Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-09-23 / 36. szám

AMERIKAI AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL « WEEKLY NEWSPAPER VOL. 6. ÉVF. - No. 36. SZÁM - 1994. szeptember 23. __________________________Ára: 1 dollár_______________ JANCSÓ ZS.: Cicamama CLAIRE KENNETH: Marlon Brando is megírja önéletrajzát FRIEDMAN: Az új biztosítási reformról MESTER: Hogyan állunk az ufókkal? Interjú Rácz Sándor Istvánnal, az új ’56-os vezérrel csak röviden Titkosan kezelt képviselői vagyon-nyilatkozatok (NSZ) Orbán Viktor, a Fidesz elnöke levelet intézett az Or­szággyűlés elnökéhez, hogy va­­gyon-nyilatkozatát a továbbiak­ban ne' tekintsék titkos doku­mentumnak. Ha bárki bele akar tekinteni, az Országgyűlés tegye lehetővé. Egy négy éve született törvény szerint a parlamenti képviselők­nek - mandátumuk megkezdése­kor és megszűnésekor - vagyon­nyilatkozatot kell tenniük. A törvény viszont arról már nem rendelkezik, milyen eljárási rendben, ill. mire lehet felhasz­nálni ezeket az információkat. A nyilatkozatokat titkos okiratként őrzi a hivatal. A Fidesz pártelnöke viszont rendelkezésre bocsátotta nyilat­kozatát. Eszerint Orbán Viktor és felesége a Belváros szívében lévő 136 négyzetméteres lakás, valamint egy Opel Corsa tulaj­donosa, százezer forintot meg­haladó ingóságuk egy bőrgarni­túra. Energiatermelés - Kompenzálás Nem tervez 30 százalékosnál nagyobb energiaáremelést a kormány. Ezt Szabó Imre, a Magyar Energia Hivatal főigaz­gatója jelentette ki a Parlament­ben megrendezett "Nyitott tár­cák" sajtótájékoztatóján. A villa­mosenergia- és gázárak eme­lését a Népjóléti Minisztérium javaslata alapján 1,5 milliárd fo­rinttal kompenzálják. A még mindig nem végleges új dytéte­­leket előbb megtárgyalja a kor­mány, majd heteken belül beve­zetik. Már a szomszédban a kolera (MH) Ukrajna után Romániá­ban is kolerás megbetegedése­ket észleltek a napokban. A Szent László Kórház főorvosa szerint a magyar egészségügy felkészült a kolera fogadására. Az orvosok speciális felkészítés­ben részesültek, a kórház trópu­­si-enteralis osztályait előkészí­tették a betegek fogadására. A helyzet azonban korántsem annyira drámai, mint vélhet­nénk, hiszen a kolera valójában nem veszedelmesebb kór, mint a szalmonella-fertőzés. Az orvos szerint Magyarországon nem sok esélye van a kolera megma­radásának, mert elsősorban azo­kon a helyeken fordul elő, ahol a közegészségügyi viszonyok nem kielégítőek. Leginkább azokban az országokban, ahol nincs tiszta víz. Az egyházi iskolákra szükség van (NSZ) Az egyházak részéről élénk tiltakozást váltott ki az SZDSZ oktatáspolitikai kabinetvezetőjének, Horn Gábornak a nyi­latkozata, miszerint felül kell vizsgálni az egyházi iskolák teljes körű finanszírozását biztosító közoktatási megállapodásokat. Horn Gábor emlékeztetett arra, hogy az előző kormány hivatali idejének szinte az utolsó pillanatában kötött húsz évre szóló közok­tatási megállapodást, amelyben a költségvetés terhére garantálja az egyházi iskolák működtetését. Hozzáfűzte: a jelenlegi kormányprog­ram teljesen egyértelműen leszögezi, hogy az államnak szektorsem­legesen kell viszonyulnia az egyházi, az alapítványi és a magánisko­lákhoz, továbbá azt, hogy a közoktatási megállapodásokat 1994-ben felül kell vizsgálni. Ez nem jelenti azt - folytatta a SZDSZ-es politikus -, hogy meg kell szüntetni az egyházi iskolák támogatását. Komolyan hiszek ab­ban, hogy egyházi iskolákra nagy szükség van, lehetőleg minél több­re. A jelenlegi helyzet azonban alapvetően sérti a nem önkormány­zati, vagyis alapítványi vagy magániskolák fenntartóinak az érdekeit. Rossz iránynak tartom - jelentette ki Horn Gábor -, ha a régi gya­korlathoz hasonlóan kvázi állami iskolát csinálunk az egyházi intéz­ményekből. Az érintetteknek tárgyalóasztalhoz kellene ülniük és olyan megoldást találnunk, hogy mindenki fenn tudja tartani az is­koláit. Többségben a világkiállításpártiak (MH) A Magyar Gallup