Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-12-24 / 50. szám

BAUER GYÖRGY Karinthy zongorája, avagy a jólelkű hiénák Karinthy Frigyesnek, a mosoly­gó bölcsnek és ugyancsak tehet­séges fiának, a nemrégen el­hunyt Karinthy Ferencnek (akit a magyar irodalom Cini néven ismer) kívánok emléket állítani az alábbiakkal, amikor is megis­mertetem az olvasót: milyen örökséget hagyott családjára minden idők legnagyobb magyar humoristája. Karinthy Cini családi vissza­emlékezéseiben megemlíti, hogy mióta az eszét tudja, azt a szót, hogy gondtalanság, nem ismer­te a család. Nem azért, mert Karinthy írásaival nem keresett volna, hiszen cikkeiért a kiadók és újságok versenyeztek, hanem azért, mert Karinthy életfilozó­fiáját a gyakorlatba is szerette volna átültetni ("ha én úgy él­hetnék, ahogy élek"), vagyis mindig abból élt, amit még nem keresett meg. A pénznek mint olyannak, nem volt értéke a sze­mében, kifolyt az ujjai közül. Más szóval "bohém" módra élt a család és Cini megemlíti, hogy amikor apja cikkei-írásai talán a legnépszerűbbek voltak, pestiesen mondva: cipője mel­lett járt a család. Apja írásait, a krokikat, szín­darabokat "állva" adta el, ami­kor azokat még meg sem írta és az értük kapott összeg - 50 avagy 100 pengő - öröki ár volt. A kiadók keresték a nagy pén­zeket, mivel sok esetben lefor­dítva, az írásokat a külföldi pia­con is elhelyezték. Az író ebből persze már egy fillért sem ka­pott. A család Karinthyt állandóan pénzért üldözte és a zsebében kotorászó család elől a végén különböző helyekre dugdosta azt a pénzt, amivel a másnapi kávéját kívánta kifizetni a Ha­dik kávéházban. így történt, hogy Karinthy ha­lála után zsebében csak öt pen­gőt találtak, később azonban ki­sebb összegek a legfantasztiku­sabb helyekről kerültek elő, mint például a szemüvegtok, amiben Cini 100 pengőt talált. Mint kisgyerek, amikor egyszer meghúzta a WC-vízöblítő láncát, 20 pengő esett a fejére. Boldo­gan berohant a talált zsák­mánnyal az ebédlőbe és nem értette, miért tört ki családi bot­rány az eldugott húszas miatt. Miután a család mindig erején felül élt, mint fentebb említet­tem, Karinthy, aki a Hadik ká­véházban élte le életét, este ba­rátait felcipelte a lakásba, ahol azok mint a sáskák, minden ehetőt elfogyasztottak. így tör­tént, hogy amikor a temetés után "szaldót" csináltak, 46 ezer pengő adósságot mutatott ki, aminek a rendezésére a család­nak leghalványabb reménye sem volt. Sőt, azt sem tudták, ki fi­zeti ki a jövő havi házbért? Ekkor bukkant fel a színen Frici bácsi, másnéven Klug Fe­renc, aki fiatal korában nemzet­közileg elismert futballbíró volt és a család régi barátja. Frici bácsi talán Karinthynak kívánt hálás lenni, mert egy meccsen, amikor a BEAC-pályán a vesz­tes csapat drukkerjei meg akar­ták lincselni általuk igazolatla­nul megítélt 11-es miatt. Feri bácsinak volt elég esze és nem haza ment, hanem Karinthyék Verpeléti úti lakásába. A bal­kon alatt nagy tömeg gyűlt össze ordítozva, hogy megölje a bírót, akit szerintük az ellenfél lepénzelt. Karinthy kiment a balkonra, elmondott egy általa kreált viccet és közölte az em­berekkel, hogy panaszukat ki­vizsgálja. Aki kíváncsi az ered­ményre, az szívesen van látva bármelyik nap a Hadik kávé­házban 11-4 között. A tömeg nevetve, lecsillapodva elszéledt és Klug Feri haza mehetett. Klug Feri javaslata most az volt, hogy