Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-08-13 / 31. szám

HETI MEZEI CSOKOR LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN "Pártba nem lépek be..." Interjú Sára Sándorral, a DUNA TV elnökével Magyar Franciska Amikor végetér... Amikor végetér egy nagy szerelem, Szegényebb lesz egy színnel a világ, Hol kacaj csendült, csend ül hidegen, Mert elmúlt, elszállt, vége, nincs tovább. Amikor elmúlik egy nagy szerelem, Kevesebb lesz egy csillaggal az égen, Forró nyárban vacogunk betegen És többé semmi nem olyan, mint régen. Amikor végetér egy nagy szerelem, A szívünk fáj csak, nem is tudja más: Ketten voltunk őrzői titkos tűznek, - Ha bennünk már kihunyt, nincs folytatás. Mert az is fáj, ha meghal valakink,- Barátok közt van rá vigasztalás - De akit élőként kell eltemetni Az még soká kisértő látomás. Mikor egy nagy szerelem végetér, Borral és könnyel csordul a pohár, Tengernyi bánat keres kiutat, És nincs kivel megosztani se már. Mikor egy nagy szerelem végetér, Fölöttünk összecsap a vízözön, Kapnánk minden kis szalmaszál után, De ki menthetne, többé sose jön. Amikor elmúlik egy nagy szerelem, Minden öröm forrása elapad, Szánkban az étel megkeseredik, S unalmas-szürkén pereg napra nap. Amikor elmúlik egy nagy szerelem, Értelmét veszti legszebbik szavunk: "Örökre!" - hittük, boldogok leszünk, S ma mégis újra egyedül vagyunk. Amikor elmúlik egy nagy szerelem, Leszáll a mélybe, mint drága halott. Ma még hull friss hantjára a virág, De holnap már feledjük, mit adott. Mikor egy nagy szerelem végetér- Mit teremtett gyarló ember szive - Kihalt bolygóként szétporlád, elég És visszahull az örök semmibe. Amikor elmúlik egy szerelem, Az okos vállrándítva tovalép, A gyenge sír, az erős bosszút forral, S a költő dalba önti a szivét. A filmoperatőrből filmrende­zővé, újabban pedig tévéelnökké emelkedett Sára Sándor Túráról indult. "Számtalan Sára van ab­ban a faluban. Rokonok is, név­rokonok is. Nagyapám kalauz volt a vasútnál, nagyanyám sum­­más a Hatvany-uradalomban. Apám már kijárta a jegyzőképp zőt, aljegyző lett, majd jegyző. Na, ebből lettek a bonyodalmak az ötvenes években" - kerekedik a családi história. A családfőt kétszer is internálták. "Sokfelé jártam iskolába: Túrán, Aszó­don, Ikladon." 1952-ben sikerte­len próbálkozás a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Meg­próbál elhelyezkedni az MTI- nél is. "Rájöttem, hogy szárma­zásom miatt nem vesznek fel. És akkor elkövettem azt a stiklit, hogy beírtam: apám pályamun­kás" - tudjuk meg, hogyan oko­sodott az ember annak idején. Geodéta lesz a Földmérő és Ta­lajvizsgáló Irodánál. Egy év múl­va újabb próbálkozás a filmmű­vészetin - ezúttal szerencsésebb. Ötvenhétben diplomázik, de - ötvenhatos forradalmi bizottsági tagsága miatt - "csak a híradó és dokumentumfilmnél kaptam se­gédoperatőri állást" - ismerjük meg a nehezített indulást. "Min­denféle oktató, népszerű-tudo­mányos filmet forgattam" - em­lékezik, de ismertté az 1962-ben forgatott dokumentumfilmmel, a Cigányokkal lesz. Aztán jönnek sorban a feladatok: a Sodrás­ban, a Tízezer nap operatőre. Aztán az első rendezés, a Fel­dobott kő. Majd az Apa, a Hó­szakadás, a Szinbád - ismét csak operatőrként -, újabb játékfil­mek és végül a dokumentumfil­mek: a Néptanítók, a huszonöt részes Krónika, a Bábolna, majd a Magyar nők a Gulágon... Elis­merik, már 1963-ban SZOT-dí­­jas, Balázs Béla-díjas, aztán ér­demes művész 1974-ben, kiváló művész, és megkapja a Kossuth­­díjat is. Jancsó Miklós és Szabó István mellett a Kádár-korszak talán legnagyobb filmes sztárja. "Első házasságomból, Moór Marianne-tól származó har­mincegy éves Balázs fiam egy ideig fotósként dolgozott, majd minden tiltakozásom ellenére operatőrnek ment. Van egy le­ányom, a tizenkilenc esztendős Júlia - Szegedi Erikától. Őt sem sikerült lebeszélnem, most vé­gezte filmrendezőin az első évet" - mutatja be legközelebbi hozzátartozóit.