Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-12-17 / 49. szám

FERCSEY JÁNOS (New York) "Magyarország politikailag stabilnak látszik" (Frankfurter Allgemeine Zeitung) Ez volt decem­ber 2-án a Frankfurter All­­gemeine Zeitung cikkének címe. Viktor Meier, a [ lap közép-euró­pai tudósítója küldte Budapest­ről, a cikk alcímében megje­gyezve: "Sokan nosztalgikusan tekintenek vissza az átmeneti időre." A NÉMET PUBLICISTA SZERINT Magyarország "a kül­ső jelek szerint" egyre jobban hasonlít egy "normális nyugati országra". Mentalitás tekinteté­ben a "reform-államok" élén áll. Az ember azzal az érzéssel hagyja el Magyarországot, hogy minden probléma ellenére be­kapcsolódik az európai világba. Persze vannak problémák; tíz­millió magyar közül két és fél­millió nehéz körülmények közt él, a lakáskérdés a kommuniz­mus bukása óta nem sokat ja­vult, a 23 milliárd dollár külföldi adósság nyomasztó teher és az export visszaesett. Egyébként a politikai intézmények s a gazda­sági és pénzügyi viszonyok figye­lemreméltó stabilitást mutatnak, állapítja meg Viktor Meier. Úgy tudja, hogy Magyarország már a Kádár-rendszer alatt el­szakadt a merev marxista dog­máktól. Aztán jött az "átmenet". Azok a személyek, akik "akkor" vezették az "átmeneti kormányt", nem hagytak rossz emléket. Groszról ugyan keveset beszél­nek, dogmatikus kommunistá­nak tartják, de annál többen emlékeznek Németh Miklósra, akit a "reform-kommunisták, ma szocialisták" szeretnének a vá­lasztásokra visszahívni. De Né­meth ezt a meghívást elhárítot­ta, ő inkább Londonban a Ke­let-Európai Bankban dolgozik. A szocialisták így nehéz helyzet­be kerültek, mert a "nosztalgia­hullám" ellenére Hornt, a volt külügyminisztert a nép és a koa­líciós partnerek nem fogadják el, múltja miatt. Meier azt írja, hogy "a Demok­rata Fórumot Csurka nacionalis­ta vírusa gyengítette és diszkre­­ditálta", a koalíció pedig amúgy­­is meggyengült a Kisgazda Párt szétesésével, ahol Torgyán szin­tén nacionalista irányt követ. A szélsőjobb azonban gyenge Ma­gyarországon; a balfelé tekintő nosztalgia erősebb. A keskeny jobbszélért több csoport küzd, Csurka pártja is kevés szavazat­ra számíthat. Ma sokan azt mondják, Antalinak hamarabb kellett volna szakítania vele. BIZTOSNAK LÁTSZIK, jelzi a Frankfurter Allgemeine tudó­sítója, hogy a Demokrata Fórum nem lesz a vezető politikai erő, de Magyarország politikai stabi­litása biztosítottnak látszik. "A nagy magyar pártok - a szocia­listák, szabaddemokraták, a Fi­desz és a Demokrata Fórum - húsz-húsz százaléknyi szavazat­tal számolhatnak. Valamennyi, bármely irányban, koalíciós partner lehet. A liberális cent­rum, a szabaddemokraták és a Fidesz kooperációja látszik a legerősebbnek. Közben mind­egyik párt kisebb partnerek után néz, mint az Agrárunió vagy Pa­lotás Vállalkozók Pártja. A száguldó időben persze döntő változások lehetségesek. Antall József halála Magyaror­szág tragédiája is. Remélhető, hogy az ország kibírja a megráz­kódtatást, de kétségtelennek tű­nik, hogy a Magyar Demokrata Fórum Ántall személye és veze­tése nélkül végzetesen meggyen­gül. Lehetséges tehát, hogy Lit­vánia és Lengyelország után Magyarországon is megint kom­munisták - nem marxista dog­matikusok, hanem reformkom­munisták - kerülnek vezető sze­rephez az új kormányban és az új parlamentben? Persze, a választási kampány maratoni verseny; még félév van hátra a választásokig, amelyek időpontja: május és augusztus közti periódus; de nincs