Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-11-05 / 43. szám
FERCSEY JÁNOS (New York) Amerika, a televízió és az ENSZ az ötvenedik évforduló előtt Szomália lesz Boutrosz Boutrosz Ghali végzete, éppúgy, mint Kongó volt Dag Ham marskjoeld tragédiája? - kérdezte a "Diplomatie World Bulletin, az ENSZ eseményeit kommentáló újság szerkesztője. Hammarskjoeld repülőgépe 1961-ben felrobbant a Kongó fölött. Boutrosz Boutrosz Ghalit figyelmeztették az ENSZ biztonsági szakértői, hogy ne menjen Szomáliába, de a főtitkár nem hallgatott rájuk és meglátogatta az ENSZ-csapatokat Mogadishu mellett. A főtitkár - aki Egyiptomban 11 évig a külügyminisztérium főnöke volt és mint afrikai, tavaly ősszel felhívta a figyelmet a Szomáliái éhínségre és elérte, hogy az amerikaiak, még a Bush-adminisztráció utolsó heteiben élelmiszert és gyógyszereket vigyenek az anarchiába süllyedt afrikai országba -, később helytelenítette Washington Szomáliái politikáját s vitába keveredett Warren Christopherrel és Madeline Albrighttel, az amerikai ENSZ-nagykövettel. a júniusban Leleplezett "fundamentalista" összeesküvés elsőszámú célpontja Boutrosz Boutrosz Ghali volt; a terroristák fel akarták robbantani a Manhattanba vezető két alagutat és az ENSZ székházát. Azóta megszigorították az ENSZ4>en a belépést, a parkot lezárták, a garázst jobban ellenőrzik, az épületben csak biztonsági kártyával szabad járni, de egy TV-riporter így is észrevétlenül lemaradt egy látogató csoporttól és bement a Biztonsági Tanács termébe. A főtitkár 38. emeleti irodájába ma nehezebb bejutni, de a "Diplomatie World" jelentése szerint az ENSZ biztonsági szervezetének vezetői felháborodtak azon, hogy Boutrosz Boutrosz Ghali a State Department titkos szolgálatát kívánja szerződtetni. Egyébként sohasem történt meg, hogy nem egészen két évvel a főtitkár hivatalba lépése után már utódjáról beszélnek. "Ki lesz az utód, ha B. B. Ghali ötéves mandátuma lejár, vagy ha már hamarabb visszalép?" - kérdezte Petronius, a "Diplomáciai Táska" szerkesztője. Szerinte a legesélyesebb jelölt Sadako Ogata, a menekültügyek vezetője, egy japán diplomatanő, vagy Gareth Evans szenátor, az ausztráliai külügyminiszter. "A legboldogabb ember a világon Javier Perez de Cuellar" - mondta a főtitkárság egyik vezetője. A perui diplomata tíz évig volt az ENSZ főtitkára és utolsó éveiben sikeresen működött, az ENSZ-nek jelentős része volt a nyolc évig tartó iráni-iraki háború befejezésében és ENSZ "békefenntartók" ellenőrizték a szovjet visszavonulást Afganisztánból. Perez de Cuellar főtitkársága alatt 10.000 kéksisakos "békekatona" állomásozott néhány stratégiai ponton, ma pedig 80.000 katona vesz részt "béke-hadműveletekben", missziókban és megfigyelő részlegekben, négy kontinensen. MINT A HÁBORÚHOZ, az ENSZ működéséhez és a békeakciókhoz is pénz, pénz, pénz szükséges. A békének ára van, mondták a diplomaták a hidegháború idején, majd ha a világ nem költ fegyverekre, lesz pénz bőven az elmaradott országok fejlesztésére és háborúra a szegénység ellen... De nem így történt. Szeptemberben majdnem 2 milliárd dollárral voltak hátralékban az ENSZ tagállamai, 184 közül mindössze tíz ország fizette ki időben hozzájárulását az évi költségvetéshez és a békeakciókhoz. A "Secretariat News" jelentette, hogy novemberben már nem tudják kifizetni az ENSZ alkalmazottait. De októberben Japán fizetett 198 milliót és nem sokkal később az Egyesült Államok, a "legnagyobb hátralékos", törlesztett 500 milliót, de így is több mint 400 millióval tartozik. A legnagyobb "nemfizető" jelenleg az Orosz Föderáció, mintegy 500 millióval. Október 24-e az ENSZ alapításának 48. évfordulója volt, hivatalosan az ENSZ Napja. Boutrosz Boutrosz Ghali videoszalagra vett beszédében emlékeztetett arra, hogy amikor az Alapokmány szerkesztői először találkoztak 1945. áprilisában, még tartott a világháború és az emberiség még nem lépett be az atomkorba. A gyorsan változó világban "új Egyesült Nemzetekre van szükség" - mondta -, "most kezdődik egy új fejezet az emberiség történetében. De a tagállamok most több feladattal bízzák meg az ENSZ-t, mint bármikor a történelem során; és az ENSZ csak akkor lehet eredményes, ha számíthat a tagállamok segítségére." Az ENSZ lényegében rendszer, eszköz a tagállamok, elsősorban a nagyhatalmak kezében. A főtitkár csak a Biztonsági Tanács határozatait hajtja végre. De valószínű, hogy a következő két évben, az ENSZ ötvenedik évfordulója előtt több fontos változásra kerül sor a világszervezetben. ERRŐL BESZÉLGETETT az "Earth Times", az "ENSZ-t és a világproblémákat figyelő" újság szerkesztője Arthur Schlesinger Jr.-ral, az ismert történésszel, aki John F. Kennedy tanácsadója volt, Harvard professzor és jelenleg a New York-i egyetemen tanít. "Nem szívesen", de elismeri, hogy a mai hatalmi erőviszonyoknak megfelelően a Biztonsági Tanácsban állandó helyet kell adni Németországnak és Japánnak és talán a 880 millió lakosú Indiának. Ugyanakkor a 184 tagállam közt van több tucatnyi kis szigetállam, alig 50.000 lakossal - és mindegyiknek ugyanolyan szavazata van a Közgyűlésben, mint az 1.150 milliós Kínának. Azt ajánlja, hogy ezek regionális szervezetekbe tömörüljenek és egy-egy tagot delegáljanak a Közgyűlésbe. A békefenntartással kapcsolatban helyesli Brian Urquart, volt főtitkár-helyettes ötletét: ENSZ Idegenlégió szervezését, amelynek tagjai önkéntesek lennének. Ezt az "Idegenlégiót" a Biztonsági Tanács bármikor mozgósítani tudná. Arra ugyanis nem lehet számítani, hogy a tagállamok kormányai katonáikat küldjék "békeakciókra" olyan országokba, amelyek saját biztonságuk szempontjából nem veszélyesek. Boszniáról így beszélt Schlesinger: "Bosznia eredetileg európai probléma volt és az Európai Közösség csődöt mondott. Hihetetlen, hogy a huszadik század végén, Európa közepén ilyen atrocitások történjenek. Ha Szarajevó ostromának megtöréséhez szükséges lenne a légicsapás, talán használni kellene ezt a fegyvert -, de ha nem lesz eredményes, katonai erőket kellene küldeni abba az országba. Viszont nehéz lenne megmagyarázni Ohióban anyáknak és feleségeknek, hogy fiúk, férjük harcolni megy Boszniába vagy Szomáliába. Európában megfigyeltem, az európaiak nem veszik Boszniát olyan tragikusan, mint mi, amerikaiak, azt mondják: "a Balkán most megint a Balkán". (Cinikus, de így van, így látja Nyugat Európa.) A TELEVÍZIÓNAK DÖNTŐ SZEREPE van a háborúkban. Amikor Szaigont elhagyták az amerikaiak, Chi nagykövet, Dél- Vietnam ENSZ-delegátusa barátja vállára borulva sírt és azt mondta: "Bennünket a televízió győzött le..." Sokan emlékeznek ma is arra a képre, amikor egy dél-vietnami tiszt lelőtt egy rettegő Viet Cong-gerillát. Amerika megborzadt a jelenettől, bár Szaigon jelentette, hogy az a gerilla kiirtotta a dél-vietnami tiszt egész családját, feleségét, gyermekeit, anyját is megölte. Dehát érthető, hogy az amerikaiak megdöbbenve nézik, amint egy amerikai katona holttestét őrjöngő szomáliaiak vonszolják végig Mogadishu utcáin; érthető, ha megkérdezik: vajon miért vannak a fiaink Szomáliában? Az a legnagyobb veszély, hogy ilyen jelenségek erősítik