- Nemrég még úgy nyilatko­zott: boldog, hogy MTV-alelnöki kinevezését Göncz Árpád nem írta alá, mert maradhat, mint suszter a kaptafánál. Most vi­szont egy másik - igaz, egyelőre kisebb - tévé elnöke. Mi tör­tént?- Úgy látszik ez valahol megíra­tott és kikeríilhetetlenné vált. Amikor megkerestek, ki akartam térni, de olyan kérések és ráhatá­sok jöttek, hogy beadtam a dere­kam.- Ezúttal is a miniszterelnök úr kereste meg?- Nem. A kuratórium elnöke, Csoóri Sándor. De rajta kívül so­' kan ösztökéltek. Mondjak neve­ket? Tőkés László például. Én úgy nőttem fel: bizonyos kötele­zettségvállalások elől nem szabad kitérni.- A Csoóri-Kósa-Sára triász annak idején több filmet is "jegyzett". Aztán szétvált a csa­pat. Mostanában ön mintha in­kább újra Csoórihoz igazod­na...?- Ezt nem így mondanám. Épp tegnap beszélgettem hosszan Ko­sa Ferivel. Nem távolodtunk el egymástól. Az alapgondolatok­ban ma is egyetértünk.- A rendszerváltás elején ők politikai funkciókat vállaltak. On miért húzódott hátra?- Őriztem a függetlenségemet. Párthoz tartozni mindig is ke­mény függőséget jelentett. Lehet, hogy ma sincs másként. Ezt én nem szeretem.- Elismerésekkel önnél jobban "dekorált" művésze kevés volt az elmúlt rendszernek. Hallva az aczéli kultúrpolitika mai ér­tékelését, nincs lelkiismeret-fur­­dalása?- Nincs. Dolgoztam, dolgoztam - és müveket hoztam létre. Más kérdés, hogy minket szerettek de­korálni, szerettek kirakatba tenni, mert így a politika is tudott vala­mire hivatkozni. Kettős játék volt. Egy jó film, főleg ami díjat is ho­zott, az a rendszer számára is jó volt. Miután volt bennük kritika is, bizonyítani lehetett, mennyire toleráns a rendszer, hiszen az ál­lam pénzén még ezt is lehet. Ha nem lettek volna kitüntetéseim, nem tudtam volna belekezdeni például a II. magyar hadseregről szóló filmbe.- Ehhez is megvolt a nexusa Aczélhoz?- Volt. Kapcsolatban kellett len­nünk azokkal, akik betilthatták a filmjeinket. Küzdeni kellett a fil­mekért. Kisebb kompromisszu­mok árán végül is bemutatták őket. Lehetett választani: dolgo­zik vagy nem dolgozik az ember. Ez főleg a filmes szakma eseté­ben igaz: egy filmrendező a műte­remben lesz rendező, ahol kame­ra van, színészek vannak - pénz van.- Állítólag annak idején szo­rosabb szálak fűzték Pozsgay Imréhez... Igaz?- Huszár Tibor ismertetett meg Pozsgay Imrével, akivel később valóban gyakran találkoztunk. Beszélgettünk, mire képes még a párt, mit lehet tenni az ország ér­dekében... Később, amikor Bá­bolnán forgattunk, órák hosszat beszélgettem Burgert Róberttel. Bánnilyen vad dolgot felvethet­tem előttük, amit aztán Pozsgay és Burgert úgy adhatott tovább, hogy "beszélnek erről", "azt mondják..."- Ma is összejár Pozsgayval?- Mint mindenkivel, sajnos, vele is ritkán találkozom.- Nem hívta a Nemzeti De­mokrata Szövetségbe?- Voltam ott, amíg mozgalom­ként tevékenykedett. De már az elején mondtam, hogy pártba nem lépek be. Megjegyzem, a kí­váncsiság vitt oda, meg Pozsgay személye is vonzott. Nagyobb formátumú politikusnak tartom annál, mint amilyen sorsra őt jut­tatták.