Amerikai Magyar Hírlap, 1993 (5. évfolyam, 31-51. szám)
1993-10-22 / 41. szám
VOL. 5. ÉVF. - No. 41. SZÁM - 1993. október 22. ÁRA: 1 dollár FERCSEY: Az ÁVO dokumentumai az Alger Iliss-iigyről NAGY: Clinton elnök egészségügyi terve DR. FRIEDMAN: Gyermekek eltartása, az apa nézőpontjából JANCSÓ ZSUZSA: Baráti beszélgetés Mohos Mártával SAÁRY: Találkozás Ek' naton fáraóval a kairói múzeumban Magyar javaslat a NATO-ban A teljes jogú NATO-tagság kritériumainak megjelölését, valamint a majdani tagságig elvezető, időben is belátható folyamat megindítását, egyfajta társult viszony megteremtését kéri egyebek között az a határozati javaslat, amelyet magyar beterjesztésre - Wachsler Tamás fideszes képviselő indítványaként - a hétvégén fogadott el az észak-atlanti közgyűlés védelmi és biztonsági bizottsága Koppenhágában. Bukarestnek nem fontos az alapszerződés Románia számára nem kiemelt fontosságú az alapszerződés megkötése Magyarországgal, az ország ugyanis "nem jutott még olyan kétségbeejtő helyzetbe, hogy Magyarország barátságát koldulja" - írja legutóbbi számában a Dimineata. Az államelnöki intézmény félhivatalos szócsöve szerint Bukarest jó kapcsolatokra törekszik minden szomszédjával még akkor is. ha "a magyar szélsőségesek egyre gyarapodó és mind agresszívabb tábora a románokat természetes ellenségének tekinti". A KDNP a vidékre számít- A KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt) valóban a vidék pártja akar lenni, mi ezt nagyon komolyan vesszük, hiszen a párt 25 ezres egyre növekvő taglétszámának 20 százaléka sem él Budapesten - mondta miskolci tájékoztatóján Surján László. A párt elnöke szerint a választásokat vidéken kell megnyerni. A KDNP kiegyensúlyozott választási eredményekre számít, s nem hiszi, hogy valamelyik párt is aránytalan többséget kaphatna. Erdélyi Szövetség A határon túli magyaroknak joguk van a területi autonómiához ott, ahol többségben élnek és a személyi autonómiához ott, ahol nemzeti kisebbséget képeznek. Für Lajos az Egerben ülésező Erdélyi Szövetség konferenciájához írt levelében hangsúlyozta, hogy nemzetközi kötelezettségünkkel összhangban nem törekszünk a határok erőszakos megváltoztatására. A kétnapos konferencia résztvevői felhívással fordultak a világ magyarságához, hangsúlyozva, hogy az új Európában minden nemzetet és nemzetrészt megillet a teljes nemzeti jog. Műtéten esett át Antall miniszterelnök Autológ törzssejt-átültetést hajtottak végre Antall József miniszterelnökön a kölni egyetem belklinikáján, ahol a non-Hodgkin limfómában szenvedő kormányfő a múlt hét közepe óta tartózkodik. A kormányfő állapota a körülményekhez képest kielégítő - adta tudtul az orvosi jelentés, mely szerint "A miniszterelnök megérkezése után végzett első vizsgálatok eredményei kielégítőek voltak. Ezek alapján néhány napon keresztül erőteljes kemoterápiás kezelést kapott. A kemoterápia lezárása után Antall Józsefet steril szobában helyezték el, ahol október 14-én autológ törzssejtátültetést hajtottak végre. Ez azt jelenti, hogy a saját vérből szeparált törzssejteket visszaültették.” Antall József a steril szobából is folyamatos kapcsolatot tart telefonon, nemcsak helyettesével, hanem a kormány tagjaival és a miniszterelnökséggel is. Haiti blokád alatt, Szomália taktikát változtat A világnak két olyan pontja van, ahol Amerika ebben a pillanatban közvetlenül érdekelt. Az egyik a karib-tengeri Haiti szigetállam, ahol katonai puccsisták nem engedik hivatalába visszatérni a törvényesen megválasztott elnököt és az ENSZ utasításainak is fittyet hánynak. Az Egyesült Államokat annyiban is érzékenyen érinti az ottani helyzet, mert a szigeten körülbelül tízezer főnyi amerikai tartózkodik, akiknek élete távolról sem biztonságos és adott helyzetben gondoskodni kell elszállításukról. Haiti katonai vezetői ellen a Biztonsági Tanács tengeri zárlatot rendelt el, amelyet amerikai és