Amerikai Magyar Hírlap, 1994 (6. évfolyam, 1-50. szám)

1994-05-27 / 21. szám

AMERIKAI AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL « WEEKLY NEWSPAPER RÖVID HÍREK ÚJRA KELL NYOMNI tízmil­lió társadalombiztosítási kártyát Magyarországon, mert az Alkot­mánybíróság törvénytelennek nyilvánította a rajtuk feltüntetett személyi számok és kódok hasz­nálatát. A jelenleg használatos igazolványokat 1992-ben vezették be mintegy 900 millió forintos költséggel, az Alkotmánybíróság véleményét figyelmen kívül hagy­va. A FÜGGETLEN Kisgazdapárt elnöke, Torgyán József bejelen­tette, hogy pártja és a Keresztény­­demokrata Néppárt között meg­állapodás jött létre. Úgy fogal­mazott: a kereszténydemokraták felismerték, hogy a jövőben együtt kell működnie a két párt­nak, hogy legyen egy olyan nép­nemzeti irányzat, amelyhez bárki csatlakozhat, és amely eredmé­nyesen felveheti a harcot az or­szág balracsúszásával szemben.-AKI KÖZTISZTVISELŐ­KÉNT politizál, az politikus - je­lentette ki Wekler Ferenc, az SZDSZ ügyvivője. Egyetértett Gál Zoltán MSZP frakcióvezető korábbi nyilatkozatával: az új kormány megalakításával a mi­nisztereken és a politikai államtit­károkon túf távozniuk kellene azoknak a közigazgatási és he­lyettes államtitkároknak is, akik politikai szerepet vállaltak. Wek­ler korrektnek minősítette Csépi Lajos (az ÁVRt vezérigazgatójá­nak) eljárását, aki felajánlotta le­mondását. SZABAD GYÖRGY, az Or­szággyűlés elnöke így nyilatkozott a Magyar Hírlapban: "A Népsza­va május 18—i számában a követ­kező szöveg került közlésre: ’A legtöbb demokráciában a hivatal­nokok széke nem kerül veszélybe a hatalomváltás során. Erre a ko­alícióra esélyes pártok képviselői is ígéretet tettek, de nem hallgat­ták el, hogy nem garantálják ugyanezt azoknak a köztisztvise­lőknek, akik hivataluk mellett po­litikai szerepet, netán képviselő­jelöltséget is vállaltak.’ A közléssel kapcsolatban szük­ségesnek tartom megjegyezni, hogy az utolsó félmondat jogfosz­tással fenyegetésnek számít min­den jogállamban, a Magyar Köz­társaságban pedig az ilyen fenye­getés nemcsak a közéleti erkölcs­be ütköző politikai nyomásnak minősül, hanem alkotmányunkat és tételes törvényeinket sértő megnyilvánulásnak is." MEGHALT Würtz Ádám. Életének 67. évében, május 13- án elhunyt Würtz Ádám három­szoros Munkácsi-díjas, érdemes művész, festőművész, képgrafi­kus, Andersen díjas könyvilluszt­rátor. Emlékét őrzik művei, ame­lyek szinte minden magyar ott­honba beköltöztek. JACQUELINE KENNEDY ONASSIS 1929-1994 "Túl fiatalon lett özvegy 1963-ban, és túl fiatalon halt meg 1994-ben" /Ted Kennedy/ Megemlékezés a 8. oldalon Az MDF tisztújításra készül Boross Péter miniszterelnök, az MDF listavezetője sajtótájékoztatóján határozottan visszasutasította azt a feltételezést, hogy a kormányzat bármilyen iratot vagy adatot el akarna titkolni az új kabinet elől. Nem ismétlődhet meg az az 1990-es gyakorlat, amikor semmilyen előírás nem szabályozta az ikatatott okmányok megőrzését. Elmondta továbbá, hogy az első forduló után egyre gyakrabban hangzanak el az MSZP és az SZDSZ vezetői részéről olyan kijelentések, melyek a választási ígéretek megvalósulását jóval későbbre tolják. Hangsúlyozta, hogy a következő kormány is rákényszerül bizonyos népszerűtlen intézkedések megtételére. Amennyiben ezeket elmulasztja, akkor éppen odajut az ország, ahol a rendszerváltás kezdetén volt. A miniszterelnök kifejtette, hogy meghatározó nyugateurópai körökben nem örülnek a hazánkban bekövetkezett folyamatnak, de egyelőre várakozó állásponton vannak. Aggodalmát fejezte ki az MSZP "második vonalának" jelentős arányú visszatérése miatt, amely a ’80-as években "primitivizálta" a magyar közéletet. Boross Péter végül bejelentette: az MDF meghatározó ellenzéki szerepre készül, amelyben várható a tisztújítás, mert a politikai életben szükség van a friss erőre és az új arcokra. Növelni kell a parlament szerepét BUDAPEST - Ne hallgassanak azokra, akik azt mondják, hogy a szocialisták túlnyerik magukat - mondta Horn Gyula a szocialista kampányfőnökök budapesti tanácskozásán, majd azt is kijelentette, hogy ha az MSZP kongresszusa úgy határoz, vállalja a miniszter­elnök-jelöltséget. Az MSZP elnöke balesete óta először vett részt nyilvános rendezvényen. - Nemcsak minden madátumra, de minden egyes szavazatra is szükségünk van - hangoztatta Horn Gyula, hozzátéve: az MSZP élni akar a május 8-án született lehetőségével. Szerinte van esély arra, hogy az MSZP abszolút többséget szerezzen, bár akkor is emberközpontú politikát akarnak folytatni, és koalíciós kormányt képzelnek el. Horn Gyula az új kormány első teendői közé sorolta a reális gazdasági-pénzügyi kép kialakítását az ország helyzetéről, továbbá megállapodás kötését a munkaadók és munkavállalók érdek­­képviseleti szervezeteivel. Szerinte egyértelművé kell tenni a köztársasági elnök hatáskörét, és növelni a parlament ellenőrző szerepét a kormány felett. A tanácskozáson a pártelnök szót ejtett minapi balesetéről is - mint mondta, a "baleset" szó nem fedi pontosan azt, ami történt. Kónya kontra MSZP A televízió vasárnapi Híradójában is megkérdőjelezte Horn Gyula, hogy véletlen baleset történt vele. Erre a nyilatkozatra Kónya Imre belügyminiszter úgy reagált: ha egy párt elnöke néhány nappal a választások előtt balesetet szenved, az óhatatlanul találgatásokra ad alkalmat. Többekben felvetődött például, hogy Horn Gyula pártbeli ellenfelei állhatnak az ügy mögött, annál is inkább, mivel a balesetből az MSZP-nek származhatott előnye a választásokon. A rendőrség birtokában nincs olyan hitelt érdemlő információ, amely bármiféle szándékosságot támasztana alá. Horn Gyula nyilatkozatából azonban azt kell feltételezni - mondta a belügyminiszter -, hogy a pártelnöknek lehetnek belső információi, amelyekből arra következtethet, hogy valakik merényletet követhettek el ellene. Ez esetben nem homályos nyilatkozatokat kell tenni, hanem a bizonyítékokat kell haldéktalanul átadni a rendőrségnek. Leköszönő kamikazék PRÁGA - Kamikaze-kormány voltunk - mondta a Lidove Novinynak Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki az elmúlt hét végén látogatást tett Prágában. Elsősorban azzal magyarázta a koalíciós (folytatás a 2. oldalon) 'ELMOSÓDOTT FRONT'1 BOSZNIÁBAN Talán itt lenne az ideje, hogy beszámoljunk a boszniai front, az ott folyó háború jelenlegi helyzetéről. Heteken át a figyelem más irány­ba fordult és a szerb-bosnyák arcvonal is elég csendes volt ahhoz, hogy ne vonja magára a figyelmet. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy az ottani harci tevékenység megszűnt. A jelek szerint a szer­­bek jó pszichológiával dolgoznak és pontosan tudták, mikor hang­zott el a NATO-ENSZ oldaláról olyan megnyilvánulás, amit legtalá­lóbban talán blöff-közelinek lehet nevezni. Ilyenkor ujjat húztak és nekik lett igazuk, mert valóban nem történt semmi. A felszólítás melódiájáról azonban azonnal érzékelték, hogy most már komolyra megy a játék és hírszerzőik is nyilvánvalóan jelentették: az amerikai repülőgépanyahajókon készenlétbe helyezték a harci gépeket, mi­után éles bombákat szereltek rájuk. Abban a pillanatban majdnem nullára csökkentették a tüzet és visszavonultak ugyancsak majdnem a kijelölt vonalig. Mindezt rendkívül óvatosan. Nos, ha valaki azt hinné, hogy a Tuzlát és Gorazdét körülvevő hegyekben megszűnt a háború, az illető határozottan tévedne. Pszi­chológiai fáziseltolásokra került csupán sor. Ribnica mellett például minden este szinte menetrendszerűen indul a lövöldözés, bár el kell ismerni, hogy nappal viszonylag csend van. A domb tetején beren­dezett harckocsiállás skandináv ENSZ-katonák kezében van. Az egység második hadnagya