- Ha már szóba hoztuk a poli­tikát: egyszer azt nyilatkozta, nagyon tiszteli Antall Józsefet. Mióta önben ez a tisztelet irán­ta?- Amióta az ország miniszterel­nökévé választották. Keményen, heroikusán végzi a teendőit. Saj­nos, egy kezemen meg tudom számolni, ki az igazán tekintélyes politikus ma Magyarországon. Ő az.- Nem kérünk vagyonkimuta­tást, de mit tud felmutatni ma egy sikeres filmrendező?- Tíz éve van egy száz négyzet­­méteres lakásom Budán. Van egy parasztházunk Köveskálon, van hozzá szőlő is, vagyis elértem, amit régen egy parasztember elért. Jó lovak és kocsi helyett van egy autóm. Ennyi.- Milyennek akarja látni az ön Duna TV-jét?- Nem lesz belőle mindent adó és mindent vevő televízió. Miután fölmértük, hogy milyen közönség­nek és hová sugárzunk, megpró­bálunk egy szükebb müsorsávban dolgozni.- Bevonja ennek kialakításába Csoóri Sándor barátját?- Ó a Hungária Televízió Ala­pítvány kuratóriumának az elnö­ke. A kuratórium tennészetesen útmutatásokat fogalmaz meg szá­munkra, de hogy miként műkö­dik a televízió, az ránk bízatott.- Nem tartja rossz ómennek, hogy nem sokkal színrelépése után kigolyózták a kuratórium­királynak nevezett Zelnik Jó­zsefet?- Zelnik József bent maradha­tott volna az rí. igazgatótanácsá­ban, de ezt nem vállalta. Elhatá­rozását mindenki sajnálta.- Hát még Zelnik úr. Ő bizto­san azt kérdezné: mikor jut megint ideje a rendezésre?- Remélem, hogy fél-háromne­gyed év alatt kialakul, megvalósul a Duna TV működési rendje, és akkor el lehet menni másfél hó­nap fizetés nélküli szabadságra, leforgatni egy filmet. * * a Csárdás Étterem sütödéje és cukrászdája Friss kenyér és torták minden nap! 5820 Melrose Avenue LOS ANGELEST MAGYAR HÁZ 1975 W. Washington Blvd. Los Angeles, CA 90018 Tel: (213) 737-8973 A Magyar Ház vezetősége szeretettel hívja az összmagyarságot az elkövetkezendő péntek - szombatokra! A Ház vezetőségének tagjai főznek, Péntek Rózsika irányításával Vacsora $6.­* Augusztus 6-án BARÁTI VACSORA Az augusztusben születettek és névnapok ünneplése. i BODROGI GYULA szórakoztatja a vendégeket! * Vasárnapi ebéd de. 12 órától Ára $5.­(Folytatás a 7. oldalról) címemet, ha segíthetek valami­ben. Helmi megint méregre tett szert, ezáltal sikerült megölnie magát. Ott voltam a temetésén. Még hónapokkal utána is mint­ha temetési zenét hallottam vol­na, egész lényem gyászolt a fia­tal élet miatt, akit alig ismertem. Az élet elpazarolta ezt a gyö­nyörű lelket, akiben annyi szép, annyi vágy, annyi óhaj volt a boldogság után: még ma is hal­lom olykor-olykor a temetési menet dobjait, ahogy egy elkép­zelt tömeg a sírhoz kíséri. És vá­dolom a sorsot, amiért lerom­bolta a kiváló matematika pro­fesszor életét is, akinek ő nem tudta megadni azt az egyetlent, amit minden férfi vár a feleségé­től, a szeretetet. A görög tragédiákra emlékez­tet Helmi élete, amiben senki sem hibás és mindenki szenved mégis. Az istenek rosszul bán­nak a halandókkal, néha a leg­jobbat sújtják. "Helmi, eljöttél az én életembe is és mindennek dacára én még­is örülök, hogy megismertelek. A jóból és szépből, ami benned volt, valami átsugárzott hozzám és én barátod maradok a síron túl is." Dr. Strém Géza : Amerikai történetek c. novelláskütete megrendelhető a Szerkesztőség­iben vagy a (310) 478-9466 tele­fonszámon. ■■■■AMERIKAI BHl Magyar Hírlap y|

Next

/
Oldalképek
Tartalom