Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-10-22 / 41. szám
NAGY GÁBOR Clinton elnök egészségügyi terve A bölcsőtől a sírig tartó egészségügyi gondoskodást ígér minden amerikai állampolgárnak Bili Clinton amerikai elnök által bejelentett intézkedéscsomag, amellyel az évi csaknem ezer milliárd dollárba kerülő egészségbiztosítási behemótot karcsúsítanák. Az évtizedek óta legambíciózusabb reformprogram finanszírozhatóságával kapcsolatban azonban sokaknak kétségei vannak. Az amerikai egészségügyi rendszer a világon a legdrágább és legpazarlóbb, így itt az ideje rendbe rakni" - jelentette ki a washingtoni képviselőház és szenátus együttes ülésén a kamerák kereszttüzében Bili Clinton, amikor ismertette komplex tervét az amerikai egészségbiztosítás és betegellátás reformjára. A program végrehajtása forradalmat ígér az amerikai jóléti államban: először jönne létre az Európában megszokott, mindenkit felkaroló általános egészségbiztosítás, amelynek révén központilag szabályozottá - és ezáltal vélhetően olcsóbbá - válna az eddig meglehetősen szétszabdalt rendszer. A reformot még elnökjelöltként beígérő Clinton 52 percig tartó programbeszédét tucatnyi alkalommal szakította meg taps, és a törvényhozók többször is felpattantak a helyükről az elnököt ünnepelve - valamint a karzat első sorában ülő First Lady, Hillary Clintont, aki az intézkedéscsomagot többhónapos munkával elkészítő mintegy 500 fős szakembergárdát vezette. Clinton korszakosnak minősített programjában azt ígéri, hogy az egészségbiztosítás hatókörébe vonja az abból kiesett vagy oda soha be sem került 37 millió amerikait - a lakosság egyhetedét -, s emellett javítja másik 200 millió helyzetét, akiknek a feje fölött a magas költségek és alacsony keresetük miatt ott lebeg a rendszerből való kihullás réme. Ez óriási lépés lenne, hiszen a fejlett ipari országok közül egyedül az Egyesült Államok nem rendelkezik általános egészségbiztosítási rendszerrel, ám egy főre számítva a legtöbbet mégis az USA költi egészségügyre (HVG, 1993. február 6.). Á reformok kulcsa a hitelkártyához hasonlatos egészségügyi kártya, amely minden amerikai állampolgár és az Egyesült Államokban legálisan letelepedési engedélyt szerzett külföldi előtt megnyitná az orvosi rendelők és kórházak kapuit. Avz amerikai elnök beszédében iazt ígérte, hogy az általános betegellátás olyan minőségű lenne, mint amilyet "a Fortune magazin 500-as toplistáján szereplő nagy amerikai cégek ajánlanak dolgozóiknak". (Az Egyesült Államokban jelenleg a biztosítottak 59 százalékáért a munkáltató fizet.) Ebben a mindenkit megillető alapellátásban az alábbiak szerepelnének: megelőző vizsgálatok, az orvosok házhoz hívásának lehetősége, kórházi ellátás, sürgősségi ellátás, mentális gyógyítás, az alkohol- és kábítószerproblémák kezelése, a hosszan tartó betegségben szenvedők és az öregek házi gyógyításának biztosítása, a látási és hallási zavarok kezelése, valamint a gyerekek fogászati ellátása. Az általános betegellátásban ugyanakkor korlátoznák az orvosválasztás lehetőségét, és a felsorolásban nem szereplő speciális vizsgálatokra külön biztosítást kellene kötni. A rendszer magját az úgynevezett egészségügyi szövetségek képeznék, amelyeket - a tervek szerint legkésőbb 1997 januárjáig - minden szövetségi államban megalakítanának. Ezek a lényegében szövetkezeti jellegű szervezetek árajánlatokat kérnének az orvosoktól és a kórházaktól, illetve azok csoportosulásaitól, valamint a biztosítótársaságoktól, majd ezeket versenyeztetve egészségbiztosítási változatokat dolgoznának ki: a szövetségileg kötelezővé tett általános betegellátás