kizárva, hogy a miniszterelnök halála után előbbre hozzák. FIGYELEMREMÉLTÓ volt, hogy az 1990-es szabad választá­sokon a kormány-koalíció - Ma­gyar Demokrata Fórum, Kisgaz­dapárt és Keresztény-Demokra­ta Néppárt - majdnem ugyan­olyan szavazataránnyal győzött, mint 1945-ben a Kisgazdapárt. A koalíció legkisebb pártja a Keresztény-Demokrata Párt volt, amelyet a Frankfurter All­gemeine cikkírója nem is említ. De nézzünk hátra a történelmi időben; amikor a moszkoviták a szovjet hadseregre támaszkodó terrorral, "szalámi-taktikával" (Pfeiffer Zoltán mondása) letör­ték a Kisgazdapártot, a keresz­tény-demokraták vették fel az 1947-es választásokon a küzdel­met a kommunisták ellen és a legerősebb pártként kerültek a parlamentbe, megelőzve a kom­munistákat, minden terror és csalás ellenére. Lehet, hogy megint a keresz­tény-demokraták emelik fel a zászlót és feltörnek a nagyobb pártok közé, vagy megelőzik va­lamennyit? Az olaszországi ese­mények nem sok jóval bíztat­nak. Túlsokáig voltak hatalmon a keresztény-demokraták, szo­cialista partnereikkel, s a kor­rupció, mint a tölgyfát a szú, fel­őrölte erejüket. De nem felejt­hetjük el, hogy Alcide De Gas­­peri és Konrad Adenauer a ke­resztény-demokraták vezetése mellett tudott ellenállni Olasz­országban és Németországban a vesztett háború után a szovjet­­kommunista nyomásnak. Nézzünk távolabbra, Dél- Amerikába. Ezekben a napok­ban került a kormány és a par­lament keresztény-demokraták kezébe Venezuelában és Chilé­ben. Venezuelában Rafael Cal­dera, az ottani keresztény-de­mokrata párt alapítója győzött, 78 éves korában. Caldera Ro­­mulo Bétancourt-tal együtt a ve­nezuelai demokrácia alapítója volt, huszonöt évvel ezelőtt győ­Dr. FRIEDMAN ANDREW ügyvéd Válás • Child Custody • Autó­baleset • Personal Injuries Szerződések • Bűnügyek Drunk Driving • Bevándorlás Végrendelet • Probate ÚJ CÍM ÉS TELEFON: 124 No. La Brea Ave. Lat Angeles, CA 90036 Tel.: 931-2476 656-5847 zött először, 1968-ban ő volt a köztársasági elnök. Most pártja, a COPEI nem őt jelölte, de megnyerte 17 kisebb párt támo­gatását és győzött a választáso­kon, olyan országban, ahol nem­rég két katonai puccsot vertek le és az elnök, a szociáldemok­rata Carlos Andrés Perez le­mondásra kényszerült, miköz­ben az infláció egyre aggasz­tóbb. Bár Venezuela lakosságá­nak 75 százaléka 35 évesnél fia­talabb, értékelni tudja Caldera múltját és becsületességét. A győzelmi emelvényen Caldera mellett állt felesége, Alicia és hat gyermeke, tíz unokája. CHILÉBEN MÁR 1960-BAN kormányra kerültek a keresz­tény-demokraták. Eduardo Frei volt az elnök, pártja elsősorban a szociális problémák megoldá­sát tekintette feladatának; a po­litikai spektrumon az európai keresztény-demokratáktól balra álltak, Chilében nyolc év az el­nöki mandátum, de ugyanaz a személy nem jelölhető újabb pe­riódusra. Az akkori jelölt, To­­mics, túlságosan balra húzott, arra számítva, hogy őt jelöli a baloldali blokk is; de azok utol­só percben megint a kétszer bukott Salvador Allendet jelöl­ték, akinek "szocialista" pártja több tekintetben a kommunis­táknál is túlzóbb volt, nem is vették fel soha a Szocialista In­­ternacionáléba. Allende győzött akkor, de mindössze 36.9 száza­lékkal, a konzervatív Alessandri ellen, aki 36.6 százalékot kapott. A keresztény-demokraták akkor egy "demokratikus memorandu­mot" szerkesztettek, amit Allen­­de készségesen aláírt és így a választások második fordulójá­ban a parlament őt választotta meg, a