Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-08-27 / 33. szám
AMERIKAI 08/13/93 AM. HUN. FOUNDATION 300 SOMERSET STREET NEW BRUNSWICK NJ 08901 USA VOL. 5. ÉVF. - No. 33. SZÁM - 1993. augusztus 27. ____________________________ÁRA: 1 dollár_______________________ BOTLIK: Végveszélyben a drávaszögi magyarság! BESZÁMOLÓ A SZENT ISTVÁN NAPI ÜNNEPSÉGEKRŐL FERCSEY: Charlie három élete POMOGÁTS: Regionális fejlődés és öntudatra ébredés AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL * WEEKLY NEWSPAPER CLAIRE KENNETH: Heidi Fleiss - New Yorkból Habsburg Ottó "családi okok" miatt Horthy-ellenes "Ideiglenes csapatkivonás"? Antall József esetleges orosz fenyegetés miatt aggódik NEMZETI ÖNTUDATUNK FELTÁMASZTÁSA Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európa Tanács tagja megtekintette a Fesztykörkép restaurálási munkálatait Ópusztaszeren. Az újságírók megkérdezték tőle: ha meghívnák, elmenne-e Horthy Miklós újratemetésére. A válasz: nem venne részt a temetésen, bár az a véleménye, minden magyarnak joga van magyar földben nyugodni. Habsburg Ottó a Horthyrendszerben száműzetésben élt. Mint mondta, a kormányzó lövetett apjára, s ezt nem feledheti. Horthy országlása idején nem lehetett végrehajtani a földreformot, s ez is egyik oka, hogy nem venne részt a temetésen. Romániában elindultak a vonatok Szerda hajnalra sikerült megtörni a nyolc napon át sztrájkoló romániai mozdonyvezetők munkabeszüntetését. A szállításügyi miniszter szerint egyetlen munkaszerződést sem bontottak fel, jóllehet a kormány kedd este nyolc órát jelölte meg a sztrájk beszüntetésének határidejeként. A vasúti társaság közlése szerint a közlekedés 99 százalékban felújult, csak néhány vonat nem indult el, megfelelő számú kocsi híján. Antall József magyar miniszterelnököt aggasztja egy esetleges orosz fenyegetés - jelentette a DPA német és az APA osztrák hírügynökség vasárnap, előzetesen ismertetve a magyar kormányfőnek a Die Welt című német napilapnak adott, hétfőn megjelent interjúját. Az interjúban Antall József kijelentette, hogy Oroszország "nagyon valós fenyegetéssé" válhat országára nézve, ha Moszkvában a Borisz Jelcin körül tömörülő reformerek nem kerekednek végleg felül. Antall József úgy vélekedett: a Jelcin körüli csoport nem érdekelt abban, hogy Oroszország ismét katonai nagyhatalomként jelenjen meg Kelet-Európábán vagy a Balkánon. A magyar kormányfő azt a szilárd meggyőződését hangsúlyozta, hogy Oroszországban olyan erők is vannak, amelyek a csapatkivonást ideiglenes ténynek tekintik. Ezek az erők azt akarják, hogy "fenntartsák vagy visszaszerezzék" katonai pozícióikat "a balti államoktól kezdve egészen a mi térségünkig". Ez mindig is a hagyományos orosz nagyhatalmi gondolkodáshoz tartozott - mondta a német lapnak adott interjújában Antall József. A magyar miniszterelnök aggodalmaival egyidejűleg a világsajtó hasonló hangnemben ír azokról a jelekről, amelyek Oroszországban a szervezett kommunizmus megerősödéséről szólnak. Jegor Ligacsev, Borisz Jelcin legfélelmetesebb ellenfele a minap arra figyelmeztetett, hogy "a kommunizmust nem lehet csak úgy eltemetni". Kétségtelen, hogy a gazdasági nehézségek, az élelmezéssel kapcsolatos általános problémák széleskörű elégedetlenséget keltenek a lakosok körében és emiatt - jobb híján - ismét a kommunizmus ígéreteihez kezdenek visszatérni. Az emberek könnyen felejtenek. Feltétlenül hibát követett el a nyugati világ, amikor nem ismerte fel időben a rendkívüli lehetőséget és egyre késleltetve, csak vonakodva volt hajlandó az orosz nép részére bizonyos segítséget megszervezni. Még rémálomban sincs azonban lehetőség a régi szovjet birodalom visszatérésére. Az egykori társköztársaságok leváltak, egyrészük egymás ellen harcol és semmi körülmények között sem lennének hajlandók visszaszerzett függetlenségüket feladni. Élükön az ukránokkal, akik különben is gyűlölik az oroszokat. Ebben a helyzetben sürgető felelősség nehezedik a magyar kormányra, hogy átfogó biztonsági szerződésekkel védje az országot ilyen lehetőségek ellen. Szerb ultimátum a hajóknak