az izolácionizmust; Amerika csak az első világháborúban lépett ki az elszigeteltségből. Ha azután nem húzódik vissza, talán nem tör ki húsz évvel később a második világháború. És ha azután nincs Marshall-terv és nincs NATO, nincsenek amerikai katonák - és mögöttük Amerika gazdasági, technikai és katonai ereje - a szovjet nyomás talán összetörte volna Nyugat-Európát és Japánt. Persze, a mai világban egyetlen ország sem élhet elszigeteltségben. Találóan jegyezte meg egy amerikai riporter, hogy "a moszkvai gazdáknak szükségük van Moszkvára"; ugyanis van egy Moszkva Indiana államban, ahonnan a Mississippi és Ohio folyókon szállítják a gabonát a Mexikói Öbölbe, s onnan Oroszországba, Japánba, Közép-Keletre. A világkereskedelem alapja a stabilitás és legerősebb tartóoszlopa az Egyesült Államok. A Wall Street Journalban közölt cikkében Arthur Schlesinger Tennyson versére emlékezik, amit Churchill "a legcsodálatosabb modern jóslatnak" nevezett s amit Truman elnök haláláig a tárcájában hordott. A versben a költő a jövőbe néz és látja, hogy "bevonják a harcilobogókat az Ember Parlamentjébe, a Világ Föderációjába". Sajnos, ezektől az ideáloktól még nagyon messze vagyunk. MAGYAR AUDIÓ-KAZETTÁK KAPHATÓK A legnépszerűbb számok: Csongrádi Kata: Nem boszorkányság, Poór Péten Szent Karácsony éjjel, Koós János, Máthé Ottilia, Szécsi Pál, Sztankay István dalai, Elvis Presley magyarul, Ludas Matyi, stb. CSÁRDÁS Étterem, 5820 Melrose Avenue Telefon: (213) 962-6434 Kónya Imre ünnepi beszéde (Folytatás az első oldalról) hogy néhány évvel később micsoda változások következnek be Magyarországon, micsoda események következnek be Magyarországon, aminek az a következménye, hogy nem sokkal később, immáron Magyarországon is nemzeti ünnepünkként ünnepelhetjük az ötvenhatos forradalom évfordulóját, míg november 7-én, április 4- én a többi hétköznaphoz hasonlatosan, ugyanúgy dolgozunk, mint ahogy a szabad világ magyarsága dolgozik ezeken a napokon. A harmincadik évfordulón nem gondoltuk még, hogy a harmincharmadik évforduló, 1989. október 23-a meghozza a magyarságnak, hogy a nemzeti kerékasztal-tárgyalások eredményeképpen az országgyűlés előtti téren kikiálthattuk a magyar köztársaságot és immár ott állhattunk az ellenzéki csoportok, pártok vezetői és ünnepelhettük az új magyar köztársaságot, a magyar szabadság kivívását. A jelszó az volt a Parlament előtti tüntetésen és megemlékezésen, hogy soha többé kommunizmust! De arra se gondolhattunk itt még a harmincadik évfordulón, hogy egy évre rá, 1990. október 23-án a parlament tárgyalótermében folyik majd az október 23—i ünnepség, már egy szabadon választott magyar parlament előtt mondja az ünnepi beszédet Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, a felelős magyar kormány miniszterelnöke, aki betegen, Amerikából hazaérkezve, még fontosnak tartotta, hogy a megemlékezésen, az operációt megelőzően elmondja az ünnepi beszédet a szabad magyar parlament előtt és utána vonuljon csak be a kórházba, megoperáltatni magát.- 1991. október 23-a következett, az egyik legszemélyesebb élményem, mert a Magyar Köztársaság szabadon választott parlamentjének legnagyobb képviselőcsoportja ünnepelhette ekkor október 23-át, együtt a Corvin-köz harcosaival és volt abban valami szimbolikus, hogy a legnagyobb képviselőcsoportja a szabadon választott parlamentnek, a felelős magyar kormány tagjai és az ötvenhatos harcosok, a Corvin-közi hősök együtt ünnepelnek és tudják hol, Hölgyeim és Uraim, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tárgyalótermében, amelyet