a család ettől az adós­ságtól csak úgy szabadulhat meg, ha nyilvános árverést tarta­nak. Ezt azonban megfelelő mó­don elő kell készíteni. A nagy ellenfélnek, a Hitelezőnek azon­ban nem szabad tudni, honnan jön a csapás. Karinthyné felkeresett 4-5 ne­ves magyar írót és az üzleti világ vezető egyéniségeit, akiktől nem kért mást, csak adják oda nevü­ket a már előre megfogalmazott gyűjtőívhez. Az íven az állt, hogy most rendezik sajtó alá az elhunyt költő posztumusz írása­it, amelyekből 100 példányt díszes bőrkötésben, az író arc­képével nem bocsátanak keres­kedői forgalomba, hanem az író barátai között osztják szét. A kötet ára 100 pengő volt. Elkezdték járni az üzleti világot, sok helyről kirúgták őket, azon­ban soknak imponált, hogy ne­ve Babits, Herczegh Ferenc, Móricz Zsigmond, Fellner Alf­réd, Fenyő Miksa, Kornfeld Móric után szerepelhet, mint az író barátja. Summa-summárum, 10-15 ezer pengő körüli összeg gyűlt össze, tehát meg lehetett tartani az árverést. Felvirradt az árverés napja. Ci­ni a balkonról letekintve nézte az érkező hiénákat, akik meg­szokott alakjai voltak az árveré­seknek. Ezek mondhatni egy szervezetbe csoportosultak, mert mind kispénzű ember volt, aki egyedül nem tudott volna egy értékes darabot megvenni. Frici bácsi az akkor még na­gyon fiatal Cinivei lement hoz­zájuk az utcára, megköszörülte a torkát és rákezdte:- Uraim, azt hiszem, tudják, ki­nek a házába jöttek árverezni. Karinthy Frigyes, a magyar iro­dalom büszkesége itt hagyott bennünket és pillantsanak fiára, aki nem azért áll hajadonfőit, mert melege van, hanem mert a híres magyar írónak arra sem tellett, hogy fiát felruházza. Jól tudom - folytatta Frici bácsi -, hogy az önök szíve sok keserű­ségen edződött, mégis azt kell kérdeznem: szívükre vennék azt, hogy részt vettek egy zseniá­lis író családjának megfojtásá­ban? Ezek a hiénák sok nyomort lá­tott, rideg szívű emberek voltak, akiket nem egykönnyen lehetett meghatni, azonban Karinthy Frigyes neve mégis többet jelen­tett számukra, mint egy közön­séges árverési cím. A tömegben mozgás és némi morgás támadt és Frici bácsi erezte, hogy jó úton halad. így folytatta:- Uraim, volna lelkiismeretük porba tiporni ennek az írónak a családját? Tudnának aludni nyugodtan? Nézzék, mi maradt utána, néhány bútordarab, egy ágy, amiben aludt és egy zongo­ra. Ebből akarnak önök pénzt csinálni? Önöknek is van csa­ládja, gondoljanak arra, mi lesz azokkal, ha önök meghalnak. Az önök szívéhez és lelkiismere­téhez fordulok, amikor nem hi­szem cl, hogy rálicitálnának egy szegény özvegy és egy árva bú­toraira. Hiszem, nagyon hiszem, hogy önök változatlanul fogják hagyni a kikiáltási árakat. An­nál is inkább - folytatta Frici bá­csi - mert én mint az elhunyt­nak közeli barátja, erre az igaz ügyre kívánom áldozni azt a ke­vés pénzt, amit öreg napjaimra tartogattam, most azonban kész vagyok feláldozni azért, hogy barátom családjának legyen hol aludnia. Kérem, ne vegyék sér­tésnek - fejezte be Frici bácsi -, ha elmaradt hasznukért csekély kárpótlást kívánok nyújtani.- Mennyit? - kérdezte a főhié­na rekedten. Frici bácsi nyelt egy nagyot:- Háromszáz pengőt.- Kevés: tizennégyen vagyunk. Ezer pengő.- Barátaim, maguk megőrültek. Adok négyszázat semmiért.