Intézet közvélemény-kutatásai szerint augusztus közepén a megkérdezettek valamivel kevesebb mint fele (49 százalék) azon a véleményen volt, hogy az expót meg kellene rendezni, a világkiállítás ellen az ország lakosságának mintegy két­ötöde (39 százalék) foglalt állást. Szeptemberre az expo mellett már 61 százalék, ellene pedig 34 százalék foglalt állást. Míg augusztus­ban még Budapesten volt a legmagasabb az expót ellenzők aránya (46 százalék), addig szeptemberben ez az arány már a fővárosban volt a legalacsonyabb: csak 29 százalék vélekedett úgy, hogy az ex­pót nem kellene megrendezni. A koalíciós egyeztető tanács ülése Az MSZP és az SZDSZ kész elfogadni, hogy az önkormányzati választásokon legyen érvényességi és választási küszöb. A koalíciós egyeztető tanács ülésén elhatározták, hogy ilyen értelmű kompro­misszumos javaslat elkészítésére kérik fel a belügyminisztert. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője azzal indokolta a döntést, hogy nem lenne szerencsés, ha a kormánypártok parlamenti fölényükkel visszaélve rekesztenék be az önkormányzati választási törvényről szóló vitát. A kisebbségi autonómia kell az integrációhoz A 16 európai ország részvételével szervezett nemzetközi kollok­vium, amely Közép-Európa és nemzeti kisebbségei címmel kezdő­dött Bukarestben. Ion Iliescu román államfő üdvözlő beszédének az elején hadat üzent az etnikailag vegyes területeken jelentkező auto­nómia-törekvéseknek. Kétségbe vonta a kisebbségi csoportok elkü­lönülési törekvéseinek demokratikus és európai jellegét, hangsú­lyozva, hogy Európában éppen az integrációs törekvések és folya­matok az időszerűek. Leszögezte, hogy Románia esetében minden területi autonómia törekvés elfogadhatatlan, mert mint a háború utáni nyugat-európai gyakorlat is mutatja, a gazdasági helyzet jobbí­tásával küszöbölhetők ki a kisebbségi gondok. Elismerte ugyanak­kor, hogy nincs európai "kaptafa", s nincsenek etnikailag vegytiszta államok sem, amelyeknek ne lennének a szomszédban nemzettöre­dékei. Tűrhetetlen állapotok a Metrón Ha a főváros vezetése négy évvel meg kívánja hosszabbítani a mandátumát, akkor tennie kell a Metróval utazók biztonsága érde­kében - mondta Szalka Miklós a Fővárosi Önkormányzat legutóbbi közgyűlésén. A BKV-t felügyelő városatya hangsúlyozta: több olyan esetről tud, amikor békés utasokat fosztottak ki és bántalmaztak a Metrón és a Moszkva téren. A főpolgármester egy bűnmegelőzési koncepció kidolgozását ígéri. Budapest területén tavaly csaknem 200 ezer bűncselekmény történt. A fővárosi közgyűlés ezért 50 mil­lió forintos támogatást fog megszavazni a rendőrségnek. HÁBORÚ VAGY BÉKE? A történelemben talán még soha sem dőlt el a háború vagy béke kérdése ilyen drámai körülmények között, úgyszólván néhány óra leforgása alatt, mint most, a kis Haiti szigetország körül. A siker közvetlenül Jimmy Carter volt amerikai elnöké, ez szinte vitathatat­lan, de ami a világesemények krónikáját illeti, mégis inkább Bili Clinton elnökhöz kötődik. O volt az Egyesült Államok vezető embe­re a haiti válság idején, ő rendelte el a katonai előkészületeket, a tartalékosok behívását, dolgozta ki a haditervet a vezérkar főnöké­vel, ő fontolta meg a lépéseket olyan alaposan, hogy ez már-már halogatásnak tűnt és végül ő adott megbízást Carter volt elnöknek: tegyen utolsó kísérletet, hátha meg lehet menteni a békét. Clintont az elmúlt másfél év alatt sokan vádolták határozatlansággal, időhú­zással és egyáltalán megalkuvó békepártisággal. Az elmúlt hetek­ben, amikot az invázió Haiti ellen napról napra elkerülhetetlenebb­nek tűnt, ellenfelei szinte kaján örömmel tömörültek és szemfor­gatva hivatkoztak olyan alapvető "igazságokra", mint "egyetlen ame­rikai katona élete sem éri meg a kockázatot", amit tulajdonképpen minden készülődő háború előtt el lehetett mondani, legyen az az első vagy második világháború, a koreai vagy vietnami összecsapás, az Öböl Háború - és sokan el is