mellett olyan "csomagot" is kínálnának az ezen a területen is fogyasztóvá tett állampolgároknak, amely a kötelezőn túl további szolgáltatásokat nyújtana. A lakosság tájékoztatása érdekében rendszeresen ismertetniük kellene a választható egészségbiztosítási formákat, évente egyszer pedig lehetőséget teremtenének arra, hogy a biztosítottak szabadon válthassanak a különböző biztosítási formák között. Az elképzelések szerint a rendszeren kívül csak az 5 ezer főnél többet foglalkoztató nagyvállalatok, pontosabban azok alkalmazottai maradhatnának - ők megtarthatnák saját működő egészségbiztosítási rendszerüket, illetve újat hozhatnának létre -, ezért azonban a vállalatoknak 1 százalékos béradót kellene fizetniük. Az egészségügyi szövetségek koncepciója a már létező szervezett egészségbiztosítást nyújtó testületek (Health Maintenance Organization - HMO) mintájára épülnek föl. A HMO-k orvosokkal és kórházakkal kötnek szerződést betegellátásra, a velük szerződőktől fix díjat szednek, és nekik korlátlan ellátást biztosítanak - ám nem teszik lehetővé a szabad orvosválasztást -, míg nyereségességük érdekében lehetőleg nem díjat emelnek, hanem a költségeket igyekeznek csökkenteni. Népszerűségük növekedését mutatja, hogy az ezen biztosítási formát igénybe vevő amerikaiak száma az 1985-ös 19 millióról mára 41 millió főre emelkedett. Emiatt a HMO-k egyre nagyobb konkurrenciát jelentenek az egészségbiztosítást kínáló biztosítótársaságok számára, amelyek úgy igyekeznek védekezni, hogy maguk is ilyen tevékenységet végző leányvállalatokat hoznak létre. A Clinton-program elképzelése szerint az egészségügyi rendszer piramisának csúcsán a héttagú országos egészségügyi tanács ülne, amely az egész rendszer működését ellenőrizné. Felügyelné az egészségügyi szövetségek létrehozását, s meghatározná mind a magánszektor által ajánlott biztosítás díjának, mind a szövetségi kormány által finanszírozott programok költségének maximális növekedését. Ők határoznák meg az orvosegyetemeken képezhető specialisták számát is, a Clinton-program ugyanis a kiadások csökkentése érdekében a megelőző kezelésre akarja helyezni a hangsúlyt, s ezért növelni szeretné az általános orvosok elismertségét a drága specialisták rovására. Az egészségügyi biztosításért mindenkinek fizetnie kellene. A munkáltatók állnák az egészségügyi szövetségek által kínált biztosítások átlagos költségének legalább 80 százalékát, míg a maradék a biztosítást kötő alkalmazottat terhelné. Ez a becslések szerint a család jövedelmének 1,9-2,4 százaléka között mozogna. A várakozások szerint - az egyes egészségügyi szövetségek alkupozíciójának és a terület gazdasági fejlettségének tulajdoníthatóan - a kötelező általános egészségbiztosítás díja államonként eltérő lesz, ám a kormány szakértői úgy becsük, hogy a reformok beindítása esetén jövőre egy átlagos biztosítás egy személy számára évi 1800, egy családnak pedig 4200 dollárba kerülhet majd. A Clintonkormány ennek kapcsán is költségcsökkenést remél: a munkavállalók ugyanis azzal mérsékelhetik terheiket, hogy olyan biztosítást választanak, amelynek díja "átlag alatti". Ez a szakértők szerint tovább növelné az egészségügyi szövetségek "megrendeléseiért" a biztosítótársaságokkal és a minden szolgáltatást külön megfizettető klinikákkal versengő HMO-k szerepét. A vállalatok ugyanakkor legfeljebb bérköltségeik 7,9 százalékát köthetnék le egészségbiztosításra "büntetlenül". A kis- és közepes vállalatok számára azonban még ekkora hányad is nagy megterhelést jelentene, ezért a program szerint szövetségi támogatást kapnának, amelynek révén költségeik akár a bérkifizetések 