konzervatív Alessandri ellenében. Ezután Allende, akit kedélyes kávéházi Konrádként mutatott be a nemzetközi sajtó, bár elnö­költ egy havannai terrorista ta­lálkozón, "szocialista forradal­mat" hirdetett. Ennek eredmé­nye az volt, hogy a munkásasz­­szonyok felvonultak Santiago utcáin, kanállal és villával verve az üres serpenyőt (caerolas va­das), a Teniente, a világ legna­gyobb rézbányájának bányászai pedig feljöttek Santiagoba, hogy megmondják Allendének: éheznek, ez nem mehet így to­vább. A "szocialista” elnök ak­kor mozgósította a rendőrséget és a bányászokat nem engedték be Santiago területére. Ilyen körülmények közt törte le a hadsereg az Allende-rezsi­­met. Allende öngyilkos lett és Chile tizennyolc évig katonai kormány alatt volt, amelynek fe­je a keresztény-demokrata Pat­ricio Aylwin volt. Idén kiírták a választásokat, ahol a két legesé­lyesebb jelölt Frei és Alessandri volt, Eduardo Frei, az első ke­resztény-demokrata elnök fia és Arthuro Alessandri, a konzerva­tív elnök unokája. Mindkettőjü­ket több kisebb párt koalíciója jelölte, s Eduardo Frei - a Con­­certación jelöltje - győzött. Ez a balközép győzelmét jelenti, az erős konzervatív ellenzékkel szemben. A venezuelai Caldera és a chi­lei Frei győzelme példamutató: a keresztény-demokratáknak meg kell nyerniök a szociális re­formokban bízó munkásokat, akik eddig apátiával nézték a politikusok parlamenti vitáit. Nem szabad lelépni a középút­­ról, de szélesíteni kell a Néppárt táborát, jobbról is, balról is. Ha ez sikerül, lehetséges, hogy az új választásokon a keresztény-de­mokraták sikere az 1947 évihez hasonló lesz. Magyarország katonai védelme Az Országgyűlés megszavazta a honvédelmi törvényt Kedden késő este az Or­szággyűlés 277 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta a honvédelmi törvényt. Még a többórás szavazási procedúra előtt került sor a jogszabállyal összefüggő alkotmánymódosí­tásra. Az Országgyűlés 179 igen és 23 tartózkodás mellett úgy határozott, hogy külső fegyveres csoportoknak Magyarország te­rületére történő váratlan betö­rése esetén a támadás elhárítá­sára, ill. az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülőkészültségi erőivel való oltalmazására, az alkotmányos rend, az állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága, a közrend és a közbiztonság védelme érdeké­ben a kormány a köztársasági elnök által jóváhagyott védelmi terv szerint - a támadással ará­nyos és erre felkészített erőkkel - a szükségállapot vagy a rend­kívüli állapot kihirdetésére vo­natkozó döntésig azonnal intéz­kedni köteles. A megtett intéz­kedésekről a kormánynak hala­déktalanul tájékoztatást kell ad­nia az Országgyűlésnek és a köztársasági elnöknek. Emellett a képviselők az alaptörvényben rögzítették, hogy a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálat hiva­tásos állományú tagjai nem le­hetnek tagjai pártnak, és politi­kai tevékenységet nem folytat­hatnak. Az Országgyűlés hatáskörébe tartozik a honvédelmi alapel­vek, valamint az ezekből fakadó feladatok végrehajtása főbb irá­nyainak és feltételeinek megál­lapítása. A törvény értelmében a köztársasági elnök nevezi ki, ill. menti fel - a honvédelmi minisz­ter javaslatára - a Magyar Hon­védség parancsnokát és vezérka­ri főnökét, valamint - a belügy­miniszterjavaslatára - a határőr­ség parancsnokát. Emellett a köztársasági elnök a fegyveres erők működését érintő bármely ügyben tájékoztatást kérhet a kormánytól. A kormány