mondták. Amikor a győzelem napi­jától számítva az eseményeket visszafelé forgatják, egyszerre jelen­téktelennek és értelmetlennek tűnik az ilyen érvelés. Á jelenlegi el­nök esküdt politikai ellenfelei azonban mindig készen állottak az ilyen politikai bukfencre és most egyszerre a korábban bűnösen bé­kepártinak kikiáltott államfőt próbálták olyan hírbe keverni, hogy vágóhídra viszi az amerikai fiúkat. Ha más, sokkal fontosabb értelme nem is lett volna - mint ahogy volt - már ez is megérte volna, hogy kifogja a szelet a rosszindulatú vitorlákból. Az invázió elmaradásának vasárnap esti bejelentése után ezek a körök nem tehettek mást, mint nyilvánvalóan élénk bosszankodás közepette elhallgattak. Nem lesz vágóhíd, nem koc­káztatják egyetlen amerikai katona életét sem, már mint ami a főpa­rancsnok "meggondolatlan" intézkedését illeti, hiszen ha mégis len­nének halálos áldozatok, ez már a megállapodást felrúgó túlsó fél hitszegése lenne és semmiképpen, még a legnagyobb felkészültségű politikai szófacsaró erőlködésével sem, lehetne Clinton elnök nya­kába varrni. Jimmy Carter, talán azért is, hogy általiban impotensnek minősí­tett elnöki tevékenységét tisztára mossa, vagy inkább a hivatal elját­szott becsületét, különlegesen összpontosított energiával vállalta a feladatot, ami nem az első ilyen természetű missziója, mióta meg­vált a Fehér Háztól. Az ő elnökségéhez csupán a Camp David-i szerződés fűződik, ami jelentőségében valóban túlnőtt az átlagon, még sem kielégítő az elnöki életmű arányaiban. Jól emlékezünk Carter elnökségére, különleges arcberendezése miatt mindig úgy tűnt, mintha mosolyogna. De most, amikor a port-au-prince-i sike­res tárgyalások után golyóbiztos limuzinjának ablakán győzelmes mosollyal kifelé nézett, ez az arckifejezés valóban más volt, mint a korábbi megfagyott grimasz. A megelégedettség megérdemelt volt, hiszen nem lehet azt mondani, hogy nem vállalt kockázatokat, ami­kor hajlandó volt felemelt fővel belépni az egyébként éppen halálos ítélettel feldühített oroszlán barlangjába. Annak, hogy Haiti kérdésében a mérleg nyelve a béke oldalára dőlt, van még egy nagy tanulsága és ez le kell, hogy szerelje a paci­fista szemforgatókat. A sikert nemcsak az asztal mellett helyet fog­lalt felek érték el, hanem az amerikai fegyveres erők egésze. Mint utóbb kiderült, az ejtőernyősöket szállító repülőgépek már a levegőben voltak, hogy az invázió első mozdulatait megtegyék, ami­kor a tárgyalások a kritikus ponthoz értek. Anélkül, hogy Carter volt elnök erőfeszítését csökkenteni óhajtanánk, meg kell állapítani, hogy ebben az esetben az ő mosolya kevés lett volna ahhoz, hogy Raoul Cedrast és puccstársait meghátrálásra bírja. Ezt nyilvánvalób­an a félelmetes erejű hadigépezet érte el, anélkül, hogy egyetlen puskát is elsütöttek volna, bizonyítva ezzel, hogy így is lehet csatát nyerni. Fegyveres erőkre tehát minden esetben szükség van. A megállapodás szerint a törvénytelenül hatalomra került junta október 15-ig lemond és kivonul Haiti politikai-katonai életéből. Cedraséknak nem kell elhagyniuk az országot. Különben is az or­szág parlamentjének még október közepe előtt törvényt kell hoznia, amely amnesztiát biztosít a korábbi puccs tagjainak. Ha a törvény­hozók ezt nem szavaznák meg, a jelenlegi vezetőség akkor is vissza­vonul és átadja a hatalmat Jean-Bertrand Aristide törvényesen megválasztott korábbi elnöknek, akit a puccs erőszakkal mozdított el. Az amerikai fegyveres erők hétfőn megkezdték a békésnek elter­vezett partaszállást, hogy átvegyék a rendfenntartás biztosítását. Ha a leköszönő Cedras-junta valamelyik forrófejű kiskirályának paran­csára meggondolatlan lövöldözés kezdődnék, az amerikaiak viszo­nozni fogják a tüzet, de most már csökkent kockázatok mellett, elő­nyösebb állásokból. A felelősség pedig teljes egészében a rend­bontókra hárul. SZ.L. 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 UoA

Next

/
Oldalképek
Tartalom