évtizedes prosperitás után tönkretette Venezuelát, vendé­ge pedig Fidel Castro volt, a ti­­rano-zsarnok - a kubai nép sírá­sója. A kubai tiranosaurus hetven­­ötödik születésnapja volt. Fidel Castrot a New York Ti­mes egyik riportere fedezte fel, 1958-ban a Sierra Maestra er­dőiben meghúzódó gerillákról írt riportot és lelkendezve újsá­golta, hogy van köztük "egy új Simon Bolivar, a neve Fidel Castro." Ez a név előzőleg feltűnt co­lumbiai újságokban, mert részt­­vett a lázadásban-rombolásban, amit "bogotazonak" neveztek el. Azután fordult néhány társával szülőhazája, Kuba felé. 1959- ben a Sierra Maestra hegylán­cáról lezúdultak a gerillák és átvették a hatalmat. Fidel Cas­tro azt mondta: A mi forradal­munk olyan zöld, mint a pálma­levelek. - De nemsokára kide­rült, hogy a szakállas gerilla vörös. Ezreket börtönbe vetet­tek és sokat kivégeztek, kom­munista rémuralom kezdődött. Sok kubai szülő az USA-ba küldte gyermekét, mert a Peter Pan Akció keretében Amerika befogadta a menekült gyerme­keket. Emlékeztem arra, hogy 1956 után a United Nations-ben a kubai delegátus, Nunez Portu­­ondo gyakran felszólalt a ma­gyar szabadságharcosok érde­kében. 1959-ben pedig meg­döbbentem, lám, a hidegháború alatt Moszkva keze kinyúlt a karibi tengerig. Az Inter- Amerikai Sajtó Szö­vetségben a doyen Guillermo Martinez Marquez volt, egy menekült kubai újságíró, aki atyai barátom lett. Elmondta, hogy Fidel Castro egy kubai földbirtokos fia, Havannában joghallgató volt, de a jognál jobban érdekelte a marxizmus­­leninizmus és lázadást szított, amiért elítélték volna, de meg­mentette a professzora, aki ké­sőbb a menekült kubaiak egyik vezetője lett. Don Guillermo évről évre el­mondta a nemzetközi sajtószö­vetségben, hogy tízezrek síny­lődnek börtönökben. Fidel ki­épített egy trópusi Gulág-ot és ezreket lőnek agyon a kivégző­­fal a Paredon előtt. Vallásos, kubai patrióták utolsó percük­ben felkiáltottak: "Éljen Krisz­tus király!" Abban az időben Buenos Ai­resben éltem és egy nemzetközi sajtóiroda délamerikai tudósító­ja voltam. 1961 tavaszán fel kel­lett mennem New Yorkba, a sajtóirodához és közben két napra megálltam Miamiban, hogy ússzak a tengerben. 1961. április 17-e volt, az a nap, ami­kor kubai patrióták inváziós brigádja partra szállt Playa Gi­­ronon. Az inváziót még az Eisenhower- Nixon adminisztráció idején tervezte a CIA, azután Ken-- A 75 éves Fidel Castro -nedy lett az elnök. Castro de­legátusa a UN-ben denunciálta a tervet, amiről Stevenson, az amerikai delegátus nem tudott; felháborodottan felhívta az el­nököt, aki leállította az akciót, akkor, amikor a brigád már partra szállt és várta a megígért amerikai légi támogatást. A brigád 114 tagja meghalt és 1189 fogságba esett. Azon a napon meginterjúvol­tam Varela volt kubai minisz­terelnököt, aki azt mondta: "Kennedy elárult bennünket." Ha akkor sikerül az invázió, nem lett volna missile-krízis, - akkor állt a világ legközelebb egy nukleáris háborúhoz -, nem lettek volna gerillaháborúk Kö­zép- és Délamerikában, nem lenne ma Lourdes-ben egy szovjet tipusú nukleáris reaktor, amely egy új Csernobillé válhat. Fidel Castro elnevezte Playa Giron-t a "Disznók Öblének." Az invázió napján Castro ren­dőrei dinamitot raktak a börtö­nök