3,5 százalékára is csökkenhetnek. A szövetségi kormány által megígért - a becslések szerint évi 60 milliárd dollárra rúgó - szubvenció segíthet ugyan a kis- és középes méretű vállalkozásoknak, ám azok terhe általában mégis növekedne, mivel - főleg a kiskereskedelemben és a vendéglátásban - eddig nemigen fizettek egészségbiztosítást. Ezután azonban nemcsak a teljes munkaidős alkalmazottak, hanem a heti legalább 10 órát dolgozó részmunkaidősök után is fizetniük kellene. Ugyancsak a szövetségi kormány állná a munkanélküliek egészségbiztosításának jó részét is, így a számítások szerint évi 30-40 milliárd dollárt a költségvetésből kellene finanszírozni. A legnagyobb vitát várhatóan éppen az fogja kiváltani, hogy valóban megoldható-e a program önfinanszírozása. Leon Panetta, a Fehér Ház költségvetési igazgatója becslése szerint a program megvalósítása 1994 és 2000 között 350 milliárd dollár többletkiadással járna. Ez azonban - véli a washingtoni kormány - ellentételezhető, sőt még 91 milliárd dollárnyi nettó nyereség is elérhető: 238 milliárd dollárral lehetne csökkenteni a két legfontosabb szövetségi egészségbiztosítási program - a 65 évnél idősebbek és a csökkent munkaképességűek ellátását szolgáló Medicare és a legszegényebbeket támogató Medicaid - költségvetését; 47 milliárddal lehetne megkurtítani más szövetségi egészségbiztosítási programokat; 105 milliárdot hozna a cigarettára kivetett adó dobozonkénti 24 centről 75 centre való emelése; 51 milliárdnyi adótöbblet folyna be abból, hogy korlátoznák az egészségbiztosítási kiadások minden további nélküli elszámolását a vállalati költségek között. Az első elemzések szerint a reformok nyertesei közé tartoznának - a 37 millió jelenleg nem biztosított amerikai mellett - az AIDS-szel, rákkal vagy más súlyos betegséggel küzdők, a biztosítást kötők ugyanis nem válogathatnának az ügyfelek között, mindenkivel kötelesek lennének az adott biztosítási formára ugyanazért a díjért biztosítást kötni. A vesztesek közé kerülhetnek a drága specialisták és az óriási költségeikre hivatkozva magas árakat szabó gyógyszergyárak mellett azok a középosztálybeli családok, amelyek extraszolgáltatást nyújtó biztosítással rendelkeznek, ezért ugyanis a továbbiakban többet kell fizetniük. Kevesebbet kereshetnek majd az ügyvédek is, akik a reformok elfogadása esetén a jövőben csak az ügyfeleiknek megítélt kártérítés harmadára tarthatnak igényt az orvosok ellen műhiba címén indított perekben. Ez jelentős érvágás lehet számukra, de nagy megkönnyebbülés az orvosoknak és újabb lehetséges költségcsökkenés az egész egészségügyi rendszernek. Az amerikai orvosok évi 7 milliárd dollárt költenek műhiba elleni biztosításra. 110V QUALITY «ELECTRONICS WE HAVE ALL THE BEST BRANDS FOR LESSS NAGY VÁLASZTÉK EURÓPAI 220 Voltos nagy és kis háztartási készülékekben! • HŰTŐSZEKRÉNYEK • MOSÓ- ÉS SZÁRÍTÓGÉPEK • MOSOGATÓGÉPEK • VASALÓK * KÁVÉFŐZŐK és sok minden egyéb 110 és 220 Voltra egyaránt alkalmas készülékek Televíziók az NTSC - PAL - SECAM rendszerekre SZÁLLÍTUNK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBE! Videókazettáit bármelyik televíziós szisztémára átállítjuk 1 óra játszási idő -10 dollár 220V EUREKA '** *;/ • PORSZÍVÓGÉPEK KAMKORDER 100% INSTANT FINANCING... (213) 656-2475/82 Wo Never Carry Refurbished (B-Stock) Equipment nocki u.c «n.*y cat inj: must presznt ad ttd receive these special prices* ah 'Tins AovtkTufB am **icro ** >»0» u*'Ts • »5« owi» Wrtll If! « ■%/ u f 9HI IW O prices include cash discount A FAIRFAX-TÓL HÁROM UTCÁNYIRA KELETRE FAX-SZÁMUNK: (213)656-1298 AMERIKAI tfagyar Hírlap 0 j 1993. október 22. I