FESZÜLTSÉG HORVÁTORSZÁGBAN A szerb hatóságok továbbra is visszatartják a Dunán feltartóztatott magyar hajókat. A Vác nem hagyhatja el a belgrádi kikötőt; a Csepel úton van, de kilátásba helyezték, hogy megállítják, az Adony pedig Bezdánban vesztegel. A belgrádi közlekedési minisztériumban hétfőn értésre adták, hogy a hajók mindaddig nem haladhatnak át, amíg Magyarország nem engedi tovább az ott feltartóztatott segélyszállítmányt. MALÉV: egyelőre nem lesz sztrájk Hétfőig - az ünnepekre való tekintettel - biztosan nem szüntetik be a munkát a Malév-gépeket szerelő szakemberek. Mind a cégvezetés, mind pedig a szakszervezet kötelezte magát: a másikéhoz közelebb álló javaslatot, ill. követelést dolgoz ki a béremelésre. Megérkeztek viszont Londonból a sztrájktörő repülőgép-szerelők. Ukrajnából pedig több gépet és teljes személyzetet vártak szerda éjszakára. A Malév azt is közölte a szakszervezeti vezetőkkel, hogy a sztrájk elhalasztását figyelmen kívül hagyják, csütörtöktől a külföldieket állítják munkába, nem a magyar szerelőket. Még júliusban megírtuk, hogy a horvátok újra megnyitották a híres Maslenica Gorge felett a hidat, amely Eszak-Horvátországot köti össze a dalmát tengerparttal. Ugyancsak újjáépítettek egy repülőteret a szerbektől visszafoglalt területen. A szerbek reszketve félnek a konszolidációtól, amely elvesztett területeik sorsának megpecsételését hozhatja. Éppen ezért heves tüzérségi tüzet indítottak a híd környéke ellen, amire a horvátok hasonlóval válaszoltak. Ilyen körülmények között kiújult a harci tevékenység ott, ahol átmenetileg viszonylagos béke honolt. Horvátországban ezekben a napokban jelentős feszültség tapasztalható azokra a hírekre, amelyek szerint Bosznia-Hercegovinából több fegyveres egységet Horvátországba irányítottak. A Bosznia mellett, különösen Szarajevó védelme érdekében megnyilvánult külföldi nyomásra - mint megírtuk - látványosan csökkenteni akarják az ottani feszültséget, ugyanakkor pedig átteszik a harcok súlypontját a már-már békés Horvátországra. Egyidejűleg Thorvald Stoltenberg ENSZ-közvetítő a Biztonsági Tanácsban benyújtotta szakvéleményét, amely szerint 65 ezer ENSZ-katonára lenne szükség a boszniai helyzet ellenőrzésére. Washingtonból jelentették, hogy egy hónapon belül a külügyminisztérium negyedik tisztviselője mondott le állásáról a boszniai kérdésnek az amerikai kormány által történő kezelése miatt. Egyikük a külügyminiszterhez intézett levelében az amerikai politikát "félrevezetettnek, bizonytalankodónak és veszedelmesnek" tartja. Warren Christopher saját kezébe vette az ügyet, hogy a mármár palotaforradalomhoz hasonlító mozgalmat megfékezze. Baloldali és jobboldali gerillák a nicaraguai kormány ellen A sok vihart megért közép-amerikai országban, ahová a Szovjetunió összeomlásával szinte egyidejűleg az elnökké megválasztott Chamorro asszony átmeneti megbékélést hozott, az elmúlt napokban váratlanul kiújultak az ellenségeskedések. Egyidejűleg a sandinisták, a baloldal mozgalma és a jobboldali gerillák (a volt "contrák) túszokat szedtek és követelésekkel álltak elő. A lázadók ke-Izén van Nicaragua alelnöke is. Lapzártakor a managuai sandinisták szabadon engedték 14 foglyukat. Márton András főkonzul ünnepi beszéde Szent István Napján Augusztus 20-a ismét azt jelenti számunkra, amit 1000 éve szimbolizál: a magyar állam megalapításának napját, Szent István királyunk ünnepét. Az elmúlt évtizedekben augusztus 20-a volt az alkotmány, majd az új kenyér ünnepe, mígnem 3 éve visszakerült méltó helyére. Augusztus 20-án nem csak az államalapító szentet, hanem a magyarság életképességét, akaratát, megújulási készségét is ünnepeljük. A történelem során mindig képesek voltunk a megújulásra, a török időktől kezdve egészen 1989-ig, pedig a balsors sokszor gátat vetett lehetőségeinknek. Puszta létünk a Kárpát medencében rendkívüli nemzeti karakterről árulkodik. A magyarság nemcsak fenn tudott maradni, hanem szolgálatot is tudott tenni, Európának, a világnak azzal, hogy sokszor testével védte a nyugati civilizációt, de azzal is, hogy szellemi