rabjainak ágya alá, azzal, hogy felrobbantják őket, ha az invázió sikerrel jár. Don Guillermo beszélt nekem egy rabról, aki a börtönben kis papírdarabkára verseket írt. A Cabanába vitték, egy erődbe és később a Fenyő-szigetre, ahol koporsó-cellákban sínylődnek a rabok. Éhségsztrájk alatt a rab lábai megbénultak. Az Amnesty International akkor egy tolószé­ket küldött a börtönbe. Ez a rab, Armando Vallada­­res volt, egy költő, akit végül Mitterrand francia elnök köz­benjárására kiszabadítottak. Armando Ronald Reagan ad­minisztrációjában az Emberi Jogok Nagykövete volt. Előző­leg Genfben denunciálta Fidel Castro jogsértéseit - és engem kért meg, hogy vezessem be a Palais de Nations-ba. Arman­do ma a menekült kubai patrió­ták egyik vezetője. Don Guillermo, Armando és Mario Rivadulla - egy menekült kubai újságíró, aki tíz évig élt Castro börtönében - elmond­ták, hogy Fidel sohasem vett részt harcokban, mindössze táv­csöves puskával lőtt le katoná­kat és civileket. Rendkívül hiú, ha valakiben riválist látott, el­tette láb alól. Mint Camilo Ci­­enfuegost, egy gerilla "comman­­dantet", akinek a repülője lezu­hant; aztán Bolíviában halálba küldte "Ché" Guevarát. Koppenhágában, egy nemzet­közi konferencián ismertem meg Juanitát, Fidel Castro test­vérhúgát. Elítélte a terrort és amikor Fidel megfenyegette, Mexikóba szökött és ott lelep­lezte fivérét. De pár nap múlva átmenekült Miamiba, mert megtudta, hogy Fidel el akarja raboltatni. Juanita Miamiban szociális nővérként dolgozott, később egy gyógyszertárt admi­nisztrált. Juanita elmondta, hogy csa­ládjuk 3iránban élt egy földbir­tokon, apjukat nem érdekelte a politika, anyjuk pedig vallásos asszony volt, gyermekeit a je­zsuiták iskolájában neveltette. Három fiuk volt és négy lányuk. Fidel két húga Miamiban van férjnél, egy harmadik Mexikó­ban él. Ramon átvette a birtok vezetését, Raul marxista lett, Fidelnek pedig Havanna egye­temén nem sok sikere volt, nem választották meg diákvezérnek, de 1951-ben az Ortodox Párt jelöltje volt - de nem voltak ak­kor választások. Ezt a pártot egy kubai demagóg alapította, Eduardo Chivas, aki egy rádió­program közben látványos mó­don öngyilkos lett. "Fidel opportunista"- mondta Juanita - "így lett marxista, Moszkva pedig felhasználta szubverzióra. Kuba szovjet bá­zis, ahonnan irányítják a szub­­verziót Közép)- és Délameriká­ban. Moszkva évi egymillió dolláros szubvencióval segítette Kubát, és ezért Fidel vérrel fizetett; ex­­pediciós hadserege Angolában és Etiópiában harcolt anti-mar­­xista négerek ellen. Sokezer kubai néger halt meg Afrikában s mivel parancsnokuk, Arnaldo Ochoa tábo nők népszerű lett, Fidel kivégeztette. A New York Times most a Council on Foreign Relations társelnöke cikkét közölte, "Cu­ba on the Morning After" cím­mel. Meg kell jegyezni, hogy ez a Council az egyik legbalolda­­libb intézmény az USA-ban. Fidel kilenc amerikai elnököt túlélt a hatalomban, jelzi a cikk­író. Negyvenkét éve van hatal­mon, utána "első az egyenlők közt" öccse, Raul, a hadsereg főparancsnoka következhet, de ő is azt mondja: "az USA-nak normalizálni kellene a kapcso­latot Kubával, még Fidel életé­ben." Fidel hetvenöt éves, de apja nyolcvannyolc évig élt, anyja még tovább., A Council cikkírója sötét