Jens Karegen. A helyzet úgy áll, hogy a lövöldözés kezdeményezése nem egyoldalú. Egyszer erről, egyszer amarról indítanak tüzet. Néha a szerbek támadnak, néha a boszniai kormány fegyveresei. Azt mondják az ENSZ oldaláról: az a baj, hogy tulajdonképpen egyik fél sem akar tárgyalások útján békés megoldást. A bosnyákok arra hivatkoznak, hogy területük 70 száza­léka szerb megszállás alatt van és attól félnek, hogy ha beleegyez­nek a békébe, ez a terület a szerbeké marad. A szerbek viszont ezzel a 70 százalékkal sincsenek megelégedve és tudják, hogy a te­rületet csak harccal tudják megnövelni. A front elmosódott, de a küzdelem tovább folyik. Az ENSZ-csapatok olyan utasítást kaptak, hogy ameddig a bos­nyákok és a szerbek egymást lövik, nem szabad beavatkozni. A kék­sapkások csupán akkor nyúlhatnak fegyverhez, ha a támadás őket érné. Az ENSZ-parancsnokságon azt kifogásolják, hogy mindkét küzdő félnek hallgatólagosan megengedték, hogy katonai úton ke­ressék a megoldást. Ezzel tulajdonképpen aláaknázzák az amúgy is kátyúba ragadt békefolyamatot. A legnagyobb nehézséget pedig az okozza a kéksapkások részére, hogy sohasem tudják megállapítani: melyik oldalon kezdték a tüze­lést. Éppen ezért a tuslai repülőtéren most új amerikai gyártmányú radar-berendezést szerelnek fel, amely pontosan rá fog mutatni, hogy melyik oldalról indult a támadás a boszniai arcvonal még ma is legmozgalmasabb pontján. Sajnos, az a helyzet, hogy az ENSZ oldalán sincs egyetértés, a helyzetet különböző módon ítélik meg és sokszor egymással ellenté­tes utasításokat adnak ki. A tuzlai katlant például fegyverrel védett ENSZ-mcnedéknek nevezték ki és egyes felfogások szerint minden ide irányuló támadást fegyveres akciónak lehetne felfogni az ENSZ ellen, ami indokolná a NATO harcigépek megtorló támadását. A kéksapkások oldalán ezzel azonban nem mindenki egyezik és emiatt állandóan halasztgatják a felszólítást a NATO-támadás megindítá­sára. A világ többi probléma-gócpontja közül Észak-Koreában némileg enyhült a helyzet, miután az ottani kommunista kormány kijelentet­te, hogy hajlandó fogadni az ENSZ atomellenőrző bizottságát. Is­meretes, hogy nyugaton az a hír terjedt el - és ezt az utóbbi időben többször is megerősítették - hogy Észak-Korea titokban atombom­ba gyártását készíti elő. Az értesülés szerint ottani atomreaktorból üzemanyagot különítettek el plutónium gyártására, ez pedig az atombomba legfontosabb alapanyaga. Tekintettel a koreai kommu­nista kormány agresszív politikájára, ezt az eseményt az ENSZ tag­államai fenyegetésnek minősítik a világbéke ellen. Émiatt a helyzet olyan súlyos, hogy az Egyesült Államok máris katonai intézkedése­ket tett. A közeli napokban eldől, hogy a korábbi fenyegetés való­ban enyhül-e. Az afrikai Rwanda fővárosában ismét heves harcok törtek ki, mi­közben a tárgyalások holtpontra jutottak. Az ottani lázadók kijelen­tették, hogy még az oda irányított 5.500 ENSZ-katona megérkezése előtt el akarják foglalni a fővárost. A főváros: Kigali ebben a pilla­natban az utolsó kapcsolat a szabad világgal. Az afrikai helyzettel ismerős politikai szakértők véleménye szerint a rwandai eseménye­ket nem szabad lekicsinyelni. A szabad országok ellen irányuló ot­tani fenyegetés súlyos. Miközben Magyarországon a szocialista elvek felújításától tarta­nak, Alexander Szolzsenyicin, a disszidens nagy orosz író, aki 20 évet élt önkéntes amerikai száműzetésben, ezen a héten visszatér (Folytatás a 3. oldalon) 08/13/93 AN. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA VOL. 6. ÉVF. - No. 21. SZÁM - 1994. május 27. ___________________Ára: 1 dollár FERCSEY: "Szegény bűnözők...” FRIEDMAN: Veszélyben van-e az elnök tekintélye? JANCSÓ: Búcsú Jacqueline Kennedytől KRAFT: Újjászületés a hamvakból Nyugaton élő magyar újságírók a magyar választásokról

Next

/
Oldalképek
Tartalom