közvet­lenül, ill. az illetékes miniszter útján irányítja a fegyveres erő­ket. így a kormány hatáskörébe tartozik az ország honvédelmét meghatározó alapelvek kidolgo­zása, a fegyveres védelmi terv elkészítése, a felső szintű veze­tés rendjének, a honvédség te­rületi elhelyezkedésének, felsze­relésének meghatározása. Az új jogszabály megszünteti a korábbi polgári alkalmazott kategóriát, és rögzíti, hogy a fegyveres erőknél katonák telje­sítenek szolgálatot és közalkal­mazottak állnak alkalmazásban. A törvény fenntartja a hadköte­lezettség általános jellegét. A hadköteles kort leszállítja a 17. életév betöltésének időpontjára, ám ettől kezdve a hadkötelest 18. éve betöltéséig csak tájékoz­tatási és megjelenési kötelezett­ség terheli, tényleges sorkatonai szolgálatra nem hívható be. A sorkatonai szolgálat időtar­tamát az új jogszabály is 12 hó­napban állapítja meg, ám a fegy­ver nélküli szolgálat eddig 15 hónapos tartamát 12 hónapra csökkenti. A kétgyerekes had­kötelesek szolgálati ideje válto­zatlanul 6 hónap. A polgári szolgálat ideje a jelenlegi 22 hó­napról 18 hónapra csökken, így időtartama azonos a sor- és a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartamával. Á törvény rendelkezik a rend­kívüli állapot idején felállítandó Honvédelmi Tanács hatásköré­ről és működéséről. Ez kivételes hatáskörrel rendelkező szerv: működése alatt gyakorolja az Országgyűlés által átruházott jo­gokat, továbbá a köztársasági el­nök és a kormány jogait. Rend­kívüli állapot esetén a testület adhat engedélyt a fegyveres erőknek - védelmi hadművelet érdekében - a magyar államha­tár átlépésére, és dönthet ide­gen fegyveres erőknek az ország területén történő átvonulásáról vagy állomásoztatásáról. Fal épült Dabas-Sáriban Dabas-Sáriban, az egyházi is­kola pártolói nem bízták a vé­letlenre a dolgot, s nem várták meg, hogy a helyi önkormányzat megváltoztassa múlt csütörtö­kön hozott döntését. Miután a I képviselő-testület plusz két tan­termet ítélt meg a világi iskola kárára az egyházinak, utóbbi hí- 1 vei hétfőn este nekiálltak téglát és homokot hordani. Nemsoká­ra került egy keverő is, s a vál­lalkozó szelleműek szó szerint falat emeltek a kétféle világné­zetű oktatás közé. Mint ismeretes, a sári katoli­kus oktatás támogatói azzal a kéréssel fordultak a helyi ön­­kormányzathoz: a testület vizs­gálja felül korábbi döntését - tíz terem a világi, hat pedig az egy­házi iskoláé - mert az egyházi osztályok közül kettő (egy hat és egy kilenc fős) a folyosón kény­telen órákat tartani. A képvise­lő-testület korábbi határozatát megváltoztatva a teremszámot megfelezte. Annak ellenére, hogy a tanulók megoszlása az elmúlt három hónapban nem változott: 225:90. Jelenleg har­mincnál is több gyerek tanul a folyosón, az ebédlőben és a ta­náriban - tudtuk meg egy "vilá­gi" szülőtől. A világi iskola szülői munka­­közössége egyébként levélben fordult egyházi személyekhez az intézmény hitoktatása ügyében. Év elején ui. 175 tanuló iratko­zott be hittanra, de a mai napig nincs, aki vezesse a foglalkozá­sokat. Az elmúlt években Pász­tor Győző kanonok, a helyi plé­bánia vezetője irányította a gye­rekek hitéleti óráit, ám úgy lát­szik, most kizárólag az egyházi iskola diákjainak tart órákat. MAGYAR MŰVÉSZEK RÁDIÓMŰSORA minden szombaton délután 4 órakor a KTYM rádióállomáson, az 1460-as AM hullámhosszon Műsorvezetők: CZÖVEK ISTVÁN és CSAPÓ TAMÁS 1993. december 17. AMERIKAI Itfagyar Hírlap I]

Next

/
Oldalképek
Tartalom