értékeit, lélekszámát messze meghaladóan gyarapította. Szent István mai jelentősége abban áll, hogy megteremtette a mindenek fundamentumául szolgáló nemzeti függetlenséget. István királynak sikerült levonnia a megfelelő következtetést: hogy itt, ezen a földön rendezett államhatalmat kell teremteni, és ennek érdekében nem riadt vissza a kemény és igazságos intézkedésektől sem. E század elején Magyarország a térség legdinamikusabban fejlődő országa volt. Ezt a lendületet törte meg Trianon és Jalta: megcsappantak biológiai energiáink és a megmaradt ország soha nem tapasztalt szociális válságba került. A magyar nemzetet XX. századi történelme a háborúk, a békeszerződések, a gazdasági viszonyok és a különféle színű diktatúrák a világ egyik leginkább megosztott és szétszóratott népévé tették. Több mint egyharmada rekedt Magyarország határain kívül, került a szomszédos országokban kisebbségi helyzetbe és többmillió él diaszpórában a világ valamennyi országában. 1989-ben hatalmas esélyt kaptunk arra, hogy sorsunkat jobbra fordítsuk. Az elmúlt 3 év során ugyan számos válságon kellett átmenni, mégis bizakodóbbak lehetünk. Esélyünk van arra, hogy elsőként fogunk talpra állni a volt szocialista országok közül, és egy új Közép-Európa gazdasági, kereskedelmi központjává válhatunk. Hiába próbálják sokan eltakarni a fényt a magyar nép elől, az átalakulás sötét útjának nehéz szakasza a végéhez közeledik. Ha látnánk a menedéket adó fényt, kevésbé éreznénk az arcunkba csapódó töviseket, könnyebben érthetnénk egyet alapvető céljainkban. Tudjuk, hogy csak egy ilyen széles értelemben vett össznemzeti erőfeszítés hozhatja meg a magyarság számára a sikert. Ez mozgathatja meg leginkább az emberek fantáziáját, ez adhat reményt, perspektívát és ez vezethet el a társadalmi konfliktusok kibékítésé— hez és a majd félévszázada mesterségesen szétvert nemzeti öntudat feltámasztásához. Magyarország tekintélye szilárd. Stabil kormánya, és az attól világosan megkülönböztethető ellenzék, valamint a meghozott törvények a politikai rendszerváltozás sikerét bizonyítják. A politikai szélsőségek szerepe elhanyagolható. Nem jöttek be a baljós előrejelzések az elszabaduló indulatokról, az antiszemitizmusról, a vágtató inflációról. Méltányolják a nemzetközi fórumokon tanúsított aktív, de visszafogott politikát, a délszláv válságban pedig a különösen józan, mértékadó szerepvállalásunkat. Reméljük, hogy a kishitűséget felváltja az optimizmus és a megerősödő gazdaság hatására Magyarország a lapokban, hírekben a kisebb országok megszokott helyére kerül: ritkán írnak politikájáról, de gyakrabban idegenforgalmi értékeiről, kultúrájáról. A nemzet újjáépítésében tudjuk, hogy támaszkodhatunk a nyugati magyarságra, az általuk megszerzett tekintélyre és tapasztalatra. A Los Angeles-i Főkonzulátus megnyitása óta sok itt élő honfitársunknak tudtunk segítséget nyújtani otthoni befektetéseikben, tőkéjük magyarországi kamatoztatásában. Hasonlóan sok szaktudását felajánló amerikai magyar barátunk intellektuális vagyonát gyümölcsözted a magyar vezetés és a mintegy 15 ezer vegyesvállalatban résztvevő egykori emigránsok is mérhetetlen segítséget jelentenek a nyugati integrációban, az üzleti morál kialakításában. Velük együtt egy erős, tekintélyes, a demokráciákkal szövetséges Magyarország tudja a legeredményesebben támogatni a külföldi kor - mányoknál és a nemzetközi fórumokon a Kárpát medencében nehéz sorban élő magyar kisebbségek jogos követeléseit. Az anyaország az emberi jogok alapelveire és a jószomszédi viszonyra építve érez szerte a világon élő magyarok és közösségeik iránt. Az új demokratikus Magyarország nemzetfelfogásának alaptétele, hogy mindazok, akik magyarnak vallják magukat, a nemzet tagjainak tekintendők. Hisszük, hogy a határokon kívül élő honfitársaink megértik az óhaza célját és a biztató, csillagfordulót idéző előjelek után mind többen látják értelmét a folytatás erősítésének, annak, hogy bekapcsolódjanak a közös munkába, a haza szolgálatába. Szent István ünnepén kívánok Önöknek sok reményt, egészséget és hitet.