kanadai tengeri járművek hajtanak végre. Madeleine Albright, Amerika ENSZ-követe pár nappal ezelőtt katonai intervenciót helyezett kilátásba, ha Haiti lázadói nem teszik le a fegyvert. A kelet-afrikai Szomáliában Mohammed Farah Aidid helyi kiskirály taktikát változtatott és az eddigi fegyvercsörtetés és katonai rajtaütések helyett "békenagygyűlést" rendezett Mogadishuban, amin ő személyesen nem vett részt, természetesen biztonsági okokból. Ezzel nyilvánvalóan az volt a célja, hogy megváltoztassa a róla alkotott képet. Amerika ezzel azonban nem sokat törődik és a Szomáliái vizekre vezényelte a Lincoln-t, ami a világ legnagyobb repülőgép-anyahajója. Nyomozást indítanak ’56-os sortüzek ügyében Az ügyészség az 1956-os sortüzek ügyében - ha a büntetőeljárás megindításának feltételei megállapíthatók - hamarosan nyomozást fog elrendelni - tudtuk meg Györgyi Kálmántól, a Legfőbb Ügyészség vezetőjétől. Az ’56-os sortüzek körülményeinek tisztázására az ügyészség már korábban ténymegállapító vizsgálatot végzett, tekintet nélkül arra, hogy a felelősségre vonás lehetősége adott volt-e. A Legfőbb Ügyészség az Alkotmánybíróság határozatának kihirdetése után a ténymegállapító vizsgálat eddigi iratait bekérette, s azok tanulmányozása után döntenek a büntetőeljárás elrendeléséről. Ha az anyagokból megállapítható, hogy az azokban leírt cselekmények a genfi konvenció rendelkezésébe ütköznek s a büntetőeljárás megindításának egyéb feltételei is fennállnak, a sortüzek ügyében hamarosan nyomozást fogok elrendelni - mondta Györgyi Kálmán. Az emberiségellenes bűn nem évül el Az Alkotmánybíróság kedden nyilvános ülésen hirdette ki határozatát az 1956. évi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szóló, az Országgyűlés által februárban elfogadott, de ki nem hirdetett törvényről. Megállapította, hogy a törvény első paragrafusa alkotmányellenes. Mivel "a népek háború utáni békéjének megbontására alkalmas bármely cselekmény" nem minősül a nemzetközi jog értelmében sem háborús, sem emberiség elleni bűncselekménynek, csak az elkövetéskori magyar jog alkalmazható rá, ez pedig azóta elévült. A határozat viszont leszögezte: a nemzetközi jellegű fegyveres összeütközés esetén elkövetett "súlyos jogsértések", továbbá a genfi egyezmények közös 3. cikkében a nem nemzetközi fegyveres összeütközés esetén tiltott cselekmények nem évülnek el. Ez azt jelenti, hogy e bűncselekmények elkövetőivel szemben alkotmányosan eljárhatnak a nyomozó hatóságok. A bíróság tagjai az újságíróknak elmondták: az el nem évülő bűncselekmények köre az állásfoglalás szerint szélesebb, mint amit az igazságtételi törvény második szakaszában szereplő "súlyos jogsértések" kitétel takar. A határozat szerint ui. az emberiség elleni bűntettek nem évülnek el. Mivel pedig ezek nemcsak nemzetközi fegyveres összeütközés során követhetők el, nincs szükség annak vitatására, hogy az ’56-os forradalom háborúnak minősül-e. Riporter: PÁLLFY G. ISTVÁN A miniszterelnök a baloldali szervezkedésről Interjú Antall Józseffel- Két héttel ezelőtt beszélgettünk és azóta is lám, mennyit változott közvetlen környezetünk nemzetközi helyzete. Elsősorban Oroszországra gondolok. Vasárnap délután 314 4 órakor kezdjük ezt a beszélgetést és nem tudhatjuk, hogy mire befejezzük, lesznek-e újabb fejlemények. Éppen ezért felmerül a kérdés: honnan tudja Magyarország, honnan tudja a magyar kormány - hiszen nagyon hamar reflektált az eseményekre - , hogy ki mellé kell állni, ki lesz a győztes?- Azt hiszem, Moszkvában lehetnek kisebb-nagyobb utcai összeütközések, de a lényeg az, hogy a hatalom alapvető eszközei, a nukleáris fegyverek, a kormányzati hatalom kinek a birtokában van. Én úgy vélem, hogy Jelcin elnök a kezében tudja tartani az események irányítását. Természetesen senki nem várhatta akkor, amikor elindult a reformfolyamat, hogy minden nehézség nélkül fog végbemenni. A világ reagálása sem volt mindig, mindenütt egyforma és egyforma erősségű.- Bár a magyar kormány a nagyhatalmakkal összhangban nyilatkozott...- A legnagyobb mértékben. Amikor egy szuverén ország dönt, hogy ki mellé áll - akár nagy, akár kicsi -, természetesen politikai érdekek szerint dönt. De azért nemcsak arra tekint, hogy mely szélirányból közeledik a siker, hanem elvi álláspontját is érvényesíti. Ha egy országnak, egy kormányzatnak nincs elvi álláspontja, akkor jogos lett volna a történelemben hol a kommunisták, hol a hitleristák felé fordulni.- Erkölcsi alapon ez valóban megnyugtató, de itt Magyarországnak egyfajta létérdekéről is szó van. Az energia kérdésre gondolok. Ha ott elzárnak bizonyos csapokat, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülhetünk. Fölkészültünk rá?- Úgy gondolom, hogy a politikában a létkérdéssel egybekötve kell a politikai és erkölcsi magatartást kifejezésre juttatni. Ma Oroszországban változatlanul Jelcin jelenti az államhatalmat, az ő kezében van a szükséges főhatalom. Jelenleg ezt kívánják támadni, és a nyugati világ is ennek megfelelően reagált. Itt bizonyos alkotmányjogi és egyéb kérdésekben volt vita, amelyekben szintén elég egységes az álláspont, hiszen ő a legitim, megválasztott elnök. Ami pedig az energiahordozókat illeti: természetesen minden országnak számítania kell arra, hogy mit tesz kritikus helyzetben. Magyarország is felkészült rá. Nem csak most, amikor ilyen kiélezett a helyzet, hanem általában. Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, hogy a magyar kormány - és magam is - az első pillanatban megtette a szükséges intézkedéseket az energiahordozók kérdésében. Ez részben Nyugat-Európát is érintené. Megnyugtathatom a lakosságot, hogy ilyen válság nem fenyeget bennünket, és azt hiszem Oroszország is súlyt helyez arra, hogy a szállításokat folytassa. Természetesen, ha valamelyik térségben egy nagyobb méretű háború vagy katonai esemény következik be, akkor előfordulhat, hogy ez zavarokat okoz. Az is nyilvánvaló, hogy Oroszországon belül, a belső konfliktusokban Jelcin támaszkodhat a reformerőkre, a hadsereg elitalakulataira, amelyek meggyőződésem szerint mellette állnak. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az egyéb szolgálatok is, amelyek ma ténylegesen a fő erőt jelentik Oroszországban, szintén őt támogatják. A belső háborúskodás, a belső ellentétek mindezt nem veszélyeztetik. Egyébként még ha valaki politikai spekuláns lenne, az se tudna most mást tenni. Mi tehát követjük a nemzetközi politikát, és változatlanul támogatjuk a reformerőket és mindazt, amit ebből Jelcin testesít meg.- Hogyan érinti Magyarországot Jelcinnek az a felvetése, amely szerint ö tartózkodna például Magyarország és Lengyelország felvételétől a NATO-ba? Milyen érdekütközést jelentene ez?- Felröppentek különböző hírek és történtek viták. Az első kérdés: tény az, hogy Lengyelországban Jelcin kijelentette: Magyarország és Lengyelország, valamint a térség csatlakozása a NATO-hoz, nem ellentétes Oroszország érdekeivel. Erre egyébként én a szeptember 14- én kelt levelemben részletesen kitértem. Megírtam, hogy Magyarországnak a NATO-hoz való közeledése - csatlakozási szándékkal - nem Oroszország ellen irányul, sőt stabilizáló tényező lehet az orosz reformerők számára. Mi nem akarunk semmi körülmények között a NATO-hoz való közeledéssel Oroszországgal szembe kerülni. A második kérdés: amikor Jelcin ezt kijelentette Lengyelországban, körülbelül azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy az érintett szuverén országok, tehát Oroszország ebben a kérdésben nem dönthet. A szóban forgó levél, amit még nem hoztak nyilvánosságra, bizalmas iratként szerepel. Amennyiben valóban az a tartalma, amit írnak róla, akkor el(Folytatás a második oldalon) AMERIKAI AMERICAN / HUNGARIAN JOURNAL « WEEKLY NEWSPAPER 08 /-l3/93 300 SOMERSET STREET