- Nyolcszáz - üvöltött a főhiéna -és befogjuk a pofánkat. A végén kiegyeztek 650 pengő­ben, amiből Frici bácsi kifizetett háromszázat, azzal, hogy a töb­bit megkapják, ha minden si­mán megy. Megérkezett a végrehajtó és elkezdődött az árverés. A végre­hajtó megfogott egy tárgyat és kihirdette az árat. Jelentkező nem volt és így lassan minden Frici bácsi tulajdonába vándo­rolt. A hiénák hallgattak, mint a csuka a Dunában és a végrehaj­tó nem értette, mi megy itt. Végre rájött, de nem törődött vele, nem az ő ügye. Minden si­mán ment, mintha olajozva lett volna, de a zongoránál beütött a vész. A végrehajtó 500 pengőre hir­dette ki, amit Frici bácsi mind­járt megajánlott. De a háttérből megszólalt egy hang:-Nyolcszáz. Mindenki megdermedt. Ki le­het ez? Megszólalt Frici bácsi:- Ezer pengő. Az idegen rögtön 1200-at ajánlott. Már kétezernél jártak és a hiénák üvölteni kezdtek:- Kicsoda maga? Nem tudja, milyen híresség családját teszi tönkre? Pióca, csibész, stb. Körülfogták a palit és betusz­kolták a másik szobába, lökdös­­ték, ráncigálták és az illető már attól félt, hogy ez a társaság megöli.- Mit akarnak, én a cég meg­bízottja vagyok, aki a zongorát eladta, de itt összebeszélés fo­lyik és ha nincs bevétel, nem kapjuk meg a pénzt.- Mennyi az összeg? - kérdezte Frici bácsi.- Hétszázhúsz pengő - vála­szolta a megrémült.- Hát miért nem szólt előbb? - lépett közbe Frici bácsi és kifi­zette a céget. Cini szívébe ismét boldogság költözött, hogy ezután is játsz­­hatja Mozartot és Chopint. A hiénák a mellékajtón sietve ki­tuszkolták az illetőt. Az árverés tovább folyt. Az egyik hiéna 4000 pengőt ajánlott, csak ami­kor realizálni kellett a vásárlást, közölte, hogy otthon hagyta a pénzét és az árverést a zongorá­ra újból kellett kezdeni. A vé­gén a család pártfogója 500 pen­gőért vette meg. Az árverés lassan a vége felé haladt, amikor Cini leszaladt a házgondnokért, aki feljött, be­mutatkozott a végrehajtónak és közölte, hogy Karinthyné, a je­lenlegi főbérlő három havi lak­bérrel tartozik és a háziúr az ezután esedékes évnegyed bérét sem látja biztosítva. A háztulaj­donos élni kíván az ilyen és ilyen számú rendelettel, amely számára elsőbbségi jogot bizto­sít a befolyt összegből. Mindenki levegő után kapko­dott, erre aztán igazán senki sem számított. A gondnok azonban igazat be­­(Folytatás a 24. oldalon) Barátaimnak, ismerőseimnek boldog és sikeres Újévet kívánok Dr. Friedman Andrew ügyvéd 124 No. La Brea Ave. Los Angeles, CA 90036 (213) 931-2476 (213) 656-5847 Istentől áldott boldog Karácsonyt és erőben, egészségben boldog Újesztendőt kíván barátainak, ismerőseinek és honfitársainak Szörényi Éva Kellemes ünnepeket és eredményekben gazdag Irt békés új esztendőt kíván vendégkörének, barátainak, ismerőseinek és a Hírlap olvasóinak Szénásy Antal, Ági és Ágika Kovács Zoli ezermester köszönti magyar honfitársait és boldog Ünnepeket kíván, 1996-bPn is szívesen áll rendelkezésre. Boldog Újévet! Hívjanak: (818) 890-2933 számon bármikor! Ügyfeleinek és minden magyarnak nagyon boldog ünnepeket és dús, vidám Újévet kíván Kovács Attila és Éva Attila Volkswagen Service 2700 Lincoln Blvd. #11 Santa Monica, CA 90405 (213) 396-0756 Kellemes karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag újévet kíván kedves barátainak, vendégeinek a HORTOBÁGY ÉTTEREM 11138 Ventura Blvd. Studio City, CA 91604 (818) 980-2273 AMERIKAI 1993. december 24. Magyar Hírlap 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom