Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)

1993-11-05 / 43. szám

VOL. 5. ÉVF. - No. 43. SZÁM - 1993. november 5. ÁRA: 1 dollár FERCSEY: Amerika, a televízió és az ENSZ az ötvenedik évforduló előtt DR. PASTERNAK DÍSZDOKTORRÁ AVATÁSA BEKE: A gyűlölet Hurubáiban DR. CSETO: Bevándorlási jog SAÁRY: Tündérvilág A CORVINA KULTÚR KÖR DÍSZVACSORÁJA Az amerikai külügyminiszter Budapesten Warren Christopher amerikai külügyminiszter rövid látogatást tett Budapesten. Délelőtt ame­rikai üzletemberekkel találko­zott, majd Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter ebédet adott tiszte­letére. Ezt követően a két kül­ügyminiszter közös sajtóértekez­letet tartott. A délután folyamán az amerikai diplomácia vezetője megbeszélést folytatott Boross Péter belügyminiszterrel, a mi­niszterelnök személyes képvise­lőjével, majd Göncz Árpád köz­­társasági elnökkel. A miniszterelnök bírálja a negatív cikkeket A televízió A Hét című műso­ra pénteken telefoninterjút ké­szített a németországi Kölnben tartózkodó Antall Józseffel. Eb­ben a miniszterelnök leszögezte: Magyarországnak elsőrendű a megítélése a nyugat-európai vagy akár az amerikai országok­ban politikai és gazdasági szin­ten egyaránt. Nincs mit csodál­kozni azon, hogy a sajtó egy ré­sze, amelyik nyilvánvaló közvet­len kapcsolatban van egyes ha­zai politikai csoportokkal, he­tente vagy kéthetente megjelent­tel egy-egy olyan negatív hang­vételű cikket, amely hazánkról a valóságosnál rosszabb képet fest. Szerencsére a felelős poli­tikusok és a felelős üzletembe­rek se itthon, se külföldön nem hisznek ezeknek, tudják, hogy csak bizonyos csoportok játékai, és hogy e csoportok csak saját hisztériájukat igyekeznek expor­tálni. Teller Ede aggódik Teller Ede, a világhírű magyar származású fizikus faxüzenetben fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a televízió* n és a rádió­ban munkatársadat függesztet­tek fel és műsorokat szüntettek meg politikai okokból. "Mint a magyar demokráciáért aggódó tudós, aggodalmamnak hangot kívánok adni" - írja. Teller Edét november 21. és 24. között több fontos esemény­re is Budapestre várják. Zeley Lászlóval, a Kossuth rádió he­lyettes főszerkesztőjével telefo­non közölte, hogy faxnyilatkoza­tában egyelőre nem óhajtott ke­ményebben fogalmazni, mert még nincs teljes képe. De ezek után nem biztos, hogy minden felkérésnek eleget tud tenni, és felkérte Zeleyt, tájékoztassa er­ről budapesti meghívóit, Szabó Ivánt és Csoóri Sándort. Federico Fellini meghalt A legendás olasz filmrendező, aki forradalmasította a moz­gókép kifejezési formáit, 73 éves korában egy római kórházban meghalt. Fellini ebben az évben életművéért Oscar-díjat kapott. Kielégítő Antall József állapota A miniszterelnöki sajtóiroda az alábbi közleményt adta ki a mi­niszterelnök gyógykezeléséről: "Antall József miniszterelnökön - akit non-Hodgkin limfóma betegséggel október 6-a óta a Kölni Egyetem I. számú Belklinikáján kezelnek - mint ismeretes, október 14-én autológ törzssejt (őssejt) transzplantációt hajtottak végre. A kormányfő egészségi állapotáról Volker Diehl professzor, a klinika igazgatója, a kezelést végző orvoscsoport vezetője hétfőn az alábbi tájékoztatást adta: "Az orvosok a kezelés eddigi eredményeivel elégedettek, a terápia az előre meghatározott tervnek megfelelően történik. Az őssejtek ismét képeznek vérsejteket. Komplikáció nem lépett fel. A miniszterelnök állapota a körülményekhez képest kielégítő. A következő orvosi jelentés egv hét múlva várható." Az Országgyűlés egy delegációja látogatást tett Németországban. A csoport két tagja, Kulin Sándor (MDF) és Mécs Imre (SZDSZ) telefonon beszélt a Kölnben kezelt miniszterelnökkel. Kulin el­mondta: a kormányfő hangja dinamikus és optimista volt. A képvi­selő szerint az orvosi kezelés kedvező eredményeket hozott, s a miniszterelnök várhatóan a tervezett időpontban visszatérhet Ma­gyarországra. Antall-Kravcsuk telefonbeszélgetés A Bertelsmann Alapítvány politológiai rendezvényén Bonnban tartózkodó ukrán elnök, Leonyid Kravcsuk szombaton beszélt a kölni egyetem I. számú belklinikáján fekvő Antall József kormány­fővel. A körülbelül húszperces telefonbeszélgetést az ukrán elnök kezdeményezte, s annak során megnyugtató választ kapott a mi­niszterelnök egészségi állapotára vonatkozó kérdésére. Az ukrán­magyar viszonnyal kapcsolatban mindketten méltatták a magyar­ukrán szerződést és hangsúlyozták, hogy annak pozitív jelzései után most a végrehajtás fontos feladata áll a két fél előtt. Kitértek arra is, hogy mennyire fontos a két ország szerepe az európai és regionális biztonságban: Kravcsuk elnök kiemelte Magyarország­nak mint éllovasnak a szerepét a kelet-közép-európai reformfolya­matban. OROSZORSZÁGI MÉRFÖLDKŐ Az oroszok ismét vásárolhatnak földet és ingatlant Semmiesetre sem lehet azt állítani, hogy orosz földön a politikai és gazdasági átalakulás túlságosan nagy tempóval folyna. Például csak most érkeztek el ahhoz a ponthoz, amikor hatályon kívül he­lyezték Vladimir Iljics Leninnek azt a hetvenhat évvel ezelőtt ho­zott rendeletét, amely megtiltotta magánszemélyeknek földek véte­lét és eladását. Amint a hírszolgálati irodák erről tudósítanak, Borisz Jelcin, az Orosz Köztársaság elnöke most írta alá azt a dek­rétumot, amelyben a kormány garantálja az állampolgároknak azt a jogát, hogy vásárolhatnak és eladhatnak földet. Ugyanakkor a vállalatok és egyének arra is lehetőséget kaptak, hogy felosszák, örököljék, bérbeadják földjüket vagy jelzálogkölcsönt válthassanak ki rá. Némi bepillantást enged az oroszországi rendszerbe az a tény, hogy a parlament ugyan két évvel ezelőtt már visszaállította a magántulajdonhoz való jogot, ez azonban csupán elvi jelentősé­gű kérdés maradt, miután a tulajdonosok semmilyen vonatkozás­ban sem rendelkezhettek ingatlanvagyonukkal. Most egyben arról is intézkedtek, hogy a mezőgazdasági szövetkezeteknek 1994-től nem kell többé termésük egyharmadát beszolgáltatniuk az állam­nak. Meciar fegyverkezéssel vádolja Magyarországot A térség országainak fegyverkezési versenybe hajszolásával vá­dolta meg Magyarországot Vladimir Meciar római sajtóértekezle­tén. A szlovák kormányfő az olasz fővárosban található Ciril és Metód Intézet évfordulós ünnepségeire érkezett, s látogatását hi­vatalos találkozókra is felhasználta, mind az olasz politikai veze­tőkkel, mind pedig a Vatikán magasrangú tisztségviselőivel. Meciar közölte: Magyarország csak az idén 800 millió dollár ér­tékben vett fegyvereket - elsősorban repülőgépeket - Oroszország­tól, s további vásárlásokat tervez Németországtól, Bulgáriától és az USA-tól. Ki ellen fegyverkezik Magyarország? - kérdezte. Majd leszögezte: a magyar lépéseket Szlovákiának 200 millió dolláros légelhárító technika vásárlásával kell ellensúlyoznia, s hasonlóan gondolkodnak Romániában és Szerbiában is. "Szlovákia mindent meg akar tenni a fegyverkezési verseny ellen. Ezt jeleztem Antall Józsefnek is. Tárgyalásainkon felajánlottam: ha Magyarország eláll orosz fegyvervásárlási terveitől, cserébe Szlovákia kötelezettséget vállal a katonai segítségnyújtásra bármilyen szituációban." 1956 ÜNNEPE LOS ANGELESBEN "A nemzetközi konfliktusok megoldására nincs alkalmas képlet" Márton András főkonzul szabadságharcunkat méltatta- Mélyen tisztelt Honfitársaim! 1956 nagyon sok tanulsággal szol­gál még ma is Magyarországnak és a világnak. Forradalmunk volt az első lázadás a szovjet táboron belül, az első háború két úgyne­vezett szocialista ország között. A szabadságharcot leverték, a ma­gyar történelem legvéresebb leszámolása végbement. Nagy Imrét és követőit kivégezték, kétszázezer embert emigrációba kergettek, miközben a nyugat néma és mozdulatlan maradt. Bőrünkön kellett tapasztalni, amit ma szinte minden földrészen láthatunk: a világ tehetetlen. Elég egy pillantást vetni a mai Európára, hogy lássuk, nincs a nemzetközi konfliktusok kezelésére alkalmas megoldó kép­let. Bár minden népcsoport és nemzet határok nélküli békés világ­ban szeretne élni, egyre több a határ és egyre több határból lesz frontvonal. Az ENSZ szimbolikus hadsereje erőtlen és ugyanolyan veszélyben van, mint az a lakosság, amelynek védelmére sietett. Amerika a politikai és katonai meggondolások nehezen átlátható rendszere miatt úgy látszik, nem kíván beavatkozni. Franklin Ben­jamin mondta, hogy a becsület a legjobb politika. A levert forrada­lom eszméje becsületté válik és él tovább. Ez a becsület pedig a megváltozott körülmények között is diadalra viszi előbb-utóbb azt, amiről már-már azt hittük, örökre elveszett. Nincs elveszett forra­dalmi eszme, de vannak elveszett életek, amelyek tanulsága át­öröklődik a következő generációra. 1956 októberének két hete, amely alapjában rengette meg a szovjet birodalmat, nagyon tiszta volt és nagyon becsületes. Majdnem vérteleniil zajlott, csakúgy, mint 1848 forradalma. Több mint tíz év kommunista elnyomása után szembeszálltunk a világ legraffmáltabb, legaljasabb rendsze­rével, amely kegyetlenebb és erősebb volt, mint a bizánci vagy a náci birodalom. Magyarnak lenni, hölgyeim és uraim, 1956-ban büszke kiváltság volt. Az ilyen pillanatok nagyon ritkák egy nemzet életében. Ez a különleges áldott időszak, amikor megszűnik min­den különbség osztály, rang, vallás, származás, műveltség között. Amikor a testvériség érzése szinte kitapintható, a bajtársiasság, a segítőkészség magától értetődő. Valami hatalmas, szinte égi közös­ségi érzés szállta meg az országot. Egyet gondoltunk a Petőfi-kör­­ről, a holtáig kitartó mártír miniszterelnökről és mindazokról, akik . mellette voltak, az egyetemistákról, a pesti srácokról, akik győze­lemre vitték a harcunkat, a gyári munkásokról, a munkástanácsok­ról, a Budapestet élelemmel önként ellátó parasztokról, a vasuta­sokról, a sztrájkoló bányászokról, a szovjet erőkkel kétségbeesett harcot vívó katonákról, a döntéseket a bíróság előtt halálig vállaló főtisztekről, a kis csövesekről, akik ha el nem estek és fel nem kötötték őket, a börtönben Kossuth-címert tetováltak a szívük fölé. Egyet gondoltunk akkor Maléterről, Pongrátzról, Angyal Istvánról, Halápi Jancsiról, Ditner Mariról, Szigeti Attiláról, a mosonmagya­róvári és a salgótarjáni sortüzek valamennyi áldozatáról.- Kedves Magyar Honfitársaim, volt a mi forradalmunkban vala­mi gyermekien tiszta. Senki nem rabolta ki a betört kirakatok mö­götti boltokat, senki sem fosztotta ki azokat a kartondobozokat, amelyekben pénzt gyűjtöttek az elesettek árváinak és özvegyeinek. És ez a becsület és tisztesség, mint rejtett földalatti patak, alámos­ta a Kádár-rendszer hazug építményét, amely összeomlott. Honfi­társaim, emlékezzünk ma kegyelettel ötvenhat mártírjaira és őriz­zük meg forradalmunk tiszta emlékét. Köszönöm. Kónya Imre ünnepi beszéde- Tisztelt Honfitársaim! Los Angeles-i Magyarok! Engedjék meg, hogy ünnepi beszédemet egy szubjektív emlékkel kezdjem. Nem most vagyok először ezen a téren. 1986-ban forradalmunk harmin­cadik évfordulóját itt ünnepeltem Önökkel, valahol ott a hátsó so­rokban, én is egy kis videokészülékkel örökítettem meg, amikor Szörényi Éva művésznő mondta a verset, Tollas Tibor pedig az ünnepi beszédet. Óriási élmény volt ez nekem, Hölgyeim és Uraim, óriási dolog volt az, hogy azokban az években, amikor Magyaror­szágon még nem lehetett 1956 emlékét hangosan ünnepelni, ami­kor csak a szívünk mélyén őrizgettük a forradalmunk és szabad­ságharcunk emlékét, ezer kilométerekre, sok ezer kilométerre ha­zánk határaitól voltak olyanok, akik képesek voltak őrizni a lángot. Köszönjük nekik, hogy megtették, hogy átvitték a túlsó partra 1956 eszméit. Köszönjük szépen Szörényi Évának, köszönjük szépen az egész Los Angeles-i magyarságnak, köszönjük a Szabadságharcos Szövetségnek. Amikor itt álltam a forradalom harmincadik évfor­dulóján, bizony, nem sokan gondoltuk volna, azt hiszem, hogy azok a Los Angeles-iek, akik itt voltak, szintén nem gondolták volna, (Folytatás a harmadik oldalon) AMERIKAI AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL » WEEKLY NEWSPAPER

Next

/
Oldalképek
Tartalom