akkor már a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja saját tárgyalótermeként használt és azóta is használ. Nagyon sajnálom, hogy nem vehetett mindenki részt ezen az ünnepségen, aki most itt van, mert bizony, akik ott voltak és mindezt végiggondolták, azoknak nem jutott eszébe, amit innen-onnan hallunk, itt, Los Angelesben is, hogy nem történt Magyarországon rendszerváltás, mert bizony, ez a szimbolikus ünnepség mindenki számára bizonyíthatta, hogy Magyarországon igenis folyik valami, ami a rendszerváltozás folyamata és ami lassan, de biztosan halad arrafelé, hogy Magyarország is a szabad nemzetek közösségének egyenrangú, méltó tagja lehes. sen. (Jövő héten folytatjuk) Kónya Imre New Yorkban Október végén dr. Kónya Imre néhány napot New Yorkban s később Washingtonban töltött, ahol vezető amerikai politikusokkal tárgyalt. A New York-i főkonzulátuson, Emri István konzul társaságában sajtókonferenciát tartott amerikai és külföldi újságírókkal, ENSZ-tudósítókkal; délben amerikai magyar újságírókkal és rádióriporterekkel beszélgetett és este New York és környéke egyházi és egyesületi vezetőit hallgatta meg. Amikor dr. Varga László több mint negyven évi távoliét után először ment Magyarországra, 1988-ban, a Szabad Magyar Jogászok Világszövetségének vezetősége felkérte, hogy azonnal keresse fel dr. Kónya Imrét, aki abban az évben alapította meg otthon a Jogász Fórumot. Ennek a Jogász Fórumnak történelmi szerepe volt; az akkor kezdődő kerékasztal-tárgyalásokon ugyanis az akkor hatalmon lévő kommunista párt vezetői ■ külön-külön akartak vitatkozni az alakulóban lévő ellenzéki szektorokkal. A Jogász Fórum viszont ahhoz ragaszkodott, hogy az egységes ellenzék tár, gyaljon a kommunista kormánnyal. Az ellenzék szóvivője dr. Antall József lett és első számú segítőtársa dr. Kónya Imre, aki ma a Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportjának vezetője. Megismétlődhet-e Magyarorjszágon a litvániai és lengyelországi választás, visszatérhetnek-e kommunisták a kormányba? Kónya szerint ma a parlamentben csak az MSZP, a "reformkommunista" csoport baloldali, a kormánykoalíció konzervatív és az ellenzék liberális. Egyébként hangsúlyozta, hogy a térségben a magyar kormány az egyetlen, amely három cv után is helyén maradt. Arra is emlékeztetett, hogy a magyar kormány nem kötött semmiféle "paktumot", amint az Lengyelországban történt. Lengyelországban 28 párt van, Magyarországon csak hat párt van a parlamentben. Nehéz volt megteremteni a stabilitást, keserű örökség a huszonkét milliárd adósság, amit az előző, kommunista kormány vett fel külföldről. De a nehézségek ellenére fizetjük a kamatokat és stabilitásunk láttára a külföld bizalommal néz Magyarország felé: területünk a térségben csak 4 százalék, viszont a külföldi befektetések 60 százaléka esik Magyarországra. Hozzátette, hogy a gazdasági problémákat csak fokozta az orosz, illetőleg a keleti piac összeomlása és a nyugati recesszió. Ennek következtében a gazdasági helyzet csupán lassan javul. Emlékezzünk arra, hogy a nagyarányú külföldi kölcsönök hatására Magyarországon erősödött a gazdasági helyzet. Kónya Imre bizakodva néz a választások elé. Az oroszországi politikai helyzet természetesen rendkívül fontos hazánk szempontjából. Ha 1989-ben lett volna "augusztusi puccs", annak súlyos hatása lett volna Magyarországon. De ma már más a helyzet, hazánk ma nem függ egyetlen nagyhatalomtól sem, de erős szálakkal kapcsolódik Nyugathoz, elsősorban Nyugat-Európához. _f_ 1993. november 5. 3 AMERIKAI Magyar Hírlap