szí­nekkel festi le a szovjetek alól kiszabadult Kelet-európai or­szágokat, ahol "a kommunizmus után a gazdaság összeomlott.". Azzal is fenyegetőzik, hogy egy "post- Castro átmenet" alatt Kuba bűnszövetkezetek mene­déke lehet. "Havanna már kinyújtotta ke­zét egy esetleges kibékülésért" - jelzi a Council vezetője - "fel­nőtt egy generáció, Mr. Castro széleskörű nevelésügyi és egész­ségügyi védelme alatt, egy kép­­zett középosztály képes prospe­rálást teremteni." De egyetlen szót nem szólt a börtönökről, a kivégzésekről, a kubai nép nyomoráról, a tizen­hároméves prostituáltakról, akik pár dollár reményében ólálkodnak a turistahotelek és az apartheid-dollárboltok előtt, ahová kubai nem teheti be a lá­bát. A jelenlegi USA politikája Kubával kapcsolatban arra irá­nyul, hogy megbuktassák a Castro-rezsimet, de ez kudarc­ba fullad, "nem vesz tudomást mind amerikai, mind kubai nemzeti érdekekről post-Cast­­ro." "Ideje, hogy változás le­gyen itt, az ottani változás előtt" - írja a Council társelnöke. Biztosra vehetjük, hogy Geor­ge W. Bush egyik legfontosabb feladatának tartja a kubai nép felszabadítását. Reméljük, hogy "Cuba Libre" nemsokára nemcsak ábránd lesz, hanem valóság, akár még a Tirano éle­tében, akár utána. FJ. Az Országimázs Köz­pont az augusztus 20-i budapesti tűzijátékról (MTI) - Több mint húszezer darab, összesen 25 tonnányi pi­rotechnikai eszközt használnak fel az augusztus 20-i, budapesti tűzijáték során - közölte az Or­szágimázs Központ vezetője. Tóth István Zoltán elmondta: az este kilenc órakor kezdődő, fél­órás programot a Margit híd és az Erzsébet híd közötti Duna­­szakaszról bonyolítják le. Megjegyezte, hogy a tűzi­játék során megjelenítik például a négy évszakot. Meglepetésnek szánják a Lánchíd közepére el­helyezett szerkezetet, amely a Szent Koronát ábrázolja. Tóth István Zoltán elmond­ta: az augusztus 20-i események összesen 686 millió forintot tesznek ki általános forgalmi adó nélkül, és ebből 247 millió fo­rintot fordítanak a budapesti tű­zijátékra. JANCSO ZSUZSA KÖNYVEI megrendelhetők a Szerkesztőségben! APRÓ ÖRÖMÖK * LESZÁLLÁS PÁRIZSBAN * LITTLE JOYS OF LIFE (ANGOL NYELVEN) A könyvek ára postaköltséggel: $12.-ea. A csekket Susan Jancso névre, a Szerkesztőség címére kérjük küldeni: AMERIKAI MAGYAR HÍRLAP 535 N. Rossmore Avenue, Ste. #1 Los Angeles, CA 90004 MAGYAR UTAZÁSI IRODA A legjobb árakat garantáljuk! BUDAPEST - VIENNA - FRANKFURT Los Angeles *1 “ $760.- $690.- $660.­Portland + tax Lufthansa, KLM, Swissair, Malév, Delta, stb. Budapest - Los Angeles: 6 hónapos 1 éves $570.-+ u, Az árak változnak minden légitársaságnál HAWAII, MEXICO, TAHITI, CRUISE Kocsi bérlés, Hotel, Limo service Tel: (310) 300-4000, Fax: (310) 300-4004 Az Önök rendelkezésére állunk! 9401 Wilshire Blvd. # 840, Beverly Hills, CA 90212 LINDEN OPTOMETRY, A.P.C. Linden szemvizsgálat OptOmetry. szemüveg KONTAKTLENCSE ONE-HOUR SERVICE in most cases WE ACCEPT MOST VISION INSURANCE NYITVATARTÁS: hétfőtől péntekig 9 a.m. ->8 p.m. Szombaton 8 a.m. -6 p.m. Vasárnap 10 a.m. -5 p.m. 477 E. Colorado Blvd., Pasadena Tel. 1-800-50LINDEN Alan Limfat, O.D. 1-800-505-4633 2001. augusztus 24. AMERIKAI Hfagyar Hírlap a ^Travel Servtom, Inc.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom